Miért kell leválasztani a vezérlést galvanikusan a főkörről? Hiszen csak 48 V-os az egész és akksiról megy.
Még akkor sem kell, ha hálózatról megy, bár akkor nem érinthető a vezérlés. ( rajta lesz a fázis valahogyan )
Ha mindenképpen optocsatolót akarsz betenni, akkor olyat keress, aminek a késleltetési ideje 100 ns alatt van. Ebben az esetben használhatsz diszkrét elemekből felépített gatemaghajtót is, biztos hosszabb életű, mint egy IR ic ( különösen az élesztés alatt... )Mindkettőhöz kell segédtáp. Ha van benne IR ic, akkor nem érdekes az optocsatoló du/dt tűrőképessége, mert az IR ic a negatív táp közelében van vezérelve és nem lesz különösebb du/dt igénybevétel. Ha viszont diszkrét meghajtót csinálsz, akkor olyan optocsatoló kell, ami legalább 10 kV/us feszültség emelkedési sebességet kibír, különben simán előfordulhat, hogy együtt vezetnek a főtranyók, ugyanis a nagy du/dt-re akkor is bekapcsol az optocsatoló, amikor nem is kap vezérlést.

Hát elsősorban a vezérlő ic-t szeretném megmenteni az elhalálozástol.Mert velemszületett egy képesség amivel bármit el tudok rontani.
Igy elsőre a 6N139-et néztem ki.De az 1us-os.Majd utánnanézek de gyanus hogy 15-20V-os táppal nincs is olyan gyors opto.Akkor meg megint csak bonyolódik a dolog a tápok miatt.Ezt a du/dt dolgot már sokszor emlegették nekem de még mindig netudom mit is jelent.Majd utánnaolvasok.
Az IR azért volna jó nekem mert nem kell méricskélni és kikisérletezni hogy műkögyön a dolog.

Hát, nyomós az indokod... Akkor tegyél bele 5 V-os optocsatolót, ez illeszkedik az IR ic bemenetére, tehát nem kell 15...20 V-os. legyen mondjuk 6N137, ez azért már elég gyors. Az adatlapján megtalálod, hogy mit kell érteni a du/dt tűrőképességen. De itt ilyen gondod nem lesz.

A dU/dt az egységnyi adó alattli feszültségváltozás nagyságát jelöli. Az optocsatoló meg a FET vagy IGBT elhalálozásakori tönkretételi láncreakció megakadályozása miatt jó ha van. De különálló optó-drájver helyett használhatsz optikailag leválasztott gate-meghajtót is és árban sem leszel rosszabb helyzetben. Példa

Másik optós drájver: Bővebben: Link Még egy.

Szia.
Néztem már ezeket a megoldásokat is de valahogy elsiklottam fölöttük.Most jobban megvizsgállva jobb is lenne mint az IR,meg talán biztosabb is.De majd még ismerkedem velük.
Ha jól gondolom akkor külön táp kell az alsó és felső oldalaknak.Tehát akkor az egész ketyerének kell 48/1x5V és 2X12V nem +/- os leválasztott táp.Szerintem egy UC38xx és egy kis PC trafó erre teljesen alkalmas.Persze asztalon mehet hállózati trafókrol.
Alakul ez,szerintem még jó is lessz a végén.

Külön táp kell az alsó FET-eknek és szintén külön tápok kellenek a felső 3 FET-nek is. Tehát összesen 4 db galvanikusan elválasztott tápegység kell. Ez adja a maximális biztonságot. Van egy bootstrap-nek nevezett megoldás arra, hogy ne kelljen külön táp az alsó és felső rendszereknek. Én egy kis 555-el felépített DC-DC konvertert készítettem a galvanikus leválasztáshoz. Erról a konverterről ment az MC3PHAC 5 V-os stabkockája is. De persze külön trafókat is használhatsz a deszkamodellnél.

Hogy is van ez a tápellátás?
Kell egy 12V a felső 3 fetnek.Kell mégegy 12V az alsó három fetnek.És kell egy 5V a vezérlő IC-nek.Ez eddig három.Akkor mi a negyedik táp?
A bootstrappal nem akarok foglalkozni ha nem IR megy bele.Biztosabb és nem is sokkal bonyolultabb plussz egy táp.
Mégegy kérdés.Az áramkorlát problémáját te hogy oldottad meg?Vagy nem is volt áramkorlátod?Mert én az MC3PHAC adatlapján nem találltam erre vonatkozó utalást.Akkor a vezérlés felöl ez nem megoldható?Még arra is gondoltam hogy az IR sd lábát használnám föl.Kérdés hogy mi történne ilyenkor.Mert ugye a szinusz szétesne egy picikét ha az IR kihagyogatná a pwm-et.

