Üdv!

Mi a véleményetek arról, hogy mindegy e hogy pl 100A-s impulzusokkal tölti az akkut, vagy ugyanakkora impulzusokkal kisüti?

A végső hatás ugyan az lehet?

szerintem annak örülne az akku ha mindkettőt kapná felváltva, esetleg minimális ofszettel( ami fedezi az önkisülést ...)
Ha a negítív áram eléréséhez nem kell energiát befektetni, akkor az azt jelenti hogy energiát lehet megspórolni: negatív periódus alatt kivett energiát vissza lehetne tolni a pozitív félperiódusban. De ha az akku haldoklik, akkor mindkét irányban energiabefektetés kell
(azaz ha rövidrezárnád sem jönne ki a kivánt negatív áram, ezért rá kell segíteni)

Igen.

Arra gondoltam, hogy mint egy forward tápként egy olyan induktivítással lenne szerelve aminek egyik oldala 1 menet másik meg 10.
Az 1 menetesen jön az akkuból a cumó, a 10 menetesen pedig apránként visszafolyna.

Az egésznek csak annyi a célja, hogy ne legyenek + tüskék az akkunk, mert az károsíthatja az akkura kapcsolt egyéb áramköröket.

Ehhez inkább kisütögetem, csak kérdés hogy a lemezekre lerakódott szulfátokat milyen jellegű elektronvándorlás szedi le.
Pozitív vagy negatív, vagy ez teljesen mindegy ?

Talán lehet, hogy egy nagyon szar állapotban levő akkunak nincs is akkora rövidzárási árama ami lebontaná.
De ez egy lavinaszerű folyamat.
Szerintem ha már a kialakult áram elkezdte bontani a lerakódott szemetet azzal javul az akku belső ellenállása és egyből egyre csak nagyobb lesz a rövidzárlati áram.

A töltőimpulzusos megoldásnál az induktivítás szabja meg az áramot. Ha szar az akku akár lehetnek 100V-os tüskék is. (az L miatt áramgenerátorként működik az áramkör)

Éppen ezért az ilyen áramkörök, csak lekapcsolt akkumlátorral használhatóak elképzeléseim szerint.

Olyan áramkörön gondolkozom amin lehet szabályozni az áramimpulzus nagyságát.

Értem.
Úgy akarod megoldani, hogy rajtamaradhassanak a cuccok ezért csak a kisütés jöhet szóba
(0 < Uakku < 14,8V ).
A kisütés szerintem növeli a szulfátréteget, vagyis lemerülve lesz szulfátréteg a lemezeken, és ha sokáig nem töltik úgymarad. De hogy impulzusszerű kisütés és köztes visszatöltés használ-e valamit azt nemtudom.
Annyira nem bonyolut a dolog, ha van egy haldokló akku akkor kipróbálható lenne vagy jobblesz vagy nem.


kisütéses áramszabályozáshoz pl: egy nem teljesen kisütött kondenzátorbankot kell rákapcsolni az akkura, így a kondiban lévő "maradék"feszültséggel szabáylozható a kisütő áram csúcsértéke, egészen teljes rövidzárértéktől nulláig.>>

Azt még lehet hogy beteszek egy 16-18V-os tranziens diófát védelemnek, nehogy nagy tüske legyen.

Én inkább RC vagy LC szűrőt tennék a cuccok elé, persze attól függ, hogy mi van az akkura kötve.

Szia! Bocsi de kicsit elhanyagoltam a fórumot.
A C2 kondi az akku fesz (12V) plusz a D3 Zener értékére töltődik. Amikor kisül a QF1 tirisztoron keresztül, akkor a C2 kondi feszültsége 33V-ot ugrik lefelé, de csak 12V-ig plusz tirisztor nyitófesz. Viszont a C7 kondi ezt az ugrást egy "negatív impulzusként" viszi át a Q3 pont bázisára és kinyitja azt, hogy felvillanjon a LED. Talán így érthetőbb.

