Egy picit azért gondolom másként is megnevezni az alkalmazás miatt, mert átlagban nem erre a kialakításra gondolunk, ha ezt olvassuk - emitterkövető, bár pontosan ezt csinálja.
Ha leírva látjuk valahol, hogy csatolásmentesítésre használt emitterkövető, nem biztos, hogy a séma így ugrik be. Talán Magyarországon nincs akkora ázsiója a csöves erősítő építéseknek, mint kint, ezért alkották erre a kialakításra a "szak-szót" külhonban.

Tavaly építettem egy riaa -t, amibe kellet volna pár Henry. Sokat foglalkoztam ezzel az induktivitástémával alap szinten, de végül nem került bele a szerkezetbe.
Most tudnék szerezni akár kísérletezésre is, szerintem szép összegért, és lehet megérné nekem.
Persze, csakha majd később (ha otthon leszek) tudtok segíteni az építésben.

Délután elszaladnék nyákért itt egy boltba, de mivel mobil cuccról netezek nemlátom a CHZ féle PP nyákméretét.
Aki megépítette tudna segíteni, hogy mekkorán fér el?

Gábor?

BakosGab

Nekem 2 féle van az ő kútfejéből, ECL86 és 6P3S véggel. Hol található róla az irodalom, ha ott meg tudom nézni, megmérem...

90mmX230mm

Tegnap kerestem órákat, mégvégül ráakadtam, de nembírtam megnyitni. Mindenki csakúgy emlegette, hogy CHZ "féle." (.lay)
Valahol még Ő is linkelte a kapcsolást a galériájával róla.
Az lenne a legjobb, ha ő is ittlenne. Addíg Ciroklra (mindíg Cirkol-t írok : ) ) hallgatok, és keresek ismét.

Ami a lényeg akkor, hogy 200 as nyáknál nagyobbat kell vennem. A4, ha a tápot is ültetve szeretném.

Még egy kérdés. Nézegettem 19" rack dobozokat a házának, nemtudom hány HE -be férne bele. Aki megépítette, a ház magassága belefér 4,5cm -be, vagy kell neki a 9cm?

Az eredeti beültetést választod akkor nem fér el csak 50-60 mm -es magasságban amennyiben mókolod vagyis a táp részt kiveszed / gyakorlatilag kettő kondenzátor / és elfekteted akkor el fog férni 40-50 mm -ben

Lenne egy kérdésem erről a kapcsolásról. 6N2P van benne, és a 9. láb egy ellenálláson keresztűl kapcsolódik a földre. Ha jól tudom az csak árnyékolás, minek oda az ellenállás? Elvileg be sem muszáj kötni. Vagy igen?

Ha akarod bekötöd ha nem - nem , az ellenállás sem lényeges de elárulom csak a nyák terven látható ez és a TÖBB lehetőségre ad csupán rálátást azok számára akik tovább látnak netán a 6N2P - tól , remélem érthető ha nem akkor elmagyarázom érthetőbben .

Értem, köszönöm.

Nincs ebbe semmi humbug. Ha ECC83 -at akarnál helyette rakni, át kell kötnöd a fűtést, és ezzel így megteheted, és még a fűtésközepelés is meg van oldva. 6N2P -nél az árnyékolást, akár simán is bekötheted, az ellenállás elhagyásával.

Félve kérdezem meg, hogy az emlegetett "kapacitás sokszorozónál" hogyan kell méretezni az alkatrészeket? Leginkább az egyszem ellenállás értékét szeretném meghatározni. A kondenzátor és a tranzisztor már adott.

Az adott, idegen nyelvű oldalon utalnak erre. Ha egy szem nyitó ellenállást használsz a béta figyelembe vételével, áram szükséglettel, tranyó feszültség eséssel, disszipációval kell számolni. Ekkor a tranyón csak néhány volt esik, kisebb a brumm elnyomása. Ha feszültségosztót használunk (2 ellenállás), akkor nagyobb az elnyomás, nagyobb a tranzisztoron a feszültségesés is. Számolni, mérni kell.

Ha egy többrácsos végcső rácsfeszültségei jól szűrtek, nagy belsőellenállásuk következtében az anódáramuk csak nagyon kismértékben függ az anódtápfeszültség pillanatértékétől, így még akár SE kapcsolási elrendezés esetén sem kell nagyon tartani a brumm megjelenésétől. Ha átmegyünk PP-be, ott egyenesen közösmódusú vezérlésként hat az anódtápfeszültség ingadozása, melyet a kapcsolás jellegéből adódóan elméletileg teljesen kiolt, természetesen akkor is, ha kis belsőellenállású triódákkal valósítjuk meg. DE ha SE-t építünk trióda végcsővel, annak kis belsőellenállása miatt igen jó szűrést kell megvalósítanunk, a brummentes működés érdekében. A fojtó induktív reaktanciája nagyban segít távoltartani az egyenirányításkor keletkező 50 vagy 100 Hz-es komponensek mellett a többi, nemkívánatos harmonikus termékeket is...

Ez magyarázza az eddig látott sémáknál, PP-ben RC szűri "mindössze" a rácsot, míg egy GU50 SE-nél zenerrel láttam 250V-on stabilizálni a rácsot...

Megrendeltem a fojtót.. Egy hét még elkészül.. Möllássuk.
Mellette érkezik a két kimenő is, két szekunderrel.

Azt hogy? A tekerés módja 3:2?

pff. Ne gondolj bele sokkat. 4 ohm ; 8 ohm .
Primer 4000 , 4000 ohm .
Impregnálva, EI66 -on, állítólag 30- 30.000Hz ig muzsikál.
M111 - 35A lemezen.

Értem így, két impedanciára készül... Szokták 6.3 Ohmosra csinálni, így mindegyikhez majdnem jó. Csak hallomásból tudom, azért nem teljesen optimális a 4-8 Ohmos megoldás, mert így egyik módban vannak tekercsrészek, amik nem vesznek részt a mókában - pl. 4 Ohmos üzem.
Régebben használták a 4-16 Ohmos átkapcsolás variációt, ott mindig teljes üzem van a szekunderben.

Ez egy jó megoldás. Több apró (vagy talán nem is olyan apró..) előnye lehet.

100dB körüli vagy afeletti érzékenységű hangsugárzóból egy "átlagos" fojtós szűrés brummja is hallatszik. A gyakorlatban optimálisnak bizonyuló C-L-C értékeket nem nagyon érdemes növelni, a brumm azonban más úton is csökkenthető.

50Hz-es brummkomponens amúgy a gyakorlatban csak feszültségkétszerezővel jöhet össze
(Elvben egyutassal is, csakhát olyat értelmes ember nem használ SE teljesítményfokozathoz.)

Én ott látok problémát, hogy ezt a szerencsétlen LC szűrőt nem méretezte, még csak meg sem mérte senki, csak próbálgatta az "átlagos", meg a hasraütéssel méretezett szűrőt.
A pufferkondenzátoron (az a bizonyos első C) levő brummfeszültség függ a terhelő áramtól, aránylag jól méretezni is lehet, persze figyelemmel az aktuális egyenirányító teherbírására. Az azt követő LC, és RC szűrők csillapításai már függetlenek az áramtól, (az egyen feszültség eséssel számolni kell) és azért ha másképp nem is, de a harmonikus frekvenciákra külön külön kiszámolhatók hogy mekkora brummszintek vannak. De akár bode diagramban felrajzolhatók, és akkor látszik, hogy kb a harmadik felharmonikustól már nem kell figyelembe venni, de akár meg is lehetne mérni, egy valódi eff mérővel, vagy egy szkóppal.
De gyanítom, nem ezzel van a gond, hanem az egyenirányítón keletkező keresztmodulációval. Ez az ami ha már keletkezett, kiszűrhetelen.
A másik, hogy nem nagyon látok a segédrácsokon szűrő tagokat. Pedig nem véletlenül szokás a segédrácsra ellenállást, kondenzátort tenni. Valamiért azt nagyon szeretik lespórolni. Pedig, ha arra bármilyen jel kerül, azzal "megmodulálja" a vezérlő rácsra küldött jelet.

