na ezen egy kétszárnyú kapu nyitó motorral van megcsinálva.

A kétszárnyú kapu ellen a hólapátolás elkerülését említed. Ezen eltöprengtem, mert nem értettem hogy miért kellene a kapunyitás miatt havat lapátolni.
Ha kell lapátolni, akkor azt azért kell, hogy a jármű tudjon közlekedni. Ha padig csak akkor a hó amiben még eljár a kocsi, akkor abban a kapu is nyitható.
Nem mellékesen, az elmúlt évek telei, és az idei nyár alapján minimális, vagy még annál is kevesebb hóra számítanék. Pedig nekem télen beleférne egy kis hó, és még a lapátolást sem sajnálnám tőle.
Ez a felfelé nyíló kapu érdekes látvány, de gondolj bele milyen merevség várható tőle. Kicsit olyan mint a függöny, lógni tud, de oldalirányba lengedezik. Ráadásul a "gerincek" egymás mellé sorakoznak nyitáskor, ami elvesz az átjárható méretből.
Ha nincs különleges indokoltsága, akkor én egy csinos kétszárnyú kaput javaslok (számos előnye miatt), és ha belefér a költségvetésbe akkor ezt is lehet távirányítással mozgatni.

Hólapátolás. Ha van kutya a portán, az remekül, jegesra tudja taposni a havat a kapu mellett, isten nincs aki kinyissa utána a kaput. No meg amikor a hó egy kicsit megolvad, majd újra megfagy, az sem engedi nyitni a kaput, úgyhogy én is el szoktam lapátolni. A tolókapu ilyen szempontból jobb, persze ha van hely a kialakításhoz.

Érdekes meglátás, nálunk az elmúlt húsz évben nem fordult elő ilyen, se a tolókapunál, se a kétszárnyasnál. És igen, van kutya is
Ami előjött, az a lefagyás volt az ónoseső, meg az olvad-megfagy ciklusoknak köszönhetően rárakódott jégréteg miatt, de azt meg kis rábeszéléssel meg lehetett oldani elég gyorsan. Ez talán egyszer volt, hogy a sínre fagyasztotta a kerekeket, meg kétszer-háromszor, hogy a kétszárnyas középső tolórúdját fagyasztotta be a vezetőgyűrűbe.

Nekünk a kétszárnyas kapunak a szárnyai végén egy-egy kerék van, hogy ne a zsanér tartsa az egész súlyt. Na, ez a kerék is szokott odafagyni, meg a letaposott jeges havon nem nagyon szeret gördülni. Egyszer annyira meg kellett emelni a kapuszárnyat, hogy le is kaptam a zsanérról. Még jóü, hogy nem jött senki a járdán, mert betakartam volna a nagykapuval.

1884-ben, amikor épült, még ez volt a szabványos megoldás.

Ez nem feltétlen igaz. Ha a talajhoz közel van a kapu akkor könnyen megeshet, hogy az autó vígan elmegy, a kaput viszont nem lehet kinyitni. Előbbi letapossa, utóbbi tolja maga előtt, már ameddig bírja az erőforrás (ember vagy motor).

Még a kicsi kaput is nehez nyitni akkor, ha leesett a hó, plane, ha délelőtt még szottyad kicsit.
Nekem nagyon bejön ez a legyezőszerű megoldás. Hasonlít a felfelényíló (szekvenciális) garázsbejárathoz, viszont nincs magasságkorlátja.

Valóban klasz megoldás, viszont ahogy nézem ennek is van bőven helyigénye. Lehet, hogy egy sima felfele nyíló garázskapu (ha megoldható) sokkal egyszerűbb lenne

Furán néz ki garázs nélkül.

Elég hozzá egy fedett beálló

Egyszerűbb, és általanosabb.
De (mint írtam) ennek nincs magasságkorlátja. Azért ha csak egyszer jön 10 centivel magasabb autó a portára...

Ezt könnyebb realizálni...

Valóban jó. És bármílyen szűk a bejáró, akkor is saját portán mozog.
De a legyezős jobban bejön.

