Na most akkor hova és mit?

A másik kapcsolásról mi a véleményetek?

A trafó mellett a piros diódának a helyét mindenképpen megcsinálnám, a gyakoralt majd eldönti hogy jobb lesz-e tőle a gyújtás.
Diódáknak meg inkább BY299 et tennék be.
A sok dióda amit bekarikáztam helyettesíthető egy darab zenerrel.

Ha jól értem ezek szerint, a negatív félhullámnál a zener, 1K, tirisztor katód, dióda anód összekapcsolásánál lesz a virtuális földpont.
Az 1k-s a gate-t húzza erre a földpontra mint valamiféle védelem, gondolom a véletlen gyújtás elkerülésére. A zener katódja (azaz a gnd kimenet) meg adja a gate gyújtófeszültségét a soros áramkorlátozó ellenálláson keresztül?

Ergó a tirisztor katódja negatívabb potenciálon lesz, mint a GND pont?
(Nem nagyon látom át jelenleg ezt a rém egyszerű kapcsolást... )

berajzoltam a töltőtekercs áramutjait.
Piros, pozitív félperiódus nagyon nincs mit magyarázni, látszik a piros dióda szerepe is.

Kék negatív félperiódus, két felé ágazik:
I kör a sok diódán folyik át, a diódák feszültsége egy fix érték fölé nem mehet.
II kör a tirisztort megy begyújtani, a feszültség az I kör miatt korlátozva van, de elég nagy egy közönséges tirisztor gyújtásához (BT151...).
A 100 ohm a tirisztor gyújtóáramát korlátozza, az 1K húzza a gétet lefelé véletlen gyújtás ellen.
(lehetne tenni a 100 ohmra práhuzamosan egy 220nF-os kondit.)!

Sziasztok!
Segítséget szeretnék kérni, egy Piagio Califone 1985-ös 50m3-es segédmotor keréppár gyújtásbekötését illetően!
Szikra van a benzin folyik most belőle de nem indul be jelenleg a karburátort tisztítjuk még mert egyszerűen nem indul be. Lehet hogy a kábelkötegnél van a gond?
Esetleg egy bekötési rajzot nem tud valaki?
Nagyon köszönöm Marcsi!

Ha szikra van a gyújtás működik. A benzinfolyás lesz inkább a hiba oka. Valamit elhibáztatok a karburátortisztításnál.

Köszönöm, kezdem kapisgálni.

Ezt próbáltam én is elmagyarázni, de megintcsak bebizonyosodott, hogy egy kép többet ér ezer szónál.

Előkapartam mégegy változatot, ezt az elektronikát visszarajzoltam egy javítás alkalmával, (ennek is van már vagy 20 éve)...

Kibontottam egy tönkrement Honda (kínai klón) gyújtást, mivel puha volt a kiöntőgyanta.(Amúgy ezek elég olcsók, csak a kíváncsiság miatt...) Végülis csak forrasztási hiba volt, (látható és mérhető is volt a hiba), majd miután a biztonság kedvéért minden pontot átforrasztottam, újra üzemképes lett. A kapcsolását is levettem, mivel érdekes kéttirisztoros megoldás, bár nem gondolkodtam rajta, erre mi szükség van. Érdekességképp felteszem...

Igen, vizuális típus vagyok, főleg ilyen téren.

Hi mindenkinek!
Van egy 4T motorom, amire egy hall vezérelt gyújtást szeretnék ráépíteni úgy, hogy azt a jelenlegi negatív inpulzust adó jeladótekercs vezérelje.
Szóval egy olyan kapcsolás kellene ami egy negatív feszültségimpulzusra +12v kimenő jelet ad, vagy a 12V ról 0-ra kapcsol. Természetesen a motor 12V-os.

Nem egyszerűbb egy hall jeladó mágnessel?

az a baj, hogy nem vagyok biztos, hogy a mágnest rendesen fel lehetne fogatni a lendkerék palástjára. Mivel léghűtéses motor, elég nagy hőmérsékletet kellene kibírnia a ragasztónak, és akár 10-ezres fordulatot anélkül, hogy lerepülne a mágnes...

Régebben ilyesmit használtam a negatív élre idításkor:

Valami ilyesmivel nem gond. Bővebben: Link Nem kell fél kilós mágnes.

Köszi ezt lehet, hogy kipróbálom. Egyébként egy '81-es Honda CB400n az áldozat.

hmm ez tényleg jó ragasztó lehet. Körbenézek, biztos errefelé is kapható (Bp környéke)

Csak példaként tettem be. Szinte minden festékboltban kapható hasonló.

Sziasztok,

Ma sikeresen kipróbáltam a jeladó nélküli gyújtást, amiben pár napja segítettetek. Tökéletes, köszönöm szépen!

Méregettünk is, érdekes módon, az előgyújtást csökkenti a fordulatszám növelésével, méghozzá jelentős mértékben.
A tirisztor soros áramkorlátozó ellenállásával párhuzamosan betett kondenzátor hatására ez a "tolás" lecsökkent, a kondi értékének növelésével látványosan lehetett csökkenteni. Ez mitől van? Gondolom a kondi az gyorsítja a begyújtást.

De az induktív jeladónál tapasztalható csökkenés?
Mármint én pont az ellenkezőjét okoskodnám ki, a meredekebb impulzus hatására hamarabb gyújt a tirisztor... De akkor ugyebár pont növekednie kéne az előgyújtásnak nem? Vagy nem emiatt húzza?

