A mono rész az úgy van bekötve hogy az árnyékolás a jel egyik oldala tehát a test a minusz oldal. Az úgy jó?

Csak nagyjából értem a kérdést, de úgy érzem jó.

És az nem lehet megoldás a problémára, hogy az árnyékolást lekötöm egy 10nF kondival a dobozra?

A rádiónak mi köze van a földhurokhoz? Nem kizárt, hogy nincsenek nyitva a tranzisztorok, olyankor szokott rádiózni, be kéne lőni a nyugalmi áramot.

Üdv! A kérdezőnek cirka 9 db műveleti erősítője van 3 panelen, és ezek vannak egymással valamilyen módon összetestelve. Az egyik panel ráadásul aszimmetrikus táplálású.

Rengeteg. Ha egy hangfrekvenciás erősítőben szól a rádió, behallatszik ha elindul a hűtő, az a földhurok biztos jele. A nyugalmi áramnak is annyi köze van hozzá, ha az nincs megfelelően munkapontba állítva, lengések keletkezhetnek, ami egyfajta gerjedés, és ez is okozhat ilyen problémát. (végfoknál)

És ez ellen mit lehet tenni? Valamilyen módon kiszűrni?

Meglehetősen nehéz kérdés, súrolja a mágia határát. Mindenesetre alap dolog a tervezés, építés során a módszeresség. A földeknek, testeléseknek, árnyékolásoknak olyan összekötése, ahol a kialakuló áramutak nem keresztezik egymást, nem alkotnak látható hurkot. Sokszor elég nehéz megvalósítani, de legalább törekedni kell rá, hogy ne legyen ilyen. Az utólagos megszüntetése legtöbbször lehetetlen, de legalábbis nagyon nehéz, különösen nagyimpedanciás hálózatokban, ahol nemlineáris elem is található. Ügyelni kell arra is, hogy a fokozatok sávszélessége ne legyen nagyobb a szükségesnél, mert ez is veszélyt hordoz.

A földhurok előfordulhat, egy teljesen stabil erősítőn is, rossz kábelezés miatt, ha a csávónak csak rádiózik az erősítője az nyílván nem fölhurok. Ha más zavarok hallatszanak az erősítőbe, az megint csak a ventilátor zaja a te példádban is, szerintem nem vagy tisztában azzal, mi az a földhurok.

Teljesen stabil erősítőn nem fordulhat elő földhurok, mert akkor nem stabil !
Csak esetleg nincs a közelben olyan zavarforrás, ami megzavarná. ( műsorszóró adó, CB, PMR, mobiltelefon ) a "kábelezés" pedig az erősítő része, az erősítők nem szoktak csak úgy önmagukban létezni.
Gyanítom, nem én vagyok az, aki nincs tisztában a földhurkok mikéntjével !
Földhurkok nagyon sokféleképpen kialakulhatnak, a külső RF zavarérzékenység ezek közül csak az egyik, és ha egy hangfrekvenciás erősítő érzékeny rá, az bizony a földhurok létezésének biztos jele . Tudniillik a földhurok, mint egy keretantenna bizony össze tudja szedni az RF zavarokat, pl. rádió sugárzást, vagy egy induktív fogyasztó ki-be kapcsolgatásánál keletkező tranziens zajokat.
Míg a Kossuth sugárzása Lakihegyen történt, bizony a fővárosban sokszor előfordult, hogy a lemezjátszó hallgatása közben halkan ugyan, de szólt a műsor)
Nem csak kábelezéssel, de magán a nyákon is lehetnek földhurkok, különösen a tetszetős alkatrész elrendezéseknél szükséges hosszabb vezetősávok, valamint közös áramutak miatt. Sőt még előfordult integrált áramkörökben is, pl a TBA800 -nál (ami elég gyorsan kihalt szerencsére).

Arra jöttem rá hogyha nincsen semmi a bemenetre csatolva, és hallgatom közelről a hangszórót akkor a hangerő poti forgatásával változik benne a zaj. Ha minimumon van a poti akkor nincsen semmi zaj, ha tekerem feljebb a potit akkor erősödik a zaj, és ha már a vége felé van a poti akkor a legerősebb a zaj és ha rátekerem max-ra a potit akkor szintén teljesen elhallgat a zaj és szép tiszta.

Pontatlan voltam, a külső kábelre gondoltam (RCA stb.)

Akkor a zajforrásod a poti előtt van, de lehet, hogy maga a poti. Zárd rövidre a poti két szélső érintkezőjét, ha így is változik a zaj, akkor a poti a hibás.
Azt azért jó lenne tudni, hogy milyen jellegű a zaj, vagy zavar. Egyáltalán zajról, (sistergés, fehér zaj, termikus zaj, olyan kontakthibára utaló rothadás szerű zaj), vagy hálózati, külső eredetű, többnyire periodikus zaj, amit már zavarnak nevezünk.

Külső kábelezéssel különösen könnyű földhurkot összehozni, pl. erősítő rendszereknél. Mikrofon erősítő - keverő - effektek - végerősítők. A saját gyártású, nem eléggé végiggondolt föld (árnyékolás) rendszerű erősítők szoktak ilyenkor gyakran bukni. Ezekre nézve "halálos" tud lenni egy közelben elindított bármilyen adóberendezés. Nem véletlen a profi technikában a transzformátoros, szimmetrikus, földfüggetlen, kisimpedanciás átviteli rendszer.

Nem tudom, nekem még sosem sikerült egy erősítőt ilyesmivel begerjeszteni. Az egyetlen ami zavarja az erősítőmet, és sehogy sem tudom kiszűrni az a szikra. Ha egy kapcsoló szikrázik akkor pattog, de ami a poén, hogy a sógorom trabantjának a gyújtása, 30 méterről zavarja.
Azon kívül semmi sincs benne. Ha egy erősítő rádiózott, akkor, valami nagyon nem stimmelt vele és vagy zárva voltak a tranzisztorok, vagy volt olyan is, hogy bontott ezer éves végtranzisztorok szedték össze a rádiót, mert azokat kicserélve teljesen megszűnt a jelenség.

Az előerősítő P2 poti, vagy a hozzá menő vezeték szedi össze a zajt, mivel a poti mindkét végállásában az alacsony értékű ellenállás már el tudja nyomni. Okok: műanyag házas poti, fémházas poti csak nem, vagy rossz helye árnyékolva, a potihoz menő kábel rosszul árnyékol, vagy mint korában írtam a vezeték árnyékoló szála egy hurokban vesz részt. Az utóbbi kiderítésére elég az árnyékolás egyik végét kiforrasztani.
Maga a 100k érték is lehet gond egy ilyen bonyolult kapcsolásnál. A zavarok elnyomása érdekében - főleg ha a meghajtó fokozat kellően alacsony impedanciájú - mindig a lehető legkisebb ellenállású potira törekszem. Esetedben 10k szerencsésebb volna.

Kicineztem a P2 poti középső lábát ami az árnyékolás a vezetéken és abbamaradt a bugás. A poti az fém házas.
Tehát akkor abban a vezetékben vagy a potin van a hiba.

A poti háza kap testet?
A középső láb többnyire a csúszka, nálad más a lábkiosztás, hogy ott kapja a testet?

Nemtudom.
Bővebben: Link Ez a poti van erről az oldalról vettem.

A poti házát a testhez kell kötni, fém dobozban ez magától megoldódik.
A linkelt potin a csúszka a középső láb. Lehet, hogy rosszul kötötted be?

Melyik rajzról van szó? Be tudnád linkelni? Amire én gondoltam, abban a P2 középső lába nem a gnd-n van. A P1 csúszkája van GND-n, és a P2 "alja/teteje".

Üdv! Itt indul az eszmecsere. Bővebben: Link

Ebben az esetben, P2 csúszkája nincs testen. Valami félreértés van a jelölésekkel.

Rájöttem a hibára ami okozta a zúgást a poti tekergetésére. A probléma az volt hogy az árnyékolt vezeték árnyékolása a poti középső csúszkájára volt kötve és itt pedig a poti gnd pontja nem a középső csúszka hanem az egyik oldalsó, csak átcineztem a két vezetéket a potin is és a panelon is . Úgyhogy most már nincs ez a probléma. És még egy olyan kérdés hogy ezen az előfokon mit kellene kicserélni hogy erősebb legyen az erősités?

Én beterveztem a potikat a panelbe -részben éppen azért, hogy ne lehessen rosszul huzalozni. Másik tervet használtál?

Au=1+(R3/R4) illetve Au=1+(R8/R7)
Ha kiszámolod, akkor ha mindkét fokozatban 10k R -ok vannak, akkor mindkét fokozat erősítése 2, azaz a teljes erősítés 2x2=4.
Ha R8/R7 hányadosa nagyobb, akkor az erősítés is nagyobb lesz. HA mondjuk R4=4k7 és R3=4k7, akkor már közel 3x3=9 lesz a két fokozat együttes erősítése.

A kapcsolásban van mind a két oldalt R4J és R4B R3J és R3B akkor mindet cseréljem ki? És cseréljem ki a még mind a két oldalt az R7B/R7J és R8J/R8B párost is? Vagy azokat már nem kell?

A kérdésed több mint fura, miután leírtam az összefüggést. Mintha semmit sem értenél belőle.
- A "B" és "J" a "bal" illetve "jobb" oldalakat igyekszik rövidíteni, tehát értelem szerűen, amit cserélsz az egyik oldalon, azt felettébb célszerű a másikon is.
- Nem kell az összes ellenállást cserélni, mert akkor az arányuk változatlan marad. Példaképpen mondtam, hogy a visszacsatolót hagyd 10k * -nak, ami meg a GND-re megy (R4 és R7) azt csökkentsd 4,7k * -ra. Ha így a képletbe behelyettesítesz, akkor Au=1+(10/4,7)=3,13, amit előző levelemben 3-ra kerekítettem. Ha mindkét fokozatban elköveted ezt, akkor lesz az eredő erősítés 9-szeres, de ha csak mondjuk a másodikban, akkor az elsőnél marad a 2, a másodiknál lesz 3, és az eredő meg 6-szoros.

Idézet:
„10k R”

Valaki belepiszkált az irományomba, gondolom azért lett piros az "R" betű, mert nem tetszik valakinek. Természetesen az ellenállás alapegysége az ohm, amit nagy omega betűvel jelölönk.
Csakhogy ez a betű nem áll mindig rendelkezésre, sok esetben egyáltalán nem érhető el, vagy ha igen, akkor is nehézkes. Éppen ezért, teljesen általánosan elterjedt módon, itthon és külhonban egyaránt, használják helyette a "R" betűt. Tehát vélhetően a belejavítón kívül, mindenki más számára egyértelmű, hogy ilyen formában az "R"=ohm.
Éppen ilyen általános jelölés a tizedespont elhagyása, pontosabban annak helyettesítése a megfelelő prefixummal. Pl.: 4,7kR-ot célszerűen leírható 4k7 formában is. Ennek két előnye is van, mert egyszer nyerünk egy karaktert, másodszor pedig a vesszőhöz (vagy ponthoz) képest, egy sokkal markánsabb karaktert írunk, ami sokkal nehezebben kopik le, mosódik el.
És ha már az írási szabályoknál járunk, pontosan megnéztem hogyan is kell ezt helyesen csinálni. A mérőszám és a prefixum között kötelezően lennie kéne egy szünetnek (én se szoktam tenni, de majd ezután ráfigyelek), és a perfixum és a mértékegység között Tilos szünetet hagyni, azt mindig egybe kell írni az őt követő mértékegységgel. [OFF](prefixum = a mértékegység szorzójának rövidítése -pl 1000 szeres = kilo = k)[/OFF]

Kissé kevered a dolgokat. Az írás, az egy dolog, a jelölés, az pedig más. A jelölésnél alkalmaznak különböző megoldásokat az alkatrész jelölésére, ezek kódok, többé kevésbé beszédesek. A miniatűrizálással kapcsolatban váltak szükségessé. A módszerekben vannak általánosan fellelhető szokások, de eléggé gyártófüggő.
Rajzjeleknél pedig elvileg szabvány írja elő az alkatrészek jelölési módját, ISO, DIN, MSz.
A szöveges írásban írásban pedig semmi akadálya a helyes mennyiség+ mértékegység írásának, végső soron ha nem állnak rendelkezésre speciális karakterek, akkor rendes módon rövidítés nélkül le is lehet írni azokat.