Kerestem a témát, amit nemrég Zoli linkelt, de senem effekt, senem gitár.
Szerintetek Sovtek, vagy JJ? Elektro harmonix a szép logoját kivéve ugyanaz lehet, mint a JJ, nem?
Telefunkennek fellegekben az ára.

Azt mondják, ahány logó, annyi féle minőség. Ezen belül pedig a gyártási időszak is számít.
Utóbbiról mindenki a saját kárán/sikerén szerez tapasztalatot.
Természetesen feltételezve, hogy rajtunk nem múlt a korrekt megépítés.
Az a Telefunken cső nem véletlenül annyi, néha az ár utal a minőségre is.

Akkor te is aztmondod, amit gondolok.. Csak azért féltem ezektől az újkeletű csövektől, nehogy csak hangszerhez készüljenek (50 - 5000Hz). Felette már nemtudják, nem is akarják tudni kiszolgálni a hifi erősítőket. Erre utalt a kérdésem.

Másik, amin nemtudok még eligazodni az a hagerőszabályzó poti.
Előző erősítőmnél az volt a tapasztalatom, hogy PC jelszintnél minden " korrektül " muzsikált, mikor átdugtam a csöves Riaa -ra, mintha hallkabb lett volna. Valószínű az illesztés miatt.
Akkor megbeszéltük, hogy illesztenem kellene a riaa -hoz, de adatot nemtaláltunk róla.
50K log. Sztereo poti van benne.
Most nézem az Alps -okat, de az értéken variálok.
Hogy illesztem a potit? (mégegyszer.)

A PC-k, különösen a CD-k igen magas kimeneti szintet adnak, meghaladhatják a normál, 0 dB-es nívót és a kicsi kimeneti ellenállásuk miatt meghajtanak elég szépen végerősítőket.
Én most raktam be egy félvezetősbe a jelkondicionálót, a hangerő potit továbbra is a félvezetős előtt hagytam. Plusz erősítés nem történt és úgy gondolom az impedancia viszonyok sem módosultak hátrányosan.
A RIAA elé semmiképp ne tegyél potmétert.

Azért na, gitárban minden felhanggal, üveghanggal együtt illik erősíteni... Ami legalább egy 15kHz-es felső határfrekvenciát jelent. Annál sokkal tovább te sem hallod a hangokat.
EH kisjelű triódákkal találkoztam, amik kb kivétel nélkül mikrofóniásak lettek. A Sovtekből a 12AX7LPS-t érdemes venni, ami nem a legolcsóbb.

Egyéb: Néztem GU adatlapot... azalapján van neki grid1, grid2, grid 3... és, screen. Na, az micsoda, és hova illik kötni? Ahogy láttam, más csak simán g3-hoz kötötte.

Riaa -n nincs semmi, csak a bekapcsológomb.
Ha nem 50k -val, hanem csak 10k -val húznám földre a bemeneti jelet a potival, akkor valószínű magasabb jelet kapna az előfok? Jobban terhelné a line jellet?

Felhozom most ismét CHZ PP -ját. Ahhoz mekkora poti kell?

Ez a Riaa .

Fordítva van, 10k-val terhelve kisebb lehet a jel, 50k viszont minden végfokozat elé elégnek kéne lennie.

Abban a RIAA-ban úgy tűnik, van három teljesen felesleges alkatrész: C7, C8, R12. És ha már stabtáp, miért nem csöves?) Az első fokozat anódáramát én mindenképpen lejjebb venném - akkor viszont a korrekciós hálózat impedanciáját is növelni kell.