Fórum témák
» Több friss téma |
Egy pénzérme is megteszi de lehet, hogy rá kell fogni fogóval az elfordításhoz. Ha van egy használaton kívüli biztonsági kulcsod, annak az "oldalsó fejrészét" használva kell a horonyba tenni a szárával pedig fordítani lehet.
A fotó alapján nem lehet egyértelműen eldönteni, de a homályos fotó-részek szerint inkább onnan szív, tehát a visszatérő-ágban van, úgy ahogy kell.
A szivattyú részre a motort négyféle állásban is fel lehet szerelni (0-90-180-270° állásban). A hozzászólás módosítva: Dec 2, 2015
Az szekunderoldali előremenő ágba kell tenni a termoszelep érzékelő patronját. Maga a szelep mindegy melyik ágban van a primer oldalon.A szivattyú szerintem sem ellenáramban hajt. Azaz fordítva van. De ha mégse, akkor jól van összerakva...
A hozzászólás módosítva: Dec 2, 2015
A csőtermosztát az az iszapleválasztó előtti csőszakaszon lesz jó helyen, mert nálam akkor kapcsolódik le a padló kör szivattyúja ha a radiátoros kör előremenő hőmérsékletéről már nem lehet érdemben megfelelő nagyságú hőmérsékletet levenni a hőcserélőnél és még a kazán sem fog károsodni a revésedéstől amit esetleg a padló kör okozna a túlkeringetéssel. Bővebben: Link
NEM beszéltem se termo- se más szelepről...
Ha már szabályozottan megy be a primer oldalba a fűtési előremenő hőmérséklete, abból mi lesz a kimeneten, "jéghideg víz". Nekem úgy nem ment csak ha a kimenetre tettem és az ott képezett fojtás lett szabályozva a saját érzékelőjével. A bemenetre kell az egész teljesítmény amit a kazán előállít .... Nekem ugyan ez a felállás van megépítve de működik és a legnagyobb megelégedésemre, mert előzőleg pont ilyen "hanyagul" rakták össze mint a képeken. Az osztó-gyűjtő IVAR típusú és évek múlva tudtam meg, hogy nem a fehér kupakokat kell tekergetnem a körök beállításához, hanem az előremenő osztón lévő rézkupakok alatt található állítóműveket. A visszatérő osztón lévő fehér állítómű helyére lehetne felrakni motoros zónaszelepeket. Nekem egyelőre nincs rá szükségem.
Hu... na most megkavartál
Idézet: „Ha már szabályozottan megy be a primer oldalba a fűtési előremenő hőmérséklete, abból mi lesz a kimeneten, "jéghideg víz".” Ezt mire írtad?
Arra, hogy ha a hőcserélőbe már csökkentett hőmérsékletű víz kerül a primer bemeneten (sőtt, már szabályozott a saját érzékelője által), abból mi lesz? A hőcserélő feladata az, hogy a rendelkezésre álló teljesítményt le lehessen róla venni a közegek keveredése nélkül. Ezt csak akkor fogja tudni ez a készülék ha az áramlási irányok és csőcsatlakozási keresztmetszetek be vannak tartva. Sajnos nem tudok róla mindent, helyesebben nem ástam bele magam ilyen mélységig a a hőcserélő számításba de az biztos, hogy a kazánnal azonos teljesítményű kW szükséges a szabályozhatósághoz ennél a lemezes hőcserélőnél de inkább nagyobb. Nálam 30lemezes az az 30kW-os van beépítve és ez így a 24kW-os kazánhoz, mondhatni tökéletes. Ha kisebb volna akkor a szabályzás állandóan nyitva tartaná a kimenetét a primer oldalon, leterhelve ezzel a fűtési előremenő teljesítményt és revésítve ezzel a kazánt, mert túlhűti a visszatérőt, illetve nagyon sokára éri el a kívánt hőfokot a rendszer. Tehát a bemenetre kell az összes teljesítmény és abból kell leszabályozni, úgy hogy a kimenetet kell fojtani amit a termoszelep a saját érzékelőjével tesz meg a padló előremenőjéről véve a jelet.
