Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Labortápegység készítése
Köszi! Ezt már láttam több helyen is, de nem fogtam hozzá, mert az AVR-ekhez egyáltalán nem értek (még a PIC-ekhez se nagyon, de csak picit jobban, mint amazokhoz.
Mindegy, a doboz előlapján már régóta megvan a két hely a két panelmérők számára, csak hozzájuk kell alakítani. Idézet: „Más: LCD-s panelmérőknek adhatok közös tápot (labortáp trafójától függetlenül természetesen)? Az electronics-lab-os labortáphoz használnám fesz és árammérőnek.” Nem! Gondolj bele! Ha a labortápegység két feléhez külön-külön 1-1db panelmérőt használsz (jelen esetben szinte tök mindegy hogy ICL71xx vagy mikrokontroller) és azokat azonos, bár a labortápétól független tápfeszről használod, akkor a két panelmérő földje ugyan az a potenciál! Tehát a mérőbemeneteik negatív lába is ugyan az, amit aztán összekötsz a tápegységek kimeneteivel. Így már a tápegységek negatív kimeneti pontjai is közösek lesznek és emiatt már nem kötheted a labortápok kimeneteit sorba! Üdv.!
Szia!
Ahogy Doncso is mondta, jobb lehet ha több kisebb kondit használsz puffernek, így az ESR alacsonyabb lesz. Én ezt inkább csak erősítőknél alkalmazom, itt nem látom olyan szinten szükségesnek. Persze ez csak ízlés kérdése, de szerintem a rajzon megjelölt 1db 10000µF-os elkó elég lesz oda. Aztán térjünk rá a komolyabb részre: őszintén szólva én nem ajánlanám ezeket az MJ14002 tranyókat ebbe a tápegységbe. Először is, elég oda a 2N3054-3055 párosítás, ezeknek darabja kb 120 Ft-ba kerül - viszont az MJ-s tranyóidról meg sem merem kérdezni hogy mennyiba fájhattak, de gondolom rohadt drágák voltak. Egyszerűen felesleges beletenni őket ebbe az áramkörbe, mert alig lennének kihasználva. Aztán még abban sem vagyok biztos, hogy T1-T2-T3 tudna egymásnak elgendő bázisáramot biztosítani a teljes kinyitáshoz. Ettől függetlenül persze megépítheted velük is az áramkört, baj nem lesz belőle, de nem tudom biztosan hogy megfelelően fog-e működni. Ha esetleg nem, akkor még mindig ott a lehetőség hogy kicseréld a tranyókat a rajzon megadottra.
Köszönöm a válaszod. Erre voltam kiváncsi.
Csak azért akartam beletenni, mert itt hever 100 éve. Kényszer megoldás volt amiért megrendeltem, és akkoriban, vagy 15-20 rongyért hozták be. (Havi fizetésem volt. Vetettem is vagy három bukfencet) De közben annyira tönkre ment a panel (össze-vissza égett), hogy már nem volt érdemes foglalkozni vele. Felteszem az apróhirdetésbe, hátha kell valakinek.
Az én tápom szimpla, nincs két kimenete. Csak 1db-ot építettem az electronics-lab-osból.
Mindegy, külön tápot kap majd mind a két műszer. Ez megoldhatom úgy, hogy keresek valami kis teljesítményű 2db szekunderrel rendelkező trafót, kap mind a kettő rész 1-1db-ot a következőkből: dióda (nem Graetz, csak egy dióda), puffer, 9.1V-os zener az ellenállásával együtt? Vagy valami komolyabb tápellátás kell neki (Graetz, puffer, stabIC)?
Azannya! Megyek és megnézem!
Köszönöm. 
Attól függ hogy milyen panelmérőt használsz és annak mekkora az áramfelvétele, illetve hogyan van benne megoldva a referencia.
A 9V-os táp az ICL7106-ra jellemző. LCD kijelzés,minimális áramfelvétel.. De gondolom gyári beépithető modul.
LCD kijelző esetén még elmegy az egyszerű zeneres stabilizálás. De ha nincs a panelmérőn belül kialakítva valamilyen normális referencia-forrás, akkor a zeneres táp miatt a hőmérséklet-változás hatására önfeledten mászkálni fog a kijelzés.
Megjegyzem; én biztos hogy stabkockát használnék.
Vicsys!
Ha épp az előlapod elkészítésével foglalatoskodsz, akkor megtennéd nekem, hogy leméred a doboz előlapjának a méretét? Most én is a tápom 'végleges státuszú' előlapját tervezgetem és mivel ugyan olyan dobozba építkezünk, a pontos méret sokat segítene. ITT a belső mérethez 294x96-ot írnak, de nem tudom hogy ez az előlapra is értendő-e. Üdv.!
Szia Vicsys!
Megkérdezhetném mivel csináltad az előlapod?! Mert nekem is kellene egy ilyen progi! Köszi ROLAND!!
Ezek mind egy kaptafára készülnek. Itt például a tápfeszigény 8-12V-ig bármennyi lehet. Tehát külön referenciafeszt állit a tápból elő. A stabkocka ágyúval verébre.
Jó ez a kijelző, csak egyre nagyon vigyázni kell, ha ugyanarról az áramkörről van meghajtva, mint amit mér, akkor halál neki, tehát külön áramkör kell a meghajtásához.
Igen itt a fórumon is elkövették már ezt a hibát.
Nekem személy szerint jobban tetszenek a ledes kijelzők. Ha csak tehetem ezt a tipust használom,minden hátránya ellenére. Idézet: „tápfeszigény 8-12V-ig bármennyi lehet. Tehát külön referenciafeszt állit a tápból elő” Az, hogy a tápfeszigénye széles lehet arra utal, hogy belül stabilizátor van benne. De arra nem, hogy referencia-forrás is lenne. A rosszabb eset az, ha nincs. Ez esetben a mérvadó az, hogy belül milyen stabilizátor van. Tehát végeredményként az ilyen panelmérőnél igazából mindegy hogy milyen a külső táp, én ettől függetlenül akkor is stabkockát használnék. Egyébként én is sokkal jobban szeretem a LED-es kijelzőjű panelmérőket: KÉP1 KÉP2 KÉP3 KÉP4 Üdv.!
Fenntartom a véleményem: 1 mA áramfelvétel mellett a belső stabilizátor is képes biztositani a specifikált pontosságát a műszernek (még akkor is ha nincs külön belső referenciája). Egyébként ha stabkockát tennél ilyen kis terhelésnél az sem szabályozna megfelelően,kellene egy pótlólagos terhelést is beiktatni. Benned gondolom még élénken él az ICL7107-el vivott harc emléke a pontos kijelzés érdekében (hogy az ICL7135-ről ne is beszéljek). De a kettőt nem kell egy kalap alá venni.Kiváncsi lennék valami szakember véleményére is ez ügyben.
Üdv
Lemértem. 297x97 (sajnos csak vonalzóval tudtam, lehet 1-2 tized eltérés)
@roland0327 Egy sima rajzoló-képszerkesztő progival. Én speciel a Microsoft PhotoDraw progit használtam, de jó akár a Gimp is ami mellesleg ingyenes (Photoshop is jó). A készítés menete: Fényképezés, körbevágás, helyükre cincálás és mentés.
Félreértesz!
Én nem az áramfelvételből eredő gondokra gondoltam, hiszen ez inkább csak a LED-es kijelzésű panelmérőknél gond. LCD-nél ez nem probléma. De ha nincs külön referenciaforrás, akkor a hőmérséklet hatására elmászik a kijelzés, például ha egy egyszerű zenerrel stabilizáljuk a tápfeszültséget. Egy stabkockában már van némi hő-kompenzáció. Tehát a gond nem az áramfelvételben, hanem a hőmérséklet-változásban keresendő! Idézet: „Kiváncsi lennék valami szakember véleményére is ez ügyben.” Nekem van elektronikai papírom kettő is, kérdés hogy ettől mennyire számítok szakembernek. De építettem már jó pár panelmérőt. Üdv.!
