Én inkább így csinálnám.

Szia.
Már megint rám találtál.Pedig most jól elbújtem ebben a kis topikban.
Picivel kifejtenéd bővebben hogy miért is jobb igy.
Egyszer valamikor itt az oldalon olvastam egy aranyköpést a pufferkondik bekötéséröl.Ami úgy szólt hogy két vezetékkel rámegyünk a kondi lábaira és kettővel elmegyünk.Én ez alapján rajzoltam.
Az igazi talán az lenne amit egyszer Katt vázolt föl nekem.Mégpedig három egyoldalas nyák szendvicsbe összefogva.A fölső a test,középső a kimenet az alsó pedig a pozitiv lemez lenne.És csak ott kimarni a nyákokat ahol átkötés van másik rétegbe hogy ne legyen zárlat.
Lehet kicsit túllihegem a dolgot.De 1KW-nál eszik a motor 23A-ert.Ha ezt túlterhelem akkor simán röpködhet 100A-is.

Kétoldalas nyákot még nem csinálltam.Te hogy képzeled el kétoldalasan a bekötést?Gondolok itt pl. a kondik és félvezetők lábainak beforrasztására a fölső rétegen.

Te mekkora felhúzóellenállásokat raktál a PWM kimenetekre?
Emil rajzán nem megyek el.Az orosz rajzon pedig 4.7K van feltüntetve három kérdőjellel.
Én mitévő legyek optós alkalmazásnál?

Ha házilag készíted, akkor ugye nincs furatfémezés, és ez okozza a gondot. Ilyenkor a régi csőszegecselés megoldás lehet, illetve a kondenzátorok kivezetései mellett betehetsz előre átkötő drótokat.
Úgy is lehet, mint fentebb írtad, hogy 2db egyoldalas nyákot használva építed fel a két DC sínfelületet.

Én nem használtam felhúzó ellenállásokat. Azok a
PWM kimeneteken lévő háromszög alakú puffer-inverterek elhanyagolhatók, nem szükségesek.

Az első rajz a kondik utáni átkötések miatt kapásból a sor végére kerül.
A másik rajz átkötés nélkül van a kondik után, ez jó.
De nézd meg, hogy a legfelső kondik marha messze vannak a fetektől, végig kell folyni az áramnak az összes kanyaron (oda is meg vissza is!). Ha a kanyarokat levágjuk ( ld: Tisza ) akkor jobban, gyorsabban folyik, és arra folyik a rézrétegen ahol neki tetszik (A réz áramsűrűsége is csökken).

Köszönöm a válaszokat.
Ez a szegecselős dolog felkeltette az érdeklődésemet.Ma ki is próbáltam.Vettem réz popszegecset.A feje 6.5mm,törzse 3mm a furat pedig 1.8mm.A hosszát levágtam a panel vastagságára és bedugtam egy 3mm-es furatba.Gyönyörű szépen meg tudtam forrasztani mindenhol.Még a szegecs furatába is befojt a cin és rögzitette egy ellenállás lábát.Elég babra munka de szépen kivitelezhető.El is kezdtem rajzolni hozzá egy kétoldalas nyákot.Ha kész megint közzétenném véleményezésre.
Szerintetek jó megoldás popszegeccsel bajlódni?Mármint minőségjavulás érhető el ezzel az átkötéssel és kétoldalas nyákkal az egyoldalashoz képest?

Csőszegecs is kapható csavarboltokban, talán könnyebb vele dolgozni, és a szegecselés miatt (El kell verni az átlógó fejét. Pontosabban; zömítés után tompa hegyű pontozóval szétnyitni a szegecsvéget és végül elverni.) mechanikusan is viszonylag jól tart. Ha megszorulok. és nincs megfelelő méretű csőszegecs, én érvéghüvelyből szoktam csinálni (leszedem a műanyag szoknyát, és méretre vágom).
Villamos szempontból biztos ez a legkorrektebb megoldás, de valószínűleg a többi is megteszi. Ha csak emiatt kétoldalas, akkor nem biztos hogy érdemes.

Csinálltam egy mórickát hogyan is képzelem.Igy próbáltam ki ma.
Vegyük a kondik negytiv lábát amik a nyák felső oldalán vannak huzalozva.Alul pedig a pozitiv huzalozás.A negativ lábat alulrol kell forrasztani ami felül megy tovább.Fentröl bedugom a szegecset amit a feje alatt tudok forrasztani a felső fóliához.Beldugom a szegecsbe a kondi lábát és alulrol megforrasztom a szegecs falvastagságán és a cin bele is folyik a szegecs közepébe.Alul a pozitiv fólián pedig a negativ láb alatt kihagyok egy szegecs átmárőnyit plussz szigetelési távolságot.Tehát mechanikailag a szegecs feje a felső fóliához van forrasztva,abban pedig az alkatrészláb.
Namost ehez rajzolgatom a kétoldalas nyákot.Ami alul (pozitiv) felül (negativ fólia) teleföldes lessz.Csak a furatok vannak kihagyva.A fázis kimenetet pedig alul is és felül is vezetném a nagyobb felület miatt.
Vélemény?

Ősszedobtam egy elképzelést a szegecselt panelrol.
A felső képen kis piros pöttyeket raktam azokba a furatokba ahová szegecs menne.A fázis kimenet mindkét oldalt be van kötve a nagyobb felület miatt.A fetek gate lábát kihajlitanám előre mert igy nagyobb felülettel tudok dolgozni a tápbekötéseknél.
Van még benne hiba is és lehet még finomitani rajta.Ha pozitiv visszajelzéseket adtok akkor kétoldalasitom a meghajtó IC-k környékét is.
Vélemények?

Valamiért a szegecs vázlat nem akar megnyilni.Felteszem mégegyszer.

Jól néz ki, kérdés miért csíkos?
Nem hiszem, hogy direkt csíkosra tervezted.
A felső oldali csőves lyukaknál nem kell semmi termopad vagy szigetelési távolság, csak egy 0,4m- es központlyuk a fúráshoz (az összes furatnál elég egy központlyukmaratás, jobban középre találsz a fúróval (kivéve ahol szigetelési távolság kell.)).

Kritikus a két oldal fedésbe hozása, de megoldható.
Én az egyik papírt 1cm-el szűkebbre vágtam mindkét oldalán, ablakon összepozícionáltam a lehető legjobban és a négy sarkán összeragasztottam szigszalaggal, utána bele csúsztattam a nyákot és ment a vasaló alá. Elég pontosan jöttek át a furatok.

Csikos?Nálam nem csikos.Azért remélem a lényeget kivetted belőle.
Ezt akkor pozitiv értékelésnek vettem.Mármint előrelépés az egyoldalas nyákhoz képest.(kevesebb induktivitás,zavar,ellenállás,stb...)
Akkor finomitgatok még rajta.
Kétoldalas nyákot még nem készitettem de első elképzelésnek érdemes volna előre kifúrni vagy két pozicionáló furatot a nyákon és a két oldali rajzolaton is amit előre rárajzolok.De majd utánnaolvasok praktikáknak a megfelelő topikban.
Vásárlás előtt már csak azt kell eldönteni milyen fetet tegyek bele.Kinéztem már egy pár tipust de most nincs előttem a papirfecni.

Alakulnak a dolgok, de én javasolnék valamit. Szerintem, lesz éppen elegendő olyan dolog, amit nem értesz, nem úgy működik, mint kellene, stb. Én ezt a booster dolgot egyenlőre kihagynám, csinálnék kis, hálózati trafókból tápot a gatemeghajtásnak. Akkor az biztos, hogy nem lesz olyan, hogy amiatt száll el egy FET, hogy kevés volt a fesz a gate-en.

Akkor ezt is pozitivnak veszem.Jó lessz ez a szegecselgetős dolog.Csak nagyon babra meló.de ha megéri...
A végén úgyis bootstrapos lessz,akkor minek csinálljak előbb annyi tápot neki.
Van rá egy elképzelésem.Remélem működik.Ha jól gondolom akkor egyetlen félhidat is be lehet inditani büntetlenül.Tehát a kimeneten nics semmi.Egy TL494-el meghajtanám (ilyen panelekböl van több is itthon) és a szkóppal mengnézném a fölső fetet.Aztán a három félhid kimenetére terhelésnek ellenállásokat (izzókat) kötnék és csak 12V-rol inditanám.Majd 48V.Majd rá a motort 12V és 48V-os táppal.Szerintem ez igy elég óvatos.
Feteknek egyenlőre hármat néztem ki.
IRFP4310
IRFP4410
FDH3632

Nem néztem át részletesen, de egy hibát találtam a rajzolatban. A felső fet source nincs összekötve a bemeneti védő zénerrel. Lehet hogy át kellene nézni, mielőtt maratod.

Köszönöm hogy ennyire átnézted de van ott még más hiba is.Igazábol csak a nagyáramú rész geometriáját akartam szemléltetni.A finomitások és ellenörzések még odébb vannak.Maratni is csak akkor fogom ha összeszedtem minden alkatrészt.
Találltam mégegy szerintem ideillő fetet.IRFP4710 Egész jó paraméterekkel bir.

Helló mindenki! Ma beszélgettem egy PIC-es ismerőssel, hogy a kalitkás motornak milyen fordulatszám-szabályzót lehetne csinálni. Beszéltünk FET, TRIAC, frekvencia-váltós megoldásról is.

A kérdésem nagyon buta és nagyon egyszerű: Ami a képen van, azt nevezhetjük egy frekvenciaváltónak?

Elvben igen. 50 Hz-ből 0 Hz-et csinál.
A szakmában egyenirányítónak szokás nevezni. A váltakozó feszültségből egyenfeszültséget készít. Amivel kalickás motort már nem lehet meghajtani, legfeljebb leégetni. Kefés motor, pl. fúrógép üzemeltetésére alkalmas.
Viszont a legtöbb frekiváltó ezzel kezdődik.

Elnézést kérek, a tegnapi fáradtságban egy apróságot elfelejtettem:
Az áramkörömben kapcsolóval jelölt helyre egy POWER FET fog kerülni és az szaggatná az áramot. Úgy jó kalitkás motor működtetéséhez, vagy gondoskodni kell a polaritás váltásáról is?

A nagyon bén mellékelt rajzon korrigáltam az áramkört. Akkor? Gondoskodni kell a polaritásváltásról is?

Akkor ezt szerintem PWM-nek nevezik.Megszaggatja az egyenáramot.Kalickás motorok nem működnek vele.Csak egyenáramú vagy univerzális motorok.

Sziasztok.
Egy olyan kérdésem lenne, hogy frekvenciaváltóknál hová szoktak fojtótekercset tenni, hogy csökkentsék a felharmónikus tartalmat? Ac vagy dc fojtó javasolt és milyen típusú? Én elsőre dc ferritmagos fojtó alkalmazása mellett vagyok, mivel jobb az egyik és mivel a másik?

A hálózati AC körbe azért,hogy a felharmonikus áramot és a zajt kordában tartsák, a kimeneti oldalra pedig a kábelkapacitás okozta áramterhelés csökkentése érdekében.Ugyanis 30-35 m árnyékolt kábel már jelentős kapacítiv terhelést jelent. Mindkét fojtó lemezelt, de a kimeneti az egészen vékony lemezből készül.

Végig nyálaztam az írásokat és arra jutottam, hogy hűha!
Én egy egyfázisú, váltóáramú, aszinkron motoros radiál ventilátor fordulatszámát szeretném csökkenteni elektronikusan és egyszerű módon, lehetőleg állítható formában.
A megelőző leírásokból számomra nem derül ki, hogyan lehetne ezt véghez vinni.
Aki tud, segítsen!
Köszi!

De mégis, sok helyen ferritmagos fojtót is emlegetnek. Sőt egy dokumentumban láttam, hogy van dc és ac köri fojtó is és mindkét megoldást alkalmazzák. A ferritmagos fojtót akkor hol alkalmazzák, mert nagyfrekis fojtónál ez van a katalógusban.
Én kicsit konkrétabb választ szeretnék.
A kimenetnél az árnyékolt kábel egészen a motorig megy? Nem túl veszélyes ez érintésvédelmet tekintve? Esetleg konkrét méretezésre példát tudsz valahol?
Ha a kimeneti kábel 3m-nél nem nagyobb akkor is kell a kimeneti fojtó?

Sziasztok! Egy olyan kérdéssel fordulnék a tapasztaltabb kollégákhoz, hogy egy indító-kondenzátoros motor fordulatszámát lehet-e szabályozni úgy, hogy a teljesítménye jelentősen ne változzon. Ez egy sajtdaráló berendezéshez hellene.A motor 320W-os
A válaszokat előre is köszönöm.

Nem. (Egy másik "erbe"la).

Frekvenciaváltóval igen.

Ez a mikrokontoller engem érdekelne!!! Mik a tapasztalataid hogy műküdik a 3f aszinkron motor?
üdv!