A hozzászólás módosítva: Dec 2, 2015
Idézet: „a kazán sem fog károsodni a revésedéstől amit esetleg a padló kör okozna a túlkeringetéssel.” Ezt hogy érted?? Neten ezt találtam: Revésedés: Az acélt körülvevő gázban található oxigén a széndioxid, vízgőz, a vasat az acélt is oxidálja, reveréteg képződését okozza. Az oxigén parciális nyomásától függően a reveképződés ~560°C-on megindulhat... Nálam nem acél hanem rézcsövek vannak, a szekunder köri víz nem érintkezik a kazánnal és a víz hőfoka se éri el az említett értéket.. 
A teljesítmény arányokkal kapcsolatban nem vetted figyelembe a hőcserélők térfogat átersztő képességét.
Ezt elhagyva még meg is állná a helyét a túlhűlés elmélet. Túlhűtést egyfélekép, de több módon produkálhatsz. A lényege, hogy kisebb a teljesítményed a primer oldalon, mint amit a szekunder oldal megkíván. És ez hőcserélőtől független. Másképp fogalmazva, ha kicsi a fűtőkészülék teljesítménye. A matekba 4 változót kell belerakni és mindkét oldalon számolható. Fajsúly, egységnyi idő, egységnyi hömérséklet változás, egységnyi mennyiség. És mindezt a kívánt teljesítmény igényből, visszafele kell kiszámolni. Mivel a hőcserélők tömegárama arányos a teljesítményükkel, így ha kisebbet teszel be csökken a tömegáram (nem fog túlhűteni). Ha nagyobbat, akkor meg nagyobb a hőmérséklet változás és leszabályoz (nem fog túlhűteni). A második esetben javítod a hatásfokot is (egy ideig).
A sárga cső a mosógép mögött egy fali hálózati vízcsapra van kötve úgyhogy azt kell megnyitnom plusz a másik végén az ajánlott pénzérme kulcs kombó. Még fel kell dolgoznom az eddigi hozzászólásokat, mert nagy része kínai, de megpróbálom.
Minek a szabályozására lenne jó az általad ajánlott csőtermosztát? (Az a kazánból kimenő radiátoros kör fűtő csöve). Amúgy a kazán digitális kijelzője mutatja a felfűtött víz hőmérsékletét. Gondolom az a víz áramlik ki azon a bizonyos csövön. Az ajánlott csőtermosztát is hasonlót mutatna szerintem.
Tudok csinálni jobb minőségű fotót is. Mely részekre koncentráljak?
Nálam a padlókör szivattyúját semmi nem szabályozza. Csak a konnektorba van bedugva és ennyi.
Az általad küldött kép alapján jól látom, hogy az én rendszeremnél a hőcserélőre fordítva van rákötve a padlófűtési köröm?
Mint mondtad a szivattyú novembertől májusig non-stop 7/24-ben kergeti a vizet tök feleslegesen, fogyasztja az áramot. Csőtermosztáttal csak akkor kapcsolna be ha valóban szükség van rá..
Vagy az általad említett fehér kupakos osztó-kör a padló visszatérő ága? (kézrátétellel nálam az szokott lenni a melegebb) Kezdek kicsit belekavarodni.
Laikusként ez már elsőre is furcsának tűnt nekem.
Egyenlőre a szivattyút kell majd megfordítani a helyén és akkor talán jók lesznek az áramlási irányok a hőcserélőben. Nálad sem raktak sehova sem elzáró csapokat, így nem tudsz szelektálni. A radiátorokat sem tudod szelektálni, mert ott sincs elzárási lehetőség. A csőtermosztát majd azért kell, hogy lekapcsolja a padló szivattyút ha nem tud több hőt bevinni a körökben. Csak gőztenziós típus jó, bimetálos nem. Ezt beállítod 40fokra és kész.
Ahogy zoszka már kérte (tegnap 19:11 kor) megnézhetnéd a nyilat a szivattyún.
Szerintem jól van bekötve (nem kell megfordítani a szivattyút). Nyugodtan használhatsz bimetálos csőtermosztátot, én is azt használok, meg vagyok elégedve vele.
Értem én, hogy miről van szó csak megint elbeszélünk egymás mellett. A jelenlegi felállás, ami "hacsahu"-nál van megépítve, ott állandóan megy a szivattyú a szekunder körben, aminek az lesz a következménye, hogy visszahűti az egész rendszert a két szivattyú. A primer kört a kazánköri szivattyú keringeti a szekundert a padlóköri szivattyú. Akkor kezdődik a probléma amikor a primer kör (amiből a szekunder is "táplákozik") eléri a kívánt hőfokot, avagy a helyiségek felfűtődnek az adott hőmérsékletre és a kazán lemodulál. A padlóköri szivattyút ez nem érdekli, mert nincs ami lekapcsolja, így fennáll az egész rendszernek a visszahűtése a padlóköri hőmérsékletre. Ha lenne egy csőtermosztát ami a tényleges (leágazásmenetes) visszatérő ágra lenne téve és egy adott alsó limiten lekapcsolná a szekunder szivattyút, még energiát is spórolna. (a rendszer többi hiányosságáról most ne is beszéljünk)
Ezt írod:
Idézet: „Akkor kezdődik a probléma amikor a primer kör (amiből a szekunder is "táplákozik") eléri a kívánt hőfokot, avagy a helyiségek felfűtődnek az adott hőmérsékletre és a kazán lemodulál.” Első eset. Ha lemodulál az azt jelenti, hogy ki van fűtve a rendszer, nincs akkora hőigény (a padlónak se), de a helység még nem érte el a kívánt hőfokot. Tehát nem hűt el semmit. A második eset. A szoba elérte a kívánt hőfokot, igy a fűtés kikapcsol és a szivattyúja is megáll. Függetlenül a szekunder oldali szivattyútól, a primer oldalról már nem tud hőt felvenni, mivel ott nincs keringés. Tehát így sem hűt el semmit. Ergó nem igazán értem még mindig, hogy milyen elhűtésről beszélsz.
Lehet, hogy abba hibába estem, hogy a saját kazánomból és rendszeremből indultam ki, mert nálam a kazán (euromaxx) mindig "agyal", szinte folyamatosan keringeti a primer kört. Amióta felszámoltam a szekunder oldali szabályzás hiányosságait, azóta nem így néz ki a tűztéri hőcserélő visszatérő oldala. A szekunder oldali UPS 25-50-es szivattyú a maga 35W teljesítményével (I. fokozat) nem fogyaszt feleslegesen, mert leválasztom 40fokos visszatérő hőmérsékletnél. Több helyen is próbáltam a csőtermosztátot de a leágazás nélküli primer visszatérőn volt a legjobb az eredmény. Szóval, ezt a felállást amit "hacsahu"-nak is hagytak (a szerelők), több tízezres ráfordítással sikerült csak használható, komfortos állapotba hoznom.
Üdv. Szeretnék egy kis segítséget kérni mert valami nem ok a tegnap elkészült áttervezett rendszerrel. 2 szintes családi ház alsó szinten csak padló fent csak radiátor (illetve a fenti fürdőben padló) A mellékelt képen az átvariált állapot Klikk IDE a képért
A kazán után (15éves Vaillant) beraktunk egy hidraulikus váltót. Utána a váltóból kilépő előre menő ágat két felé vittük. Egyik része ment a radiátoros körbe (a képen a jobb oldali, kevesebb kör) míg a "T" idom másik vége a váltótól ment a 9 db padló kör felé. A padló körben lévő zöld Wilo szívja az előremenő ágat a váltótól és egy kapilláris szelep segítségével beengedi a meleg vizet a padlóba ha van igény. A szivattyú szívó ágánál van a visszatérő osztója amiből szívja a vizet és keveri a szelep által átengedett visszatérő most még hideg vízzel! Egyébként azt gyanítom, hogy ez lehet a hiba! Azt vettem észre, hogy a padlóm az istenért sem akar melegedni. Az előre menő vizem kicsivel van 20 fok felett! Valószínű, hogy a Zöld szivattyú inkább szívja a vizet a visszatérő felől (ami mivel nem volt előtte felmelegítve rohadt hideg) és hiába kap egy kis meleget a kapilláris szabályozó szelep felől nem melegszik fel és inkább keringeti a saját hideg vizét! Ördögi kör!  Lehet, hogy a szivattyú szívó és a visszatérő padló elosztó csatlakozási pontjához egy keverő szelep kell, hogy NE engedje át a visszatérő ág hideg vizét? Mert így az életben nem lesz meleg a padlóban. A észrevételem, hogy amikor fűt a kazán akkor a hidraulikus váltó bemenetén a kazán és a váltó közötti cső tűz forró (ez normális) de mivel lehet túl erős a kazán szivattyú így a visszatérő is eléggé felmelegszik! Mondhatni, hogy majdnem süt! Ez normális jelenség? Előre is köszönöm a válaszokat és a segítséget !
Ez a fajta értéktartó szabályzás amit a padlóhoz alakítottatok ki csak nyomott rendszernél müködik nem fog beindulni a padló, mivel a szivattyyú két vége kiegyenlített, így szívni nem tud a hidra felől.
Csak akkor működik, ha előtte egy másik szivattyú nyomja rá a vizet. Normál termosztátos keverőszelepesre alakítsátok át. És azért forró a hidra primer visszatérője, mert nincs hőelvét, mivel a padló nem dolgozik. A hozzászólás módosítva: Dec 5, 2015
Mit javasolsz? A szivattyú lenti szívó végéhez egy keverő szelep? Ezzel kizárnám a padló visszatérőből a hideg vizet így csak a kapilláris szabályozó szelep felől érkező vizet engedné. Mert egyébként a szelep alatt tökéletesen meleg a víz, tehát valahogy mégis csak eljut a hidrosztatikus váltótól a viz a szelepig. Tehát a szivattyú szívja!
Idézet: „2. Több hőleadó rendszert kell a kazánhoz illeszteni (pl.: külön szabályozott földszint és emelet, vagy több lakrész) Amennyiben több fűtési kört szeretnénk külön-külön működtetni egy kazánról, akkor is hidrováltó beépítésére van szükség. Ez lehet két, vagy több különálló házrész, emelet és földszint, illetve kettő, vagy több teljesen különálló lakás is. Így külön-külön felszerelt szobatermosztátokkal állíthatjuk be a kívánt hőmérsékletet anélkül, hogy a másik lakrészt, szintet, vagy lakást túlfűtenénk. Gyakorlatilag kettő, vagy több teljesen különálló fűtési rendszert tud működtetni és akár különböző hőmérsékleten tartani egy kazán. Ebben az esetben is a kazán leválasztása, tehermentesítése a hidrováltó feladata. Fontos, hogy olyan elektromos kapcsoló dobozt is kell alkalmazni, mely képes több szobatermosztát fűtési igénye alapján elindítani a kazánt és a hozzá tartozó plusz szivattyúkat.” Klikk
A te jelenlegi rendszer kialakításod nem igényelt volna hidraulikus váltót.
Nyilván valamennyit szívni fog mivel a padlónak is van azért ellenállása, de nagyon keveset. Ha már úgy is átalakítod és beraktad a hidraulikus váltót is, akkor így alakítsd át: A hozzászólás módosítva: Dec 5, 2015
|
Bejelentkezés
Hirdetés |
