Nyilván ez az infláció kb. hasraütés, pontos év alapján lehetne pontos inflációs adatokkal számolni, de ugye az is az inflációs kosár alapján van számolva. Annak a számításához pedig nem nézik az elektronikai alkatrészeket (sem), sokszor az általam szubjektíven érzékelt infláció is jelentősen eltér felfelé a hivatalostól. Na de nem offolok tovább

Ez igaz csak egy "rendes" sönt ellenállásának illik a lehető legkisebb mértékben változnia a terhelés ( hőfok ) függvényében. Ez nem követelmény egy akkusöntnél - az fel is szokott izzani rendesen.

Ezt az IC-n belüli 2k2 dolgos kérdésedet nem igazán tudom így önmagában értelmezni. A TR9158 rajzán sem egyszerű eligazodni, de ha jól látom hiányzik a visszirányú dióda az áteresztő tranzisztorokról, ami magyarázza a tönkremenetelét az induktív terheléstől.
A szimulátor néha csinál érdekes dolgokat, de ha abban jól működik egy áramkör akkor 99,9% hogy a valóságban is jól fog, ezért érdemes gyúrni, és megnézni benne amit csak lehet, hogy ne a már megépített áramkörön derüljenek ki a dolgok.
A teljesítményt illetően pedig tartom a régi véleményemet, analóg áteresztős tápot az ésszerűség (pl. egy procihűtő) keretein belül érdemes csak építeni, felette inkább kapcsolóüzeműt. Az 1600VA amit írsz az már az utóbbi kategória, amennyiért manapság tekernek egy olyan trafót, annyiból szinte az egész kapcsolóüzemű táp megépíthető.

Valószínű hasonlóra gondolsz ...

Ezért kell ellenállás huzalt használni. Annak a hőmérséklet együtthatója elég alacsony, és az ellenállás változása 500 fokig (az már vörös izzás) 5% -on belül van.
Bővebben: Link

Ja, ja ...

Ja, Ja ! Ezt írom én is.

Sziasztok.
Azt szeretném megtudni,hogy egy DC 0-100V-ig mérő digit műszert aminek külön tápja van,
hogyan lehet adaptálni AC feszültség mérésre,hogy az pontosan is mérjen.Köszönöm a válaszokat.

A: Berakod egy Gaetz-híd közepébe, úgy ahogy a fényerőszabályzós villanykapcsolóknál a tirisztort szokták és rászámolod a diódákon eső feszültséget. Egyszerübben nem hiszem, hogy megoldható.
B: Veszel egy AC mérő digitális műszert. Csak figyelj, hogy KELLJEN (!!!) hozzá segéd DC (5-18V), egyébként 60 - 80V AC alatt nem fog mutatni semmit. ( A működtető feszültséget a mért feszültségből veszi a műszer. Meg is kérik az árát rendesen ... )

Mivel a kérdező hangsúlyozta a pontosságot, ezért a dolog egyáltalán nem egyszerű. Váltakozó feszültséget nem lehet könnyen mérni. Ha a műszer bemenetén van kondenzátor -szerintem van-, akkor a mérési pontosság az értékétől függően erősen elmozdul, mert az effektív érték helyett (erre lenne szükségünk), annak valamilyen csúcsértékhez közelebbi értékét fogjuk látni a kijelzőn.
Illetve nem tudjuk milyen formájú a váltakozó feszültség, ami megint erősen befolyásolhatja a mért értéket.
Pusztán az ötletelés szintjén, feltételezve a szinusz formát, talán úgy próbálnám meg, hogy egyenirányítás után feltöltenék egy kondenzátort a mért feszültséggel annak csúcsértékére (1-10 µF körüli értékre gondolok), majd ezt osztanám vissza a gyök-ketted részére egy sima ellenállás osztóval. Így a diódán eső feszültség lenne a hiba, és a hirtelen változásokat csak késve követné a kijelzett érték.

A "műszer"adott DC 0-100V-ig /aliexpress/ ,AC feszt mérőt nem találtam olyat ami 0-tól mérne.
A pontatlansága azért jó lenne ha egy volton belül maradna .Az általam tekert trafót szeretném mérni ami egy hiperszil tr. 1-1,5V-os kivezetésekkel egészen 52vV-ig.Barkácsolt áramszedővel.
Ha így nem jön össze marad az analóg műszer.

