Valakinek van tapasztalata ilyen tápegységgel?
Moddingolt pc-t tervezek, és csak ilyen táp férne el a házba, amibe menne. Persze nem egy atomerőmű lenne rákötve.

Ez nem egy tápegység, hanem egy átalakító modul. ITX gépeknél használják, mert így elég egy 12V-os dugasztáp, a többit az elektronika elintézi.
(a megfelelő teljesítményű dugasztápot külön kell megvenni, és egyáltalán nem olcsó!)

Azt tudom, hogy kell neki 12V és abból alakítja át a megfelelő feszültségeket. A megfelelő teljesítményű táp megvan hozzá, 12V 15A, tehát azzal nincs problémám. Ami leginkább érdekel, hogy mi a max amit elbír alaplapból és prociból. Még semmi fix nincs, hogy integrált cpu-s lesz, vagy sima. Ha smima, akkor egy E6400as proci lenne benne.

Nem látok sehol a nyákon teljesítmény félvezetőt, tehát nekem gyanús. Mi kapcsolgatja azt a 8A-t amit elvileg tud? Mert ez így ránézésre max 2A.

Pont ez aggaszt engem is

Van az, 8 lábú ic-nek álcázva. Akár jó is lehet.

Az adatlapon, amire hivatkozol, 160W szerepel. A 8 lábú eszközök teljesítmény FET-ek. Korábban már sokszor találkoztam velük HDD vezérlő paneleken. Néhány éve laptop táprészét javítottam. Magam is elcsodálkoztam, mikor nézem az adatlapot, 20 V 93 A. A nyolcból 3 láb Source, 4 Drain és 1 Gate. Normál üzemben persze nem folyamatosan megy át rajta a 93 A, de impulzusban elviseli. Ennek megfelelően persze rettentően kicsi a nyitóellenállása. Sajnos, a képen nem lehet leolvasni a típust.
Egy kisebb i3-as CPU-val többre mész. A régebbiek már elfogadható áron kaphatóak, akár használtan is és kisebb a teljesítményfelvétele. Amin írok, i3 4160-as és 54 W-os. Mobil változatok 35W.

Azért itt van egy kis ebállat eltemetve. Az adapter a 12V-ot nem kapcsolgatja, csak átereszti. A másik két feszültség (az 5V és a 3,3V) pedig mondjuk egy-egy STJ009 power mosfet-ről vehető le - arányosan símán elbírják, még tartalék is van bőven. A mai alaplapok elsősorban a 12V-ról igényelnek nagyobb teljesítményt.

(bár ha tartósan 160W-al van terhelve, elég tisztességesen füstölhet az a vékony bemeneti tápkábel - a veszteséget figyelmen kívül hagyva is 13 - 14 Amper!)

Nem hinném, hogy a 12 V-ot simán átereszti, hiszen autós alkalmazásokhoz is ajánlja, ahol a 12 V nem túl stabil. 3 nagyobb induktivitás van a panelon. A bemenő madzagocskát meg nem kell félteni, hiszen 1-es vezetékre 10-16 A megengedett. Szemre nem túl vékony, de 1,5-ösnek nem mondanám. Ahogy a kínaiakat megismertük, a 160W legfeljebb 50-60% Bi-re vonatkozhat.

Passz - kapcsolási rajz kellene hozzá, arról eldönthető. Nekem viszont már volt a kezemben olyan ITX panel, ahol a 12V símán ment tovább, csak a másik két feszültséget alakította át az elektronika.

A kínaiakat nem kell félteni - mindent a határérték közelébe terveznek, ráadásul jó spórolósan.

Kicsit részletesebb a leírás.
Ebből már több dologra lehet következtetni.
Itt lenne egy teszt, de nem érhető el.

Közben visszanéztem. 11.4-12.6V bemenet eléggé szűkre szabott, simán kapcsolt lehet. Autóba nem tenném. A tesztoldal is előjött, 1-2 percig elment majd csak teker. Sajnos, kínai.
Újra elindult. Kissé hományos, de ha jól látom, ~9A felvétel mellett az egyik vason mért hőfok 43-45 fok.

