Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Inverteres hegesztőtrafó
Helló!
Ha ezt a kapcsolást építed meg akkor először a FŐ-trafó ferritjét szerezd be!!! Megmentesz egy csomó teljesítmény-félvezetőt!!  Tekercs adatok jók erre a frekire, ha esetleg más frekit használsz akkor újra lehet számolní. A 0,064 ohm tényleg melegszik!! Nem_tom de nekem nem csillagpontos, panelen körbe van testvezető. Zárlatvédelem nincs!!Tehát ha leragad az elektróda akkor felizzik! Én tudok hegesztení vele, Köszönet mpisti-nek a ferritadatokért! A BD241-es is nagyon melegszik(nálam,igaz ha lecsatolom a gate trafót akkor nem)! Sok sikert!
Sziasztok. Köszönöm az eddigi bő felvilágosítást. Hát oda jutottam hogy mégiscsak két gépek kell csinálnom. Azt azért tudni kell hogy nekem nem komoly munkákra kell a gép, max 3mm-es anyagig. A többit pálca megoldja. Viszont szivesen venném ha valaki segítene megalkotni egy CO invertert. Minden pici segítségnek örülnék. Köszönöm
Lehet szajkózni a feszültséggenerátorról, de az 50Hz-es CO trafó az? Nézőpont kérdése, 100-200A-nál már biztosan nem. Az itt leírtak alapján olyan invertert kéne építeni egy CO-hoz, ami mondjuk 350-400A-ig feszültség stabilizált, felette áramkorlátos.
Sajnálom hogy nem kallódik nálam egy munkakábel dobbal, előtoló motorral, stb. mert akkor képekkel is alátámaszthatnám hogy ez vicc.
Szia Ge Lee. Ha nekem szántad akkor nekem nem 300A - ra van szükségem hanem kb 150-re. Többet idáig sem használtam.
A finomcseppes leolvasztás az a MIG/MAG technológia egyik üzemi formája, amihez tartozó jellemzőket a technológiával foglalkozó leírás tartalmazza. Ebben az áll,hogy a finomcseppes leolvadáshoz szükséges ívfeszültség minimum 30V, és az íváram 300A környékén van. Mellékelek egy doksit a Froniustól, sajnos angol nyelvű, de a képek is némi tanulmányozást érdemelnek. A 26.oldalon a különféle MIG-MAG technológiák munkapontjai láthatók. az ábrán a "spray feliratú rész vonatkozik a szórtívű (finomcseppes)munkapontra.
A sima MMA inverterrel történő MIG-MAG technológiás próbálkozás nagyon csalóka, mivel a hegesztési műveletet kísérő nagyon csendes hang azt az érzetet kelti, mintha igazi finomcseppes leolvadás jönne létre. Pedig a valóságban a cseppátmenetek közti rövid szünetekben megjelenő magas feszültség keltette fúvóhatásnak köszönhető ez a jelenség. A szórtíves hegesztést bizonyos hegesztési feladatok elvégzésénél alkalmazzák, tehát nem minden hegesztési feladathoz alkalmazható. Erről bővebben talán olyan valaki tudna véleményt írni,akinek a hegesztéstechnológiák pontos ismerete a munkájához tartozik. Ebben a témában én csak műkedvelő vagyok.
Szaiasztok találtam egy ilyen a neten MIG inverter MUREC tipusú. Remélem valakinek sikerül belőle valamit kihozni.
Az 50Hz-es MIG-MAG gépek trafóit a magukra valamit is adó gyártók a lehető legszorosabb csatolásúra készítik.
Természetesen ezeknél a gépeknél is esik a feszültség hegesztés közben, de közel sem annyit,mint az MMA hegesztéshez használt szórótrafók esetében. Az 50Hz-es elektronikusan szabályozott gépek esetében nincs feszültségesés a beállított értékhez képest, legalábbis a normálisabb szabályzókörrel rendelkező gépeknél (pl.: WEMI FX500)hanem a beállított értéket kb. 1V-on belül tartják, a hegesztőáramtól függetlenül. A fokozatkapcsolós gépeknél van feszültségesés a hegesztési művelet közben, hiszen a fokozatok közti különbségek a primer tekercsek gerjesztésének változásából adódik. A régebbi gépeknél volt szekunder fokozatváltás is, ezeknél lényegesen kisebb volt a feszültségesés a terhelés hatására, hiszen a gerjesztés változatlan maradt. Feszültséggenerátoros invertereket nem csak 350-500A-ig építenek,hanem 600-800A-es gépek is készülnek, és a maximális terhelésnél is 0,5-1V-on belül tartják az előre beállított feszültséget. Az áramkorlát pedig általában a maximálisan megengedett munkaáram felett van 15-20%-al. Tehát nem ördögtől való a gondolat az ilyen gép elkészítése. Ahogy Katt korábban írta, annyi az egész,hogy készíteni kell egy olyan kapcsolóüzemű feszültségstabilizátort, ami hegesztési feladatot lát el, és képes ekkora teljesítmény átvitelére.
Szóval akkor ha mondjuk a "maci" rajzát ugy módosítom hogy nem a primer részen folyó áramhoz viszonyít, hanem a szekuder tekercsre készítek egy ujabb trafót hogy le tudjam választani a szekunderről (párhuzamosan) és azt csatolom be a vezérlő IC-nek akkor tulajdonképpen nem az áram hanem a kimenő feszültéghez képest fog szabályozni a PWM ic. És persze a kimeneten teljes híd. Javítsatok ha hülyeséget irok.
Az áramkorlát mindenképpen kell, biztonsági okból . A visszacsatolást inkább szigetelt műveleti erősítővel, valamilyen feszültségstabilizáló segédkapcsolás segítségével lehetne megoldani, és természetesen az áramkör kimenete a PWM IC -nél avatkozna be az áramgenerátoros mód helyett. Az áramgenerátoros mód a maximális terhelésnél lépne be,korlátozva a kivehető maximális teljesítményt. De van itt már ilyen kapcsolási rajz,néhány lapot visszaolvasva megtalálod.
Köszönöm a válaszod, igyekszem rálelni a kapcsolásra.
Hát, ha ekkora áram kell, akkor már biztos, hogy másmilyen trafó kell, mint a Macié. Akkor ne 20/6-os legyen az áttétel, hanem mondjuk csak 20/3...4, természetesen szendvicsbe tekerni, vagyis a primer között a szekunder, hogy minél kisebb legyen a szórt induktivitás.
A Macira csak egy feszültségszabályozó hurok kell. Most úgy működik, hogy pl: ha az áramszabályozó poti 1 V-ot ad, akkor a kimeneti áram 10 A. ha 5 V-ot, akkor 50A, ha 12 V, akkor 120 A. Tehát, a potin beállított feszültség határozza meg a kimeneti áramot. Ebből az is következik, hogyha a poti feszültsége nem megy 12 V fölé, akkor nem tud kijönni 120 A felett a kimeneten áram. Vagyis, ez az áramkorlát, ezt tartsuk meg. A feszültségszabályozó hurok úgy működne, hogy a kimeneti feszültség lenne összehasonlítva egy referencia feszültséggel, ami megint egy poti. Ha ennek a kimenetén 1 V van ( például... ) akkor a kimeneti fesz legyen 10 V. Ha a poti feszültsége 2 V, akkor a kimeneti feszültség legyen 20 V, ha meg 3 V, akkor legyen 30 V, vagy amennyi még kijön belőle, hiszen ebben az esetben már a kitöltési tényező 100% körüli. Tehát, ennek a potinak a feszültsége lesz összehasonlítva a kimeneti feszültséggel. Ennek a feszültségszabályozónak a kimenete adja az alapjelet a korábbi áramszabályozó poti helyett. Ugye, ezt a feszültséget bekorlátozzuk 12 V-ra, akkor az előbbiek érelmében nem jön ki 120 A-nél több, tehát, ez az áramkorlát, vagyis ez védi meg rövidzárban a berendezést. Ha nincs rövidzárba, akkor a feszültség poti által beállított kimeneti feszültségnek kell lennie, hiszen erre fog szabályozni a feszültségszabályozó hurok. Ha kevés a kimeneten a feszültség, akkor az azért van, mert túl kicsi a terhelés ellenállása és a rajta átfolyó áram nem tud akkora feszültséget ejteni, ami akkora legyen, mint amit a feszültségszabályozó beállít. Ezért a feszültségszabályozó kimenetén nőni fog a feszültség, ez viszont azt jelent, hogy a belső áramszabályozónak nő az alapjele ( mondjuk 5 V-ról 6 V-ra ) tehát,a kitöltési tényező nőni fog, ennek megfelelően az áram és így a kimeneti fesz is. Ha meg túl nagy a fesz a kimeneten, akkor fordítva minden ugyanígy. Ez a rendszer a feszültségszabályozásnak alárendelt áramszabályozás. Tehát, a berendezés kimeneti áramába van beavatkozva úgy, hogy a kimeneti feszültség állandó legyen. Tehát, a feszültségszabályozó megcsinálja a kimeneti feszültséget, vagyis addig változtatja a kitöltési tényezőt, míg a feszültségszabályozó potival ( arányosan ) megegyező érték nem lesz. De mivel, a belső áramszabályozó hurok alapjele be van felfelé korlátozva, így "magától" megcsinálja az áramkorlátot is. Eddig az áramig viszont feszültséggenerátorként viselkedik. A probléma inkább a 300,vagy még több amperrel van. Ez már a 10kW körüli tartomány, ha ez a teljesítmény nem akar kijönni egy trafóból, akkor lehet benne akár kettő is... Kimeneti diódából is több kell, tehát ki lehet ezt találni, az IGBT-ktől lehet két trafó, mindegyiken egyenirányító, aztán egy-egy fojtó, a végén meg párhuzamosan kötni. Meg lehetne FET-ekkel szinkron egyenirányítót csinálni, kisebb lesz veszteség és talán az sem drágább, mint egy rakás dióda.
