És, hogy tetszik a Circiut Maker?

Nem azt mondtam hogy rosszak, sőt, hogy örültem volna ezeknek a 80-as 90-es években! Gép meg internet sem volt, szimulátor meg...
Ettől függetlenül arra jutottam hogy építeni kell. Az átfésült rajzaid szebb eredményeket produkálnak a kimeneten, mégis 2-3% THD-t számol nekik, a csúnyáknak meg csak 0,6-ot. Erre varrjon valaki gombot.

Annak idején küldtem katt-nak infót arról, hogy hogy kell meghekkelni. Egy perc az egész.

Igen... 10 éve még a világ végére elmentem volna egy EWB-ért...

Gondolom, ez úgy van, hogy nem abból csinál THD számítást, amit a képernyőre kitesz. Baromi okos... A másik, hogy schottkyk voltak benn, azokkal nem is tudtad kivezérelni teljesen, tehát eleve kisebb modulációs mélység volt, persze, hogy kisebb THD-t eredményez. Meg alig változtattam rajta, inkább csak a megjelenítésben. Egyébként, csak találgatok...

Hékás, ezt csendesebben... nem felejtettem el...

Sziasztok kérdésem az lenne hogy az itt fellelhető PWM végfokhoz megfelelő a kimenetre a TALI BT-nél kapható T 106-2 nevű toroid mag.

Pontosan melyikhez?

Készül a "tranzisztortemető". Egyelőre a 2x28 V-os tápomról méricskélem.

És néhány jelalak az IR meghajtásáról. (1k-os ellenállásokon) Az időkésés és a szimmetria.

A PWM jel, mikor még nincs modulálva.

Kimeneti szinusz.

Négyszögjel - terheletlenül és 8 Ohm-mal.

Hoppá... véletlen beküldtem

A táp, amiről járatod, az elég gyenge, ez látszik.
A szkópábrák szépek, bár a gate meghajtásnál mintha átfedés lennne, mennyi most az üresjárati áramfelvétel?
Már csak egy kis SMD-sítés hiányzik szerintem, és akkor igazán jó lesz a dolog. THD mérést csináltál?

Nem erre van kitalálva, de a célnak megfelel.
Az nem a gatemeghajtás, hanem az IR bemenet. Még van utána két DT. Egy 10 ns-es és ami az IR-ben van.
Mindenestől 85 mA 330 kHz-en.
Már így is tele van SMD-vel 8db.
THD-t majd akkor mérek, ha készen lesz, mert az új SPlab-om csak 30 napos. Spórolok vele.

Nagyon rossznak találtad amit rajzoltam azért van benne az a plusz fetes fokozat? A télen lesz majd időm összedobom azt is, kíváncsi vagyok rá.

Nagyon szépek a jelek. Erről már elhiszem, hogy nagyon szépen szól. Látatlanba mondom, hogy a vágás előtt is 0,5 % alatt lesz a THD. Ugye, milyen jól ki lehet modulálni? Hiába, a nagy nyilthurkú erősítés csodákra képes...

A négyszögjelátvitel egy kicsit lehetne gyorsabb is, beállhatna gyorsabban is a négyszög a terhelt állapotban. Csökkentsd a 330 pF-os visszacsatoló kondit.

Pakolj még a táp kimenetekre némi kondit, attól kevésbé lesz hullámos.

Valami védelmet diódákból még kellene tenni az IR ic bemenetekre, mert ha az eleje elszáll, akkor elég drága az az ic...

Mit csinál a visszacsatolásban a két dióda? Nem visz az be egy kis nemlinearítást?

A bemeneti diff. erősítőbe BS170-et tettél? Hát az MOSFET...

Gratulálok, megy ez neked, nagyon is...

Jajjjj... Gee Lee

Ezt csak improvizáltam. Valójában ötlettelen. Nincs benne semmi különleges.
Tranzisztortemető.
Majd lesz jobb is.

Köszönöm (Neked is), hogy figyelünk egymásra!

Telítésbe megy a kísérleti fojtóm, ezért lassul terhelés alatt.

Ez még nem az igazi táp, abba majd pakolok kondit.

A visszacsatolás két diódája a visszacsatoló kondit és bemeneti feteket védi meg, ha a végfok elszállna. 20 Hz-en max. 0.4 V van a kondin, elvileg nem visz bele nemlinearitást.

Az IR bemenetén soha nem tud 5 V-nál nagyobb fesz lenni, akkor sem ha a végfok elszállna, mert a második diff. áramgenerátora lekorlátozza a harmadik differenciál áramát.

Tudom, hogy MOSFET ezért tettem bele.

Nagy megtiszteltetésnek érzem a gratulációd, és szívből köszönöm!

Még nagyon sokat kell tanulni ahhoz, hogy ne értsünk semmihez!

Pedig bíztam benne hogy elmondod (vagy katt) hogy miért jobb az úgy, azzal a plusz fokozattal, biztosan nem ok nélkül raktad oda. Mondjuk ha nagy az egész végfok erősítése akkor ok, de egyébként nem értem. Még a végén ezt fogom megcsinálni és nem görcsölök az enyémmel. Mondjuk nekem 160V tápfeszre kell, nem tudom mennyi hő lesz a tranyókon.
De ha majd méricskélsz rajta a spektralabbal, megnézhetnéd nekem hogy mit ad elő a fetes fokozat nélkül.