Ebből látszik, hogy az előbb igazam volt, ez pontosan az ATX 2.0 szabványnak megfelelő tűrésmező - tehát ez az adapter 12 V-on pontosan annyit ad ki, amennyit a bemeneti oldalon kap. Ha a kapcsolt körön volna, bármilyen 3V és 30V közötti bemenő feszültség esetén stabil 12V-ot biztosítana (van ilyen modul is, de ennek a kínainak az áráért meg sem mutatják!). Tehát mint mondtam ez csak az 5V-ot, 3,3V-ot, készenléti feszültséget, PG feszt és esetleg a -12V-ot tudja előállítani.

Egyébként az átlagos ITX gépek teljesítményfelvétele 20 - 50W (Intel Atom és társai), tehát ennek az adapternek a teljesítménye bőven elegendő - sőt tartalék is van, tehát egyáltalán nem rossz.

Hello! Leállt a számítógépem tápegysége semmi előzmény nélkül. A bemenete jó, 220 Volt egyenirányítva meg van. Kifelé pedig csak a lila szálon van 5 Volt,a többin semmi fesz nincs.Persze a zöld szálat áthidaltam a feketére hogy induljon a táp,de semmi.Látható sérülés nincs,biztosítékok jók,diódák jók.Kapcsolási rajzot nem találtam. Van egy oldal ahol erről van szó,de angolul nem értem. A tipusa BLUEBBERY PSB500. Szerintetek hol lehet a hiba?Hol kezdjem keresgélni?Bővebben: Link

Nem lenne egyszerűbb azt a tápot a te gépedbe beletenni?? Kisebb eséllyel nyírod ki a még működő gépet az elektronikai hulladékkal....

Túlfeszültség esetleg.

Kondivi: Nem vagyok elektro műszerész feszültségről volt szó V ban csak vagyok olyan marha, hogy mindig túláramot írok sorry. :/

Gabó: Nem mert a 450W os HKC csoda, hogy azt nem nyírta még ki mivel abban én se bízok de amilyen ritkán használja apum már csak nem döglik meg.
Az egész táp jó, ha van egy kiló, alumínium a lehető leggagyibb fajtából.
Volt már rá példa, hogy azt a gépet se bírta el csak úgy tudtam elérni, hogy menjen, hogy a HD6450 es VGA-t kivettem belőle illetve csak 1 vinyót hagytam benne mivel apum filmnézésen kívül másra nem használja arra bőven elég.
Nyilván ennél a tápnál nagyobb terheléssel tesztelném le de először ilyen állapotban indítanám el kis terhelésen, aztán fokozatosan növelném, hogy elő jön-e a nem indulok hiba vagy sem.
Aztán teljes terhelésen többszöri újra indítások illetve egy minimum 1-2 órás stabilitás teszt.
Ha nem jelentkezik a probléma nem ott van gond.
Ha jelentkezik akkor meg már mondtam...
Mindenesetre a feszültség mérést megejtem. (Tudom nem áram azért bocs még egyszer. :/)

Egy multiméter, egy rövid drót a bekapcsoláshoz, és pár autóégő azért alap funkcionalitás megállapítására jó.

Tudom, hogy az is az elektronikai hulladékok közé sorolható táp, de arra bőven elég, hogy megállapítsd, hogy az alaplap proci ram kombó megy e. Ha megy, úgy is hiányolja a vgat csipogással, innen kezdve, felöltözöl, lemész a boltba és veszel valami olyat, ami nem az elektronikai hulladékokba sorolható. Nem úgy tesztelünk gépet, hogy rádugjuk az összes otthon megtalálható cuccunkat a tápra.

Megpróbáltam a hkc táppal a gépet semmi életjel ugyan úgy. Apum gépébe utána bele raktam az lc powert és apum gépe pöccre indul vele. A vga mat is beraktam és két órán át folyamatos stressz tesztnek tettem ki. Bár az aida nem hiszem, hogy pontosan mér de a stressz tesztek alatt semmilyen ingadozást nem mutatott. Úgy néz ki, hogy az alaplapom unta meg az életét. Köszönöm a segítséget amint tudok beszerzek egy minőségi tápot azért és egy új alaplapot.

Kedves sastas01

Ha egy bizonytalan táp teszteléséhez vinyót is javasolsz műterhelésnek, kérlek hangsúlyozd ki, hogy egy selejtes HDD-re gondolsz, nem pedig arra a vinyóra, amin a saját, sok esetben sehova sem mentett adatai vannak.

Tapasztalatom szerint a döglődő/gagyi táp leggyakoribb áldozata a HDD.

Nem eszik ezt a tápkérdést olyan forrón... Sok esetben a gagyi tápban lévő áramkör semmiben sem különbözik attól ami 3x annyiba kerül, csak jobb minőségű kondik vannak benne. Nekem megy izmosabb hardverem 4500Ft-os és 16000Ft-os tápról is, kb. 5. éve. Utóbbiból többet nem veszek, inkább az olcsóbbat szétkapom évente egyszer, és végigmérem ESR mérővel az összes elkót.

Arra amire kitalálták igazából tökéletes. Ha nem melegszik kisebb eséllyel mennek tönkre. Az élet tartamukat gondolom sok minden befolyásolhatja annyira nem értek hozzá.
Elég rég óta hűen szolgál ez a táp sok mindent megélt. Ez az első alaplap amim tönkre ment rajta, de szerintem ez asrock nyűg. Korábban fsp táppal hajtott Asrock P5B-DE-m is ugyan így halálozott el mint ez. :C

Azt csak te hiszed.
A gagyiban csak egy kimenő feszültség (5V) van figyelve, és arra szabályoz. A többi meg elvan valahogy, és kész. A komoly tápokan az összes fontos feszültség és az áramterhelés is figyelve van, így kizárt, hogy ha megszalad valamiért a táp, akkor borul az összes rajta levő hardver elem (alaplap, merevlemez, kártyák, stb.). Az elkók minősége csak egy elvárt plusz. De nem ettől drágábbak a jó tápok, hanem az előzőek miatt. Meg persze sok apró egyéb dolog miatt is (csatlakozók, kábelek, nyák, ventilátor, stb. minősége).

De hinni szabadon lehet, főleg ha saját zsebre megy.

Ezzel tudnék vitatkozni én is, de látom felesleges. Saját hibáján tanul az ember, majd ha a "komoly" táp hazavágja a 150e géped, akkor lehet csodálkozni. Mindenesetre se anyagba, se teljesítménybe, se védelem szinten nem összehasonlíthatóak a gagyi és a drágább tápok. Láttam már olyan 650wattos tápot, amin csak egy sima alu lemez volt hűtés gyanánt, fele alkatrész ki volt spórolva, és kb rövid zárnál hegeszteni lehetett vele. A gyerek aki adta, csodálkozott, hogy 1 év alatt megfeküdt a 200 wattos gépe alatt. Ja, halkan offba megjegyzem, asszem ez az lc powa csoda volt....
Itthoni gépembe is, meg más gépébe is minőségit raktam, sose hallottam panaszt rájuk.

Méregesse a fene. Egy csomó idő és munka. Ha már szét kell szedni és elmúlt x éves, a benne lévő kondiktól függően, kicserélem mindet japánra és béke van idők végeztéig. Az Enermaxom 8 éve esett át ezen (akkor volt 6 éves), a Jen Pan TUL/TUR sorozatok helyett kapott régi féle Yageo SX-et (a rendes, 5000 órás fajtát) és Ruby YXF-et, primer puffert hagytam, mert a Hitachi sose megy tönkre, és részemről akkor lássam, mikor a hátam közepét. Használni szeretem a dolgaimat, nem aggódni miattuk, meg szétszedni-mérni évente, a forrszemek, csavarmenetek sem bírnák azt.
Amúgy meg a minőségi táp nem az elkóktól válik azzá, nagyon sok drága tápban van igazán sz.r kondi és nem a japán szekunder pufferek, meg szilárdelektrolitok a bajok forrásai, hanem a segédtáp pici pufferkéi, melyek se nem japánok, se nem szilárd elektrolitosok. Van ellenpélda is, a Codegen narancs címkései a spórolás és az üzemképesség aranymetszései. Csendes, egyszerű táp, éppenhogy minimum, ami kell, egyszerű irodai konfigokkal 7-10 év nyugodtan, a HEC kondikból púposat alig-alig találni, a táp meg akkor fekszik meg, ha a villám megvágja, de a konfigot akkor is többnyire békén hagyja, néha egy-egy primer kapcsoló, az is két alkatrész és működik tovább, mert a rossz hatásfokú, ősi, szekunder oldali 494-es szabályzónak annyi előnye azért van, hogy primer kapcsoló zárlatakor többnyire nem párolog el a fél áramkörkészlet. És ez nem két darabos minta, amikor hordtuk a PC-ket ügyfelekhez, mert ez volt a trend, szinte mindet Codegen házzal raktuk össze, mert olcsó volt és adtak rá sok garit, vagy 150-200 gép biztosan selejtezésig vitte ilyen táppal, amit biztosan mi szervizeltünk, ha baja volt. Ehhez képest a kondijait 3-4 évesen megfőző Chieftec HPC széria, meg a PS223 sorozathibája, primer puffer lábelrohadása miatt 5 év körül garantáltan megálló FSP Green panelek szerintem egyszerűen nem jók, hogy szépen fogalmazzam, pedig a két nevezett tápot is nagyon sok gépbe raktuk, és amúgy jó tápnak tartom, jó tervezés, jó minőség, benne van az anyag, csak éppen jönnek is javulni a jelzett idő körül, igaz, utána nem nagyon kell másik tápot venni. De a régi, okkal szeretett FSP PNR/PNF is elfőzi a kondijainak egy részét, persze combosabb géphez jobb szívvel ajánlom azt. De az LC Powerből nem lesz Enermax, akármilyen kondit is raksz bele, ahhoz kéne dióda, primer kapcsoló, trafó és némi vezetősáv, meg egy rendes supervisor is.

Így néz ki belül: Link
A vezérlője CM6800, a supervisor a PS223-hoz hasonló tudású, de más márkájú valami. Benne van minden, csak éppen nem az a minőség, amit ennyi sok pénzért elvárhatsz. Az külön érdekes, hogy a PWM/PFC panelje mögött semmilyen szigetelés nincs, ott a pőre hűtőborda a valamekkora feszültséggel..

Azt szokták mondani, hogy hinni a templomban kell. Szóval nem hiszek semmit, láttam belülről, használtam, meg javítottam is néhányat, innen tudom hogy nem az ára fogja meghatározni az élettartamát. De ha már itt tartunk az olcsóban és a jóval drágábban is van jó meg rossz széria is.
Táp nekem még soha nem tett tönkre semmit. Nem is tehet, mert olyat egyedül a túlfesz csinálhat, az ellen meg a 4500Ft-osban is van védelem. Tönkremenni pedig ma már kizárólag a kiszáradt elkó miatt mennek, annyira azért az olcsó is össze van rakva. Leszámítva az aktív PFC-t ami döglik rendesen, és leginkább a drágább tápokba építik be, az olcsóban elintézik egy fojtóval. Visszatérve az én olcsó, meg négyszer annyiba kerülő tápomhoz láttam már mindkettőt belülről, és az is csak az előző hozzászólásomban leírtakban erősített meg.

Nekem megér annyit hogy néhány év után egyszer átkondizom normális kondikkal, és megspóroltam 15-20 ezret egy tápon.
Hát igen, a 494-el épült félhidakat nagyjából kiszorították az 1T forward topológiák, mert spórolni lehetett a gyártáson. Csak hát azt rendesen meg kell snubberelni, meg visszamágnesezni a vasat, és a legkisebb alkatrészhibánál szénné ég az egész... De legalább nem kellett meghajtótrafót beleépíteni...

Igen, és mert így lehetett a 494-esek jellemző 75 % hatásfokáról elugorni 90 fölé. És innen jutottunk el a rezonánsig, mely sok tekintetben sokkal stabilabb és kíméletesebb megoldás, mint a 494.