Köszönöm szépen , meg fogom nézni .

Parsicban hogyan lehet egy sample and hold áramkört megvalósítani?A konkrét feladat az, hogy egy hőmérséklet változási sebességét kell kiszámítani.

Hello! A multiplexer modult ha önmagára visszacsatolod, lehet vele adatot tárolni. Avagy olyan lesz mint az SH áramkör. Majd ennek a tárolt eredményéből kivonod a pillanatnyi értéket. Persze ezt gyorsan nem tudod tenni, mert 2ms a működési idő. De hőmérsékletnél ez nem gond.

Köszönöm, már rajzolom is. A PID vezérlés D komponenséhez kell. A P komponens az előbb már le volt írva, még csak az integrálás kell

A táp problémákhoz: úgyan újabban csak 18FXXX(X) PIC-eket használok. A P4 miatt. Találtam benne ugyan néhány kisebb hibát, ez rendszerint a program terjedelme miatt van általában, de ezt a "gazda" mindig javítja. Most is volt egy update. A zavar egyik elnyomója, ha olyan PIC-et használunk, aminek van belső reset lehetősége, továbbá használjunk Quartzot. Azért egy ilyen stratégiailag fontos alkatrész megér némi plusz ráfordítást, ha már egyszer órákat napokat heteket dolgozunk egy programon. A sok szűrő kondi 100nF stb... hálózatba elkél néha egy tantál is... Aztán én tápot újabban PWM tipusút használok. 12V-ról MPS2359D (gyári kapcsolással), 24V-ról MP2452 vagy L5970. Ezek gyakorlatiklag filléres dolgok (néhány tized$) a tudásukhoz képest. (nem itthon veszem) Ezeknél a 1Mhz-nél már nem igen megy át a zavar pulza. Lehetőleg használjunk SMD alkatrészeket, ne féljünk tőlük. Egy jó tanács, 8-10 év fogllkozok PIC-el, nem érdemes váltogatni állandóan a PIC-eket. Válasszunk ki egy jó nagyot ami mindent tud, és készítsünk egy univerzális tudásu kis PLC-t kijelző lehetőséggel. Kétoldalas nyákra rá lehet szorítani 30-40-60 I/O-t.( a helyén kell programozni) Ha nem kell minden funkció, csak a szükséges alkatrészeket kell beültetni. Le kell gyártatni a nyákot 10-15db-t. Pl a nemrégiben mellékelt kis PLC nyákja forrasztásgátló lakkal kétoldalas furatfémezett kb 1300-1400+áfa . Kisebb hibalehetőség, esztétikus, kisebb a méretet lehet elérni. Az üres nyákot sem kapom meg sokkal olcsóbban. Ja, a zavar lehetőség is kisebb a rővidebb vezetékek miatt, esetleg lehet telefóliát (földfóliát) is használni. Ezek bevált fogások, több száz PIC-es áramkörrel "mögötte"

Szia!
Köszönöm a módosítást. A PID körben már valami hasonlóan oldottam meg én is.
Már nagyjából megvan a kör,csak a negatív értékek helyes értelmezésével küzdök a programban,hogy mit miből kell kivonni,hogy a végeredmény helyes legyen.

Szia ,
szóval a kondi kivétele nem segített , de egy másik típus már igen. MC33202 , ez egy kisfeszültségű egytápos ic.
Ez már kecsegtetőbb , 0 voltnál nem gerjed ,viszont bemenő jel esetén igen érdekes jeleket ültet a DC szintre ..
Nekem már több nincs ötletem .

Nos , közzéteszem az általam használt védőáramkör rajzait.
Azért döntöttem a PTC mellett , mert az SMD biztosíték igen drága és az sem lenne elég gyors hogy megvédje a félvezetőket.
De jellemzően a túlfeszültség és a fordított bekötés szokott végezni a cuccainkal.
Én már tettem tönkre túlfesszel egy 7 ezer forintos panelt(.
A soros dióda jó lehet még de egyrészt nagy feszültség esik rajta 100...600 mV.
Elemes áramköröknél ez elég sok lehet.Viszont ez elé kellene egy soros védőellenállás is.
Az elemek és akksik jó nagy áramot tudnak rövidzárban leadni , és a PTC ezt korlátozza.
Megvan a biztosíték és a védőellenállás egyben.
5 voltnál nagyobb feszültségen nyit a zener vagy a szupresszor, fordított polaritás esetén szintén. A PTC 150-180 mA en korlátozza az áramot , így nem ég el semmi , legfeljebb lemerül. A halogén izzók ennél több áramot fogyasztanak.
A PTC -n 2-4mV feszültség esik , fogyasztástól függően.
Normál feszültségnél szivárgó áramot nem lehet mérni.
Én még a 24 V os érintőképernyőket is így táplálom , mert UTP kábelen viszem a tápot és a buszt. Az a kábel nem szeretné a 2-3 A-t.
100 mA es PTC esetén rövidre lehet zárni a kábel végét , nem történik semmi , nem áll le a az egész rendszer. Néhány másodperc után visszaáll a rend.

