Szia.
Nekem is most ment egy 220/380 as tehát 3 fázisú 2,2Kw-os mocim 220v 1 fázisról,nagyon gyenge igy,inditónyomatéka is elég gyenge volt még 200 mikrofarádos inditókondival is,én most akarom rákötni ferekiváltóra (3x220v).
Teljesitménye kb a fele lesz,tehát olyan 1100w körüli tehát kanyarban sem fog annyit tudni mint az ezelőtti 1,5kw-osod,én nagyon azt ajánlom hogy add el és vegyél egy 1 fázisú 1,5kw-ost!!!Milyen az a 2,2kw-os motor?Mit hajtasz vele?

Szia ! Szecskavágót hajtok vele de gyengébb nem viszi el.

Szerintem vegyél egy 1 fázisú 1,5kw-osat akkor.
Milyen az ami most van 2,2-es?Tudnál képet róla mutatni?

sajnos nem tudok képet a gépre rakni ez egy Osztrák motor amire gyárilag a kapcsoló rá van épitve,de nem adom el .

Akkor használd 1 fázisról!!!

Sziasztok!

Van egy 230V-os DC motorom (kávédaráló) és ezt szertném működtetni a hálózati feszültségről. Egy Graetz kapcsolással csináltam egy egyenirányító áramkört, ez működik is. A gondom csak az, hogy rá merjem-e kötni a motorra. Puffer kondi nélkül ~320V a peak feszültség és ugye egy pulzáló DC-t kapok. Persze az átlag DC az 210V körül van, de mégis kicsit kérdéses számomra, hogy ezt így ráköthetem-e a motorra.

Nem szeretném szabályozni, csak lenyomom a gombot, megy a motor, elengedem és leáll. Az is érdekelne, hogy amenyniben ez így ráköthető, mire kell még figyelni egy ilyen motornál. Sajnos a motor típusát nem tudom, mert a ráírt számokra rákeresve nem találok semmit, így nem tudom megnézni a specifikációt.

Ezer köszönet és Kellemes Ünnepeket!
Zoli

A 230 V_eff értékű váltakozó feszültségnek mennyi is a csúcsfeszültsége?

Először is el kellene dönteni, hogy 230V-os kávédaráló motorod van-e, vagy 230 V-os DC motorod? A kávédaráló motorja univerzális motor, AC-ról is üzemeltethető, pontosabban arra készítették. Felesleges egyenirányítani hozzá.

Kb. 1.5 kW lesz belole, rendesen atkotve. Kell ra egy uzemi kondi, kb. 60-80 µF (arammeres indokolt a helyes kondi kivalasztasahoz), es ha nem indul hatarozottan akkor egy 125-160 µF inditokondenzator nyomogombbal sorba kotve.

Bocsi, az elozot Oszkarnak akartam cimezni...

erbe valasza korrekt....

Bocsi, nem volt teljesen korrekt a leírás: egy DC motor, ami egy automata kávéfőző darálóját hajtja. Pontosan egy ilyen darab. A feliratból a 230VDC egyértelmű, de sajnos mást nem tudok megállapítani.

Én azt gondolnám, hogy egy egyszerű egyenirányítás elég. Egyrészt a teljesítmény az egyenirányítás után 230VDC-nek felel meg, másrészt úgy gondolom a gyártónak sem célja túlbonyolítani a cuccot.
Sőt valahol olyat is láttam, hogy induktív terhelés esetén a peak feszültség sem lesz olyan magas, mint az AC peak.
Az elvét ismerem a dolognak, csak a gyakorlatban azért sok minden másképp mutat.

Ha az effektív érték 230V a csúcsfeszültség gyök2*230V, ez kb 325V, nem? Az egész azt jelenti, hogy van egy 325V-os szinusz jel, ennek négyzetét kiintegrálva egy periódusra (325^2)/2-t kapunk, azaz 325/gyök2 kb 230V DC-nek megfelelő teljesítményt ad le. De lehet rosszul tudom, akkor javítsatok ki.
Ezt az anyagot nézegettem még, itt úgy gondolom egy DC motor a jobb alsó példához lehet hasonló.

