Egy félautomata tompahegesztő berendezésről van szó,amelyik lemezcsíkok egymáshoz történő hegesztését és normalizálását végzi. A normalizálás miatt kell hogy szabályozható legyen, és a technológia miatt szükséges a nagy teljesítmény, mert nem mindegy,hogy a bevitt energia mennyi ideig ,és milyen energiakoncentrációban fejti ki a hatását. A hegesztőinvertereknél alkalmazott kapcsolástechnika lehet az alapja a megvalósításnak, a PWM szabályozáson és a teljes hidas vezérlésen keresztül. A különbség a frekvenciában van elsősorban-persze mellette egy sor egyéb probléma is felmerülhet.

Köszönöm a segítséged . Mivel lemezelt lesz a főtrafó és nincs kitaposott út ezért választottam az 1 menet szekundert - a hegesztő feszültség adott ennél a technológiánál is - 5,4 V a legkisebb és ettől több de ott már brutális mm2-ek vannak . Nekem bőven elég a 5,4-5,7 V . Teljesítményben elég a 10kW de ha már inverter akkor a frekvenciát is meg kellett gondolnom és innen a 250Hz ( nem végleges) - 5,7 V x100 és már adott is volt a primer csúcs fesz . azaz 570V tehát a kb. 100 menet primer menetszám . Nem lesz túl nagy sem a trafó és talán a veszteség sem . Sajnos a hálózat is adott 3x20A .

Mert elsősorban nem váltakozóáramú hegesztésre szánták. Ha az adott feladatra számoljuk át, akkor kell 2 db kétfázisú 400 V / 4,? V-os trafó. Ha 5,7 V az üresjárati fesz., akkor 4,1 V szek. Ezt a két 90 fokban eltolt fázisú tekercset összekötve kapunk ~5,7 V-ot ~százszoros fázisárammal. Éppen elég rá a 3*20 A.

Az általad vázolt elképzelés nem jó hulalának. A 90 fokos fázistolású tekercsek nem köthetők párhuzamosan. Sorosan meg még kisebb lenne az eredő rövidzárási árama a szekundernek mint egy trafó esetén,-ha a fázisszög a két tekercs között 90 fok. Összességében egyszerűbb lenne az egy db trafó, de mint már tisztázva lett, a rendelkezésre álló teljesítmény nem teszi lehetővé a hálózat ilyen fajta terhelését, ezért kell az átalakító.

Túl tisztán számolsz - sajnos a háztartási fogyasztást is bele kellett számolnom és nem hegyezhetem ki pontosan a hálózati teljesítményt . És nem is akarok 50Hz-est már a főtrafó adott és + nem tudok ilyen méretű trafókat sem tekercselni .... bár ... épp most bontottam nagy háromfázisú trafót kb. 110 menetű primer tekercsekkel 3x2mm-es fazonhuzallal ..

Csakis sorosan. ! Akkor lesz a ~8,2 V-ból 5,7 V. Az áram meg csak a huzalvastagságtól függ. A gyengébb hatásfokot meg már korábban írtam. Magam 2 db 100 cm2-es toroiddal valósítanám meg, 2*150 me 3-as primer, 2*1,5 menet !!! réz-sín szekunder. Nem egyszerű, de talán könnyebb, mint az inverter ~16 kW-ra. A fázisokat közel azonosan terhelné.

Egyáltalán nem számoltam tisztán. Itt is érvényes a Gyök3. A harmadik primer tekercs a két primer soros kötéséből képződik, ez rontja a hatásfokot. A két végpont között folyik a harmadik ág árama, ami miatt ugyanúgy gyök3-mal osztani kell a vonali áramokat. Az eredmény az a ~12 kW, ez pedig még messze van a teljes kivehető teljesítménytől, ami 400 V 3*20 A esetén 13800 W. De ez névleges, amit rövid időre (pl. motorindítás) túl lehet lépni. Ez az idő függ a sokat emlegetett B-C-D osztályú kismegszakítóktól.

Köszönöm a hozzászólásaidat és a segítő szándékodat . Egyenlőre az inverteres utat szeretném végigjárni , tudom nagy valószínűséggel nem fog sikerülni no akkor biztosan megkereslek privát . Szerintem pihentessük a témát mert látszik , hogy nehezen emészthető ez itt és lemoderálják majd .

Az áram nem csak a huzalvastagságtól,hanem a trafó rövidzárási teljesítményétől is függ,pontosabban elsősorban attól függ mivel az egy egzakt adat. "~5,7 V-ot ~százszoros fázisárammal" . Olyan trafót még nem láttam, amelyiknek 1 % körüli lenne a rövidzárási teljesítménye. A trafó maximális árama jó esetben 20-szorosa a trafó névleges áramának, ez 5%-os epszilont feltételez,ennél jobbat a sok MW nagyságú trafók tudnak talán. Ezek az adatok 50Hz-es trafókra vonatkoznak. Egy 250 Hz-es trafó -mivel kevesebb menettel készül- elvileg lényegesen nagyobb rövidzárási áramra képes, mivel a trafó HKV-ban az ohmos összetevő jelentősen kisebb értéket képvisel. Így a zárlati áram korlátozó szerepe is kisebb. Persze az induktív összetevő némiképp rontja ezt az előnyt,de talán érdemes lenne kiszámolni hogy mennyivel. Egyébként a Scott kapcsolású trafónál ha váltóáramról hegesztettek, csak az egyik trafó szekunderét használták. Mégpedig azt, amelyik primerjének az egyik vége a másik trafó primerjének a közepéről volt táplálva. Ezt azért tudom biztosan, mert 1 hete bontottam el egy HEGA 350-est, ami kapcsolástechnikailag pont olyan elrendezés volt mint az SCH.

Ha még nem vettél kondikat akkor 680µF-ost vegyél, abból bőven elég a 2db. A proci hűtő elvileg jó, a nagyobbakra talán ráfér a 8db IGBT is. Itt nincs szükség a szekunderben pufferre, nem is bírná sokáig az igénybevételt. Láttam már olyat hogy raktak oda nagyon jó minőségű fóliakondit a gyújtófeszültség némi emelése miatt (vannak tüskék a négyszögjelen, amik a terheletlen kondit a csúcsfeszültségre töltik fel). Hogy ennek van-e értelme sosem próbáltam.

Miért nem jó az ha mindhárom fázist a primer oldalon egy triakos szabályozóval szabályozod? Vagy ha már inverter akkor lehetne magasabb is a freki, még kisebb méretek adódnának. Most akkor tulajdonképpen csinálsz a 3 fázisból DC-t és az lesz 250Hz-el szaggatva?

De hogyan lesz a kimeneten egyfázisú AC ? A 3 fázisú szekunder oldalt nem kötheted össze csak egyenirányítóval az egyenáram pedig nem jó a hegesztéshez mivel a két polaritás között 30-70% arányban oszlik el a hő - váltó áramnál ez 50-50% . A nagyfrekvenciás trafónál próbálj meg egy gyors egyszerű számítással milyen menetszámok adódnának - primer 570V -szekunder 5,7 V . A 250Hz nincs kőbe vésve de viszont választanom kellet vagy "nagy" freki vagy "kicsi" . Mint többször leírtam a nagyfreki szóba sem jöhetett a skin hatás miatt . Egy egyszerű lemezelt trafót meg könnyű készítenem mivel gyakorlatilag már készen is volt és több darab is van tehát tudok módosítani rajta könnyen . Legkönnyebb kialakítani réz sínből az 1 menetet szekundernek . A súly csak másodlagos mivel ez a hegesztési technológia helyhez kötött - nem kell hordozni . Hidd el van rengeteg ferritem mégis a lemezelt mellet kellett döntöttem .

Miért kellene a kimenetre egyfázisú AC? Háromfázisú kellene a jobb árameloszlás (terhelhetőség) miatt.
Ha a kitöltési tényezőt fixnek vesszük, akkor a menetszám a frekvencia függvénye (gerjesztés és keresztmetszet sem változik). Tehát ha egy adott trafóra mondjuk 100 menet kell 50Hz-en, akkor 250Hz-en 20 menet kell.

Elnézést , az utolsó kérdésedre nem válaszoltam - igen több fix tényezőt leszögezve adódott az irány azaz 3 fázisból egyenáram majd egy inverterrel aránylag alacsony frekvenciás váltó áramot előállítani. De nem törekszem az 1 kHz magasságára sem (no nem a hangja miatt) inkább mert nem vagyok biztos az eredményben mivel alu hegesztésnél is hiába van lehetőség az AC frekvenciát beállítani 20-300 Hz között mégis leggyakrabban 50-60 Hz-re szeretik beállítani a frekit a hegesztők ( az oxid feltöréshez ).

Amikor két egyforma anyagot hegesztesz össze saját anyagában akkor nem teheted meg , hogy ne legyen egyenletes a hőelosztás ( mint írtam ez egyen áramnál 30-70% ) . Egy AWI-s technológiánál ez pld. előnyös mivel a wolfram nem melegszik annyira mint a hegfürdő ill. a hegesztés alatt álló anyag . Itt AWI-nál AC módban pedig ezt "balansszal " próbálják korrigálni azaz az egyik polaritású "félhullám" mindig erősebb mint a másik .

Ezzel tisztában vagyok, ezért szokták forgatni a kábeleket is.
Most már értem a dolgot, lesz a DC, amire csinálsz egy szaggatót. Illetve ez nem egy egyszerű szaggató mert polaritást is kell váltani amihez egy híd kell, tehát működési elvét tekintve hasonló mint az inverterem, csak itt nincs egyenirányítva a szekunder, meg alacsonyabb a freki.

És , hogy megmaradjak az inverteres hegesztő témakörnél - egy teljes hidas inverteres gép szekunder oldaláról miért nem hegesztenek AC üzemmódban "egyenesen" hanem egyenirányítás után újabb jó drága inverterrel állítanak elő váltóáramot ? Tehát oka mindig mindennek van .

Igen , hasonlót akarok . Annyi , hogy nem vagyok elektromos szaki és nagyon kicsi az elektronikai tudásom ezért segítség nélkül szinte biztos a kudarc . Pld. fogalmam sincs hogyan kellene kiszámítani fojtó tekercsek adatait amik valamennyire korlátoznák az igbt-k áramát . Nagy 3 fázisú inverterekben láttam 1 db fojtót az egyenáramú körben - de lehetne-e közvetlen minden igbt-k elé ?

Miért számolgatsz rövidzárási áramot? Méretezek egy trafót 5,7 V feszültségre 2000 A üzemi áramra. Akár 100 % Bi-re. A rövidzárási áram meg annyi, amennyi. Azt a rendszerben lévő ellenállások korlátozzák.
Bár ez a vitánk már nagyon kilóg a témából.

Még nem vettem de szétnéztem a tartalékaim közül találtam 5 db 220uf 400v os kondit lehet ő lesz beépítve.bár pc tápokat nézegettem azokba találtam 2 820µF os 200V os kondit.
Nem tudom ez nem e jó elvileg ebben is működött

Nekem 3 db 680 µF van benne és 10-ből 7-szer leveri bekapcsoláskor a 16A-es kismegszakítót.A túl sok sem jó Vagy a lágy indításra, relébehúzásra kellene egy kicsit több időt hagyni. Azóta sem foglalkoztam vele, havonta egyszer kétszer van bekapcsolva.

Hát a rövidzárási áram csak azért lényeges, mert a trafó ennél az alkalmazásnál üzemszerűen rövidzárási állapotban üzemel. Ennyi. Egyébként valóban megérne egy új topikot ez a téma, és tényleg csak érintőlegesen kapcsolódik a hegesztőinverter topikhoz.

Üdv mindenkinek!
Szerintetek FGH60n60sfd helyére tehetek FGH80N60fd-t?

Ebbe nem tudsz fojtót rakni, a primer körben kell szabályozni az áramot, a vezérléssel. Valamekkora szórást lehet tenni a trafóba is.

Azért veri le mert vagy kicsi a lágyindító ellenállás értéke, vagy túl rövid az idő, és kevés még a töltés az elkókban.

Érdekes, a 60N60-at 60A-esnek írja az adatlap 100C^o-on, a 80N60-at pedig 40A-esnek. Ha nem túl nagy áramú a gép akkor beteheted helyette.

Üdv!
Az FGH80N60fd gyengébb a katalógus szerint.

A 200V-os kondi hogy lenne jó oda, ahol 320V körüli feszültség van...? A PC tápban ezek sorba vannak kapcsolva.

Köszönöm a válaszokat!

2 db sorba kötve; 400V, 410µF kiegyenlítő ellenállásokkal.