Ilyen is volt az ötletadó listában, amit linkeltem

Nem akarok vitát indítani,de hogyan is van ez :

Van a falon egy (állítólag)^* DCF óra ami
~25 másodpercet késik a - mobilommal szinkronizált - okosórámhoz képest,
~15 másodpercet siet a számítógépemen megnyitott pontosidő weboldal kijelzéséhez képest ...

^*Valószínű van dcf vétel, mert nem kellett beállítani - új beszerzés, elem beletesz és mutat idő

Tudom a weboldal késhet az adatátviteli és feldolgozási műveletek miatt, és a telefon órája ?

A telefon órája a szolgáltató által szolgáltatott időhöz igazodik. Azt meg nem tudjuk mihez igazítják és milyen időközönként. Nekem is van több DCF órám. Két fali, két idjárásjlező. Van amikor mind a négy más időt mutat. De nem ilyen másodpercekre kell gondolni, hanem percek, órák eltéréssel. Azon menjen el az ember, hogy melyik mutat pontos időt. Aztán észhez térnek és beállnak a valós időre.

Hi-hi. Honnan tudjuk, hogy mi a valós idő? Mire ránézünk az órára, feldolgozzuk a fejünkben ( készülékek is feldolgozzák ) már nem is annyi az a valós idő.

Sziasztok,
tulajdonképpen ez pont egy olyan téma, ami megérne egy saját topic-ot.
Semmi ellenvetésem nincsen, ha valaki nyit neki.
Előző életemben is sokat foglalkoztam ilyenekkel, meg azóta is, más szempontból.

Alapvetések:

Az a része, hogy ameddig egy órája van az embernek, addig boldog, mert tudja hogy mennyi az idő. Ha kettő van, akkor már nem tudja, Ha három, vagy több, akkor versenyezteti őket, győzzön a jobbik, vagy átlagoljunk, stb....

Magyarországon tökéletes DCF vétel nincsen.
Olyan van, hogy bekapcsolás (elem betétel) után egyszer, ha sikerül neki, akkor elkapja a pontos időt, aztán vagy pontosít ha akar, vagy nem.
Erre sok stratégia van, beleértve azt, hogy megy tovább a saját órajele alapján. Vagy ha késik, akkor titokban léptet, valamikor. Vagy ha siet, akkor titokban megáll egy picit.
Ami órákat én terveztem, azok nem vesznek és értelmeznek DCF táviratot. Helyette csak picit gyorsítanak/lassítanak eltérés esetén...
Ha most kellene órát csinálnom, akkor GPS, vagy Lakihegy lenne, de szigorúan a fenti elvek alapján (már ha nincsen WiFi).

Telefonhálózat rettenetesen pontosan tudja az időt.
Mostanság NTP szerverekről (legalább három) illik szedni.
De az nincs, akkor még pár lépéssel hátrébb, a saját belső kvarca is nagyságrendileg pontosabb mint egy karóráé.
A mobiltelefon az nem tudja. Mindig van neki saját órája, persze mostanság GPS is lehet benne, de ez semmire sem garancia.
Mobil hálózat tudja a pontos időt, de nem kötelessége elküldeni. Opcionális információ, ha akarja elküldi, a mobil készülék meg törődik vele ha akar...

Az nem lényeges szempont, hogy te valós időben tudd a pontos időt, mondjuk ezred másodpercre, ami ugye lehetetlen is az ingerület feldolgozás lassúsága miatt.
A fontos az, hogy azok a készülékek, amiknél alapvető a pontos idő, az időszinkron, stb. azok "tudják".

Az egyik ilyen fali DCF órám éveken át ugyanazon a szent helyen, a számítógép asztal előtt, szem magasságban volt. Jól is érezte ott magát. Mikor jött a téli-nyári óraállítás, tette adolgát. Egyszer az tűnt fel, egy elemcsere után, hogy még 2 nap után sem állt be a pontos időre. Máskor meg pár perccel később már forogtak is a mutatók. Ha eltettem onnan az órát, akkor észhez tért. Szemközti falon van egy másik, az más típusú, de alapvetően mindegyik a Conradból származik. Mikro azt tettem az asztal előtti falra, na az sem akarta venni a jeleket. Nálam nem történt semmi változás, trehát nem én árnyékoltam le és nem nálam van zavar forrás. Aztán úgy alakult, hogy az órát máshová kellett helyezni. Maradt ugyanazon a falon, de körülbelül 70-80 centivel magasabbra és egy kicsit jobbra. Na, ott már jól érzi magát.

