Miért ne lehetne? Én sehol nem látom az adatlapban...
A bootstrap kondik külsők, így én nem látok egyéb akadályt.

Egy táblázatban írja.
100kHz-re elég lenne akkor 33nF?

Na szóval, ajánlom kicsit ovlasgasd át a fórumszabályzatot (nem követtél el szabálytalanságot) de ott vannak tanácsok is.)


Melyikben? Könnyítsd meg a dolgomat, mond meg, hogy melyik oldalt az adatlpabn (ha többféle verziójú adatlapban, akkor azt is tedd hozzá). Segíts, hogy én is segíteni tudjak neked.
Ezt úgy is szoktuk mondnai, hogy tüntesd fel a forrást

Ez a nők szokása, már bocsánat. Édesanyám szokta azt mondani, hogy "Ott" "Hol?" "Tudod ott" "De mégis hol?" "Hát tudod ott"


Most akkor a visszacsatolásban lévő fázistoló kondiról, vagy a bootstrap kondiról beszélsz? Nem egyértelmű. Egyiknek sem jó. A Fázistoló kondi az ne leyen 1nF-nál nagyobb. Számold ki, hogy mennyi az impedanciája a tervezett kapcsolófrekvenciádon (számolásaim szerint kb 50 ohm). Az impedancia legyen legalább egy nagyságrendben a vele sorosan lévő ellenállással. Ez egy jó támpont.
Bootstrap kondi meg legyen legalább 10-szerese a FET gate kapacitásának, de legalább 1uF. Egy 1µF 25V X7R kondi is elég kicsi (1206 méret, vagy 1#), hogy ne foglaljon sok helyet.

Elnézést a félreérthetőségért!
Bootstrap kondira (az adatlapon ennyit írnak) és szimmetrikus bemenetű hídkapcsolásra (Typical Differential (2N) BTL Application With AD Modulation Filters) gondoltam

Karesz jársz még erre? Kíváncsi lennék mértél-e már torzítást a kapcsolásodon.

Járok.
Még nem mértem torzítást.
A Brüel-nek tényleg nagy a torzítása, ahogy katt gyanította. (0.02%)
Most készül egy kistorzítású generátor, aminek egyelőre még nagy a tozítása

Megy ez a nyákterv, csak lassan.
Gate meghajtó a helyén, ott van mindegyiknél egy kis kerámia kondi, arról megy az NPN árama.
A komparátor is a fő nyákon van. Sok-sok SMD, a szinteltoló tranyók kivételével, ezek hadd disszipáljanak (meg így nemkell via), 2N5551-öt fogok oda használni, így a tápfesz határ elég nagy. Még kell rá egy áramgenerátor, aminél én az LM317LZ-nél döntöttam, TO-92 tokban.
Nem tudom látjátok -e, de a kimenetei visszacsatolással együtt az a plusz pólus is odakerült. Ennek az a következménye, hogy a bemenet a kimenetek környékén lesz. Ez bizonyos szempontból rossz, de Bruni egy doksijában ezt ajánlja (minden egy részen menjen be, az áramok onnan induljanak, és oda térjenek vissza).
A tekercseim árnyékoltak, valamit ott van még a felső réteg teliföldje, ami szintén árnyékol, így talán azzal nem lesz probléma.

