Melyik inverterről van szó? Látatlanban csak Gyurcsók tud távgyógyítani.

Itt ebben a fórumban is sokszor közzétették a második oldalon, vagy a nyolcadik oldalon is. Biztosan sejted melyik lehet, amelyben 10 db. 2n3055-ös van

Ilyen kis frekvencián bármilyen kondival jól kellene működnie. A pontatlanság vagy a hőmérsékletfüggés okozta néhány Hz elcsúszás senkit nem zavarhat. Jófülű zenész ismerőssel még "hangolni" is lehet akár a kondi, akár az ellenállás változtatásával. Akkor sípolhat, ha túl kicsi a kondi vagy az ellenállás. De attól még csak más a freki, az IC nem mehet tönkre. Annak más oka volt. Pl. az, hogy a 2. oldalon látható rajzon semmi védelem nincs. Legalább egy RC körrel védhették volna az IC-ket a tranziensektől.
Ha rákeresel a rajzokra, akad olyan "inverter500.gif" ahol 4,7 µF-os kondenzátort használtak a hozzáillő ellenállással.

Nem vagyok szaki ezen a területen! mit tudnál javasolni? Az RC kört bővebben kifejtenéd?

Már ez is sokat számít.
Először olvasd végig a témakört az elejétől! Biztos találsz rajzot, ahol a vezérlő és meghajtó IC-ket hasonló áramkörrel védik. Betehetsz stabkockát is, pl. egy 7809-est.
Vannak ennél sokkal hatékonyabb áramkörök is. 12 V-on nagyok sok elveszik a tranzisztorok nyitófeszültségén. Nagyobb FET-ek ma már olcsóbbak, mint a tranzisztorok és kisebb a veszteségük.

Köszönöm hogy segítettél! Megfogadom a tanácsodat, aztán majd meglátjuk. Az is elég nagy gondot jelent nekem, hogy gyenge a felszereltségem, jó lenne egy szkóp.

Szeretnék csinálni egy 12v-ról 230v-ra invertert !! van pár 230v-os trafóm nagy teljesítményűek és az érdekelne,hogy egy átlagos inverternek mekkora a primer és szekunder megfelelő feszültsége?Hogy működjön normálisan a szerkezet !!

A tegnapihoz példaként:
~100A FET-ek
..3055 max 15 A. Egyetlen FET = 6-7 db ..3055-tel. Vezérlőteljesítmény, átkapcsolási idő, veszteségi teljesítmény, helyigény, ár,... töredéke. Kettős konverziójú 300-1000 W-os inverterek ~kétökölnyi méretűek.

Ha Fet-ben gondolkodom a most megépített cuccom mehet a kukába? Ma próbáltam életre kelteni, de nem sikerült. A műveleti erősítőből 2,7v jön ki, ez normális? 2sc1061-et már nem kaptam azt mondták kifutó típus. Helyette bd537-est raktam. A bázisára 2,7v jön a műveletiből, a kollektorán pedig 1,6v távozik. nem tudom hogy ez jó adat vagy sem. Ha nem sikerül életre keltenem, kissé tartok tőle, hogy egy komplikált kapcsolással hogyan boldogulok.

Impulzusok feszültségét így nem lehet mérni. Alaktól függően elég hamis értékeket kaphatsz. Jobban jártál volna, ha anyagbeszerzés-építés előtt kérdezel, mert valóban az eddigi munkád kuka. De nyithatsz múzeumot is.
Jó esetben a műveleti erősítőből fele tápfesznek kellene kijönnie DC mérésnél, Ohm-os terhelésnél. Ha már rákötöd a tranzisztor bázisára, a nyitófeszültség és a nemlineáris viselkedése torzítja a mérést. Ugyanígy a kollektoron se mérhetsz valós értéket dig. multiméterrel. Analóg műszer vagy drágább True-RMS-t tudó dig. műszerrel kapsz valós eredményt.

Szia! Ha nem vagyok terhedre, megkérdezném tőled, hogy tudsz e olyan fettes kapcsolási rajzot amit egy ügyesebb amatőr is összerak és működik is. "anyagbeszerzés előtt kérdezek" Van egy 250va 2*12v hálózati trafóm, jó lenne ha behasználható lenne. Nagyon megbarátkoztam a irf3205 fettel, arra gondoltam hátha tudnál egy kombinációt ezekből nekem javasolni. Üdv. Csaba

Találsz itt a rajzok között.

"Találsz itt" alapján építettem az előzőt is ami nem működött. Aszt hittem hogy megtisztelsz egy javaslattal engem mint nem túl hozzáértőt.

Az összes itt fellelhető kapcsolás teljesen inkorrekt. Egy rendes inverter, ami hosszú távon is működik, nem a hobbi kategóriába tartozik. Nem érdemes vele foglalkozni, ez nem egy Quad erősítő, vagy ilyesmi.

Így van sajnos, teljesen egyetértek.

Köszi, akkor ezek szerint gyűjtenem kell egy megbízható kereskedelemben fellelhetőt, igen ezt fogom tenni.

Egyébként, nem is értem, hogy lehet az, hogy még nem csináltak valami cél ic-t erre a célra... igaz, nem csak az elektronika elég bonyolult, mert ugye van trafó is, meg fojtó, meg, stb. Pláne a 12 V... ha értenék hozzá, már csináltam volna ilyen PLD, BOA ( ? )-ba valami monolit ic félét. De ha valaki ért ehhez, az szóljon, leírom, hogy miket kellene tudnia. A hibrid szóba sem jöhet, mert kellene vagy 20 db ic.

Olyat vegyél, aminek valódi szinusz a kimenete. Nem olcsó, de talán valami használtat meg lehet csípni.

Kösz a tippet, egyet értek!

Invertert utoljára ~30 évvel ezelőtt építettem, csak akkor még transzverternek vagy előtte még feszültségátalakítónak hívták. Azóta csak javítom őket.
Az elveket tudom, emiatt a korábbi múzeumszökevényt nem ajánlottam. Ahogy "tanult kollégáim" is írják, egyik sem az igazi. Ha mégis barkácsolni akarsz, akkor csakis FET-est. Olyan rajz is akad néhány. Ha elolvasod a kísérő hozzászólásokat, eldöntheted, melyiket. Viszont egyik sem az a kategória, ahol a néhány %-os kondenzátor pontossága vagy minősége számítana. A 2*12 V-os trafóból nem fogsz 230 V-ot kiszedni. A rajzokon jelzik, milyen trafó kell hozzá, általában 2*9 vagy 2*10 V /230 V. Egy inverter építésénél a felhasználás célja is fontos szempont. Fúrógépnél nem számít különösebben sem a frekvencia sem a feszültség pontossága. Túl nagy ne legyen. Kapcsolóüzemű tápos készülékekhez akár DC 200-300 V-os kimenet is megfelel.
Ne várd, hogy több oldalnyi hozzászólást elolvasok helyetted.
Egyébként ahogy javasolják, egy régebbi szünetmentes ~5000 használtan és akár még szinuszos is lehet. Többet adtam el magam is ilyen áron.

A vicc a szinuszos inverterbe az hogy nem sokkal több az anyagköltsége mint a trapéznak, mégis sokkal drágább.

Hát, az anyagköltsége nem sokkal drágább, de legalább 3-szor annyi ic kell hozzá, ehhez nyák, azt meg kell tervezni, fel kell éleszteni és akkor el lehet belőle adni évente tizet. Na, ezekért lesz drága. Egyébként, én nem csinálnék kettős konverziót. Manapság már lehet kapni egész jó FET-eket, mondjuk 100A-re. És nem is csinálnék push-pull-t, inkább teljes hidat, de nincs értelme. Ha valaki a fúrógépéhez akar ilyet, akkor vegyen egy komolyabb csavarbehajtót. Az még mindig olcsóbb... hűtőszekrényből is van 12 V-os. Meg gázos. Invertereknek a szünetmentesek terén van nagy jelentősége, de az is jóval a kilowattos tartomány felett. Számítóközpontokban, erőművekben, stb.

Van egy esztétika hibás zsír napelemem 90w-os ebből gondoltam egy kis szigetrendszert amit a kégli világítás áramkörére csatolnák. Stabilizálás és akkufigyelés menne, csak ez az inverter fog ki rajtam.

Tavaly épitettem egy trafós szinuszos invertert, attiny meg H hid meghajtó ic van benne amit az új autók ablaktörlő motor vezérlőiben használnak.

Régebbi UPS-eknél azonos teljesítményhez négyszög >4-6 FET, szinusz >12 FET. ~Azonos adatokkal.

És, tud mondjuk áramgenerátoros üzemet is? Nem azt mondom, hogy nem lehet ilyet csinálni, de ha valaki úgy kezdi, hogy kellene neki egy kapcsolási rajz, az biztosan nem fog ilyet építeni.

Egyszer én is csináltam egy kicsit, az 500 VA-es volt, 3 db európa kártyán volt, BUZ 41A FET-ekkel. 220 DC-ről ment, a FET-ekben ki volt kapuzva a substrat dióda. KB. 20 kHz-en ment, követőszabályozós volt, mint egy önrezgő pwm erősítő. Minden olyat tudott, amit a nagytestvérei. ( kb. 25...30 éve volt ) De az csak egy kísérlet volt, különben abban az időben még nem voltak rendes kapcsolók, csak nagy benga BJT-k. Mondjuk 450 V/500A, hármas darlington. Ebből azért már lehetett építeni mondjuk 50 kVA-t a kimeneten. Kicsi meg a kutyának sem kellett, akkor még nem volt divat a personal UPS...

Érdekes én is tapasztaltam hogy a szinuszos invertert jobban melegitette a pc táp terhelés mint a trapézt, ugye nagyobbak az áramcsúcsok.

Világításhoz 12 V-os LED.

Logikus! Csak az egész lakást átszerelni, hmmm.

~20 éves APC szinuszosban van 2 db IC a 12 FET-hez. Hídban megy. Back-UPS-ben van 1 IC, 4 FET, push-pull. +2-2 tranzisztor FET csoportonként. Akku nélkül is dögnehéz.
Bolti inverterben négyszöges, 1 IC, 2*4 FET, kettős konverzió. Kétökölnyi, 300 g a 600 W-os. A 2 kW-os ~1,5 kg. Szinuszos bolti invertert még nem javítottam.
Már rég megírtam, nem értem, hogyan nem küldtem el.?