Látom nem idevaló kérdést tettem fel ezért kérném a moderátort törölje az utolsó 4 hozzászólásom ( bár szerintem akkor inverteres hegesztő lesz még ha 250Hz-en fog is működni ) .

2,25 cm2 és 250 Hz? Ez nemfog összejönni (szerintem).Kevés lesz a teljesitmény,de nagyon!

Ez még valamelyik legelőször feltett rajzom lehet, ebből hiányoznak a tranyókról az antiparallel diódák. Mindegyik BD C-E közé kell egy 1N4148, ugyanúgy bekötve mint ahogy az IGBT-nél is van (illetve benne amelyikben van). Természetesen ha az IGBT-nek van belső diódája akkor arra kívülről nem kell még egy, csak arra amelyikben nincs.
A gate trafó tekercsei minimum 12 menetesek legyenek, maximum 25 menetesek. Olyan 15-20 menet körülire csinálnám, az még a 0,4-es huzalból is kényelmesen elfér.
A segédtáp természetesen bármi lehet, de nem 12V-os kell hanem 15, és olyan 250-300mA körüli áramfelvétellel lehet számolni, de ez inkább kevesebb lesz.

Nem nagyon értem a dolgot. Vagy kell csinálni egy invertert nx10kHz frekvenciára, vagy egy triakos szabályozást 50Hz-re. Ezek létező, működő dolgok, de ez a 250Hz...
Lesz egy érdekes hangja, az biztos.

Semmi baj nincs a kérdéseiddel,csak nem tudjuk mit akarsz csinálni.50Hz-val is remekül lehet fröcsköltetni a pálcát,pláne horganyzott anyagnál.Lemezmagos gétmeghajtó trafó?Inkább akkor meghajtó cél ic,az biztosabb.De ha elmondanád mit is akarsz,meg miért cél a 250Hz,lehet tudnánk segíteni,meg valami újat látni.

Szerintem vasmagos trafóval is lehet invertert készíteni a 250-400Hz körül, csak minek mikor a ferritekhez meg a korszerű IGBT-hez az alkalmazható nagy frekvencia ami által kevés réz, meg kis méret adódik.
Még 1997-ben láttam először hegesztő inverter 2T forward kapcsolás volt le akartam másolni de nem sikerült mert nem ismertem ezt a fajtát, na a lényeg hogy ez 4db U59 TV sorkimenő magből E trafó volt kialakítva és mindössze 12kHz-en járt, gondololom az akkori IGBT-k ennyit tudtak, magyar gyártmány volt és awi hegesztő.

Mint írtam nem a kimenőre gondoltam,hanem a gét meghajtóra.Tudom hogy régen készítettek Kb 400Hz ra lemezmagos trafót hegesztőbe.

Megkérdezhetem hogy inverteres hegesztőt mikor "találták fel" illetve mióta lehet kapni?

Értelek,de akkor mond azt hogy a gétmeghajtást is lemezelt trafóval oldották meg.Bár számomra elég hihetetlen.

Már csak az az apró kérdés hogyan lehet 3 fázisból 5,7 V 50Hz-et csinálni (no és akkor tényleg brutál méretek adódnak ) . 2000 A pálcával? Szerintem leírtam a lényeget - délután elgondolkodtam , hogy az alacsony frekvencia miatt tényleg jobb lesz meghajtó ic-t használni .A főtrafó (az 1-es számú ) már adott amin egyenlőre nem változtatok míg be nem bizonyosodik az alkalmatlansága .

Írtam , hogy nem jó a nagy frekvencia mert nem egyenletesen oszlik el az áram a hegesztendő anyag belsejében + még nehéz beállítani a szekunder feszültséget is (így is 1 menetű a szekunder tekercs ).

Miért ne? Tirisztort is hajtottam már meg lemezes trafóval meg régen is -ha jól tudom- ez volt a divat, kis frekvenciára jobb a vas.

Látom még mindig bizalmatlan vagy.5,7V2000A akkor ez ponthegesztő lesz.vagy is tippelek.A kérdésedre válaszolva,lemezelt trafóval.Ha több ínfót adnál,azért könnyebben tudnánk segíteni.

Dehogy ! Ez leolvasztó hegesztő - ezért is kell "fröcskölnie" . Pár embernek már mondtam de csak néztek rám mint ...

Na azért mondhatnál bővebbet róla,mivel nem mindenki hegesztő szakember,én sem.

Olyan ponthegesztőről is olvastam ami a 3 fázisból ment, akkoriban még tirisztoros inverterrel előállított 16 2/3Hz-et és ez ment a trafóra, ezáltal kevésbé érvényesül a hozzávezetés induktivitása.

Nem szokás. Nemrég bontottak szét a közelben egy 30000 A-es ponthegesztőt. 2 fázis. !!!
A tied 2 fázisról csak 28,5 A-t (+hatásfok) igényel. Bármi is a terved vele.

Egy kérdésem lenne még a 400V 470µF-os kondiból menyit érdemes berakni? Van olyan rajz ahol 2,3vagy 4 van én menyit rakjak?
A proci hűtőbordára rakhatok 4-4 IGBT-t
Még felmerült egy kérdés ami csak kíváncsiság.
Szekunder oldalon a diódák után nem érdemes puffer kondikat berakni?

Ívgyalu?

Emberek,valaki homályosítson már fel,akkor a ponthegesztő az a leolvasztó hegesztő?

A Fronius 1981-ben dobta piacra a ma is elég nagy számban használt Transarc 500-as szériát. Ez 20kHz-en ketyegett, a főtrafója kb. 20-25 kg-os ferritmagos E-E magból áll. Szerintem minden darab egyedi kivitel lehetett, mert ekkora ferritet egyetlen katalógusban sem láttam még. 500A-t tud 60% Bi-vel, legyünk őszinték, ma nem sok gyártó meri ezt a gépére ráírni.
Kínában az első inverteres hegesztőt 1988-ban szabadalmaztatták, és valamikor a '90-es évek elején kezdték szériában gyártani. Nem tudom, a Fronius előtt valaki gyártott-e Európában vagy bármely földrészen hegesztőinvertert, mert igen kevés infó áll rendelkezésre a technológia ilyen irányú felhasználását illetően. A Froniusnak voltak kisebb gépei is abból a korból, de sajnos nem tudom hogy az 500-as volt-e az első a sorban, vagy voltak-e kisebb inverterei az 500-as megjelenése előtt.

Esetleg beolvasztó hegesztő lehet...
Hozaganyag nélküli hegesztési mód.
Ez a "leolvasztó hegesztés" titkolózás 2 kA áramerősséggel inkább égetés.

Mit akarsz csinálni?Heggelő trafót vagy tápot?Minek akarsz a szek után kondit rakni?Induktivitást rakj amekkorát tudsz tekerni(20-100uH)Hogy mennyi kondit rakj?2Db 470µF elég 110A-ra a többit ki tudod következtetni.A proci bordára rakhatsz amennyi rá fér,kérdés hogy a hőt el-e tudja vezetni.Forszirozott hűttés,de akkor tekerni kell a ventinek.

Hulalának egy tompahegesztő berendezés megvalósításához kellenének az ötletek. A probléma a brutális teljesítményszükséglet, amit sem egy fázison sem 2 fázison nem tud biztosítani, ezért lenne szükség egy olyan megoldásra, amelyik a 3 fázisra egyenletesen elosztja a szükséges teljesítmény igényt, de a technológia maga csak egyfázisú transzformátor használatát teszi lehetővé. Az ötlet roppant logikus, a megvalósulásához kellene az a szellemi tőke, ami itt rendelkezésre áll. A viszonylag alacsony frekvencia azért kell, hogy a skinhatás ne rontsa a berendezés hatásfokát, illetve a munkadarabba bevezetett villamos energia ott fejtse ki az elvárt hatást,ahol az szükséges. Ha már mindenképpen kell az energiaátalakításhoz a teljesítményigény miatt egy átalakító, ezért választotta a 250Hz-et, mert lényegesen kisebb vassal meg lehet oldani az energiaátvitelt, és a lemezelt vas ezt még vígan átviszi. Dióhéjban ennyi a lényeg.

Kemppi Hilarc 1977

"Az első invertertechnológiára alapozott termékcsalád, ami sorozatban készült, az 1977-ben bemutatott Hilarc."
Nem részletezik.
Biztos volt előfutára, ha kiemelik, hogy sorozatban készült.

Ott van az SCH-ból ismert 2*2fázisú trafó. Váltakozó áramon sorbakötve dolgozott a két szekunder. Gyengébb a hatásfok, de megvan inverter nélkül 2 kisebb trafóval.

Ez kimaradt az előbb.:

LEOLVASZTÓ HEGESZTŐ ! Ez nem ponthegesztő ! A tompa hegesztés egyik formája . Két pofa közzé fogod az összehegesztendő anyagot és tolod össze nagy áram alatt - itt az anyag egy jó része "kifröcsköl" és így biztosan oxidmentes lesz a varrat belseje ( nem úgy mint a sima tompa hegesztésnél ). Az utolsó fázisban a maradék ömledéket tolod össze - saját anyagában kötődik .

Pisti köszönöm,most már tudom egy tompa hegesztő.De még mindig nem tudom mi az!És a működéséről sem tudni semmit azon kívül hogy egy fázisról működtethető.

Az SCH-ban alkalmazott megoldás a 3/4 fázisú trafó, amit Scott kapcsolású trafóként aposztrofáltak. kizárólag egyenirányítva képes leadni a névleges teljesítményt. Emiatt is volt az SCH-hegesztőkre jellemző,hogy a váltóáramú üzemmódban csak a névleges áramnak kb. a felével voltak terhelhetők.

Kedves Béla!
Köszönöm a kiigazítást. Ezért is írtam,hogy nem tudom hogy a Fronius előtt gyártott-e valaki hegesztőinvertert. De érdemes volt utánanézni, így legalább már mindannyian tudjuk, hogy nem annyira új ez a technológia.