Szia! A Conrad-nál megvásárolható aktivátor pont ezt teszi, azaz rövid ideig rövidrezárja a kapcsokat és kialakul kb 100A nagyságú pulzus.
Szerintem mindkét megoldás jó elektromosan és kb. ugyanakkor energiát fogyaszt az akkuból.

Nekem és kollégáimnak évek óta működik a megépített kapcsolásunk az autónkban. Semmilyen elektronikai problémát nem okozott eddig, mivel az akkufesz nem emelkedik meg szinte semmit csak áramimpulzust kap. Természetesen az eszközt a lehető legközelebb kell rövid vastag vezetékkel az akku kapcsaira kapcsolni.

Köszi a tapasztalatokat, szerintem akkor maradok a + impulzusosnál.
A kisütős megoldásnál valami miatt csak 50A-es impulzusokat tudok maximum kihozni.

Helló!

Segítségre lenne szükségem, mert át kellene alakítani ezt a szulfátoldót. 12V-osból készítettem már jópárat, a 6V-os sem gond (R1 cseréje felére), de a 24V-os nem akar összejönni. Amit próbáltam, az az volt, hogy ez az 1.2k elé betettem egy 7812-t, viszont a tirisztor katódján természetesen megmaradt az a feszültség, ami a stabIC bemenetén is jelenvan, tehát jelen esetben a 24V. Tehát így a multivibrátor stabil 12V-tal működik, mert a 4047-nek 15V az ajánlott maximális üzemi feszültsége.
Az eredmény annyi, hogy az eddigi 10mp helyett 0.5mp-enként kisül a kondi, amin nem is mérek többet analóg műszerrel, mint 30V.

Várjunk csak, lehet, hogy a zenert kellene nagyobbra cserélni? Persze figyelve C2 feszültségére...

Ahogy látom megválaszoltad magadnak a kérdést

Az a szekunder ólom-szulfát ami károsan keletkezik, kémiailag ugyanaz, ami a töltés-kisütés elektrokémiai folyamatában részt vesz, a fizikai tulajdonságai mások: kevésbé porózus, ezért lassúbb vagy a belső részeken egyáltalán nem lehetséges a reakció, így a tárolóképesség csökkenését okozza, ugyanis nem alakul vissza. Az impulzusszerű töltés vagy kisütés megbonthatja a homogén tömböt, így javít az akkumulátor tulajdonságain. A művelet végén viszont a fellazított ólom szulfátot mielőbb vissza kell alakítani, vagyis az akkumulátort teljesen fel kell tölteni, egészen 2,7V/cella feszültségre.
Olyat, tehát hogy rajtahagyni a kisütő szerkezetet nem szabad, azonnal át kell kapcsolni kis áramú folyamatos töltésre. Ebben az állapotban az akkumulátort nem szabad felügyelet nélkül hagyni, hiszen többet ártanánk vele, mint amit javítunk.

Sziasztok.
Nekem is szükségem volna egy szulfátlanitóra.De nem valami kis 100A-es játékszerre.(ezt ne vegye senki sértésnek) 300-600AH-ás 48-72V os akksipakkokrol van szó.Kezdhetném is egy 600AH/48V ossal.Annyit kell róla tudni hogy kb 5-éve nem volt feltöltve.Átlagban 1V körüli cellafesz és optikai műszerrel nem volt mérhető benne a savsűrűség.Töltésre gyorsan felszalad a cellafesz és elkezd rotyogni de nem melegszik.Valószinű atom mód elvan szulfátosodva az egész.3x-i töltés kisütés után kezdenek életre kellni a cellák.Már mérhető bennük savsűrűség is. (persze a skála alját még nem éri el) és jobban birja a kisűtést is.Azt ne mondja senki hogy csak az újrahasznositás segit rajta mert ezek a hatalmas munkaakkumulátorok iszonyat szivósak tudnak lenni.Találkoztam 14 éves pakal ami még simán megbizható bár már egy kicsit leharcolt állapotban van.Szóval ezt szeretném egy kicsit megpiszkállni egy pár áramimpulzussal.Hogy segit vagy ront rajta azt szerintem senki nem tudja biztosan de én szeretném kipróbállni.
Volna egy pár kérdésem.Milyen összefüggésben van az akksik kapacitása az áramimpulzusok nagyságával?Mert ha abbol indulok ki hogy egy személyautó inditóakksiához adogatják a 80-120A es tüskékkel rendelkező akkuaktivátort,akkor egy 600AH-ás pakkhoz az 1000A-es tüske is kevésnek bizonyulhat.
Most lehet hogy butát kérdezek de nem lehet ezt úgy kivitelezni hogy egy kondit egy trafóra sütök rá aminek a szekunderén rajta lóg a nagy pakk?Lehet erre trafót méretezni?És hogyan kell számolni?Egyáltalán kivitelezhető az ötlet vagy teljesen halott.Persze kell valami bika nagy dióda a szekunderre ami elviseli ezeket az inpulzusokat.Volt próbálkozásom 12V-os akksival ,100µF-os kondival és egy PC trafóval.Kézzel töltögettem a kondit amit rásütöttem a trafó 5V-os szekunderére de szkóppal nem láttam semmit a primmeren.Hogy tudnám megnézni ezt szkóppal ugy hogy lássak is valamit?
Várom az ötleteket,mert kivitelezhetetlen dolgot nemismerek.

Trafót és induktivitást a nagyáramú impulzusoknál felejtsd el, ezek épp a nagy áramcsúcsokat fogják meg. Neked az kell, hogy kondenzátort feltölteni adott feszültségre, és azt utána minél gyorsabban rásütni az akkukra. Kérdés, hogy milyen kondenzátor az, ami elég nagy kapacitású és emellett impulzustűrő is? Rásütésre én valami combosabb tirisztort használnék, gate-en rendesen megküldve, hogy gyorsan bekapcsoljon.

Akkor a trafós dolog kilőve.
Marad az fórumon is bevállt módszer.Azt jól gondolom hogy nekem olyan 200-300V ot kéne ráküldeni az akksikra hogy kialakuljon ilyen nagy áram?Ebböl viszont nincs ESR.Marad a kondik sorbakötése.Tirisztorbol szerinted egy 50A-os elegendő volna?Azok 8-10ms ig elviselnek sokszáz ampert.És ha jól vélem akkor itt a kisütési folyamat keményebb része bőven 1ms alatt lecseng.
Szerintem megér egy próbálkozást.
Szerinted?

Az elején lehet, hogy kell az a 200V, de ahogy jönnek helyre az akkuk úgy kell visszavenni a feszültséget.
Vagy ha megoldható, akkor cellánként csinálni , így kisebb feszültség is elég.

Elvileg induktív elemmel is lehetne áramtüskéket kényszeríteni az akkura, mivel az induktivitás az áramváltozás ellen van ezért ha 100A folyik rajta és az áram útja valami okból kifolyólag hirtelen az akkura kerülne, akkor ott hirtelen áramugrás lenne.

Szia.
Hát a cellánkénti kezelés igen hosszadalmas lenne.Ugye minimum 24db cella van.
Kifejtenéd ezt a trafós dolgot számomra is emészthető formában?Valahogy jobban tetszene egy primmerre sütött kis kondi ami a szekunderen csinál nekem sokszáz ampert egy nagyon rövid időre.
Talán még univerzálisra is könnyebb volna megcsinálni.Nem kellene kapcsüzemű legyen.Jó a hállózati táplálás is.
Szóval hogyan is kellene ehez trafót elképzelnem?

Nem trafós , csak induktív.
Este majd elmondom mire gondoltam, most el kell mennem.

Bonyásabb lenne sokkal mint a kondis. Amolyan step-up féle áramkörön agyalsz?

Amig Gulyi kitörpől valami kapcsis tuti megoldást addig én is firkáltam.
Elképzelésem nemtudom mennyire életképes de a lényege hogy a hállózati feszt egyenirányitom és egy tirisztor gyujtásszögének késleltetésével a megfelelő szintre töltöm a kondikat.Majd egy időzitő 10-15 másodpercenként rásüti a kondikat a másik tirisztor nyitásával az akksikra.Mindezt tegye úgy hogy a fázisszög vezérelt tirisztor a kisütés alatt ne tudjon bekapcsolni.
A kapcsoláson értékeket és tipusokat ne vegyétek figyelembe.Csak nagyábol lerajzoltam hogy is képzelem el.A 12V-os időzitős rész meg kapna egy kis trafót tápnak és két 80 forintos optokapuval el is lehetne intézni a leválasztást.Szerintem ez igy egyszerűnek tűnik kisérletezni.
Ezzel igy állitani tudom az akksikba kűldött inpulzusok nagyságát és sűrűségét.
Mit szóltok hozzá?

Az U1 nem csinál így semmit, viszont az U2 rövid idő alatt megszabadul a tokjától, mert felrobban. Impulzustrafóval kellene vezérelni. Maga az elképzelés jó lenne, ha a galvanikus leválasztás hiánya nem tenné életveszélyessé.

Csináltam egy vázlatot.
Ha a fetet bekapcsoljuk akkor az U1 feszgenből áram indul az U1 RB1 Q1 RB2 L hurokban, az U1 értéke és az RL viszonyok hjatározzak meg az áram növekedésének függvényét, tehát az áram végértéke a Q1 bekapcsolási idejével változtatható. Q1 kikapcsolása után az áram az induktivitáson nem változhat (ugrásszerűen), ezért a másik hurokba terelődik át, csúcsértéke ugyanannyi, mint a Q1 kikapcsolásakor volt, csökkenési függvényét az RB1, RB2, L és az U3 határozzák meg.
D1 alkatrészt csak impulzusáramok, és U1+U3 záróirányú fesz veszi igénybe.
Problémát a nagyáramú tápegység jelenti (bár ez lehetne egy akku is).

A Q1-et mekkora feszültség, és milyen polaritású fogja igénybe venni záráskor?

Van egy másik ötletem is.
Kezdünk egy egyutas egyenirányítással, így biztos, hogy a tirisztor nem vezethet folytonos áramot, majd töltjük a kondit egy R en keresztül, a kondi feszültsége emelkedik és a tirisztorral kisültjük időszerint vagy kondi feszültségét komparáltatjuk és aszerint.

Áram csúcsértéke az nagyrészt az Uc, Rakku és Uakku tól függ.

Q1 lezáráskor az U1 + L1 en keletkező feszültség veszi igénybe, UL pedig attól függ, hogy az akku mennyire halott, (L1 nek akkor feszültséget kell létrehoznia ami képes áthajtani azt az áramot, ami a megszakítás elött folyt).

L1 en a feszültség iránya a megszakítás után megfordul,
tehát Q1 vezetése alatt I2 irányba mutat az UL is, Q1 lezárása után ellentétes irányba mutat (először fogyasztó, utána generátor, energia be majd ki)
tehát UQ1= U1+UL1
minimum U3+U1+UD1 (ideális akku és induktivitás..)

UQ1 = UDS

Igen ez papíron így van. A gyakorlatban jókora tüskét lehet mérni még a dióda nyitása előtt ami végez a fettel.

Hát akkor meg kell védeni, de ez csak egy megoldandó problémája az elvnek.
(pl gyorsan, de nem 0 idő alatt kapcsol ki, akkor az áramot átveszi a másik hurok)

A védelem egyúttal veszteséget is jelent. A kikapcsolási idő növelése ugyancsak.
Ilyen áramigényű dolognál szerintem a kondis verzió a nyerő. Azt nem mondom, hogy nem költséges a megfelelő kondibank, de hatásos, és még ponthegeszteni is lehet vele.