Nekem az említett lcd van a tápomba, teljesen pontos. Mivel én is úgy jártam, hogy először elszállt, mert egy tápról hajtottam, tehát most egy 9v-os elemmel megy, ami kb 2 évig bírja, elég sokat használom, és mindig pontos. mondjuk az a kék ledes kijelző jobban mutatna rajta
Miből gondolod Attilla,hogy egy mérési feladatra fejlesztett cél-ic-ben nincs hőfokkompenzáció beépitve,akár a feszültségstabilizásáért felelős részébe(mert ugye az van),akár külön referencia részébe(ha tartalmaz ilyet)?
Csak érdekességképpen: a ledes változatban külön referencia alkalmazásával a tápfeszt egészen 4V-ig (-20%)csökkentve csak a kijelzés fényereje változik,a mért érték sziklaszilárdan marad.
Nem tudom, hogy pontosan mi van az ilyen kompletten kapható panelmérőkben.
A kínai (elektronikai) termékekről van tapasztalatom és véleményem. Csupán ebből gondolom, hogy van esélye az 'igénytelen' referencia-kialakításnak. Persze közel sem biztos hogy ilyen, de nem lepődnék meg. Idézet: „Csak érdekességképpen: a ledes változatban külön referencia alkalmazásával a tápfeszt egészen 4V-ig (-20%)csökkentve csak a kijelzés fényereje változik,a mért érték sziklaszilárdan marad.” Persze, hiszen mint írtad is: külön van a referencia. Ebben így nincs semmi érdekesség.
Magyarázat:
A kijelzett értéket a bemeneti feszültség és a referencia adja: Kijelzett érték=10^x*(Ube/Uref) <-ICL7107 estén: x=3 Tehát a kijelzett érték persze hogy stabil marad a tápfesz változására, hiszen az nem szerepel a képletben! (Persze csak külön referencia esetén, na de ezt írtad is.)
Kössz de ismertem a magyarázatát,csupán arra akartam rávilágitani,hogy ha már egyszer ilyen széles tápfeszültségtartományt adtak meg,akkor a belső feszültségstabilizátor,nagy valószinűséggel ellátja a feladatát amiből egyenesen következik,hogy a referenciafeszültséget is stabilan tartja,akár leosztás útján akár külön beépitett referenciát táplál. Az ic ugyan nem melegszik,de a külső hőmérséklet változhat,igy hőmérsékletkompenzálással kell,hogy rendelkezzen. Kivülről hiába adsz atomstabil feszültséget,ez a hőmérséklet problémáját nem oldja meg az áramkörön belül.
Konklúzió:Ha a gagyi kinai cuccba gyárilag nincs beépitve a hőmérséklet hatását kompenzáló részegység akkor hiába stabilizálsz külsőleg. Ha benne van akkor meg felesleges a külső stabilizátor. Üdv Idézet: „Kössz de ismertem a magyarázatát,csupán arra akartam rávilágitani,hogy ha már egyszer ilyen széles tápfeszültségtartományt adtak meg,akkor a belső feszültségstabilizátor...” Persze, na de Te külső referenciát írtál! Idézet: „Ha a gagyi kinai cuccba gyárilag nincs beépitve a hőmérséklet hatását kompenzáló részegység akkor hiába stabilizálsz külsőleg.” Ez így nem teljesen igaz, de hagyjuk. Mint írtam is, nem vagyok tisztában az ilyen kínai panelmérők pontos belső felépítéséről. Ha Te igen, akkor meggyőzhetsz. De ha nem, akkor inkább hagyjuk ezt a témát mert csak a semmiről beszélgetünk és találgatjuk hogy mi lehet bennük. Üdv.!
[/quote]„Ha a gagyi kinai cuccba gyárilag nincs beépitve a hőmérséklet hatását kompenzáló részegység akkor hiába stabilizálsz külsőleg.”
Ez így nem teljesen igaz, de hagyjuk[quote] Ezt azért kérlek fejtsd ki bővebben. És ha van benne valami akkor meggyőzöl. Üdv
Milyen hullámot indítottam a kérdésemmel! :eek2:
Igen, azt a kijelzőt (azaz LCD-s panelmérőt vagy 200mV-os alapműszert) szándékozom használni, aminek belinkelted az adatlapját. |
Bejelentkezés
Hirdetés |
