Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Vitatkozzunk! / Beszéljük meg!
Moderátorok által fokozottan megfigyelt, és moderált topik!
Kulturáltan, egymást észérvekkel meggyőzni vágyók témája!
Ha már klíma.
Feleségem egy német cégnél dolgozik. Olyan "OKOS" klímarendszer van náluk, hogy nem lehet leszakaszolni. Mivel a déli fekvésű csarnokban meleg van nyáron, ezért folyamatosan megy a klíma. Az északi oldalon meg minden ablakot kinyitnak, hogy jöjjön be egy kis meleg, mert fáznak. Egy megfelelő szeleprendszer ára lehet hogy egy hónap alatt megtérülne.
Laktam 1m falvastagságú ilyen házban hat évet. Egyszer kikapcsoltam a fűtést télen, mikor két hétre elutaztam. A szoba hőmérsékletét, 24 óra alatt egy gázkonvektor 7 fokkal bírta megemelni, 17 fokra. Még másnap is hideg volt benn.
Részben egyetértek a napkollektoros hozzászólásoddal. Én eleve úgy építettem a házat, hogy már ki volt építve a csövezés és több csőkígyós Hajdú bojlerem van, így nem volt vészes, vagy sokkal drágább,l mint a sima bojleres rendszer. Márciustól októberig ingyen van a melegvíz. Tény, hogy a solar folyadék is drága és 10 év alatt egyszer le kellett cserélnem 20eFt-ért, de ettől eltekintve nem nagyon volt karbantartás. A bojler fűtőbetétjein igen (anód, tömítés, fűtőszál), mert ugye ha a napocska nem süt, akkor kell villany. De napelemmel kombinálva nagyon is rentábilis. Én kedvelem, csak a gyári vezérlést kell jó messzire elhajítani, mert kukába való. A saját vezérlésemmel és a finomhangolásokkal már képes csúcsra járni a rendszer, így télen is van 30fokos vizem és csak a fölötte lévő hőmérséklet eléréséhez kell villany is. Én 9-12 éves megtérüléssel számoltam a telepítéskor, de annyit emelkedtek az energiaárak azóta, hogy 3-4 évre leesett a megtérülési mutató - azaz nekem már a rendszer is ingyen van.
Beszélünk az energiafogyasztásról, nálunk - és sok másoknál is- a legtöbb energia a fűtésre megy. 20-35KW-os kazánok, ehhez képest egyéb áramfogyasztásunk mintha elenyésző lenne. Pld. 1KW-os klíma nyári 2 hónapban ehhez semmi.
Már beszéltünk róla több fórumban. Nálam a 24kW-os gázkazán mért (leadott) teljesítménye 12kW volt. Akkor határoztam el, hogy átállok hőszivattyúra. Most 4,6kW-os levegő-folyadék hőszivattyúm van. Érdekes, hogy bár ez is 12-14kW hőenergiát képes leadni, jobban jifűti a házat, mint a gáz. Aki pedig azt mondja, hogy urbánus legenda a gáz fűtőértékének romlása, annak elmondom ezúton is, hogy szilveszterkor a szokásos 50-60 perces forrási idő helyett 5 perc alatt forrt fel a víz a virslihez. Ez tapasztalat, nem duma. Emiatt nehéz jól megcsinálni a gázkazános gépészeteket. Hiába a jó számítások, a csalás keresztülhúz mindent.
Biztosan mindenki éjfél előtt melegítette a vizet a virslinek, ezért nagyon leesett a nyomás a fővezetékben, aminek az eredménye a tovább tartó melegítés. Többet nem kell fizetned, mert nem több gázt használtál, hanem csak lassabban jött, de több ideig. A mennyiség ugyanaz. Urbanus legendákat én hülyeségnek tartom, ha meg lehet valamit mérni, miért ne tennénk, és miért a szóbeszédnek kell hinni? És mérés alatt nem csak stoppert kell használni, hanem rendesen, gáz mennyiséget, összetételt, minden ami fontos (utána kell járni, mit kell nekünk tudni).
Sokszor tapasztalom, hogy az emberek nagyon erőltetnek valamit, de a végén kibukik, hogy csak magát akarja nyugtatgatni, mert legbelül tudja, hogy mekkorát hibázott. Ez a napelemes dolog is hasonló számomra, kell hozzá a mézesmadzag, meg a jó szövegek, szuper táblázatok, ígéretek, és már veszik is. Most nem a tanyákra gondolok, ahol nincs villanyoszlop sem, hanem a sima falusi/városi megoldásra. Kollégám büszkén meséli, hogy a kazánja rá van kötve a fűtési rendszerére meg a bojlerra is, és valamelyik nap sikerült olyan jól befűteni, hogy még mosogatásra is maradt melegvíz. Kérdem én, hogy egyébként meg hidegvízzel mosogatnak? Pedig jól keres a csávó, nem a pénz a probléma, de vannak emberek akik túlzásba viszik a spórolást. Viszont ilyen témákban nem oktatok ki senkit, mint ahogy nem várom el én sem a kioktatást.
Ugye elolvastad amit írtam? Arról van szó, hogy éppen ellenkezőleg. Minden nap, a nap szinte bármelyik percében, ha felteszek a gázra főni 2l vizet, 50 percig tart amíg felforr. Szilveszter volt az egyetlen kivétel. Akkor 5 perc alatt forrt fel a víz. Ergo javarészt 1/10-e a fűtőérték, mint amennyi lehetne. A gázóra meg pörög, mint a veszedelem. Nem kioktatás szerintem az, ha valakinek tapasztalata van valamivel kapcsolatban és védi az igazát. Egy szakember sem attól lesz szakember, ha mindenkinek helyesel, hanem attól, hogy a tapasztalatai alapján tudja, mikor kell nemet mondania. Ezért vitáztunk sokat a volt főnökömmel is. Ő jó kereskedő. Eladta a homokot is a sivatagba. De fel kellett világosítanom, hogy az ő nézetei szerint a szakemberek csak a veszteséget termelik. Hiszen ő eladott 20 elosztót és 20km kábelt. Megveregette a vállát és kihúzta magát. Csak azt felejtette el, hogy kell még 10 ember, aki az ígéretei alapján be is üzemeli az elosztókat... és ugye az sem ingyen van - ergo veszteség.
Idézet: Akkor a gázzal fűtő emberek megfagynának. A pld. 30KW gázkazán csak 3KW lenne. Ezt nagyon észrevennénk. „Ergo javarészt 1/10-e a fűtőérték, mint amennyi lehetne.” Idézet: Nincs ez összefüggésben a szilveszteri jó hangulattal? „ha felteszek a gázra főni 2l vizet, 50 percig tart amíg felforr. Szilveszter volt az egyetlen kivétel. Akkor 5 perc alatt forrt fel a víz.”
Észrevettük. Ha napi 24 órában ment a gáz, akkor jó ha a 20 fokot elérte a hőmérő higanyszála. Mielőtt azt mondanád, hogy biztosan alul van méretezve a kazán, közölném, hogy nem cseréltem kazánt és ugyanebben a házban, ugyanez a kazán 24 fokig volt képes -10 fokban is felfűteni az épületet. Azaz valami harmadik dolog kellett történjen. Az pedig csak a gáz fűtőértékével függ össze.
Dehogynem. Ilyet le sem írnék, ott akkor valami nagy baj van, 50 perc alatt néhány gyertyalánggal is fel kellene neki forrni szerintem. Biztos hogy manipulálva van a fűtőérték, de ennek ellenére nálam a tűzhely legkisebb lángján is felforr annyi víz mondjuk 7-8 perc alatt.
Lehet a gázt szidni, de attól még az emberek zöme tömbházakban, lakótelepeken lakik, ahol a gázon kívül mással ha akarnák sem tudnák megoldani a fűtést. És annyira nem is vészes a dolog, mert egy kisebb lakás fűtését meg lehet oldani évi százezer alatt, amihez már beruházni sem kell semmit. Persze ez is sok mindentől függ. Pl. van egy haverom aki 2 éve vett egy 2 szobás lakást egy tömbház második emeletén. Az elhelyezkedése olyan hogy teljesen körbefűtik, ha kikapcsolja a fűtést akkor is van 17-18 fok a lakásban télen...
