Sziasztok

Az lenne a kérdésem, hogyha két 10A diódát párhuzamosan kapcsolok, akkor 20A bír vagy csak 10A-t?

Hello!
Elvileg 20A-t bírna. Mivel a párhuzamos kapcsolások között az áram megoszlik. Csak éppen ez a bökkenő is benne, hogy olyan arányban oszlik meg az áram amilyen az ellenállások aránya (persze fordítottan). Csak sajnos, ha a diódáknak a könyökfeszültsége nem egyforma, akkor nem fog egyenlő arányba oszlani. Így a kisebb nyitófeszültségűre esik majd a több áram.
Vagy válogatni kellene 10A mellet nyitófeszültségre, vagy jó esetben elbírja. Ha nagy az eltérés kinyiffannak. Természetesen az áram eloszlást lehet segíteni, a diódákkal sorba kapcsolt két néhány századohm-os ellenállással is, de az veszteséget okoz, meg két plusz fűtő alkatrész. Vagy is ez a módszer csak akkor indokolt, ha más megoldás nincs.
üdv!

Igy ranezesre tokeletes amator celokra. Nekem ket ilyen total olcso vackom van, az egyik nem csipogos - na, azt fixre bekottottem nagyaram-meronek, ket forraszthato drot log ki belole.

Ez jonak tunik, 9V-os elemmel megy, gondolom van belso biztositeka es tudja mindazt, ami neked kelleni fog, az ara sem veszes. Azt nem latom, hogy kitamaszthato-e.

Amit meg javaslok: Vegyel hozza legalabb 4db 200mA-es biztit (a sebesseget nem tudom, gyorssal nem lohetsz melle), a fesz 250V szokott lenni, de ezzel ne torodj.

A masik, amit szerintem meg hasznos venni, az erintotuske vegere rahuzhato csipesz, fekete es piros szinben 1-1db.

Amire erdemes figyelni: ezeknek a vacakoknak (mert az arkategoria sajnos erre predesztinalja oket) ket fo bajuk szokott lenni: az elso a forgokapcsolo, de szerencsere az csak evek alatt jon elo, a masik a vezetek erintkezese a muszernel.
Az a banandugo-szeruseg egy elegge hitvany huvelyben erintkezik a multimeter alaplapjan es a sok ki-bedugastol elreped a nyak-ra meno forrasztas es nem erintkezik, csak nyomasra, mozgatasra.

Szervusz!

Nagyon szépen köszönöm a visszajelzésed.

Bár ez a rész kicsit még kínai számomra:

A biztit értem, de a sebbességet nem tudom hova tenni..

Annyit jelent, hogy milyen gyorsan reagál a túláramra, azaz mennyi idő alatt olvad ki a túláram fellépése után.

Sziasztok!

Lenne egy elméleti kérdésem. Tudom, hogy nagyon nagyon alap, de sajnos jelenleg még itt tartok..

Szóval tegyük fel, hogy egy ledet szeretnék beköteni egy áramkörbe. A ledről tudom, hogy kb 20 mA-t bír. Vegyünk két esetet:
1. Egy 2V-os elemet kötök az áramkörbe.
2. Egy 9V-os elemet kötök az áramkörbe.

1. eset:
Ha a 2V-os elemet kötöm az áramkörbe akkor ugye egy 100Ohm-os vagy egy kicsivel nagyobb ellenállás is elég?

2. eset:
Ha a 9V-os elemet kötöm az áramkörbe akkor ugye egy 450Ohm-os vagy egy kicsivel nagyobb ellenállás is elég?

És még egy hülye kérdés (elnézést érte). Ha van egy elemem, akkumulátorom... mely tegyük fel 9V, 12V, 120V, 220V-os... honnan tudom hogy hány amperes? Mitől függ az amper ilyenkor? Mert jelenleg csak akkor tudom értelmezni az ampert ha tudom az ellenállás értékét. Egy elem/akku/bármilyen telep esetén honnan tudom hogy mennyi ellenállás van magában a rendszerben? Vagy teljesen rosszul látom/tudom az egészet??

Kérlek nagyon ne ekézzetek a hülye kérdés miatt, de sajnos jelenleg itt tartok.

Segítségeteke előre is köszönöm!

Köszönöm, így már érthető. Ez a sebesség gondolom az anyagtól függ ami elolvad vagy nem? Minél kisebb az ellenállása annál hamarabb olvad el, nem? (bocs ha hülye a kérdés)

Ez általában attól függ, hogy az olvadószálnak mekkora a hűtése és persze anyagának olvadási hőmérséklete is számít. Egy áramforrásnak persze, hogy nincs ampere, mert áram csak akkor folyik, ha fogyasztó (ellenállás) van rákötve és az átfolyó áram az ellenállástól függ.