Nem, 3 kell a felsőknek és egy a három alsónak, tehát összesen 4 db egymástól elválasztott gate-táp lell. Ezekről a 15V-os tápokról mehetnek az 5V-os opto-segédtápok is, praktikusan stabkockával. A DC vonal áramát figyelni kell egy soros ellenállással és az ezen eső feszültséget egy komparátorra lehet vezetni. A vezérlő 15-ös lába fogadja a hibajelet, amire lekapcsolja a kimeneteit. Az IR2130-nak van áramfigyelő bemenete valamint hibajel-kimenete is. Viszont ez a meghajtó csak kis teljesítményű FET (IGBT) meghajtásához használható.Applikáció

Sikerült hejretennem magamban ezt a tápkérdést.
Teccik ez a HCPL3120-as driver.Viszont ennyi tápot lehet fölösleges csinállni.
Rajzolgattam egy kicsit.Ránéznél nekem hogy ez igy mennyire életképes?Ezt a drivert lehet bootstrapp kondival üzemeltetni?Ha jól gondolom akkor ez a Cboot kondi az alsó fet nyitásakor töltődik föl.Gondolom 50%-os kitöltésnél nincs is ezzel semmi baj.De itt folyamatosan válltozik a kitöltés.A kérdés az hogy ha az alsó fet a legkisebb kitöltésen van akkor van elég ideje feltöltődni a kondinak?
Végülis az IR-nél elvileg van.Akkor gondolom itt is.
És itt nem is kéne csak egy 5V-os leválasztott táp.A meghajtásé mehetne az akksikrol egy step-down elrendezésröl is.És akkor ez igy csak két táp.
Vélemény?
Áramkorlátnak most egy olyat gondoltam hogy a speed lábat feszgenerátorral meghajtani.A gázpotival ezt a feszgenerátort szabájozni.Viszont a shöntön eső feszültség alapján az áramkorlát oldal is bele tudjon nyúlni és felülirva a gázpoti állását,visszavegye a feszültséggenerátor kimeneti feszültségét.Nagy baj esetén pedig dobjon egy fault jelet.Ez nem is igazán az elektronika védelmét szolgálná hanem az akksik,motor,stb.

Én már-már röghöz kötötten ragaszkodom a teljes drájver-izolációhoz, de persze jó ez a bootstrap-elrendezés is. Nézz utána példakapcsolásoknak, amikben ezek az optós drájverek vannak, biztosan lelsz használható rajzot. Ebben a doksiban láthatsz konkrét bootstrap applikációt. Egyébként az én frekiváltómban ezek a TD351-ek a drájverek. Szerintem először csinálj egy működő deszkamodellt, amit majd lehet finomítani, meg hozzáállítani az autó-projekt kívánalmaihoz.

Persze hogy tolom a netet a téma után.Nem azt várom el hogy lerajzollja valaki hejettem hanem hogy segitsen rávezetni a jó megoldásra.A hobbielektronikán még soha senki nem vert át.És jobban hiszek az irott szónak mint a netröl összeszedett himi-humi rajzoknak és szövegeléseknek.
Ezen a rajzon mi célt szolgál az alsó oldalra betett táppal soros dióda?És minek egy 1K lehuzó ellenállás a gate lábra?És miért kell a 100pF és dióda párhuzamos kötése a táppal?(gondolom ide jó tenni egy 15V-os zennert)
Ezen a lapon a figure 2-es rajzon nekem furán van bekötve az alsó driver tápja.
Persze nem a végleges verziót akarom elsőre megcsinállni.Lassan itt a tél és lehet szórakozni az asztalon vele.

A figure 2-nél nincs alsó drájver rajz. Ott egy felső oldali meghajtó van, -5V-os negatív segédtáppal, ami a gyors, Miller-effektus-ellenes lezárást biztosítja. A másik rajz annyira szedett-vetett, hogy arról inkább nem mondok semmit. Ezt olvasgasd!

A Siemens egyik frekiváltó családjában hasonlóan oldották meg a felső hídági meghajtók tápellátását, tehát működik a dolog. Ha utána olvasol a bootstrapp elrendezés kockázatainak, akkor tudhatod, hogy itt is nagyon fontos az elrendezés, a tápvezetékek kialakítása, illetve célszerű lehet egy kisértékű ellenállást betenni sorba a töltő diódával.
A HCPL3120 mellett elterjedt még a TLP250. Lehet hogy olcsóbb egy kicsit.