A tömbház más tészta - azt ne keverjük ide. Egészen mások a viszonyok. Ez családi ház. Nem közös költséggel és állami támogatással. Itt mindent én fizetek.
Van hőtehetetlensége a falnak, pont ez az előnye is. Persze két hét alatt kihűl, ezért egy szinten tartó fűtés télen kell, különben idő amíg meleg lesz. Viszont ha éjszaka nem rakom a kályhát és kialszik reggel még nincs hideg.
NEM ugyanaz a kazan (nem lephetsz ketszer ugyanabba a folyoba). Panta rhei, a kazanod melegitese egyreszt SOK hokozlesi lepesbol all, masreszt az aramlo kozeg minosegetol, sebessegetol is sok fugg. Tudi kellene, hogy milyen kaza, mert pl. egy kondenzacios eseten bonyi,
Az aramlo folyadek mennyisege azonos nyomasfo eseten a cso sugaranak negyedik hatvanyaval fugg ossze, magyaran egy egeszen pici atmerovaltozas dramai atfolyasvaltozast eredmenyez. Aztan a pumpak sem lesznek fiatalabbak, es ezek NEM kenyszerpumpak, hanem van slipjuk, az aramlo kozeg surusegetol (pontosabban viszkozitasatol) is fugg az aramlas sebessege (ha lattal mar kazanbol kijovo hasznalt vizet, lattad, hogy tele van mindenfele szennyezodessel). Es ez meg csak a padlofutesre igaz, ha igzi radiatorokkal akarunk szamolni, ott aztan szinte minden mas belejatszik, mert ott meg a levego is ossze-vissza aramlik. Es akkor meg nem beszeltunk a relativ hoerzetrol, paratartalomrol. A virsli eseten meg meg a fedo, a viz mennyisege is kozrejatszik. Szoval nem a tapasztalatodat szeretnem vitatni, hanem hogy annyi tenyezo jatszik kozre, hogy lehetetlen ugyanazokat a korulmenyeket ismet eloallitani. A gazba meg levegot nem keverhetnek, mert akkor durrog, minden mas tiszta inert gaz viszont draga. Egyedul a forras minosege valtozhat elvileg, de a foldgaz az majdnem tiszta metan, nem sokmindennel keveredhet erdemben, raadasul elegge gyakran ellenorzik a futoerteket. A nyomas valtozhat egyedul a halozatban, ahogy a tobbiek irtak, de akkor a hokulonbseg hosszabb ideig all fent, igy a hoveszteseg is nagyobb lesz (szerintem), talan ennek koszonheto a lassabb felforrasi ido.
Sima egyszerű TermoÖV magyar állókazán. Ráadásul az első évben voltak vele gondok is - mégis jobban fűtött, csak a vezérlése volt hmmm.. rossz. Amióta egy gyújtóelektródát cseréltek benne - tökéletesen teszi a dolgát. Ami miatt kicsit orrolok néhány felszólalásra, hogy teóriákat állítotok fel tapasztalattal szemben. Aláírom, hogy sok tényező beleszól. De durva a tapasztalt különbség. Utólag beszéltem egy gázszerelővel is aki elmondta - no ez lehet urbánus legenda de mégiscsak primer forrásból jött - hogy őket a gázszerelő tanfolyamon külön oktatták arra, hogyan állítsák úgy be a kazánokat, hogy ezzel a pocsék gázzal is üzemképesek maradjanak. De ismétlem - ez utólagos információ. Ahogyan az is, hogy beszéltem a gázszolgáltató egyik emberével, aki megbízással jár ki. Ő azt mondta el, hogy a gáz fűtőértékét véletlenszerű, napi egy mintavételezéssel ellenőrzik. Ez is lehetne urbánus legenda, de mégiscsak primer forrásból származik. Ez 3 önálló területről származó, konkrét tapasztalat. Az is ide tartozik, hogy amíg nem kötötték be a gázvezetéket, PB gázt használtunk. Sokkal gyorsabb volt a főzés, mint most - ugyanazon a tűzhelyen. Ez is primer információ. Szerintem akkor lehetne egzakt módon véleményt alkotni, ha napi 24 órás mérés lenne és kW összehasonlító adat, ami összevethető már más hőforrásokkal, azaz volna kontroll lehetősége az átlagembernek. Jelenleg annyi tényező van valóban, hogy gyakorlatilag a szolgáltató azt szolgáltat amit akar és annyit mér és úgy ahogy akar és azt számláz, amit akar. Ebből tényleg nehéz - objektív véleményt leszűrni egy átlagember szintjén. Elfelejtettem írni, de sokszor van, hogy meg sem gyullad a gáztűzhely. fél percig susog, semmi gázszag. Kis szellőztetés és újrapróbálkozás. A szüleimhez akik messzebb laknak, szintén viszonylag sűrűn járok át újraindítani az olasz bojlerüket, mert állandóan kialszik az őrláng. Sok mindent aláírok abból, amit írtok, de nem vagyok annyira balek, hogy ne látnám: valami nincs rendben. Mondhatnám azt is: Gáz a gáz.
kameleon2-nek igaza van abban, hogy sokszor gyenge a gáz.
Ezt de facto kijelenthetjük, ugyanis faterom amíg nyugdíjas nem lett olyan cégnél dolgozott ahol rendelkezésre állt egy készülék melynek adatai alapján meghatározható volt a vezetékes gáz fűtő értéke. (céget most szándékosan nem írok mert nem tudom ki olvassa és utána nyúlhatnak, de priviben ha érdekel megírom...) Miután faterom kollégájával végezte mérést hitelesnek fogadom el a forrást. Tehát, akkor mértek ilyeneket mikor valamely ügyfelüknél hibára gyanakodtak a gázkészülék-gépészet-kémény együttes valamelyikénél. Az eredmény elkeserítő volt, az általuk mért fűtőérték 8-22% -al volt gyengébb az elvárhatóhoz képest! (abban a néhány esetben amikor mértek) Természetesen gázszolgáltató függő is a dolog. Ez egyébként a tigáz területén fordult elő. Fateromék jelezték a főnökük felé ezeket az észrevételeket, (a vizsgált fűtésnek semmi baja nem volt kivéve a gyenge gázt) és behívta munka után őket, azt mondta ezt ne nagyon feszegessék senki előtt, majd év végi jutalmakról ejtett pár szót. Nem mondom tehát, hogy mindig mindenhol, de létezik. Amúgy a gázszolgáltatók ezt igyekszenek homályosítani azzal,hogy a gázszámlában fűtőérték korrekciót eszközölnek, de ne legyünk naivak ez köszönő viszonyban sincs a valós értékekkel...
Ott valami nincs rendben, az én kazánomon őrláng sincs, mégis egyből meggyullad mikor beindul.
Saját tapasztalat gázfűtéssel kapcsolatban:
1998-ban költöztünk panelból családi házba, egy kicsit féltem a fűtési költségektől, emiatt minden este felírtam a gázmérő állását. (télen is nyáron is). Eleinte fél órás átlag hőmérsékletek álltak rendelkezésemre, aztán 2003-tól építettem olyan eszközt, ami perces átlagként (1 percen belül 6 mérés) mentette el a külső hőmérséklet értéket. Télen ebből az adatból és a napi gázfogyasztásból - egy modell alapján - meghatároztam a ház, dt=1 C-ra vonatkozó fűtésigényét. Közben kazáncsere és hőszigetelés is történt. Az első 5 évben ÉTI-25, utána Junkers 24 kW-os kazán látta el hővel a házat, külön Junkers fali vízmelegítővel készítettük a melegvizet. A hőszigetelésig 2.500-3.000m m3 gáz fogyott, majd a hőszigetelés (4 cm Hungarocell, eredetileg B30 tégla) után 2.200 m3 körül alakult a fogyasztás, ami az utolsó két évben 1.700 m3-re csökkent, a sokkal melegebb telek miatt (ez szépen látszik az adatokból). Tehát, én nem érzékelem a gáz fűtőértékének drasztikus romlását. Még egy érdekes hozadéka volt az adatoknak, mégpedig az, hogy láttam fehéren feketén, a vízmelegítésre (fürdés) és főzésre nyáron 0,5 m3 gáz ment el naponta (4 fő, zuhanyozás). Ebből levontam a következtetést, nem építtetek napkollektort, mert a megtérülése bizonytalan. Lehet vitatkozni (tűröm, de ezek mért adatok), a ház kb. 400 légköbméteres, télen 21 C hőmérsékletet tartottunk, az utolsó két évben 22 C-t.
Az én kazánom ionozációs gyújtású. Egy évig dolgoztak rajta a gyár és a szerviz szakemberei, hogy be tudjon gyújtani, mert hiába magyar a készülék, olasz elektronika volt benne és 3 gyújtási kísérlet után mindig leállt. Volt telünk, amikor naponta(!!!) , hajnali 2-kor lebattyogtam a pincébe, újraindítgatni, mert mindig leállt és hibára futott. Miután beállítotték az elektronikát toleránsabbra és kicserélték a gyújtó részt - utána már begyulladt.
Milyen szolgáltatói területhez tartozol?
Első olvasatra is reálisnak tűnik amit írsz. Szoktam én is írogatni, na nem minden nap hanem úgy hetente, ugyanabban az időpontban. Nálam is kb. 0,1-0,12m3-re jött ki gázzal a fürdés koponyánként, a villanybojlerem meg beletekert az órába 60kW körül egy hónapban / fő.
Ha nem 4 centi szigetelést tettél volna a házra hanem 15 centit, meg megcsináltad volna ezt rendesen a födémen és az aljzatban is, akkor a szigetelés előtti állapothoz képest a fele gázmennyiséged sem fogyna. Napkollektor és napkollektor között is van különbség, lehet kis befektetéssel is olyat csinálni aminek értelme is van. Mondjuk a kollektor 3-4m2 felületű, a folyadékot amit felmelegít pedig keringeted egy vagy két radiátorban. Nem nagy beruházás, persze csak akkor fog melegíteni a radiátor ha süt a nap. Viszont azokban az időszakokban legalább kevesebb gáz fogy. Ilyen célra mondjuk jobb és olcsóbb a sörkollektor, vagy valami hasonló. Ahogy olvasom néhányan nem hajlandók tudomásul venni hogy a kényelemért fizetni kell. Ahogy többe kerül egy luxusautó a zsigulinál, úgy egy 200m2-es ház rezsije sem annyi lesz mint egy 50m2-esé, amit még körbe is fűt a többi lakó. Akármibe, akárhogy ruház be, vagy megfeszül, akkor sem...
Az mindenesetre érdekes, hogy a fogyasztó nem tudja kontrollálni a számlát. A gáz minőségét nem tudjuk ellenőrizni, gyakorlatilag hasracsapás, vagy árbevételigény a meghatározó. Mint a lakótelepi fűtés. Nincs tökéletes módszer, a felső emeleteken gatyában izzadnak az emberek, az elsőn meg pulóverben fáznak.
TIGÁZ terület, Miskolc. Nem a legmelegebb csücske az országnak.
Amikor készült a hőszigetelés, akkor még nem volt elterjedt a10-15 cm-es szigetelés, én szerettem volna 6 cm-est, de egyéb okok miatt a kivitelezéssel lettek volna gondok. Mivel nem újként vettem a házat, emiatt az aljzatszigetelés sem volt járható (padlófűtés is van), a födémen van szigetelés. Annak idején készítettem excelben egy optimalizáló programot, ami szerint 2006-os árakon (anyag, munkabér, gázdíj) a 7-8 cm-es lett volna optimális. E fölött már csökken a megtakarítható energia aránya, mert az ablakon ugyanannyi energia megy ki, de az anyagköltség nő. Ha ma csinálnám 10cm-est tennék rá, hiszen ez nem csak télen jó, de az egyre melegebb nyarak miatt is.
A napkollektort azért is vetettem el, mert nyáron nincs szükség nagy mennyiségű meleg vízre (nincs medence), jobban esik a langyos, télen viszont felénk igen jellemző a köd és/vagy felhő, emiatt nem sok vizet zavarna az a kevés infravörös sugárzás, ami áthatol a párán. Napelemes kis erőművön gondolkodom, de még nincs döntés, építészeti jellegzetességek miatt. Én már túljutottam azon a kérdésen, hogy megtérül, nem térül. Ha megvan a pénz, akkor be kell ruházni, mert a hozam bőven meghaladja a banki kamatokat, és komfort is és az ingatlan értéke is nőhet. Az autó, a TV, a klíma sem térül meg - közgazdasági értelemben - legalábbis magánszemély számára, aztán mégis egyre több van belőlük.
Ahogy te csinálod, az tetszik. Jó a gondolatmenet, logikus vagy, következetes!
Itt egy olcsó új házépítési technika. Persze erről is csak sejthetjük mennyire időtálló.
Ez is panel. Csak más elemekből. Nálunk nem tudok cégről, aki ilyet készítene. Prokoncept van a szomszéd utcában is - az 3 nap alatt épült fel. Igaz egy mai épületben nem maga a szerkezet a sok (kb 25-30%), hanem a szakipar. Az egyik luxusépület amit építettünk 3 hónap alatt készült el hagyományos technológiával (4 szintes) és 2 év volt mire teljesen be lett fejezve , kulcsrakészen.
Azt írja a harmadik oldalon, hogy nálunk is van Debrecenben egy cég aki készíti. Nem gugliztam utána hogy mi a neve,mert annyira nem érdekel.
Igazad van . Bevallom engem sem villanyoz fel a betonpanel falszerkezet. A Prokoncept csak azért tetszett, mert eleve tartalmazza a hőszigetelést és szakaszosan is elkészíthető (sőt kötelező is szakaszosan építeni). Illetve a prokonceptbe előre is el lehet helyezni csövezést. Sőt nagyon variábilis, szinte legó. A kész panellel már meggyűlik az ember baja. Utólag valahogyan el kell burkolni a csöveket, vezetékeket. Azaz amit megspórol a réven , elveszíti a vámon. Ha már ilyen kész megoldás, akkor inkább a rönkház. Van felénk pár faépület, annak legalább megvan a személyes varázsa. Én is, amikor építkeztem mindent végigjártam. A földházak állnak a legközelebb a szívemhez - mint otthonok. El is mentem megnézni párat belülről. A könnyűszerkezetes is vonzott, de a rágcsálók és a hőmegtartóképesség teljes hiánya nem tetszett. Alapozni ugyanúgy kell, mint egy hagyományos házat. Láttam kompozit vályog és üvegszál megoldást - az a vizet nem bírja. Majdnem Ytong lett a vége, de mivel 17m egy hosszabb falszakasz a házon, azt nem lehetett Ytongból egyben megoldani a zsugorodási problémái miatt. Maradt a 38 N+F Porotherm. Ez tűrhető döntésnek bizonyult, mert erős, nincs zsugorodási gond, de a szilárdsága miatt aggódtam párszor, amikor a csövezés készült. Igaz - eddig alaptalanul - 14 éve már áll a ház . Egyedül a padlószigetelést csinálnám másképp, úgy ahogyan eredetileg akartam, nem hallgatnék az apósomra. A betonnal azért vannak ambivalens érzéseim, mert nagyon körülményes módosítani. Egy egyszerű tipli befúrásához is Hilti kell. Persze szilárdság oldalon ez jó, de hőérzet szempontjából és hótartó képesség felől meg nem. Talán a kisméretű tégla a legkorrektebb falazóanyag. Abban még nem csalódtam. Szüleim háza abból készült és 60 éve nincs vele gond. Jó a hőszigetelő és a hőmegtartó képessége is. Jó a szilárdsága stb.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |