Eredetileg is azt a célt szolgálta amire te használnád! (nézd meg a rajzot újra)
G2 és az előfok.
Ha 9W-ot ajánl akkor tedd is bele (nem éri meg kisspórolni, nem drága cucc)
RC szűrő tagja, de ki is tudod számolni.
(mérd le az áramot, aztán már csak egy Ohm törvény-es összefüggés P=I*I/R)

Nem használhatták G2-höz, mert eredetileg 430V-nyi zener van benne, én 250V-al használom. Áram az biztos megy rajta, mert a fet nagyon melegszik, viszont az ellenállás hideg. Szerintem azon az 5,6ohmon nem esik annyi, hogy indokolt lenne az a 9W-os ellenállás.

Miért kell.talàlgatni ohm törvény ... szàmolni tudsz. Viszont a szàmolt adat sem biztos jo hisz a feszültség végett ugy is MIN 2 W os ellenàllàst ajànlott oda tenned.

Csak mérni nem, mert már szétszedtem. Holnap csinálom hozzá az új panelt, a táp még tervezés alatt van, ezért is kérdeztem, mert alig fér el rajta. Majd az új panellal megmérem.

2W-os bőven elég, ha valamilyen csoda folytán 200mA folyna, még az is csak 0,2W disszipáció. Azonban a 100u-s kondik a bekapcsolás pillanatában nagyot rántanak rajt, ez nem is a teljesítményben(mert nagyon rövid ideig tart), hanem, mint írták, feszültségben sok neki.
Pisti89: Ha áramból számolsz teljesítményt, akkor P=I²xR, osztani a feszültségnél kell, az pedig P=U²/R

A 2W-osnak is sok az a feszültség? Attól kisebbet nem akarok belerakni, de az a 9W -os az nagyon nagy.

Eszméletlenül túlbonyolítod a dolgot. Tessék már kicsit tudni, hogy mit csinálsz, de tényleg. Ez a halom kérdés arra enged következtetni, hogy a működés alapparamétereivel sem vagy tisztában (ez nem baj, én is így voltam vele).
Tessék előrántani a cső adatlapját. Meg fogja adni a maximális segédrács áramot. Az előfokra ökölszabályként számolj 10mA vagy 20mA-t (ennél több csak speciálisabb kapcsolás vagy hiba esetén folyhat), de ezt is igazából ki lehet silabizálni a rajzból.
Az ellenállásokra keresel egy adatlapot és meg van adva, hogy mekkora feszültségig lehet használni. A "kis" 0,6W-osokat (én csövesbe ennél kisebbet nem használok sehová) 250V-ig lehet használni. Ez az az érték, amit a két vége között átütés nélkül elvisel. Az 1W-os már talán 350V-ot is tud, a 2W-os meg vagy 350V-ot vagy 500V-ot. A kerámiák ennél többet is, mivel kiöntött huzal van bennük.
Ellenállás adatlap
E szerint a Vishay 1 percig 300V-ot, de huzamosabban csak 75V-ot visel el. Utóbbiról én sem tudtam, de nem is volt még gond belőle.
Régebben műszerekben az egyenirányító hidak elé több helyen betettek egy kicsi 4-10 ohmos ellenállást, aminek az lehetett a célja, hogy védje a hidakat a hirtelen áramlökésektől és gond esetén kiégjen, kis terhelhetőségű volt.

Yageo ellenállások
Itt 300V-ot enged meg üzemi feszültségnek. Kb. ilyeneket is tudsz beszerezni a boltban.

Mivel a kondik feltöltődése nagyon gyorsan végbemegy, így a rövid ideig tartó feszültségkülönbséget papíron a 0,6W-os is elbírja, de azért tegyél 2W-osat, hogy meg legyen a hosszú távú üzembiztonság is. Nagyobb hibák ellen a váltó ágban lévő 1A-es biztosíték véd.

Van több egyforma roncs VT rádióból való ECL86-os panelem, trafóm. Érdemes-e új csévét csinálva, két kimenő trafó vasából egy tarfót csinálni? Javulhat annyit a hang, hogy megérje ezzel vacakolni?

Szeretek itt kérdezni, mert itt biztosan kapok választ. Amiben nem vagyok biztos, inkább kérdezek. Itt rendes, segítőkész emberek vannak, és ahogy látom elviselik ezt. Eredetileg 2W-osat szántam bele, de inkább kérdeztem, hogy biztos legyek a dolgomban.
Max segédrács disszipációra 5W-ot ír, de gondolom ez valami szélsőséges eset.
Köszönöm a mindenre kitérő választ. 2W-os megy bele.

Véletlenül sem bántásból írom, hanem arra buzdítalak, hogy legyél körültekintő és igényes annyira, hogy megismered azt, amit bütykölsz. A kérdések fele ezzel automatikusan megválaszolásra kerül és legközelebb már emlékezni fogsz a metódusra. Ha csak annyit kapsz, hogy 2W jó, akkor nem fogod tudni, hogy miért jó, csak hogy jó.

Nem nagyon. A trafóvasak méretei nem véletlenül alkotnak sorozatot. A tekercs adatai miatt szükséges az ablakméret növelése is, ahhoz pedig nem elég a pakettvastagság növelése. Ahhoz egy nagyobb méretű (ablakméretű) vas is kell.

Ahogy írod is az a segédrács disszipációja, tehát a rá jutó feszültség és áram szorzata. Ennek nem sok köze van az ellenállás teljesítményéhez,mert az meg az ellenálláson eső feszültség és a rajta átfolyó áram szorzata adja. és ezek nem ugyanazok!

Már meg is van akkor a válasz: 5W 250V-on az 20mA. A legtöbb cső adatlapján van grafikon, ami megadja, hogy anódfeszültség (Ua), segédrácsfeszültség (Ug2) és segédrácsáram (Ig2) milyen kombinációkban fordulhat elő. De az is többnyire kielégítő, ha a maximumra számolsz. Olyan helyen, ahol tartósan nagyobb disszipáció történik ellenálláson (a táp R tagaji tipikusan ilyenek) célszerű mégis sokszor az 5W-os kerámiákat alkalmazni. Ennek több oka van. egyrészt masszív kivitelűek. Nagyon jól bírják a terhelést (túlterhelést) egy esetleges zárlat, csőmegfutás esetén. Azonos disszipáció nagyobb felületen hűlnek (meleg ugyanannyi keletkezik ugye, mérettől függetlenül). És egy néha fontos szempont, hogy érintésvédelmileg is jobbak nagyobb feszültségre, nehezebben érhetsz hozzá kézzel/csavarhúzóval fémes részhez, nem üt át a máz rajtuk.

Igen, a legtöbb adatlapon, de GU50 adatlapján nem találtam ilyet, csak a maximális értékeket. Még egy görbét sem találtam ehhez a csőhöz.

Valamit elrontottam a számolásnál, vagy tényleg ilyen kevés.
I=60mA=0,06A
R=5,6ohm
P=0,06x0,06x5,6=0,02016W

I*R=U és nem a P

Viszont az I négyzet szer r az egyenlő a P-vel!

Akkor nem számoltam el.
Ezek a kérdések már lassan ide valóak.

Úgy van, csak a fokozatosságra törekedtem, ne egyszerre a sok infót...
Bocsi Marci.

Egy kis könnyítés.

Pedig országos fizika versenyen 21. lettem és most 8. év végén megkaptam a dícséretet, de ha élesben kell számolni, már bajos a dolog.

És a matek? Egyenlet rendezés . . . És nem kell magolni.

Abban is osztályelső voltam.
Még mindig 0,02W-ot számolok.

Használhatod darts -ra is, a csöveket meg nyilaknak, és én kérek elnézést.

Annak nem jó
P=RxI²=5,6x0,06²=0,02016

Semmi gond. egy pillanatra térjünk rá a csöves cuccok működésére. Kimenő teljesítménye ezeknek azonos vagy jóval kevesebb, mint a tranzisztoros társaiknak. Arra gondolj, hogy a tranzisztoros erősítők néhányszor tíz volttal működnek (ezen a teljesítmény szinten). A csövesek viszont néhányszor 100V-al. Nagyságrendben a 10x akkora kb. a tápfeszültség. Ha arra gondolsz, hogy (eltekintünk a hatásfoktól és a fűtés itt nem is játszik) azonos teljesítmény folyik, akkor következik, hogy az áramok tized akkorák lesznek. Éppen ezért nem meglepő, hogy az olyan értékű ellenállásokon, amiken a tranyósoknál jelentős áram folyik és éppen ezért jelentősen disszipálnak (akár a végfokoknál 0,2-0,5ohm értékűek), azokon itt tizedakkora teljesítmény megy el. Magyarul egy csövesben egy pár ohmos ellenállás olyan, mint ha ott sem lenne...

Ezt kapisgálom én is.
Akkor jól számoltam, az áram nem indokolja a 2W-os ellenállást, "csak" a feszültség miatt kell, hogy ne üssön át.
Ehhez képest összeraktam 0,4W-osból az előző verziót.

Az elég kevés, de üzem közben pár volt esik rajta. Egyedül a bekapcsolás pillanatában és a kikapcsoláskor lát nagyobb feszültségkülönbséget. Működik azzal is sokáig, de nem korrekt a dolog.

Nem kötözködni akarok, csak nem értem. Kimenővel nem foglalkoztam, hálózatival sem sokat. Ott ha növelem a mag keresztmetszetét, csökken a menetszám, a huzalvastagság meg nem változik, vagy talán kicsit nő, a rosszabb hőleadás miatt? (Most nincs kéznél táblázat.) A kimenőnél ez hogy alakul? Több menet kell? Mert az indokolná a nagyobb ablakméretet. Alapvetően arra gondoltam, hogy a nagyobb magkeresztmetszet miatt esetleg jobb lenne a mély hang átvitel. Hol tévedek?

Általában a négyszög keresztmetszetű törzsek adják a leg optimálisabb eredményt, Ettől el lehet térni +- valamennyit, de nem sokat. A kimenő trafónál fontosak a szórt kapacitás, és szórt induktivitás értékek, mert ezek a frekvencia átvitelt lényegesen befolyásolják, és ezek az értékek az optimális esetben a legkisebbek. Hálózati trafónál is így van, csak ott ha ezeket figyelmen kívül hagyod, nem olyan nagy baj. A hálózati trafóknál a vas, és rézveszteségek a dominánsak, ezek is a legkisebbek az optimális négyszög keresztmetszet esetén.