Akkor csak halványan: Bővebben: Link/
Legfeljebb kikapok.

Be tehetted volna így is. Nem annyira direkt politika

Ez azért igy nem egészen igaz. Ezen jelfogok között is van több kategoria, és a legkritikusabakkat (foglaltság jelzö) rendszeresen ellenörizni és mérni kell. A kevésbé kritikus jelfogoknál meg olyan kapcsolást használnak ami önellenörzö, ami szintén kizárja hibás müködést.
Az sem magyar specialitás, hogy ezen berendezések joval az életciklusaikon felül vannak üzemben. Ez jellemzö szinte a világ minden vasuti üzemére. Pl. a német vasuton még sok helyen üzemelnek az SH berendezések, amik már majdnem 100 évesek.

A SIL kategóriákat nem a műszaki meghibásodások, hanem a halálozások alapján, illetve a halálozási statisztikák alapján számítják. Aki úgy üzemeltet egy ilyen berendezést, hogy nem figyel erre - az egyéb gazságra is képes. Mondom ezt biztosítóberendezési műszerészként, aki ismeri ezeket a kapcsolástechnikákat. Ezen nőttem fel. Az emberi hülyeség ellen nincs védelem.

Ez sajnos igy van, de ehhez az is hozzátartozik, hogy amikor ezt a rendszert bevezették, sokan csodálkoztak, hogy miért is pont ezt, mert már abban a sötét korszakban is láthato volt a következménye.
Az lehet, hogy a relék olcsobbak, de nagyságrenddel több kontaktus/vezetékezés stb. kell ugyanahhoz a biztonsághoz. Én akkor talpaltam a sulit amikor megjelent ez a biztber iskola, és volt alkalmunk összehasonlitani más rendszerrel.

Az Integra relés rendszerek 90-100 évig képesek voltak alacsony energiafogyasztás mellett, megfelelő biztonsággal működni. Az új Siemens és Alcatel rendszerek Jó ha 5-6 évig kihúzzák, sokkal magasabb energiafelhasználás, kábelezés mellett. Nem beszélve a beépített bugokról és a csökkent biztonságról.

Nem tudom mennyire volt fontos szempont a döntésben, hogy biztonságosan működjön egy esetleges atomtámadás után is? Ugye, metróról beszélünk, aminek (az alagútnak) volt óvóhely-funkciója is. Egy EMI (ami az atomrobbanás kísérője) a félvezetős dolgokat kilövi, míg a reléseket nem...

Amikor ez a rendszer kialakult a félvezetök még a no-go kategoriát jelentették a vasuti biztberben. Sokan még a diodát is szerették volna kizárni... Pontosan az egyik nevezett gyár kezdett elcsatangolni a technologia terén, ignorálva saját elödeinek elveit (azon berendezések sok helyen még ma is müködnek). Nem kis káoszt okozott a bizt. berendezések terén nemcsak a felhasznált elemek minöségében, hanem a lefektetett elvekben is. Ez odavezetett, hogy a mult század 70-s éveiben sok helyröl kitiltották ezen berendezéseket a hiányzo biztonsági fokozat miatt.
Meglehetösen arrogáns üzletpolitokával igyekezett kendözni a hiányosságokat és terjesztette el a kevésbé tehetös világban uj rendszerét.

A maiakhoz meg nem igen lehet hasonlitani, föleg amiatt, hogy a mai rendszerek örökös "rendszerkarbantartást" igényelnek. Ma senki sem tudja garantálni, hogy ugyanazt a rendszerelemet 5-6 év mulva is szállitani tudja, igy ha tisztességesebb a gyár folyamatosan fejleszt (igen drága mulatság), hogy mindig legyen a korábban leszállitott berendezés csereszabatos eleme, de még igy is elöfordul, ha rossz lora tett. , hogy 7-10 év után megáll a tudomány (eltünik az alkatrészbázis), és nagyobb egységek cseréje lesz elkerülhetetlen. A baj az, hogy a modern elektronika nem bütykölhetö "házilag", igy nem lesz senki, aki megprobálna csreszabatos elemeket gyártani a meglévö müködö berendezésekhez (mig régen pl a vasutak megbiztak/létrehoztak gyárakat a különleges jelfogok stb gyártására az adott specifikáciok szerint. Ezért élhet az Integra stb rendszer akár 100 évig is, mig az uj csilivili komputeres berendezés 10 év alatt kerülhet a roncstelepre.

Ja, hogy ez még annál is régebbi történet... Mert évszámokat senki sem írt...

Erre szoktam azt mondani, hogy ez már a józan ész kárára van. A NASA érdekes módon - megtartott néhány "elavult" technológiát - mert nem jobb az elektronikus megoldás bizonyos körülmények között. Ilyen az a bizonyos ferritgyűrűs memória. Ma az országban messze nem az volt a szempont, hogy mennyire biztonságos egy ilyen berendezés. Én már csak tudom, hiszen részt is vettem egy részében. Ha egy berendezés "házilag" nem bütykölhető, akkor az javíthatatlan és szervizelhetetlen. Nincs az a pénz és redundancia, amivel a józan ész és az emberi kéz kiváltható. Jó példa erre a "Legjobb védekezés" c. film amiben a csata kellős közepén a WAM túlhevül a szupertankban.

Igen nemcsak a NASA van ilyen helyzetben, de ilyenek az atomerömüvek is stb., azok egy részeit sem lehet nagyon javitgatni mégis évtizedekig kell biztonságosan müködniük. Nekik kötelességük életben tartani az elavult technikát, ami sajnos egyre nehezebb mert az innovácios ciklus nagyon felgyorsult. Berendezéseik több évtizedekig lehetnek üzemben és valahogy kezelni meg távjavitani kell öket.
A földi berendezéseknél meg ezek a kérdések örömmel kerülnek a szönyeg alá és nagyon savanyu képek merülnek fel, ha esetleg valaki ezt elkezdi firtatni....

A berendezés lényeges része egyidös ( ill. valamivel öregebb, mert általában akkoriban egy bevált rendszert épitették be, azaz olyasmit ami máshol már bizonyos ideig bizonyitottt) a metroval. Akkoriban meg tranyokon és néhány hibrid IC-n kivül nem igen volt más félvezetö és azokat sem igen merték bevetni kritikus feladatokra ( vagy Cocom lista miatt elérhetetlenek voltak) - mint pl. a biztber.

Én csak másképp fogalmaznék, mert ami régi - nem biztos, hogy elavult - ha nincs jobb helyette. A gyerekcsinálás is elég régi technológia, mégsem mondjuk rá, hogy elavult - mert nincs jobb. Néha rácsodálkozom én is, 60-70 éves megoldásokra, hogy mennyivel jobb, vagy előrelátóbb volt, mint a most használatosak.

Kis cnc bemutató

Hát igen sok helyen látni, hogy az emberi elme érte el a korlátait, igy gyakran sok uj berendezés azért pocsék, mert nincs az a csapat vagy egyén aki átlátná a modern megoldások minden részleteit, lehetöségeit igy azok vagy rosszul, vagy kihasználatlanul maradnak beépitve. A régi biztberekben minden alkatrész funkcioja meg van vizsgálva, le van irva és visszakereshetö az ok, mi miért van éppen igy. (Ez egy vasutbiztberben repülötechnikában stb kritikus, mert minden hibát utolag analizálni kell, és meg kell találni a hibát okozo alkatrészt). Ugyanez az elektronikus berendezésekben már csak részben igaz vagy nincs mindig a fejlesztök teljes ellenörzése alatt, csak a modulok funkcioira koncetrálnak (amennyiben ez lehetséges). Ezt a hiányosságot gyakran duplázással, triplázással igyekeznek kompenzálni, ami egyrészt jo dolog, másrészt viszont duplázza, triplázza a felhasznált alkatrészek amugy sem kis számát igy annak a hibalehetöségét is.
Már anno, amikor az itt tárgyalt biztber is épült, a gyárto már ebben a jelfogos rendszerben is az olcsobb jelfogok felé fordult, igy több funkciot extra biztositani kellett ( duplázás). Ezt vetették leginkább a szemükre a másik biztber iskola pártfogoi, ahol joval drágább jelfogokat használtak ( a kritikus helyeken), viszont pofon egyszerü volt a huzalozás ill. a rendszertechnika. Ott nem kellett semmit extra áramkörökkel ellenörizni. (Ha az ember bepillant a 2 kapcsolási rajzba egyböl feltünik, hogy az Integra stb rendszerek mennyivel bonyolultabbak az azonos korbol származo pl Westinghouse/AZD vagy az orosz kapcsolástol, igaz azokban néha akvárium méretü jelfogok voltak a kritikus helyeken.)

Antenna.
De volt nekünk is hópárducunk.

Nagyra értékelem a kreativitást és a lelkes barkácsolást, még akkor is, ha a végeredmény nem túl mutatós. De Ebben a videóban az alkalmazott szétbarmolt modellszervó jócskán drágább játékszer egy erre a célra alkalmazható léptetőmotornál. Ráadásul sok munkával alkottak valami igen rondát.

Néhány gyártó logikáját elég nehéz megérteni.
Már a mikrokontrollerek lábkiosztása is morbid, de azért abban még kimutatható némi logika.
De ennek a LED mátrixnak az alapvetően adódó egyértelmű és egyenes kivezetéseit ennyire megkutyulni már komoly tervezési munkát jelent. Kinek hasznos ez?

Lehet valami berendezésorientált meghajtóhoz készítették, aminek ilyen kiosztása van.

A MAX 7219-es meghajtó tökéletes erre a feladatra, és bár annak is eléggé kutyultak a kimenetei, de a szegmens kimenetek az egyik, míg a digit kimenetek a másik oldalán vannak. Itt pedig teljes a káosz.

Akkor kihívás elvakult nyáktervező kockáknak.

Ezt addig nem tudhatod, amíg össze nem vezetékezed a hozzá szánt meghajtóval a panelen. Lehet, hogy így nem keresztezi egyik láb sem a másikat.

Egy padlason talaltam, magyon megorültem neki. ☺

Öcsémék Suzukijában úgy elkezdett ütni a ventillátor, hogy rázkódott tőle az egész műszerfal.
Mikor a ventillátor ki lett szedve, meglepő látványban volt részünk.

Óóó te jó ég. Ezt még látni is rossz. Nem még szagolni...

Sziasztok!

Vettünk egy házat, és elkezdtük a konyhát megcsinálni. Amitől a legjobban féltem a villanyszerelés..
Nem azért, mert meg kell csinálni, hanem, hogy mi fog várni a kis dobozkákban. Hát beteljesült.

Ideiglenesen behúztam egy új kábelt (3x1.5 MBCU) erről megy a fűtés jelenleg.

Az, hogy 3 szín egybe szigetelő-szalagozva még elment. De a réz VS. alu kábel kicsit erős.

Ez még csak a konyha..

Láttam már én is sok trükkös dolgot, de amikor az alu vezeték volt megtoldva kerítésdróttal, azért megálltam egy pillanatra. Doboz süllyesztve, kis csődarab, abban alu vezeték. Bevakolva az alu vezeték és a kerítésdrót (szó szerint, védőcső nélkül), majd a másik doboznál hasonló módon kihozva, az alu vezeték...

Erről az jut eszembe, hogy nagymamámék vettek egy régi házat, ott is régi aluvezetékek voltak fázis- nulla mivel földelés nem volt, valaki utólag kiépítette a konnektorokhoz a földelést (helységenként 1 konnektor volt) mégpedig a drótkerítés feszítéséhez használt valami 4mm körüli vastag acél dróttal! Szintén védőcső nélkül, csak úgy a vakolatba vésve...
Kép sajnos nem készült, akkor még csak mechanikus volt....

A teleülés kicsi (nem mintha ilyen téren számítana valamit) de kb a 9. percnél szép kis gyűjtemény.