A kepet elnezve, ennek az alloresze allando magnes, tehat valoban a taplalasa DC lesz. (Sokszor van olyan amugy, hogy egy motorra 230 VAC-t irnak, azonban gepen/motoron belul van egyeniranyitas). Valoszinu itt is van a gepen belul egy panel, amire raultetnek egy greatz-t, mivel a daralogep betapja valoszinuleg valtakozofeszultseg.

Igen, DC, ezt ki is próbáltam, egy külső labortápról szépen ment. Sajnos a gép elektronikáját nem ismerem, pedig az lehet segítene.
Valahogy az az érzésem, hogy nem jönne zavarba a sima egyenirányított 230VAC-től, de amíg erről nem tudom meggyőzni magam inkább nem kísérletezek.

A másik nagy kérdés bennem az indítóáram, ezt nem tudom hogyan oldják meg ilyen esetekben. Kis dc motorral (pár voltos) az a tapasztalatom, hogy ráköti az ember a 9V-os elemet és forog. Viszont olvastam olyat, hogy léteznek különböző starter áramkörök. A logikáját értem, csak ezt nem tudom ezt hogyan valósítják meg, egyáltalán kell-e ilyet tervezni ilyen esetben.

Sziasztok.
Ismét kérdeznék 2 dolgot,az egyik hogy hogy lehet egy Imi motor ugyan azon beépitési méretekkel 2,2Kw és 3kw-os?
HZF-90 L=2200W
HZF-90 C=3000W
Ugyanarra a helyre beszoritottak egy kicsivel több huzalt,egy kicsivel nagyobb átmérőjű forgórész és ennyi?
A másik kérdésem is kifejezetten az Imi motorokra vonatkozik,mégpedig hogy a gyártó némelyik tipusnál Kw-ot ad meg némelyiknél meg W-ot,ez miért lehet?

Köszönöm szépen a válaszokat.

Gyártottak belőle 2.2 kW-osat és 3 kW-osat is 90-es tengelymagassággal. Gondolom 2800-as fordulatúak amikről írsz, mivel 4 pólusban már a 2.2-es és a 3-as is 100-as tengelymagasság.

A két motor között az a különbség, hogy a belül található állórész lemezcsomag más méretű. Hosszabb a 3 kW-os vasmagja, és valószínűleg a rotor átmérője sem egyezik meg. Ezenkívül keresztmetszet és menetszám is teljesen más.

3 kW-osból nem sok van. Annak idején, Magyarországon készült fűrészgépekre (a megszokott halvány zöld színben) és áramfejlesztőkre (narancssárgára voltak festve gyárilag) szerelték a 3 kW-os változatot.

A W és kW között nincs különbség, mindkettőt tengelyteljesítményként kell értelmezni.

Amúgy 90-es tengelymagassággal rendelkező 3 kW-os, 2 pólusú motorokat, ma ún. progresszív motoroknak nevezzük. Ugyanis szabvány szerint a 3 kW, 2 pólusú aszinkron gép alapesetben 100-as tengelymagassággal készül. Vannak speciális esetek, amikor a kisebb méretű motorra van szükség (kisebb tengelyátmérő, tengelymagasság), ilyen esetben ezek kerülnek felhasználásra.

Ilyenkor minden esetben az alumínium vagy öntvény motorházon belül hosszabb stator lemezcsomag található. (A teljesítményt a vasmag adja, a vasmag növelése nélkül nagyobb teljesítményt csak túlgerjesztéssel lehet kivenni, amitől motor melegszik, így S1-es üzemre már nem használható.)

Nyugodtan rákötheted a 230 VAC-ot egyenirányítva. Nincsenek ezek túlbonyolítva. Miért fontos a lágyínditás, mit szeretnél hajtatni vele?

Én is úgy gondolom, hogy nem céljuk az, hogy túlbonyolítsák.

Az indítást azért kérdeztem, mert nem igazán használtam még ilyet és ahogy olvasgattam probléma lehet az indításkor fellépő nagy áram. A cucc amúgy a rendeltetésének megfelelően lenne használva, kávédarálásra, csak nem az eredeti gépben, hanem egy saját készítésű darálóban. Nem tudom ilyenkor kell-e lágyindítás, vagy ráadva az egyenirányított 230V-ot elindul és kész.

Arra is gondoltam, hogy egy potit kötnék be sorosan és ezt letekerve lőném be az áramot amíg el nem indul, aztán pedig teljesen letekerve járhatna vígan. Ha jól láttam a starterek is hasonló elven működnek.

Köszönöm szépen részletes válaszodat,igy mostmár világos a dolog,tehát az emlitett két tipusnál ugyan azon alu öntvény motor testbe hosszabb állórész került és más tekercselés,igy ugyan azon méretnél van kisebb és nagyobb teljesitmény.
Igen mind a két tipus 2 pólusó tehát fordulata 2800 rpm körül van.

Ez esetben nincs szükséged lágyíndítóra, ekkora motor nem fogja meghúzni sem a hálózatot, sem a tápot.

Lágyínditás egyenáramú gépeknél többféle módon lehetséges, legelterjedtebb az índitó ellenállás alkalmazása több fokozatban, de ez csak több 10 kW felett jön szóba. (Van még másik módszer is.)

Univerzális (váltakozó feszültségről táplált) kefés motoroknál is alkalmaznak lágyínditást, índitó ellenállás és elektronika segítségével. Manapság jellemzően kézi szerszámgépekben fordulnak elő ilyen cuccok (sarokköszörű, gérvágó stb.), amiknek a motor teljesítménye 1500-2000W. Induláskori áramlökésük 16A - 20A között van. A motorodat állóra fékezve még zárlati áramkéntt sem fog ennyit felvenni.

Így van

Sziasztok.
Boldog karácsonyi ünnepeket!
Ha valaki tudna segiteni azt megköszönném.
Van egy Imi 1,5 kw-os motorom amit most újitok fel és nem minden adatot látni az adattáblán,festés után ezt pótolni szeretném,igy ha valakinek ilyen motorja van akkor légyzsives dobjon egy fotót az adattáblájáról.
A könyvéből kibogarásztam,e kettő közül lesz valamelyik.
Sajna ami nekem van meg könyv pdf ben abba csak ezek a képek és a hozzá tartozó alkatrészlista van.

Sziasztok.

Van egy 220/380-as 3 fázisú villanymotorom amit szeretnék beinditani 240v egyfázisról. Mellékeltem képet a mociról, de sajna az adattáblája csak ennyiből áll. Nem tudom, hogy az 1799 vagy 1380 a teljesítménye. Én az 1799 tippelném és a másik lenne a fordulat, de javitsatok ki ha tévedek. Arra lennék kiváncsi, hogy kell e üzemi kondi, vagy csak elég egy inditó és akkor mekkora kapacitású legyen? És a legfontosabb, hogy hogyan kössem be?

Jó kis régi EVIG-Dinamó motor.

1380/min a fordulat, tehát 4 pólusú. Az 1799 valami gyártási szám féle lehet.

Ezek még KGST szabvány szerint készült motorok, tehát a teljesítményük az elég fura számok voltak (1.35 kW, 2.6 kW, 4.5 kW pl.) a mai szabványosokhoz képest.

2 kW a teljesítmény, 5 A pedig a névleges áram. Ha esetleg szétszereled a motort, és megméred a vasméretét, akkor megtudom mondani pontosan.

Üzemi kondi mindenképpen fog kelleni, és ha nem indul el terheléssel akkor egy indító is kell sorba kötve egy nyomógombbal.

Szétszedni csak hétvége felé tudom. Addig is megtudnád mondani, hogy mekkora kondi kellene rá üzemihez és inditáshoz?

Csak tippelni lehet, pontos értéket akkor lehetne mondani, ha az ember mérné az áramfelvételét.

Üzeminek valahol 60-80 mikrofarád között kell lennie, indítónak pedig minimum egy 125-160 mikrofarád. Ha nincs műszered, akkor a legjobb támpont, hogy határozottan induljon, és sem üresjáratban, sem terhelés alatt nem szabad számottevően melegednie.

Amennyiben a motor tényleg 2 kW-os (pontosat a vasméret után lehet mondani), úgy minimum 16A fog kelleni hozzá, és megfelelően kiépített hálózat. Magyarán ha a felhasználási hely, messze van az első túláramvédelmi szervtől (kismegszakító a villanyóra mellett), akkor kellően vastag keresztmetszetű kábellel kell neki tápfeszültség biztosítani, hogy a feszültségesés minél kisebb legyen, és biztosan elinduljon 16A-ról.

Rendben. Akkor szétszedés után jövök és irom a vas adatait.

Forgórész átmérője kell, és az állórész vasmagjának a hossza...