Senki sem ekez, ertelmesen feltett kerdesre valaszolni szoktunk. Azert kezdok topic.

A lednek van egy nyitofesze, LEDnel szintol fuggoen. Ezt levonod az elemfeszbol, kijon, mennyi fog esni az ellenallason. Ha ismered a kivant aram erteket (ami ugye atmegy mindketton) akkor az ellenallas kiszamithato. Mivel hajszalpontos tetszoleges ellenallasok nincsenek, a legkozelebbi kaphato erteket erdemes valasztani. A led arama egy gyarban meghatarozott ertek, alacsonyabbon barmikor jarathato, igy picit kevesbe fog vilagitani, de nem jelentosen (a 20mA korul ugysem lenyeges ez). Igy ertelemszeruen a legkozelebbi nagyobb elenallast valaszd. Ha egeszen veletlenul 21mA-re jonne ki, akkor sincs oriasi baj, csak kisse csokken az elettartama. Azert vannak a turesek.

Nagyon helyesen latod, az aram a feszultseg es ellenallas ismert ertekeinel fog kialakulni.
Egy elemnek/akkunak (milli)amperoraja van (mAh/Ah merettol fuggoen), ami azt jelenti, hogy HA az aram 1A, azt hany oraig tudja biztositani az adott fesz mellett.
Mondjuk van egy ceruzaakksid 2500mAh-val, az azt jelenti, hogy teljesen feltoltott allapotban 2,5A-el terhelve elmegy egy orat VAGY 1A-val terhelve elmegy 2.5orat.
A szelso ertekeknel ez nem pontos, tehat mondjuk lehet, hogy 25A-t nem tudsz belole kivenni 6 perc alatt, de teljesen terheletlenul is lemerul mondjuk egy fel ev alatt.
A gepkocsiakksik nagy terhelhetoseguek, akar tobb szaz amperrel is terhelhetok rovid ideig. De ott mondjuk 1A-val tehelve elmegy 65 oraig.

Ha egy akksi ismert ellenallas mellett megsem hozza a kivant ampert, az azt jelenti, hogy a feszultsege leesik. Altalaban haldoklo/lemerult elemeknel, akksiknal jon elo, vagy ha a terheles tul nagy (gepkocsiakksik szelsoseges esetben inditozaskor akar 7-8V-ra is leeshetnek)

Anno ezen en is sokat fizloztam, hogy hogyan is van ez pl. a vasalonal meg a hosugarzoknal.

A vezetek is ellenallast kepvisel, es mindig ott melegszik, ahol az ellenallason feszultseg esik. Vagyis mindenhol. De nem mindegy az ellenallasok aranya.
Tehat a vasalohoz odavezeto drotnak jo vastagnak kell lennie, hogy szinte 0 ellenallast kepviseljen, az elvezeto drot szinten, a ketto kozott ott a cekasz, aminek van par ohm ellenallasa. Igy itt esik a legnagyobb feszultseg es a teljesitmeny ugye az eso fesz*aram. Az aram atmegy mindharom droton (odavezeto, cekasz, kivezeto). A fesz viszont megoszlik a sorba kapcsolt ellenallasokon az ellenallas fuggvenyeben. (ez lesz majd a feszosztok mukodesi elve is). Igy a cekaszra esik majdnem az osszes feszultsegeses, ezert o fog melegedni. Ha novelni akarod az elektromos futotest teljesitmenyet, akkor tobb ampert kell odavinni, ezert az ossz-ellenallast csokkenteni kell, de ha a vezetekeket nem vastagitod, akkor azok is melegedni fognak.

Wow! Köszönöm a válaszokat! Új dolgokat is olvastam, de meg is lettem erősítve. Köszönöm!

Sziasztok! A mellekelt kapcsolasban hova kell egy trimmert betenni, ahhoz hogy lehessen allitani az erzekenyseget? Az en tippem a 10k lenne a mikrofonnal.

Helló !
Egy hangszóróban lévő tekercset kb. mennyi A/mm2 -re méreteznek ?

Sziasztok, ennél a kapcsolásnál, ha nem 4 hanem 6x csinálom meg, mekkora áramerősség jöhet ki belőle? Bővebben: Link

Szevasztok.
Szeretném megkérdezni mit jelent az elektronikában az hogy tüske valamint mit értünk az alatt hogy egy táp zajos?
A válaszokat előre is köszönöm.
Üdv.

Én nem használnám csöveshez

Szia!
A tüske egy gyors feszültségugrás és azért tüske a neve, mert az oszcilloszkóp képén egy meredek fel és lefutású jel képében mutatkozik. Tüskék.

Sziasztok!
Ha egy 32V-os 2000µF-es kondira adok 32V-ot egy kb 2A-ig terhelhető tápról, mennyi idő alatt tölti fel teljesen a kondenzátort?
Esetleg van erre valamilyen képlet amivel kilehet számolni?
Köszönöm!

Hello! A feltöltési idő a töltőáram függvénye. Alapja a "kucu" törvény ami Q=C*U képlet határozza meg. Q a töltésmennyiség, ami az idő és az áram szorzata. Így a töltési idő t=C*U/I adja. Természetesen a C a kapacitás, az U pedig a feszültség változás. (Mértékegységeket alapértékben kell behelyettesíteni. V-Farad-Amper-szekundum)
üdv!

Köszi a választ már csak egy kérdés maradt, mi a zaj?

Sziasztok.
Ismerkedek az elektronikával és gondoltam kezdésnek valami hasznossal és viccessel próbálkozok, és mikor találtam egy fotoellenállásos "mozgás érzékelőt" gondoltam nekiugrok.

Itt az angol oldal ahol tulajdonképpen minden le van írva.

Meg is vettem mindent, viszont a fotoellenállásról nem közöl infókat, csak annyit, hogy kadmiumszulfidos fotoellenállás, így nem tudom milyet vegyek hozzá.

Valaki esetleg ki tudna segíteni és ajánlana egyet?

Hello! A CDS ellenállása "hatalmas tartományban" változik a fényre, így ténylegesen majdnem mindegy melyiket választod, legfeljebb a működése kicsit más fényviszonyok mellett lesz. üdv!

Hello! Igen a 10k helyére, és a csúszkára kötni a 100nF-ot. Nem túl szerencsés, de egyszerű áramkörnél sok lehetőség nincs. üdv!

Összességében minden olyan feszültségváltozás zaj, ami nem kívánatos. A tápegység kimenetén sokféle zaj lehet, például a szűrés és pufferelés elégtelenségéből adódó zavar (búgás) vagy a félvezetők termikus és egyéb zaja (rózsaszín, szürke zaj, színes zaj). Kapcsolóüzemű tápegységeknél a kapcsolás melléktermékeként felharmonikus zajok is keletkeznek, amelyek tüskeszerű alakban is megjelenhetnek.

Jó-jó. De ez csak a jövőre ad irányítást. Engem az is izgat, az eltelt 10 évben hogy nem találkoztam a jelenséggel? Pedig fekete ruha biztos volt rajtam(tunk). Vagy ha volt és a jelenség logikusan igenis állt, akkor hogy nem maradt meg bennem. Ugyanis tényleg nem emlékeszem működési kimaradásra...
Szóval ha tetszik, a mélyebb részletek is érdekelnének.

Szia.
Köszönöm szépen a választ. Akkor talán pont emiatt is nem volt tárgyalva a linkelt oldalon se. Köszi még egyszer akkor tetszőlegesen választok egyet.

Hello! Viccet félretéve. Mélyebb részletekre nem fogsz választ kapni, mert nincsenek referenciáid. Vagy is viszonyítási alapjaid, sem régebbi, sem mai méréseid. Nyilván ez egy kapcsoló, ami analóg jelváltozást figyel, és mint ilyennek van küszöbértéke. Lehet hogy idő elteltével a visszavert jel kisebb lett. Ez lehet üzemóra, optikai szűrőelőtétek "vakulása", vagy bár mi más tényező. Ha a jelszint most a kapcsolási küszöbértékhez jobban közel van, mint ezt megelőzően, akkor sokkal határozottabban észrevehető, hogy megváltozott a kapcsolás viselkedése, érzéketlensége más paraméterre tényezőre. üdv!

Sziasztok!

Egyszerűen megőrülök mert nem tudom, hogy mit csinálok rosszul, de a lényeg, hogy egy iszonyatosan egyszerű dolog sem működik.
A lényeg: egy breadboardra kapcsolok rá ellenállást és ledet de a led nem világít.
Ugyanakkor feszültséget alatt van mint az ábra is mutatja.

Az ellenállás 1k-s letesztelve multiméterrel. A led ég, letesztelve multiméterrel. A táp vadiúj. A breadboard minden lyukát leteszteltem és átmegy rajta az áram.

Miért nem világít a led??? ( Mit csinálok rosszul?

Köszönöm

Hello! Vélhetően a Led fordítva van. Ne a tápot mérd, hanem a Led-en a feszültséget. üdv!

Ha a ledbe belenezel, lathatod a kis landzsat, az a + vege, a nagyobb deltoid meg a negativ.