Nálam egyelőre a KD féle megoldás lett a befutó, ez csak 1db tranyóval több mint amivel szenvedtem, és ez úgy néz ki hogy jó lesz. +/-17V-ról már elmegy, kipróbáltam +/-70V-ról is, de nem volt időm megnézni a tranyók melegedését mert a porvasnak már jött a szaga.
Sajnos 160V-ra nem fog menni a teljesen SMD megoldás, mert lesz tranyó ami átlagban 0,4W-ot disszipál, csúcsban meg a dupláját.
Ez már indul is normálisan, de biztos ami biztos alapon kapott az IR bootstrap kondija egy D-R-Z tagot, így bármilyen helyzetben elindul. Az ofszet 0,5V simán és 120mV elkóval, de ezen lehet javítani az emitter ellenállásokkal. Mértem THD-t a spektralabbal. A kimenet 4-5V körül volt, ez volt leosztva tizedére a hangkártyának. A win7 hangerőpotijának függvényében 1kHz-en 0,03% volt a minimum, és 0,2% a maximum.
Kb. 100-120V tápfeszig viszont lehet belőle egy nagyon egyszerű és olcsó megoldást csinálni teljesen SMD-ben, az apróban néha kapható IRFP4332-vel, jelenleg ez is azzal megy. Most már csak nyákot kell tervezni hozzá, kitaláltam egy elrendezést amihez nem kell kétoldalas nyák, és a távolságok is csökkenthetők.
Így néz ki +/-40V-ról kivezérelve, illetve túlhajtva amikor már bekoppintja a fejét.

Nálam csak a szinteltoló tranyókkal van bibi, oda a SOT-23 nem volt elég, ezért TO-92-öt használtam. De amúgy vannak a lomexben gyors SOT-89 tokú tranyók, amiknél ha elég nagy padot használsz, akkor elbírják a disszipációt.


Fenn mellékeltem egy nyáktervet, én most ezzel szenvedek, elég kemény munka. Katt javasolta a modulos felépítést, ami valóban megkönnyíti amúgy a nyáktervezést.

Szerintem alacsonyabb is lehetett a THD, hiszen a windows hangerőszabályzója csal.
-3 dB-s pontnál mértem a legkisebb torzítást. 0 dB-re kivezérelve már rettenetesen torzít.
Alatta meg a bitveszteség miatt nő a THD. Szóval csak miheztartás végett...

Igen, akartam már régebben is venni az MPSA helyett PZTA-t csak nem nagyon van, másrészt valami olyasmi rémlik az adatlapból hogy tud ugyan 1W-ot, de kell neki néhány cm² pad. Ráadásul a kollektoruk van rajta, így nem is rakhatnék kettőt egyre.
A nyákot illetően megfordult a fejemben az is hogy a meghajtást egy pici nyákra tenni állítva, a fetek elé. De most így látatlanban jobbnak találom azt amit még régebben kigondoltam. Tulajdonképpen fejre van állítva az egész, tehát minden gyengeáramú alkatrész a fóliaoldalon van, így a fetek hűtőfüle nem háttal lesz nekik, hanem szembe néz velük. Tehát az alkatrészoldalon lesz a hűtés, pontosan az áramkör felett, tehát gyakorlatilag lefedi az egészet, azaz az alu lesz a teleföld. Ez egy csavaron keresztül megy át a fóliaoldalra, ez lesz a "gamó", vagyis a csillagpont, ami pontosan a gyenge és az erősáramú részek közé kerül, így a fetek, fojtó, stb. földárama nem fogja zavarni a tranyókat. Az alkatrészoldalon csak a fetek maradnak a szűrővel. Ezt csak akkor lesz bajos megcsinálni ha több átkötés is lesz, mert az már nem biztos hogy elfér a fóliaoldalon.
Azért az meglepő hogy ez a példány ilyen adatokat produkál, ebben a formában összedrótozva. A tranyók felének a lába teljes hosszában megvan, az áramgenerátor 4cm-es dróttal csatlakozik hozzájuk, hiányoznak az RC tagok a fokozatok közül, nincs snubber a feteken, nincsenek elkók sem a tápágakban (mondjuk azokat szeretném is mellőzni) csak 1-1db X7R. Szóval van szerelési induktivitás bőven.