Figyelembe kell venni, hogy a tekercs látszólagos ellenállása a frekvencia, (jelen esetben a fordulatszám) függvényében növekszik. A tirisztor gate-ellenállása viszont fix értékű. Ha egy feszültségosztóként tekintesz a tekercs látszólagos ellenálása, és a gate ellenállás soros kapcsolására, kiderül, hogy a tirisztor bekapcsolásához szükséges áram később tud kialakulni, mert a tekercs ellenállása növekszik a növekvő fordulatok felé, így tehát nagyobb gerjesztett feszültség kell az ugyanakkora gyújtóáramhoz. A dolgot cifrázhatja a gate-katód közti potenciálkülönbséget biztosító diódalánc nyitófeszültsége is, mert a megfelelő gyújtóáramnak előbb kell kialakulni, mintsem a diódák nyitnának, vagy a könyöktartományuk közelében vannak, mert ilyenkor a gyújtás teljesen esetleges időben is bekövetkezhet, vagy el is maradhat.
Mindezekre gyógyír a párhuzamos kondi, lévén annak a frekvenciával fordítottan arányos a reaktanciája, tehát a gate ellenálláshoz képest elenyésző a látszólagos ellenállása.

Tehát akkor a logikai gondolatmenetem megbukott.

Mondjuk nekem ez sem annyira könnyen emészthető, mert ugyebár ahogy nő a freki, úgy nő a gerjesztett feszültség is nem? Vagyis egy ideig, mert utána meg csökken ahogy telítődik a mag... Hmm

Hi, anno mi egy neodym rúdmágnest raktunk a lenkerékbe, pl.: 6 furat bele egy 5mm rúdmágnes körbe ragasztva epoxi gyantával, s kész jöhet a hal illetve a vezérlés.

A mag nem telítődik, ez téves elképzelés. Mitől telítődne, ha egyforma erősségű gerjesztést kap a mágnesektől alacsony, és magas fordulatszámon is?
A magyarázatot már leírtam: a frekvenciával növekvő látszólagos ellenállása a tekercsnek.
Igaz ugyan, hogy az erővonalak változási sebessége határozza meg a gerjesztett feszültséget adott menetszám esetén, de ennek ellene dolgozik az induktivitás,->végeredményben a tárolókondi sem tud adott idő alatt teljes feszültségre töltődni.
Más kapcsolástechnika kell a kifejezetten magas fordulatszámtartományban működő gyújtásokhoz, ami nem jelenti azt, hogy le kell mondani a tekercsek használatáról.

Sziasztok!
Kérnék egy kis segítséget Tőletek,egy Yamaha YZ 125-ös 98-as évjáratú motorral kapcsolatban.A hibajelenség az, hogy nem indul, nincs szikra.
5db tekercs van benne,ami közül 3db sorba van kötve.Ezen berugáskor kb 18-20V váltó fesz. mérhető.
Azt szeretném kérdezni, hogy ennek mennyinek kellene lennie nagyságrendileg?Egy ismerős ismerősének az ismerőse szerint kb.35-40V-ot kellene mérni.
Ez a feszültség jónak mondható és érdemes az elektronikánál keresni a hibát?
Előre is köszi.

Ezekbe a gyujásokba a világítés és töltés több sorbva kötött tekercsről megy. A gyujtás álétalában kettőről. Egy gerjezstőről és egy jeladóról. ajánlanám hogy vedd le a gyertya pipát nézd meg hogy a kábel végén ad-e szikrát esetleg vágj vissze egy-egy centit ha elég hosszú. Én ezeket minden képp megnézném mielőtt jobba belemászok a gépbe.

Értem.

Nekem józan paraszti ésszel az volt a leg kézenfekvőbb, hogy a freki növekedésével egyszercsak telítődik a mag, és amiatt csökken a gerjesztett feszültség.
De akkor nagyjából a reaktancianövekedés miatt csökken a feszültség?

A más kapcsolástechnika alatt mit értesz? Kétütemű egyhengeres motorhoz kéne gyújtás, ami 12-13.000-et forog.

Nagyon köszi a segítséget.
Nem értek a motorokhoz,lehet nagy hülyeséget fogok írni de légyszi javítsatok ki.
Ebben a motorban nincs akksi és világítás sem.A tekercsek körül forog egy állandó mágnes, az adja a gerjesztést.
A három tekercs ami sorba van kötve annak az ohmos ellenállás szinte teljesen egyforma ezért gondolom nincs leégve.A másik tekercs gondolom az induktív jeladó.Az ,hogy miért van benne az 5. tekercs arra nem jöttem rá.
A nagyfesz. trafó primerjén sincs feszültség.

Tegyél fel egy képet a tekercselt vasmagról, úgy valószínűleg könnyebb lesz beazonosítani.
Azt mondod nincs különálló jeladója a mágnes külső palástján kívül?
Régebbi évjáratú YZ-ket javítottam, de négyágú vasmagosat...

Igen.
A más kapcsolástechnika egyik lehetséges megoldása, ha jóval nagyobb keresztmetszetű huzalból készül a tekercs, de jóval kevesebb menetszámmal, így az eredő induktivitás is sokkal kisebb lesz, és a reaktancianövekedés csak jóval a szóbajöhető fordulatszámok fölött érezteti hatását.
Ilyen kivitelnél viszont alacsony a gerjesztett feszültség, ezt még macerálni kell a kellő érték biztosításához. Általánosságban a tekercset a pozitív félhullám kezdetekor egy teljesítménytranyóval testelik, majd egy áramfigyelő ellenáláson mérve a kialakuló áramot egy beállított értéknél megszakítják. Az önindukciós tüske pedig tölti a kondenzátort, és a végeredmény komoly szikrateljesítmény. A nagyteljesítményű crossmotoroknál előszeretettel alkalmazott ez a fajta gyújtás. Hátránya, hogy a tekercs nagy igénybevételnek van kitéve, (ezért is kellett sok ilyen versenyekre használt motor tekercsét javítanom)