A tornyokban a szektor sugárzók GPS időhöz szinkronizálják az adás-vételt. Valószínű abból számolják ki a pontos időt. A GPS műholdakban meg atomóra "ketyeg". Én így tudom.

Ez nagy valószinüséggel vételi határeset. Ami néha éppen jó, néha éppen nem. Mivel a vétel "ereje" sosem azonos időjárás stb. változások miatt.

Szóval rossz volt a módszeres hibafeltárásom.
Tegnap megint elment a net, ezért üzembehelyeztem az új mobilmodemet (stick-et). Hat bizony nem talált halózatot. Kihúztam a router-ból, közvetlen a gépre csatlakoztattam -kapcsolódott látszólag, azonban már kapcsolat megsem volt (mutatta a szolgáltatót, jelezte a kapcsolat létrejöttét, csak egyetlen oldalt sem töltött be. A regi stick-el a routeren keresztül teszi ezt).
Ma szabadnapos volt a nejem (ő az előfizető), bement kártyát cseréltetni. Most van net, annak a wifijével irkálok. Lehet, hogy tök fölöslegesen vettem mobil-sticket.
Érdekes az újnevű szolgáltató (úgy új, hogy új a neve meg a tulajdonos, de ugyanaz), azt hittem, hogy úgy mint régen: kicserélik a kártyát, de a PIN ugyanaz marad. Hát mar nem. A kártya hordozójan van mar a PIN, tehat meg kell tanulni az újat. No, de ez még belefér.

Szerintem nem így működik.

A WiFi szektorok, és a nagyobb pont-pont linkek így működnek.

Az lehet, de a mobiltelefon-állomások berendezéseihez tartozik "házi" NTP szerver, a "központ" és több "alközpont" GPS vevővel van felvértezve. Az adás-vételt az igények határozzák meg, mobiltelefonnál kb. folyamatos az adás és a vétel is (full duplex).

Kaptam egy felkérést egy játék elkészítésére, de nem tudom mit kérjek érte.
Egy kvízről lenne szó, ahol a játékmester feltesz egy kérdést, és a játékosok megpróbálnak minél gyorsabban válaszolni. Ehhez van mindenki előtt egy gomb (vagy csapatonként egy gomb), amit ha megnyom valaki, akkor a többi gombot kireteszeli, azokat már nem lehet megnyomni (volt ilyen tv műsor is). A játékmester előtt van egy pult, ami jelzi hogy melyik játékos volt a leggyorsabb, és van egy reset gombja ami a következő kérdést indítja.
A készülék alapból négy gombot kezel, de tetszőlegesen bővíthető négyesével. Az én feladatom a teljes kivitelezés a tervezéstől kedve a nyákon keresztül a dobozolásig bezárólag (utóbbit sima szerelődobozzal gondoltam megoldani). Maga az alkatrészköltség nem számottevő mondjuk tíz ezresből meg is lenne, de hozzáadott tudás és főleg az idő nagyon megnehezíti hogy mit mondjak. Ti hogyan számolnátok?

Saccolod meg mennyi idő alatt tudod megvalósítani, és találj ki magadnak egy órabért...

Ilyen feladatnál szinte mindig érdemes előre gondolkozni egy kicsit, itt pl. szükség lehet arra, hogy ne csak a legelsőként megnyomott gombról tudjunk, hanem a sorrendet is. Tehát ha pl. az első játékos hibás választ ad, akkor pl. pontot veszít, és a "következő leggyorsabb" játékosé lesz a válaszadás lehetősége. Ha most még nem is kell, de utólag kérni fogják, hogy ezt is tudja az eszköz, ezért a hardvert eleve így, illetve ilyenre terezném. Így meg persze szinte kívánja a feladat mikrovezérlő-t, ami akár a reakcióidőket is mérheti, minden egyes gombnyomáshoz... ebből pl. tudni lehet, hogy mennyivel volt gyorsabb az első...

Ha állami médium rendeli, akkor gondolsz egy nagy számot, és százzal szorzod.