Hello!
Ez a téma már messze nem ebbe a topikba tartozik. De annak, hogy "igen érdekes jeleket " nem sok információ tartama van. Ötletként csak annyit mondanék, hogy mivel az áramkör több egymástól független fokozatból áll, célszerűbb talán külön-külön vizsgálni őket.

Az lenne a kérdésem, hogy a parsic4 -el program írható-e a PIC18Fxx31 -re, letöltöttem a demó verziót a parsicitaliaról, ott a listában nincs benne.

A demóval semmire nem írható program csak játékra jó , nem tudsz vele sem hex be fordítani sem menteni .

Szia! Annyit ehhez, hogy menteni nem tudsz, fordítani hagy, csupán az eredmény semmi (nem működik a hex).

Ha fordít de nem jól akkor .... mondhatjuk hogy nem lehet vele fordítani ?

Csak azért írtam, hogy ne higgye senki, hogy "okoska" ha már sikerült lefordítania a progit (elméletben). Természetesen igazad van.

azt tudom hogy csak játszani jó a demo, de a kérdésem az, hogy ha megvásárolom a parsic4-et hogyan fogok bldc vezérlést készíteni vele, ugyanis erre kell a 6pwm-es pic18fxx31

Hát nem tudom . Ez elég húzósnak hangzik .

Valo igaz ,de akkor melyikbe ?
Tobb fokozattot kulon vizsgaltam ,csak a koveto erositot nem vizsgaltam kulon.
De koszi .Nem irok tobbet ezzel kapcsolatban.

Mar bocs hogy belevau, de a parsic nem alkalmas ilyen bonyolult vezerlesre. BLDC vezerlest 18Fxx31-el talan valami C nyelven kellene csinalni. Ha jol tevedek a uCHIP oldalan van is ra AN. Ott nezz szet. Na itt is van egy. HW, SW mintakkal.

Jogos a 3 pont, teljesen egyetértek veled, pedig én is PARSIC elkötelezett vagyok. Megjegyzem, ha csak BDLC vezérlés a cél, arra vannak céláramkörök.

Még hallottam olyan esetről, hogy valaki nem tudta, hogy nem lehet, ezért megcsinálta. Nem kell előítéletekkel lenni. A mikrovezérlők előtt elég sok láttunk, javítottunk, építettünk logikai áramkörökből is, igaz kissé terjedelmesebbek lettek a lemezek. Én inkább úgy tenném fel a kérdést, hogy hogyan lehet megoldani. Különben én nem találom túl bonyolultnak a BLDC működését, gyakorlatilag egy dc motorhoz képest amelyet ugye négy darab fettel lehet vezérelni, a bldc-hez csak hat darab fet kell (na jó, + visszacsatolások), de elvileg kivitelezhetőnek tartom piccel is. Amúgy feltettem a kérdést a parsic italia-nak is, kiváncsian várom a válaszukat, amint válaszolnak, megosztom veletek

Nem nekem válaszoltál, de had mondjak valamit. Nem arról szól a történet, hogy nem lehet megcsinálni, hamen arról, hogy bár a PARSIC egy nagyon jól kitalált grafikus alkalmazás, de sajnos lassú az eredmény. Pár db. ipari körülmények között is működőképes progit már sikerült íronm, ráadásul elég gyorsan PARSIC-ban, pont ezért látom a korlátait. Egyébiránt TTL technikán nőttem fel és kb. 45 évesen álltam neki a PIC-nek ezzel a progival, pontosan azért, mert TTL alapáramkörökkel lehet építkezni.
A PARSIC 4-ről, nem tudok véleményt mondani sebességileg, mert eddig anyagi korlátok miatt nem tudtam megvenni, de "dcsabi"-nak megvan, tán Ő majd nyilatkozni tud ebben a témában.