Kipróbáltam először azt a német izét, azzal nem mentem semmire. Utána jött az RMAA6, az meg szerintem nem ér semmit. Erre az áramkörre 2-5% között számolt, az AB végfokomra aminek meg tuti hogy 0,1-nél kevesebb THD-ja van 0,7-et. Ráadásul 0dB-t nem is lehet beállítani, mert akkor világít a clip LED-je, és ki is írja hogy hiba, túl van vezérelve. Ha meg lejjebb veszem mondjuk -10dB köré, akkor meg nem találja a jelet a rögzített anyagban, mert gyenge a jelszint. Olyan -5-7dB körül lehet vele mérni, de hogy mit...
A spektralabnak meg gondolom az lehet a nyűgje hogy csak monóban mérek, mert nem volt hajlandó a triggerrel együtt menni. Ha bekapcsoltam akkor kiírta hogy vár a triggerre, és várt, és várt amíg meg nem untam. Trigger nélkül meg folyamatosan mér addig, amíg le nem állítom. Ilyenkor folyamatosan ugrálnak a számok, a legkevesebb amit le tudtam olvasni az 0,027 volt, ezért írtam a 0,03-at. Az látszott ahogy írod is, hogy a hangerőszintnek nem szabad sem túl magasnak, sem túl alacsonynak lenni, a kettő közötti beállítást viszont a spektralab egész jól tolerálja.

Persze, ha SMD-vel akarsz soakt disszipálni, akkor a pad fűt el.
Amúgy a TO-92-nél is a disszipáció jelentős részét a pad viseli. Rendesebb adatlapokban pont ezért írják ki külön, hogy 0,5 és 0,1" lábbal mennyi a hőellenállás/max disszipáció.

Arra figyelj, hogyha felül van az összes cucc, és azért ott van pár disszipáló dolog, akkor a hő rámegy a padra, és onnan a felette lévő levegőbe. De ha ott a borda is, ami szintén fűt, akkor ott a leveg igencsak meleg lesz, tehát jól meg kell mozgatni ventivel. Ha hősugárzást nézel akkor meg alulfelülről sugárzódik a dolog.


Volt egy jó thread a diyaudio-n, ahol arról vitatkoztak Eva, Choco meg még mások, hogy a DirectFET akkor jó -e vagy nem. Mert annak tizedannyi a tokinduktivitása. Mi szól ellene:
- Ha kevés az induktivtiás, akkor igazából a zavar nem csökken csak a spektruma feljebb tolódik. Szkópról nézve lehet csak azért csökken a zaj, mert nem látja a szkópunk
- Ha a gate töltés nem kontrollált akkor több zavar termelődik mint egyébként

Persze mi szól melette:
- A félhid átmenetet igazából a gate feszültséggel (mille plató feltöltésével) érdemes kontrollálni, így ha itt jó a kontroll akkor kevesebb zavar termelődik
- Az induktívitás csökken, de a magasabb frekin a kapacitív dolgok impedanciája kisebb, tehát az egész parazita rezgőkör impedanciája kisebb, így a rezisztív tagokat figyelembe véve minőségi tényező csökken. Könyebb RC snubberleni is, plána ha közelbb utdjuk tenni.

A te eseteben ez mit jelent szerintem:
- a jó sok szerelési induktivitáshoz viszonylag lassú gate feltöltés társul, ami így kevés zavart termel

Eddig még nem csináltam olyat sem de most megteszem, hogy elválasztom majd a jel földjét az első tranyónál egy 10ohm-al a többitől. Ha esetleg lenne földhurok a kábelezés miatt, az se legyen gond.
A gate egyelőre ugyanúgy van töltve mint a régiben, 22ohm-4148. De ide lehet hogy inkább 33ohm-ot teszek majd. Megnéztem a félhidat 140V-os tápfesznél, 50ns alatt kapcsol át teljesen.

Elkészült az egyik csatorna. A kimeneti tekercs 25x16mm-es AL250-es fazékmagra készült. 1mm-es légréssel. A huzal 8x0,36mm CuZ öszesodorva. Csak +-28 voltról tudtam éleszteni egyenlőre. 25mA volt a nyugalmi áram. 8 ohm műterhelésen 16V jött ki amikor még szép volt a jelalak. Ez 32W-nak felel meg. A tekercs hideg volt a Fet-ek éppen hogy langyosak voltak hűtőborda nélkül Majd a Skori féle önrezgő lesz a tápja +-36V-os. 50W kimenő teljesítményt szeretnék 8 ohmon. A táp már készen van de nincs itthon.

Nem igazán tetszik... Nekem amikor ilyen közel volt a két visszacsatolás egymáshoz, akkor már egymásra hatottak. A másik, hogy szerintem, nem szabadna a fojtók alá tenni az apró alkatrészeit, szinte biztos, hogy gondot fog okozni. A visszacsatoló alkatrészek bal oldala már a bemenet, ami nagyon érzékeny, ezt meg tudja szórni a fojtó. A fojtók is hiába shield-esek, lesz valamennyi egymásra hatásuk, ez megint nem jó. Az árnyékolás sem ér sokat, ezeket kipróbáltam, nem igazán jó.

Én inkább úgy próbálnám megcsinálni, hogy a pufferkondik legyenek középen, tehát a fojtók helyén, a visszavezetések pedig egészen a panel szélén, de az apró alkatrészek ne itt legyenek, mert nem jó a bemenetet ide elvezetni.

A kondik azért is legyenek egy kupacban, mert az lehet, hogy ott a teliföld kis impedanciával, de ha a kondik szélen vannak, akkor mégiscsak lesz valamennyi feszültség esés a két puffert összekötő fólián. ( tehát, a teliföld egy részén) Hát, ez ne legyen, a nagy áramok a teliföld ellenére, ha lehet minnél kisebb területen legyenek összekötve. Vagyis, egy nagy plecsni a teliföldből.

Szépek a jelek, de azt írtad, hogy +/-40 V-ról jár. Akkor 6 V esik egy tranyón, amikor koppra kivezérled? Vagy ennyire nem pontos a szkópod?

Milyen a négyszögjel mondjuk 20V peak kivezérlésnél?

Ez is érdekes. A Spectralab és a Soundblaster Live párosítás, meg a kivezérlésjelző a bal sarokban valahogy nem kompatibils... nekem még -12 dB-lel csökkentett bemenet esetén is kb. ugyanazt a torzítást mutatta. Szóval, azért ezeket nem kell készpénznek venni. Viszont nagyon jól mutatja a tendenciát és ez a lényeg.

Hát, ha tudtad, hogy fognak menni az áramok és oda még drótot is tettél, akkor egész jól tud szólni. Más kérdés, hogy így biztosan több zavart termel, meg azért mégsem ideális. De látszik, hogy mi akar lenni belőle...

Ha nagyon ugrálnak a számok, akkor átlagot jeleztess ki vele. Be lehet állítani, hogy hány mérés átlagát jelezze ki. Akkor sokkal lassab. Ez a progi nem a mostani sebességű gépekre lett kitalálva...

Azért próbálj majd ki valamit. Ha már minden szépen megy és nem tudsz a THD-vel lejjebb menni, akkor vedd ki a gate-ellenállások mellől a 4148-akat... nekem azokkal mindig rosszabb volt. Persze, ekkor egy-két dolgot újra be kellett állítani. Csak hallkan mondom, hogy ebben az esetben a gate ellenállás értékével is lehet játszani... szóval, innen már nagyon időtrabló, ezeket csak megnézni érdemes, pontosra állítani csak egy végleges nyák esetén érdemes.

Köszi szépen a javaslatot. A visszacsatolás többi tagja eddig is a kimeneti folytók alatt volt, így azzal nem volt baj, azonban most tényleg minden alatta lenne.

A diszkrét megoldásnak köszönhetően most nem vagyok kötve a felépítéshez, azonban ha a kondikat középre rakom, akkor a folytók kikerülnke a szélre, és akkor megint alatta vezetődik a visszacsatolás.

Mellékelek egy képet, ez egy bruno féle minta a jó elrendezésre a nyákon. Itt a bemenet ott van a kimenet (meg a tápbemenet) mellett. Ebben azt írja, hogy a legjobb rendezsénél ezek egy helyen vannak, középen vagy a nyák szélén.

Valószínű,. hogy az elkók és a folytók helyét meg fogom cserélni, de akkor a visszacsatolás sem lesz kinna szélén.

Látni kellene a részletes nyákot. Ez még mindig lehet olyan, hogy az lehet, hogy közel vannak a be-és kimeneti pontok, de a bemenet nem annyira érzékeny, mint mondjuk a komparátor, vagy hibaerősítő bemenete. A másik, hogy ezen a fotón is látszik, hogy a nagyáramú részben vannak a pufferek és valószínű, ezek közepére megy be a táp GND-je, de ugyan innen jön ki a gyengeáramú GND, meg a bemenet GND-je is.

Miért nem tudod ki tenni a visszavezetéseket a szélére? Egyszerűen a kimeneteket vezeted ott. De lehet úgy is, ahogy a belinkelt fotón van, itt tulajdonképpen nagyon közel van a kimenetekhez a gyengeáramú rész de nem hiszem, hogy az apróbb alkatrészeket betették a fojtók alá. Jó lenne látni a panel alját. Bár, el sem tudom képzelni, hova tették a sok apró alkatrészt. Nem lehet, hogy ez alatt, egy külön panelen vannak?

Ilyen lett. Még keresnem kell rézcsavart a fazékvashoz azért van kötegelővel összefogatva. A 3,3V-os zénereken mekkora áramot kell folyatni? Most 1,5k előtétellenállása van de eléggé melegszik. Ha betennék 2,7K-t akkor +-36V esetén 13mA folyna. Az elég lenne?

Közben kötögettem össze próbára trafókat és meglett a rendes tápfeszem. Ki is jön a várt 50W. A melegedés nem lett érezhetően nagyobb. Azért egy pici lemezt teszek rá ami összefogja a 3 TO220-as tokot.

A szkópom emlékeim szerint pontos, de itt most áramkorlátos tápról járt a szerkezet, aminek 1-1db 20µF puffer van csak az ágaiban. Utána még 1,5m kábel, majd a fogyasztó. Tehát nem kell készpénznek venni, majd lesznek teljesítménymérések is.

Ezt nem is tudtam hogy átlagot is lehet számoltatni a progival, ez jó. Közben rájöttem hogy a triggeres mérést nincs is értelme használni, mert akkor csak mér egyet és kiírja az eredményt, ami simán lehet félrevezető is. Mindazonáltal szerintem ez az egyetlen értelmes program erre a feladatra, akár milyen régi is.
Az AB végfokomra a multisim 0,037% körüli THD-t számol, a spektralab pedig 0,04-et mér, tehát szinte egyezik a két eredmény ami figyelemre méltó. A többi program amiket kipróbáltam azok meg irreális eredményeket adtak.

A 4148 kivétele már nekem is eszembe jutott, csak nem tudom mennyire lassítaná le. Láttam olyan megoldást valahol, ahol egy soros ellenállással együtt volt betéve. Tehát a bekapcsolás mondjuk egy 27 ohmon keresztül történt, a kikapcsolásra meg volt a 4148-al sorban egy néhány ohmos ellenállás. De ez már így is bőven hozza amit szerettem volna. Ha gond nélkül ki lehet majd hajtani 4 ohmon 1kW fölé hídban, akkor teljesen meg leszek elégedve.

Bruno biztosan jobban ért hozzá mint én, de az egyik végfok esetén sem szokott jóra vezetni ha a kimenet és a bemenet közel vannak egymáshoz, még azoknál a végfokoknál sem, amelyek fázist fordítanak, amelyek meg nem azoknál különösen. Olyan gerjedési hajlamuk van, amit a kimeneti zobel tag sem biztos hogy kontrollálni tud, és akkor lehet trükközni, lassítani a végfokot stb.

Olyan 10-12mA körül folyass rajta, több nem kell.

Rendben, akkor 2,7K lesz.

Itt egy kisebb teljesítménykivezérlés, túlhajtás. Nem marad 6V a fetekben, csak az áramkorlátos tápomon esett annyi fesz.

Érdekes jelenség történt. Az egyik 330nF 50V X7R SMD kondi szénné égett. Nem értem miért csak az egyik ütött át (3db van egymás mellett) +-36V-nál. A másik meg hogy csak akkor indul el ha van bemeneti jel.