Elrontottam a linket.Bocsi.
Ezt szerettem volna betenni.És itt a figure 2-nél az alsó és felső oldal tápjánál van a soros R-C és velük párhuzamos R tagok.Ez miért van igy?Érdemes ezzel a megoldással foglalkozni vagy biztosabb egy 12V-os táp?

Peter65.:
Tervezem hogy megosztom a nyákterveket véleményezésre ha kész vagyok velük.

Az egy frekvenciafüggőséget visz be a soros előtét-ellenállásba, nem lényeges. Szerintem inkább konkrét, értékekkel rendelkező rajzokat keress

Hát konkrétabbnak ezt találtam.Az 59-edik oldalon van amire gondolok.Kicsit szórakoztam vele szimulátorban is.Működött ott is a dolog de 47K soros ellenállás hejet csak max 50 ohmos volt használható.Máskülönben túl lassan töltődött a Cboot és nem nyitott a fet.Egyenlőre úgy néz ki hogy maradok az egy tápos bootstrapos megoldásnál.Összedobtam egy nyáktervet is.Szerinted ez az elrendezés életképes lehet?Persze még finomitanék rajta,főleg a huzalok vastagságán és formáján.Bár én gyanitom hogy a betápkondik bekötése nem az igazi.
Vélmény?

Nekem nagyon tetszik a terved, de miért van olyan sok elkó ott? Azt vedd figyelembe, hogy a példakapcsolásnál 350V-os a töltőfeszültség, és ahhoz kell a 47 kohm.

Na jó,értem én hogy szép meg szines és tele van irkafirkával.De az alkatrész bekötések,GND-k,huzalozások megfelelőek a szigorú követelményeknek?Átlátható igy a kapcsolás vagy tegyem föl a rajzot is?
Akkor szerinted kis finomitgatás után nyomtataható?
A sok kondit azért raktam oda hogy simitsam az akksik áramát.Az Ekocsiban 120db 470µF-os kondipakk van.Nagyon akksibarát.Mig a motor egy padlógáznál fölvesz közelitőleg 350A-ert addig az akksik ebböl csak 180A-ert látnak és azt sem hirtelen hanem szép lassan emelkedve.És valami hasonló célokat szolgállna itt is.
Persze hállózati betápnál ez biztos nem olyan fontos.
Érdekes hogyha a rajz szerinti értékekkel próbálom a szimulátort akkor szinte semmi nem történik.Még 600V-os betápnál sem.Talán 1V-ot sem ér el a Cboot töltöttsége.Na az ilyen gondokat szeretném elkerülni.Remélem ezzel a bootstrapos megoldással nem lessz gond.A Cboot értékét te mekkorára választanád?A fetek tipusa még nincs tutira eldöntve.

Namost azt elmondanám, hogy én próbanyákra csináltam meg a frekiváltót és nem volt gerjedés vagy berezgés ebből kifolyólag. Persze nagyobb áramú alkalmazásnál lehetnek gondok. Én nem változtatnék a rajzolatodon, szerintem jó. A bootkondi eléggé sarkalatos problematika. Ha túl nagy a kapacitása, akkor nem fog feltöltődni megfelelő feszültségre a rendelkezésre álló idő alatt, ha túl kicsi, akkor meg hamar kisül. A konkrét FET-hez kell beállítani az értékét. De a példarajzon van egy érték eg IGBT-típushoz rendelve. Itt a gate-kapacitás határozza meg leginkább a kondi értékét.
Viszont én a simítókondikat nem a drájverkártyára építeném, hanem külön egységként.

Az ipari készülékekben sokkal jobban törekednek a kis induktivitású elrendezés kialakítására.
Szerintem kétoldalas nyák kellene, a DC sínek a kondiknál és a teljesítmény félvezetők környékén a két oldalon. A kondik jók ha közel vannak a fetekhez, de szerintem nem kellene ennyire elaprózni. Legfeljebb 8db, de inkább kevesebb nagyméretű elkót választanék. Viszont a túlfeszültségvédelem miatt a fetek nyakára kellene 1-1db fólia kondenzátor induktív szegény körrel a két félhídban lévő feten keresztül.
A bootstrapos töltés vezetékei teljesen megkerülik a meghajtó áramkört. Szerintem kisebb felületet kellene körbezárnia. Nem tettél bele soros ellenállást, pedig szerintem jobb ha van helye.
A fetben van gyorsdióda, szerintem fölösleges a külső dióda.
Lehet hogy a DC sín feszültsége nem túl nagy, és ezért elegendő a kialakított kúszó út, de én biztosan jobban elszeparálnám a leválasztott részeket. Ha valami tönkremegy, gyakran ívelnek a nyák fóliavezetékek, jobb ha minél kisebb az esélye annak, hogy ráívelnek a leválasztott részekre.

Szia.
Köszönöm a kritikát.
A kétoldalas elrendezésnek még érnie kell bennem.Pótolom a soros ellenállást is a bootstrap diódánál.A fóliakondit hová gondoltad pontosan?A felső fet drain és az alsó fet source lábára?A lehető legrövidebb bekötéssel?Én ezt a kondit az Ekocsi vezérlőéjében az egyoldalas nyák aljára forrasztottam föl,szinte teljesen a fet lábára.
Hogy érted azt hogy a bootstrap bekötése megkerüli a meghajtást?Ezt nem értem hogy kellene más úton bekötni.
Az alsó oldal tápjának kell egyáltalán dióda és kondi?Mert elvileg az megy simán is és akkor elég csak egy puffer a meghajtó lábaira.Vagy jobb ha beteszem ezt a két alkatrészt?
Lehet kicsit sokat szőrözök vele de ha lehet jobbat csinálni akkor miért ne tegyem.

Ha csinálsz az alsó oldalnak külön gate-tápegységet, akkor oda nem kell a bootstrap-os megoldás. Ez a bootstrap-elrendezés az egyszerűbb gate-tápellátás miatt van.

Igen, a fólia kondit a felső fet drain és az alsó fet source lábára, minél közelebb, minél kisebb hurokkal.
A kör induktivitása az áramkör által határolt felülettel arányos. Ha végigköveted, hogy a bootstrap kondi töltődése milyen körön történik, elég nagy felületet kapsz: 10uf-os kondi +sarka, sorkapocs VCC1-es pontja, UF4007, 5µF-os kondi, felső fet source, alsó fet drain, alsófet source, 10µF-os kondi - sarka. Ez szinte az egész meghajtó területét körbefogja. Talán a diódát kellene áthelyezni, vagy legalábbis nem a sorkapcsok alatt vinni az összekötő drótot, hogy kisebb legyen a hurok.
Ahogy Kadarist írja, alulra nem kell a dióda, de szerintem az 5µF-os kondi maradhat a fet közelében. Alulra a tápra a 15V-os zéner sem kell.
Szerintem egy jó elrendezéshez szükséges a szőrözés.

Köszönöm,igy már látom hol vérzik a nyákterv.
Kicsit átrajzoltam.Betettem egy másik kondipakkos elrendezést sok kis kondival.Még nincs eldöntve hogy pár nagy vagy sok kicsi kondibol áljon a pakk,de én a második felé hajlok.Az Ekocsiban is sok kicsi van és bevált.Várom a véleményeket.
Nézegetem a bootstrap kondi értékének a meghatározását a neten.Van is rá képlet de nekem valahogy minig nanofarádos tartományba esik a minimum érték.Persze még a fet tipusa sincs pontosan eldöntve.(ár és beszerzéstöl függ) Akkor ha 1-2µF jóminőségű tantál kondit teszek be bootstrapnak akkor lehet hogy nem lövök nagyon félre?Talán az 5µF már sok főleg ha van soros ellenállás is.

kadarist.:
Nem találom az álltalad emlitett példarajzot amin van IGBT tipus és kondiérték.Hol találom?

Tantált ne tégy be, mert azok hidegítésre, RC-körökhöz meg csatolásra valók. Az impulzus-pufferüzemet nem szeretik. Low ESR típusú 105°C-os elkót használj.

Én egyszer régen azt olvastam hogy oda ilyenek valók.Épitettem IR-el egy félhidat és oda ilyen kondit tettem bootstrapnak.Teljesen jól működik bár igaz hogy 1KHz alatt használtam csak.
Számomra ezért jó beszélgetni a dolgokrol.Nem akarom hogy az első inditásnál füstöljön.

Kapcsiüzemű szűrésre ne használjuk inkább, mert könnyen eldurran a feje. Ha megnézed, egyik gyári tápban sem látsz tantált, de még a környékén sem.

Rajzoltam két kondipakk bekötési lehetőséget.Kérném szépen a nagyérdeműt hogy értékelje.Meiket készitsem el?
Aztán szerintem nagyábol tisztáztunk mindent.Lehet kezdeni az épitését.

Minél szélesebb a vezetősáv, annál kisebb az induktivitása, ezért a második vonal szélesége a jobb. Ugyanakkor, az első hálószerű felülete kedvezőbb, mint a csak széles vonalvezetés. Tehát a legjobb az első változat lenne szélesebb vonalakkal. Ami leg-legjobb lenne, a kétoldalas nyák.