Terveztem egy par frekivaltot, es BLDC hajtast, es nem annyira bonyolult. De a 18F4431 nem egy altalanos PIC. C-ben irva a progit is egy kicsit bonyolultabb mint az atlag PIC. Ezert mondom, hogy a parsic, ami egy altalanos PIC-re irt kornyezet, nem fog tudni mit kezdeni a 18F4431 specialis regisztereivel, amit mind be kell allitani a helyes mukodeshez. De vegulis hajra! Meg kell probalni. Amugy a C sem egy bonyolult. A Microchip AN899 egy jo pelda a megvalositasra. Igaz a SW az ASM.

Mindent meg lehet csinálni "a speciális regiszterek nélkül is". A PWM-et elő lehet állítani egy mikrovezérlővel SW által is. A Parsic esetén ezt egy "INC" kiterjesztés alá betett ASM részlettel lehet megcsinálni. Egy ilyen programot azért speciális strukturával kell megcsinálni, lépésről lépésre. A PARSIC is alkalmas lehet a keretként, csak nem lehet korlátlanul terhelni a programot, mert "idő gondok léphetnek fel", a 18F8722 (23) 20Mhz-n járatva minden további nélkül megoldhatja a feldatot luxus kivitelben is...
16F628-al is csináltak 3F. frekiváltót PWM kimenetek nélkül. A fájlt régebben feltettem ide, vagy valamelyik Frekiváltós topicba. Kipróbáltam, működik 1-99Hz-ig. A Parsicot univerzális PLC jellgű vezérlésekhez lehet leginkább kihasználni. Ez nem azt jelenti, hogy nem lehet vele megoldani egy-két speciális feladatot, -ki kell egészíteni és azokkal a processzorokkal kell dolgozni ami van.
A többi gyártónak van 5-6 processzora és abból is tudnak a saját"szimpatizánsai" választani...

Tulajdonkeppen igazad van. Akkor csinaljunk BLDC vezerlest TTL aramkorokbol, mert abbol is meg lehet csinalni. Viszont a 18F4431 es testverei azert lettek kifejleszve, hogy a tervezonek segitsenek egy egyszer HW letrehozasaban frekivaltok, BLDC hajtasok megtervezeseben. Na persze ha egy SW alkalmatlan a program megirasara, akkor masikat kell keresni. Ezt a Ti altal eroltetett modszert hivjak a "gombhoz a kabatot" modszernek. A kerdes felvetojenek kimondott ohalya a 18F4431 felhasznalasa volt, nem 16F628. Mellesleg szolva en atneztem egy par (sok) ASM listat amit a PARSIC generalt, hat bizony igen szoszatyar egy program. Amit meglehetne irni egy par sor asmben, azt nagymeretu, sokszor beforditott programmal oldja meg. Nem is csodalkozom, hogy lassan futnak az alkalmazasok.

Biztosan a Te igazságodnak is megvan minden alapja. A kérdező nyilván azért próbálkozik itt, mert ehhez ért, illetve ezen a szinten van a programozásban. A működő processzorban nem nézi senki, hogy milyen úton jut el az adott feladat a végeredményre. A Parsic a Siemens által is használt kis PLC-k (LOGO) mellé használt fejlesztőhöz hasonlatos. ez az ötlet a PIC-hez Kb 10-12 éves. A Siemens Logo-kat több millió példányban alkalmzzák ipari környezetben jelenleg is C tudás nélkül is. A program írója még valaha az eredeti verziót a 12C... és 16C... tipusokhoz írta, aztán az újabban kiadott F... sorozathoz módosítgatta. A Parsic sok mindenkinek egy olyan kapu amelyen bátran belépve, biztosan működő programot tud csinálni kezdőként. Megélheti azt a sikert gyakorlatilag laikusként, "négykézláb" hobbistaként, hogy mikrokontroller által vezérelt áramkört tud készíteni, szakirányú végzettség nélkül. Jómagam is minden segítség nélkül tanultam meg bánni a mikrokontrollerrel, több hónap sikertelen próbálkozás után, a Parsic segítségével. Jelenleg kis és közepes szériában gyártott berendezésekhez fejlesztek vezérléseket, az HW és SW együtt. Ebben a P4 most a társam, ez nagyságrandekkel más mind az alap. Nagyon fontos, hogy órákon belül egy teljesen más programstuktúra legyen működőképes, vagy a helyszínen legyen módosítva az ügyfél igénye szerint. Ehhez ez a legjobb környezet "számomra"...Ez itt a Parsicos topic, az ezzel megvalósítható dolgokkal, "az meg ott" a PIC programozása C-nyelven az ahhoz illeszkedő rengeteg lehetőséggel és megoldással. A HEX két útja a sok közül.

No comment.

Én úgy gondolom, hogy a Parsic , annak ellenére hogy megvannak a korlátai egy előrelépés a klasszikus programozási nyelvezetekhez képest. Lehet kissé erőltetett a hasonlat, de a windows operációs rendszerhez hasonlítom a dos-hoz képest. A grafikus környezet egy szabadságot ad, nem kell minden egyes parancs lelkivilágát Freud-i mélységekig kielemezni és észben tartani. Énnekem hasznos.Közelebbről meg fogom vásárolni a 4-es verziót. Szakmámnál fogva nincs több időm mikrokontrollerek programozására. Mondom mindezt 28 év elektronikai múlttal (ennyit a szakmai előképzés nélküliségről,bocsánat dcsabi, nem akartalak megbántani, nem ismerjük egymást, habár szeretném, mert a hozzászólásaid alapján értékelem a segíteni akarásodat, ez kellene jellemző legyen minden kedves kollégára, ugyanis foglalkozásunk elég komplex ahhoz hogy bárkinek, akár sokéves tapasztalattal is szüksége legyen egy tanácsra, elnézést ha egy kicsit elbeszéltem a topic mellett) legelső működőképes processzorvezérlésem pedig 22 éve készült el, gondolhassátok hogy nem parsic-ban. Z80-as vezérelt egy ekg csatornát, máig kedves projektem, naponta találkozok hasonló megoldásokkal. Tehát lehet a parsik-ot dicsérni, vagy a korlátait emlegetni, egy más módszer, egy nem szokványos megközelítése egy probléma megoldásának. Én inkább azon csodálkozok, hogy más mikrokontrollerek esetében hogy nem készült még hasonló (én legalábbis nem tudok róla). A kitalálója pedig egy briliáns elme. Amúgy most egy pic16f877-re rajzolgatom a bldc vezérlést. Kíváncsi vagyok, hogy fizikai valóságában mennyi lesz a legnagyobb fordulat, ameddig még használható lesz.

Köszönöm a támogató gondolatokat... Azok a "szakmaiságot" mellőző mondatok, az általános felhasználási lehetőségek és igények szintjét jelezték, nem személyeskedés célzattal gondoltam. Anno én is csináltam a C64-hez égetőt meg Z80-al dallamgenerátort, a RT alapján. Én a P4 -ben már a legnagyobb processzoral csináltam egy univerzális vezérlőt, ezzel oldok meg mindent. A Program hibái is többnyire előjönnek ezért, ezt jeleztem a "gazdának" és a következő update már tartalmazta. A kérésemre tette használhatóvá mindkét Uartot a 18F8722 (23) -nél. Ez nem akármi, Egyszerre RS232 és RS485 ls megy 115200 sebességel (nálam 20Mhz-n) hiba nélkül. Két SPI-t is kezelek egyszerre (MAX6675 miatt) aztán 1 Wire (DS18b20). a programok nemegyszer 25Kb-osak. Ezeket betűkből létrehozni hibamentesen elég nehézkes lenne számomra, meg szerintem "jónéhányunk" számára. Ezek ASM-ben P4-ből 35-40e sor!!! Ezek a modulok valójában a programozásban általában használt gyakori függvények... Mellékelek egy Linearizációs rutint, ez működik az alap verziónál is, de a P4-nél több példányban is tökéletesen és (16-32 biten) A változók nevei ne tévesszenek meg senkit...

Tisztelt dcsabi. Kicsit más, de Tőled mint Parsic tudor kérdezném, egy egyszerű programot írtam 3.4 programmal 12C508-ra. Ezt szeretném 12F508-ba égetni, valami ötlet a megvalósításra? Előre is köszönettel.

Szia!
Ugyan a dcsabit kérdezted, de én már sokszor égettem így a 12F508-at. A hex-et betöltöd amit a parsic fordított és égeted. Eddig jól működnek. Pickit 2-vel égetek.
Üdv: Gábor