Nem nagyon mehet telítésbe a fojtó, attól olyan lenne, mintha a fojtó a telítéstől sokkal kisebb induktivitású lenne. Tehát, az áram ugrana a fojtón, ennek megfelelően a kondin is a feszültség. Tehát a felfutások sokkal rondábbak lennének. ( meg az egész ) Most olyan, mint amikor úgy van beállítva a szabályozás, hogy gyorsan vág frekvenciában. Ezért gondoltam, hogy csökkentsd a 330 pF-et. Ha végigtekered a hanggenerátort, akkor látnod kell, hogy van egy töréspont, ahonnan elkezd esni a kimeneti szint. ( Meg háromszögesedik, mint a 20 kHz-es fotón ) Nagyjából 20 dB/dekád meredekséggel. Ha azt a kondit csökkented, akkor azt fogod látni, hogy ez a töréspont élesebb lesz. Ha még tovább csökkented, akkor a törésponton lesz némi kiemelése a kimenetnek. ( persze, ez azért sok mindentől függ, de szerintem célszerű úgy beállítani, hogy amikor a felfutás van, akkor rögtön oda álljon be a jel, ahol folytatódni fog. Tehát, a félhíd egy kapcsolásból tudja megcsinálni a kimeneti feszt. Erről írtam korábban, hogy ez jó e így?) Ekkor kapod a legnagyobb felső sávszélességet teljes kivezélésnél.

Hát, a mérés kedvéért még kívülről rá lehet aggatni kondikat a tápra...

Én nem a kondira gondolok a visszacsatolásban, hanem a két diódára. Azokon mégiscsak vátozik valamennyit a feszültségesés pl. egy szinuszos vezérlés esetén. Ez viszont azt jelenti, hogy a visszacsatolt jel nem teljesen arányos a kimeneti jellel. És ugye a szabályozókör olyan jelet akar csinálni a visszavezetésen is, mint a bemeneti jel. A két jel csak akkor lesz egyforma, ha a tényleges kimeneti jel nem szinusz.

Én nem arra gondolok, hogyha a végfok száll el, hanem ha a tranyótemetőben mondjukaz áramgenerátor...

És miért jó ott egy MOSFET?

Hát persze, hogy gratulálok, ritkán látni ilyen szépet...

Nem olyan nagyon temető ez. Láttam az eredeti UcD-nek egy olyan változatát, amibe még betettek vagy 8 tarnyót... egyébként, nem foglal olyan sok helyet ennyi tranyó. Pláne, ha stabil, akkor csak be kell ültetni, aztán lehet bekapcsolni. Nem ettől lesz drága, vagy bonyolult egy erősítő.

Az egy kaszkód, diff. erősítő fokozat. A BF 245 -ös tranyók földeltbázisú kapcsolásban működnek. A földelt bázisú kapcsolásnak megvan az az előnye, hogy a tranyó Miller kapacitásán átfolyó áram nagy része a bázison kifolyik a föld felé. Azért nem az egész, mert a tranyón belül is van némi impedancia, tehát, nem teljesen van a bázis a földön. Ugye, ez a föld lehet akárhány volt is, csak az a lényege,hogy le legyen hidegítve. Tehát, ha a Miller kapacon keresztül a bázis felé folyóáram nem folyik át a bázis-emmitter rétegen, akkor nem is lassítja a tranyót. Vagyis, sokkal kisebb lesz a Miller visszahatás, vagyis gyorsabb lesz a fokozat. Önmagában, a Miller kapacitás így is, úgy is megvan, azt töltögetni, kisütni kell, de legalább nem megy vissza a bázis felé.
A másik nagyon fontos tulajdonság és ez már a kaszkód elrendezésből adódik, hogy az alsó két FET drain feszültsége alig változik, hiszen a felső két fet g-s feszültsége fogja azt. Vagyis, nagyon kicsi fesz. különbség vezérli a két felső FET-et. Tehát, az alsó két FET-nek alig kell valamennyire változtatnia a MIller kapacitásán a feszültséget. Ettől is gyorsul a fokozat. Elsősorban szkópokban használják, hihetetlen sávszélességet lehet velük csinálni, még mezei tranyókkal is. Persze, ehhez kis impedanciákra kell megépíteni, különben a kapaciátsok csak lassan töltődnek/sülnek ki.

Az alsó FET-eket még csak értem nagy legyen a bemeneti ellenállás, a felsőket már nem annyira. De Karesz biztos ír rá valamit.

Bocs. A két dióda át van hidalva egy kondival... akkor nyilván nem fog hibát csinálni. Kissé elnéztem...

Az rendben van hogy jó az a fokozat, azt nem értem, hogy miért pluszban van. Tehát lehetne a második ilyen, és akkor ez nem kell. Hasonlóan a Bruno féle megoldáshoz, vagy azokhoz az áramtükrösekhez amiket rajzoltál.

Érdekelne a véleményetek erről a végfokról . Érdemes e megépíteni mekkora teljesítményre számítsak 8 ohmon . Vagy van ennél jobb is ?

Nagyon király ez a nyákterv!

Ez egy nagy rakás kaki. Borzalmas a nyákterv, tipikus B-osztályú nyákterv, én tudom is kitől származik (diyaudio, szidom is ott eléggé).
Mennyire értesz a kapcsolóüzemhez? Ha kezdő vagy, akkor NE RÖGTÖN NAGGYAL KEZDJ!

Ez a terv még AB osztályú végfoknak is rossz

Ilyen kisebbeket már építettem sokat ezért szeretnék nagyobbat építeni . 8ohmon kellene rmsbe 600w körüli érték . De annyi nyákterv van és nem tudom melyik a jó ami ide fel van töltve a hobbira ahhoz két oldalas nyák kell nem mindig sikerül meg csinálni . Az valahogy nekem nem tetszik .