Teljesen helyén való amit írsz. Én egy egyszerű megoldást javasoltam, ami használható. Vegyük figyelembe, hogy egy ilyen digitális műszer ~1.000 Ft -ból kihozható. Nem látom értelmét több ezer forintos elektronikával "feljavítani" - nem az általad javasolttal, mert az nincs annyi.
Hasonló cipőben jártam én is, futottam is pár kört a témában, megkérdeztem néhány hozzáértőt, majd a B. verzió mellett döntöttem. Bemutató céllal szeretnék építeni egy toroidos feszültség szabályzót, melynek mindkét ágát egyszerre-egyidőben tudom mérni, kijelezni. Vagyis 2db. AC feszültséget kell mérni 0 -tól 230 -ig. Nem akarok bele semmilyen elektronikát. A DC mérők 2 EUR körüliek (szálítással !!! ), az AC mérők 10 - nél kezdődnek.
Ha valakinek van jobb ötlete én is vevő vagyok rá és megköszönöm a segítségét.

Én most rendeltem - szintén az Aliról - AC mérőt 0-300V -ig, de találtam az e-bay -en is. ( Bátran keresd, nekem is sokáig tartott. Most telóról vagyok, nem tudom a linket bemásolni - holnap elküldöm, ha érdekel. )

Ilyen AC mérőt vettem ebay-ról. A 20A-es verzió egészen pontos, még a világítós kapcsolóban levő glimmlámpa fogyasztását is megméri. Eredetileg 80-260v-ig mér, de... Kiszedtem belőle az előtétkondit, és külön megtáplálva, külső előtétkondival 230V-ról, vagy DC12V-ról a benne levő stabkockát, máris alkalmas 0V-tól indulva a mérésre. Ja le is videóztam, íme: mérés.mp4

Köszi várom a linket.

Nagyon tuti szerkezet!Hasonlót tervezek én is,ilyen müszerem is van .Nehéz átalakítani?Szétbontom aztán meglátom belenyúljak-e.

Hogy van megoldva a belső tápellátás a mért feszültségről ?
Teljesen szét lehet választani a 2 kört ?
Nekem még "úton van" a cuccos, nem tudom megnézni belülről.

Hali!
Megírta Skori, előtét kondenzátor van, amit kivett a mérendő körből és külső tápra kötötte.
Nyilván nem galvanikusan leválasztott...

Teljesítmény méréssel hogy boldogul induktív vagy kapacitív terhelések esetében? (főleg, hogy valós teljesítményt jelez ki)

Könnyű átalakítani. Csipőfogóval kivágod az előtétkondit, úgy hogy maradjon kicsi a lábból a nyákban, amire forrasztani tudsz egy kivezetést. Utána erre a pontra lehet külső kondit tenni és megtáplálni 230VAC-vel (az eredeti 1µF helyett 470nF is elég, mert az 1uF, a 80V kezdőértékhez van méretezve). Az előtétkondi után van egy 100ohm körüli ellenállás, egy 12V-os zener, majd egy stabkocka, ezért erre a pontra egy 12V-os dugasztáp is köthető a műszer táplálására - ha éppen az lenne a kényelmesebb.

Ebben belső áramszenzor van, és kimondottan pontos! A valós W mérés is pontos! Azok a verziók amelyek áramváltóval mérnek, azok kevésbé pontosak.

Ez azt jelenti, hogy nem csak ohmos terhelés esetén mér korrektül, hanem bármilyen impulzusüzemű vagy induktív, kapacitív fogyasztó esetében is?

A bármilyenről nem tudok nyilatkozni, de kapacitív jellegű terheléssel (led lámpa), és pfc nélküli egyenirányítóval működő terheléssel (tehát impulzus jellegű) próbáltam, azokkal pontos.

Köszönöm ! Ha megjött egyet lehet feláldozok" a szentség oltárán " .

Ne várjatok már " csodát " egy 4 - 5.000 Ft -os szerkezettől. Pakson biztosan nem ilyet használnak, de hobbi szinten szerintem tökéletes.

Az igért linkek - a teljesség igénye nélkül:

https://www.aliexpress.com/item/3IN1-LED-display-panel-meter-with-V...qap52B

https://www.aliexpress.com/item/AC80-0-300-0V-0-01-100A-4-in-1-AC-V...qap52B

https://www.aliexpress.com/item/YB4835VA-AC0-500V-AC0-300V-AC-Volta...qap52B

https://www.ebay.com/itm/0-56-Red-LED-Digital-Voltmeter-Voltage-Pan...id%3A1

Olvasd végig az oldalakat, mert a LÉNYEG a lapok alsó felén található. ( Telefonról nem jön ki ! )
Használati paraméterek, mintavételezés, működési környezet, stb ...
Van mindből több féle is és nem biztos, hogy a legolcsóbb kerül a legkevesebbe. És az sem biztos, hogy neked az lesz a jó. Van 3 - 4 - 5 digites is. Keresgélj és válassz.
Örülök, hogy segíthettem - ha segítettem...

Az átalakításnál jóval nagyobb feladat volt a többi részét jól kitalálni a készüléknek, pedig elsőre egyszerűnek tűnt. Van benne egy 800VA-es leválasztó toroid, és egy 1A-es szabályozható toroid.
a jobb szélső kapcsoló váltja, hogy az előlapi konnektorban a szabályozó toroid feszültsége legyen (1A terhelhetőséggel) vagy csak a leválasztó (közel 4A terhelhetőséggel). A műszer is azt fogja mérni amit ez a kapcsoló kiválaszt. A középső kapcsoló a szabályozó toroidot kapcsolja a leválasztó szekunderére, a bal oldali pedig a kimenetet kapcsolja ki/be. A felső piros kapcsoló a primer oldali főkapcsoló. A banánhüvelyekre ki van vezetve a leválasztó és a szabályozó toroid kimenete is. A primer oldalt egy 4A-es kismegszakító védi (a doboz hátoldalán van besüllyesztve), a szabályozó toroidot pedig egy 1A-es kismegszakító védi. Persze a 800VA-es toroid bekapcsoláskor azonnal levágja a 4A-es kismegszakítót, ezért kellett egy lágyindító áramkört is építenem bele. Az előtétellenállás 6db sorbakapcsolt 4,7Ω-os (max 5A-es) NTC ellenállás "lett", azért ennyi mert, ez kellett ahhoz, hogy a kismegszakító biztosan ne oldjon le bekapcsoláskor. Az NTC ellenállásokat egy relé rövidre zárja egy kis idő elteltével. Mire elkészült a cucc, a boboz úgy tele lett, hogy egy tűt nem lehet leejteni benne

Valami hasonlót szeretnék összehozni én is - oktatási, bemutató célzattal. Persze az sem baj, ha "használni" is lehet.
A leválasztó toroidom: 1KVA -es, a szabályozható ~2.5A -t tud.
Amit én akarok a dobozba "építeni":

A leválasztó toroid elé: https://www.aliexpress.com/item/3IN1-LED-display-panel-meter-with-V...qap52B

A 2 toroid közé: https://www.aliexpress.com/item/AC80-0-300-0V-0-01-100A-4-in-1-AC-V...qap52B

Valamint a 2. torid 2 oldalára 1-1: https://www.aliexpress.com/item/YB4835VA-AC0-500V-AC0-300V-AC-Volta...qap52B

És néhány konnektor, banán aljzat ...

A lágyindítón gondolkodtam én is, de így - hogy írtad a tapasztalatokat - biztoan be fog kerülni.

A 0-300V -os műszerekhez szükség lesz némi DC -re, amit egy szétbontott telefontöltővel fogok megoldani. A másik kettő mindig hálózati feszültségen lesz, így ott jó az "olcsóbb" verzió is.

Aztán majd meglátjuk, mi sül ki belőle ...

Kedves Ge Lee!

A 2k2-ről azért kérdeztem, mert megjegyezted, hogy: " nagyon nem tetszik nekem, hogy pont a kikapcsoláskor van a FET magára hagyva, és csak egy 2k2-n keresztül tud kiürülni a gate, jelentősen lassítva ezzel a FET kikapcsolását." Bár nem sok különbség van, de a kapcsolásban 1 kOhm Rgs van. Ezért gondoltam arra, hogy talán az 33072 belsejében rejlő vég PNP R8 emitter ellenállására gondolsz.

Teljesen osztom a kapcsolóüzemű tápokról írott véleményedet. Nekem már csak két dolog hiányzik hozzá: a tudás meg a tehetség...

A PC-m szuper, informatikus fiam válogatta össze a dolgok legjavát, míg a szimulátoromról ugyanez nem mondható el. Persze kevesebbe került, mint a fél-egymilliós bolti ár...lényegesen... Mint tudjuk "igazi" informatikus ilyesmi feltelepítésében még az apjának sem segít...Talán ezért is irtózik egy kondenzátor, vagy néhány árammérő beiktatásától. A Skori-Attila-féle tápnak működik az előszabályzója is és a finomszabályzója is a Multisim-ben, de a kettő együtt nem. Persze a neten minden meg vagyon írva, de hát "öreg kutya nem tanul már újat", pedig muszáj lesz...

A trafót tízezerért vettem, és mint zseniális "üzletember" csupán 300 km-t autóztam érte..., de legalább az idő szép volt. A "drót" meg nem romlik el (esetleg a lakk).

Jó éjt, és köszönöm!

Teljesen igazad van ! Azért képzelj el egy 500W - os PC tápot trafóval ... Nekünk lehet, hogy jobb és olcsóbb is egy trafó, de a praktikusság néha mást diktál.