Nagyon szépen köszönöm a leírást. Ez naon kielégítő válasz volt márcsak el kell ezen gondolkodnom hogy ezt pontosan hogy is oldom meg de szerintem menni fog ha mégsem akkor kérdezek megint. Elméletileg ezt meg lehetne oldani egy differenciál erősitővel is, persze ugy hogy a szekunder feszültséget leválasztva. Mindkét szabájozó egyszerre működne és egy kapcsolóval lehetne kapcsolni MMA és MIG közt. A kimenő szekunder részt meg lehet oldani hogy mindkettő felférjen rá. Mondjuk én toroid megban gondolkodtam.
Nehéz ügy egy trafón, bár nem lehetetlen, különösen, ha elég nagy átmérőjű a toroid. De nekem sokkal jobban tetszik a két trafós megoldás, ha akármit kell változtatni, akkor csak egy trafót kell változtatni.
Mondjuk utána gondolkodta el ezen én is mivel hely lenne neki igy két trofó is elfér. Egyszerre ugysem használja az ember mindkettőt, tehát az egyik mindig terheletlen lenne a szekunder részen. Csak két hidat kellene bele rakni azt kész. Kicsit gondolkodtam közben és arra jutottam hogy a differnciál erősitő magában meg nem lenne jó mert mikor a két bemenetén egyforma lenne a feszültség a kimenete meg nulla lenne.
A magam és a "hitközösség"nevében köszönöm az oldalt - magával a készülékkel az orosz kolégáknál találkoztam.Nemtudom azonosítani az utóbbi kiegészítés funkcióját,de majd valaki föhomájosít.
Lehet ezt ennél egyszerűbben is, az UC3845 is lehet feszültségszabályozós, csak meg kell nézni az adatlapját. Az áramszabályozás határát pedig meg kell emelni annyira, hogy a munkaáramnál még ne kezdjen el működni, vagy csak a felső áramtartományban. A nagyobb áttétel miatt simán kijön 200-250A. CO-t olyan helyeken érdemes alkalmazni, ahol a feladatot már nem lehet elektródával megoldani (vékony lemezek). Szóval megy az 230V 16A-ról is vígan, ezt bizonyítják a gyári működő gépek is.
Pisti! Attól hogy a trafó szekunderét rátekerik a primerre még nem lesz feszültség generátor, csak a szorosabb csatolás miatt kevésbé fog esni terheléskor a feszültsége. A labortápom az már az, annak az áramhatár eléréséig semmit nem változik a feszültsége, még tized voltot sem.
Ha arra gondolsz, hogy két IGBT-s híd kell, hát egy is elég. Lehet annak a kimenetére kötni két trafót is, abból, - ahogy mondod - egyszerre csak egy lesz terhelve.
Szia Katt. Igen egyszerre csak egy lessz terhelve, kettőt soha nem használok egyszerre. Ezért gondolkodom egy inverterben. Egész éjjel a hurkon gondolkodtan de valahogy nem igazán fogott az agyam a megvalósítására.
Szia. Én tényleg inkább csak lemezeket hegesztek CO val. Ezért nincs is szükséget nagyon nagy teljesítmányre.
Sajnos többet én sem találtam erről a kapcsolásról, de mivel ez egy gyári gép kapcsolása gondolom működik is rendesen. Ami meg utána még csatolva van a rajhoz arra én sem jöttem rá mi is akar lenni
Azt a kiegészítést vagy javítást nemértem ami a rajzon más szinnel van?!Müködhet is rendesen 100A-es IGBT kel 240A öszdiódaárammal ez egy rezonáns gép a 2db kondi (10mikro) nemegy olcsó cucc lehet ami a trafóvak sorban van kötve.Ráugrasz?Márhogy megcsinálni vagy kisérletezni ?
Hogyan tudtál arra az oldalra regisztrálni?Én 3 szor futottam neki - nemsikerült.
Hát én nem hiszem mert TIG hegesztőre egyenláre nincs szükségem, inkább MIG és MMA amit használok.
Ha kell TIG akkor az van a közelben, de azt inkább rozsdamentes acélra szoktam használni, mert arra nagyon király.
Szia András. Nem regeltem de igy is le lehet szedni a cuccokat. Majd melóból megpróbálok, mert annak finn a kimenő IP-je és sokhelyre lehet regelni, ahová itthoni IP-vel nem
Köszi az infót! Esetleg beszerzési forrást tudsz javasolni?
Azt nagyon meg köszönném. Addig tervezgetek egy nyákot hozzá, meg gyüjtögetek hozzá anyagot, legalábbis abból ami itthon van.
Itt a rajz. Ha elég CO-nál a 120 A ( vagyis ami a Maciból kijön ) akkor nem kell még egy trafó, meg diódák.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |
