Ha kábelt teszel le, annak kicsit jobb a hatásfoka, mintha cső lenne lefektetve, hiszen a csőbe meleg vizet kell áramoltatni. És még az elektromos kazánoknak is van veszteségük, meg kell hozzá keringetőszivattyú, az is fogyaszt áramot, az egészet be kell kötni azt is csövekkel, ott is lesz veszteség, szóval drága. De ez nem lesz egy olyan nagy javulás, igaz, megcsinálni egyszerűbb, mint a csőfektetés. Tehát, a kábeles megoldás jobb hatásfokú és olcsóbb megcsinálni. Általában írtam, hogy villannyal nagyon drága a fűtés.

Na most már abszolút megkevertél, már magam sem tudom mibe gondolkoznak. Kábel fűtés, vagy cső fűtés...

Szia!
Mit nem értesz?
A kábelt csak elektromos árammal tudod, fűteni. Ha a kábel helyett csovet fektetsz, akkor az abban keringetett vizet bármivel fűtheted. Gázzal, fával, villamos energiával, stb...

Ez abszolút világos, csak nem tudom hogy, pár év múlva a családi házban, amit felújítok, milyen fűtésrendszert használják. Padlófűtést akarnák. Csak az a téma most itt, hogy mit lenne jobb számomra. Mondjuk fa kazán biztos nem lesz. Gáz vagy Villany fűtés.

A villanyfűtés kényelmes dolog, de nagyon drága! Már előttem leírták, hogy kb két és félszer annyiba kerül mint a gázzal való fűtés. Ez azt jelenti, hogy mondjuk gázzal kifűtenéd a házat 200000 Ft-ból addig villannyal 500000 Ft-ba fog kerülni! Ha az egyszerűbb, fűtővezetéket teszed a betonba akkor csak árammal tudod fűteni a későbbiekben is a házat, hiába jössz rá, hogy ez nagyon drága megoldás! Viszont ha padlófűtési csöveket fektetsz a betonba és azt fűtöd elektromos árammal, akkor később még változtathatsz a hőtermelőn!
Viszont még egy dolog: elég nagyáramú biztosítékokra lesz szükséged, ha fűteni is szeretnél meg a lakás egyéb elektromos fogyasztóit is működtetni kell! Ennek is tetemes lesz az átszerelési költsége! Ezt ne hagyd ki a számításaidból!

Egyszer már ki kellene számolni, ha az ember otthonra csinálna egy 20 kW körüli diesel aggregátort, mibe kerülne? Meg mibe kerülne az üzeme? Meg olcsóbb, vagy drágább lenne e egy új építésű ház esetében az összes költség? Az egészet be a föld alá, zajongjon ott.

Ehez hasonló megoldást már ki is találtak, ez az:Bővebben: Link
Sajnos még csak gyerekcipőben jár, de érdemes odafigyelni rá!

Nevetségesen drága. 50 kVA? 20 milláért? Ebből, így sosem lesz slágertermék.

jövőre padlófűtést akarok a házamba, kinek milyen tapasztalata van milyen csövet rakjak le, egy program 16×2 írt.

Mostanában mi ötrétegű csövet használunk. Ezzel még az oxigéndiffúzióval sincs gond! A gyártó az általában mindegy, még egyikkel sem volt gondunk! Esetleg annyi, hogy egyik lágyabb a másik keményebb, tehát "nehezebb" hajlítani a kisebb ívekben.

köszönöm szépen Zoli. 100m nagyobb kört ne csináljak, ugye? 5rétegő csőnek is olyan jó hő leadó képessége

Üdv. Padlófűtést csövezetre gondolom van olyan csap, ami elektronikusan kapcsolható nem? Elzár - kinyit. (ha egy szobát nem kell fűteni, akkor elzárom az áramlást)

A körhossz a keringetőszivattyú emelőmagsságától is függ. A 100-120 m a max hossz!

Ha osztó-gyűjtős a kialakítás és ezekre szerelhető akkor termomotorral szokták megoldani. De ekkor az adott helyiségben egy szobatermosztátra is szükség van. Így gyakorlatilag automatikus lesz a működés.

Ehhez semmilyen elektronikus vezérlésre nincs szükség. sima mechanikus szelep elég. Vagy távolról gondolatvezérlést akarsz..?

Igen, ha ez a szelep az adott helyiségben van. De ha az osztó-gyűjtő nem ott van, akkor többnyire nem tudod hova tenni ezt a szelepet, mert a cső ki sem jön a padlóból.

Talán ez jobb és olcsóbb... Bővebben: Link
Ahogy jdani írta (elzár-kinyit), ha nem kell fütés akkor lezárom és kész..

Na akkor röviden - tömören. Ha egy kazán fűti a padló vízét az egész házban, hogy regulálom, hogy az egyik szobába menjen a fűtés, a másikba nem. Megint egy másikba csak olyan lazán menjen.. (hogy menjen vagy ne, tényleg olyan eltekerő csappal?)

menjen vagy ne, vagy csak lazán.
Igen pont erre találták ki a sima szelepet (csapot).. akár kézmosás akár fűtésszabályzás a cél.

A hőmérséklettartás már teljesen más táma. Oda kell szobatermosztát.
A padlófűtés lehet:
- azonos körben (mintha csak egy radiátor lenne)
- külön körben (külön szivattyúval) hőcserélő nélkül
- külön körben (külön szivattyúval) hőcserélővel

Ezen két utóbbi esetben azon szoba termosztátja a szivattyúra köthető és ~állandó hőmérséklet lesz.

Mivel abszolut amatőr vagyok, így a kérdéseim is azok.

Azonos körben?...
Tehát csak egy ,,nagy,, szivattyú van a kazánnál, ami az egész házba, mindegyik szobába egyszerre keringeti a vizet?

Külön körben?...
Minden helységre, van külön szivattyú? Így ha az adott helységbe nem kell olyan meleg, a szivattyú nem nyom át annyi melegvizet?

Persze. Erre való az a rakás szelep az osztón. ( Meg esetleg a gyűjtőn. )

Azért a szivattyúval sorban levő szelepet nem zárnék el..
A hőcserélő előtti szelepet szokás szabályozni és/vagy a szivattyút kikapcsolni.

Miért? Mi baj lenne belőle? Egyébként meg van 5 szoba, ebből 3-at nem akarsz fűteni. Mit teszel?

Ha te 5 szoba padlófűtését 1db szivattyúra és 1db hőcserélőre bíztad akkor nagyon alulméretezett a rendszered...

1 db szivattyú és 1 db hőcserélő több 1000 m2 -t is ki tud szolgálni, csak méretezés kérdése.

Hát ezt én sem értem! Az osztón lévő szelepek is sorban vannak a szivattyúval, azokat miért nem lehet elzárni? Milyen baj lesz belőle? Sőt a radiátorszelepek is sorban vannak a szivattyúval és ha termofejesek az a beállított hőmérséklet elérésekor lezár, ott milyen baj lehet?
nem kell egy lakásban annyi kört kialakítani ahány helyiséget szabályozni akarsz! Erre kitalálták már az osztóra szerelhető termomotort! Ha teszel az adott helyiségekbe termosztátot (akár mindegyikbe) akkor az a beállított hőmérséklet elérésekor automatikusan lezár, és ha visszahűl akkor meg kinyit. Ennél jobb megoldás nem kell! Ezért írtam "jdani"-nak is ezt a megoldást!

én ezt írtam: "Azért a szivattyúval sorban levő szelepet nem zárnék el".
Nem az elosztás utáni párhuzamos szakaszokról beszéltem. csak félremagyaráznak.

Nem szeretnék ezen tovább "vitázni", de az osztón, vagy gyűjtőn lévő szelepek sorban vannak a szivattyúval! Gondolj bele a szivattyúból a víz a szelepeken megy keresztül, más irány nincs, tehát az áramlás szempontjából sorban utána jön (feltételezve, hogy az előremenő ágban van a szivattyú). Az más kérdés, hogy egymáshoz képest párhuzamosan vannak.

Akkor más a látásmódunk arról mi a soros és mi nem az.

Igaz én villamosságtan alapján látom a dolgokat és ott a tankönyv szó szerint ezt írja: "Soros kapcsolás esetén ugyanaz az áram folyik át az elemeken" jelen esetben áram helyett vízmennyiség értendő. Ha már van egy elágazás (gyűjtő) onnantól kezdve az egy összetett hálózat és nem soros.. (ez alapvető villamosságtan)

Szia!

Ezt felejtsd el:

A padlófűtés kört SOHA nem keverjük a radiátoros fűtési körrel.
Egyszerű, optimális esetben a radiátoros fűtés esetén a fűtési előremenő víz 60-80C, míg padlófűtés esetén 30-40C. Ennek nagyon sok oka van érdemes utána olvasni de nem erről szólt a téma így nem is térek ki.
Bőven elég 1db szivattyú, itt is kitérnék mert a szakszerű szerelés esetén a szivattyú a visszatérő körben van.
Ami fontos a padlófűtéskör osztójának betáplálását egy úgynevezett keverőszeleppel kell megoldani a radiátor körről. Ezzel lehet megoldani hogy a közös előremenő víz hőmérséklete ne lépje túl az egészséges határt.
És a válasz arra amit kérdeztél annyi hogy igen, létezik elektromos zónaszelep akár radiátorhoz akár osztó/gyűjtőhöz. Ennek vezérlése helység termosztáttal történik.
Csőre inkább a 20-as csövet javasolnám mi azt használjuk, de lehet 16os is.
Az egy kör cső hossza függ a cső átmérőjétől, kis átmérő kisebb hosszúságot jelent. A 20 mm átmérővel rendelkező csőnek is maximum 100 méter a hossz javasolt.
Van olyan megoldás ahol a szivattyú párhuzamosan van kötve a padlófűtés körökkel, de ott nem keringető szivattyú, hanem keverő szivattyú ként szerepel és ugyan úgy sorba van kötve velük a keringető szivattyú. Lásd itt: