Megfelelő vastagságban igen. Voltál már a parlamentben?

Kabátban.

Most beletetted a bogarat a fülembe, ezt meg fogom nézni közelebbről is (muszáj lesz, mert pont most vették meg a lakásomat). Tulajdonképpen majdnem ugyanaz mint a könnyűszerkezetes, csak egyszerűbb összerakni, így olcsóbb. Nem tudom mennyit problémáznak a hatóságok egy ilyen kivitelezésénél, de ezt tulajdonképpen és is meg tudnám csinálni magamnak, csak kell egy présgépet csinálni ami a ragasztás idejéig nyomva tartja a lapokat. És akkor mindjárt annak az árnak a fele, mert kb. annyi a munkadíj. Csináltam ilyet kicsiben, 2 centi nikecell és a két oldalán 8mm OSB, ha nem éri víz az OSB élét akkor örökös. Mondjuk pont ez a hátránya is. A könnyűszerkezetesben ha durván megsérül egy OSB lap vagy szétázik, akkor leszedik, és tesznek oda egy másikat. Itt viszont a ragasztottat nem lehet szétszedni, egyben kell cserélni mindenestől.
Amit igazából szeretnék az egy nagyon "költséghatékony" megoldás, csak nem tudom hogy hivatalosan ez mennyire kivitelezhető. Van egy telkem, amin nincs még közmű. Ásnék egy alapot, meg tennék rá egy ilyet, persze azt mondanám hogy ez nem lakóház lesz hanem csak egy melléképület, vagy hétvégi ház. Behúzatnám a villanyt meg a vizet (ha engedik) ezek ott mennek el a telek előtt, és idővel majd laknám. Vagy ez elképzelésnek is gyenge? És ki dönt igazából erről? Mert a jegyzővel meg a pógár úrral le tudnám vajazni.

Úgy hallottam, hogy 300m² alatt még építési engedély sem kell. Egy jogásznál aki tisztában van a mai szabályokkal megérdeklődheted.

Olyan ellentmondó szabályok és gyakorlatok vannak, hogy tényleg nem árt a helyi dolgokat ismerő ember. Engem például egy fűtetlen, különálló garázs hőtechnikai számításával túráztattak

Mennyibe kerülhet vajon kulcsra készen? Vakolásnál "simán" levakolják és kész?

Nyilván szigetelik. A szigeteletlen panel nem túl jó hőtároló és hőszigetelő. Viszont indulhatsz vele a panelprogramban

Már csak azért megérné

Ezzel erősen vitatkoznék. Oly pazarul szívja magába a légnedvességet, hogy öröm nézni. Ráadásul csodásat tágul tőle. Amikor építkezni kezdtem, egy eredetileg istállónak épített (de erre a célra szerencsére nem használt) épületben OSB-ből készítettem válaszfalakat és ajtókat, hogy az építkezés idején legyen hol laknunk. Az ősz beköszöntével a lakáson belül olyan mértékben megtágultak az OSB lapok, hogy a találkozási ponton lenyomták a vakolatot, és az ajtókat nem lehetett becsukni.
Ekkortájt jelentek meg az MFP lapok. Sima felületűek, könnyen megmunkálhatóak, és másfélszer szilárdabbak voltak az OSB-nél. Ráadásul még akkor sem szenvedtek méret vagy alakváltozást, ha eláztatták őket. Az új ház padlásterét teljesen ebből csináltam. Mivel anyagi okok miatt nem lett befejezve, ezért 11 éve éri a hideg, a meleg, a szigeteletlen cserepes-lemez tető alatt. Máig úgy néz ki az egész, mintha új lenne.
Aki nem ismeri ezt az anyagot, annak egy kis ismertető.

Ez kimondva szépnek tűnik, a valóságban már nem annyira.
Bejelentési kötelezettség van. Az engedélyeztetéstől csak annyiban különbözik, hogy nincs elbírálás. Minden mást ugyanúgy végig kell csinálni (terveztetés építésszel, bizonyos feltételek esetén statikus bevonásával, tervet be kell adni, stb.), egy minimális összeggel kerül csak kevesebbe az új rendszer.
Ráadásul lettek olyan buktatók, amik korábban nem voltak. Korábban akkor kezdhettél építeni, amikor mindenki rábólintott, ha mindent betartottál, senki semmibe nem szólhatott bele.
Az új rendszerben az esetleges kifogások utólag is érkezhetnek, amiből legrosszabb esetben bontás is lehet...
(Nem lakó, hanem tárolóépülettel, de végigcsináltuk. Egy több milliós projektnél spóroltunk néhány Pista királyost azzal, hogy "nem kellett" engedély. Szerencsére minden irányból "önmagunk szomszédai" vagyunk a témában, magunkba csak nem fogunk belekötni.)

Nagyon érdekes amit írsz. Én úgy vettem észre, hogy OSB és OSB között irtőzatos nagy szakadék tátong. Láttam design ajtót, ami OSB-ből készült és festés nélkül is gyönyörűen megmaradt olyannak amilyen - igaz látni, hogy rendesen csillog a műgyantától. Sajnos nálunk a tetőanyag vásárlást kiengedtem a kezemből. A nejem megvette a legolcsóbb OSB-t. Már az is fura volt, hogy pára hatására behullámosodott. Amit levágtunk maradékokat kitettem a tüzelőanyagok közé. Pillanatok alatt mállott szét. Csapnivaló. Ennek ellenére találkoztam nagyon jóval, több helyen is a szabad ég alatt. Egyébként magán a panelen a felszínen is látszik milyen minőség. Nem csak a csillogásából, hanem a darabolt faanyag méretéből, mintázatából. Ha túl sok a nagy darab benne - nincs rendesen eldolgozva. Nem is olyan szép a szemnek és sajnos nem is tartós.

Ma reggeli gyönyör a korábbi témához.
Szigethalmon, a főúton jött szembe a hókotró, és vastagon szórta a sót a porszáraz, jól tapadó útra.
Értelmetlen pazarlás és környezetszennyezés.

Pluszban még az autód gumija és alváza is örülni fog a sónak.

Jól vetted észre. Nagyon nem mindegy hogy ki gyártja az OSB-t és hogy milyet gyárt. A szerkezetét és vízállóságát tekintve van az 1,2,3,4, és vannak különféle gyártók. Nálunk a kereskedők leegyszerűsítik a dolgot, mert eldöntik helyetted és általában nem is tartanak mást mint a Kronospan-ból az OSB 3-at, ami a legvacakabb mind közül. A környékünkön körbejártam az összes fatelepet, OBI-t, mindent, de mindenhol csak ez van, a kérdésemre hogy miért pedig csak vállrángatással tudtak felelni.
Egy haverom dolgozott kültérben Kronospan-nal és Egger-rel is, azt mondta ég és föld a különbség a kettő között, előbbit nem is engedné forgalmazni. Egy kis OSB infó.

Vagy csak hittek az előrejelzésnek (amit az én mobilom is mutat: Szigetszentmiklóson legalábbis 12 órára havat jósol) és megelőzésképpen felszórták, hogy amikor elkezd esni, akkor mehessenek a fontosabb helyekre...

Megelőzésként szórnak, de nem azért, hogy ha elkezd esni a hó, akkor "fontosabb" helyre mehessenek. Azért szórnak megelőzésképpen, mert akkor a későbbiekben, ha jön egy olvadás és egy visszahűlés, már nem fog jegesedni, továbbá így nem fog mindenki káromkodni, amikor elindul a havazás.

Igen, de a múltkor azért szidták őket, mert az M3-ast nem szórták megelőzésképpen és "összejött" a nagy baleset ... !!

A hülyeségre nincs elleneszer. Autóztam én már ónos esőben, autópályán. Olyan szépen ment mindenki 35 - 40 km/h-s sebességgel, hogy öröm volt nézni.

Persze, de tudod, mikor a felelőst keresik, akkor a hivatalnokok, nyugodtan a légkondicionált szobáikban, tudnak passzusokat kikutatni ... !

Azért abban biztos lehetsz, hogy nem az út volt a hibás (vagy az árok, vagy az oszlop). Valahol az is kifogás keresés, hogy csúszott az út.

Pedig a kedvencem mikor a 10cm havat letapossák az autók 2cm jéggé, majd mikor egy kicsit melegszik felolvad, majd visszafagy, és lehet korcsolyázni.

Azt én imádom, olyankor derül ki hogy kik azok akiknek csak nyári jogosítványuk van. Csak sajnos ilyen már vagy 10 éve nincs, mert rögtön rászórják a sót, kása lesz belőle, amivel aztán a kerekek alaposan telerakják a dobokat. Aztán ha nincs a dobokban teljes egészében műanyag betét, akkor tavasszal lehet vakarózni hogy mitől szaporodtak meg a sárvédőn a rozsdafoltok...

Biatorbágyon megjött hozzá a hó is

Eszembe jutott időközben, hogy pusztán már a darabolásnál is kitűnik a különbség. Amikor jobb minőséget vágtam, olyan volt, mintha tényleg egy anyag lenne. A rosszabb minőségűnél meg rétegenként esett szét a körfűrészelés közben. Szinte mintha csak préselve lenne - gyanta nélkül.

Én csak annyit tennék hozzá, hogy minden körülmények közt az útviszonyoknak megfelelően kell közlekedni. Sajnos sokan az illetékes önkormányzatokta hárítják a felelősséget. ha balesetet szenvedtek miközben csúszós útnál nagy ködben városon belül 80 km/h val felcsavarodtak az oszlopra. Nem szeretném védeni a hanyag önkormányzatokat, de amikor elindulok és mondjuk a köd miatt nem látok 20cm- re sem vagy látom, hogy jeges az út, (független attól, hogy az illetékeseknek nem volt pénze , ideJe vagy kedve a jégmentesítésre) az én felelősségem, hogy olyan módon vezessek ami biztonságos mind a saját mind más közlekedő részére.
Volt már olyan tapasztalatom amikot összel akkora köd volt, hogy csak lépésben tudtam a főúton haladni mert semmit se láttam. Mégis egy BMW 90-100 körüli temoóval dudálva előzött meg. Biztos Vagyok benne, hogy ő sem látott jobban. Már csak azért is mert pár villanyoszloppal késöb találkoztam vele. Illetve a kocsija darabjaival.

Aki régebben vezet mint például én még tud télen vezetni. Amikor kezdtem nem igen volt téli-nyári gumi. A virsli diagonállal mentem télen nyáron a bogárkámmal. Akkoriban még hó is volt télen és a takarítás is csak a fő utakon volt jellemző, ott is elég lassan. Egy 20-25cm-es réteget napok alatt tudtak csak eltakarítani, azt is akkor, ha közben nem esett újabb.

Úgy úgy. Emlékszem többek között volt pörcnyomóm is (kispolszki). Délután esett vagy 20 centi hó, lassan abbahagyta, eldobáltam, és imádkoztam hogy reggelre ne essen több mert menni kellett melózni. Este későn jött az MTZ, eltolta, mondom szuper. Reggelre volt újabb 15 centi de azt csak részben tolták el, még esés közben. A pörcnyomón a nyári virsligumi, az is már közel tükörsimára kopva, de menni kellett. Volt az úton egy szakasz ahol egy keveset össze is hordott a szél, már szemre sem nézett ki jól. Nagy gáz, lendület, elöl a köténylemez tolta a havat de valahogy átment rajta...
Egy másik alkalommal kényszerből le kellett állnom az út szélére, persze utána elindulni már nem tudtam, meg sem moccant. Ráhúztam a szivatót hogy megemeljem az alapjáratot, betettem 1-be, kiszálltam és toltam az első oszlopnál fogva hogy segítsek a forgó keréknek.

Ehhez képest az az évi 3-4 havas nap nem egy tragédia. Még ezzel a mai iszonyatos 3-5cm hóval sem.

Régi szép idők, szerettem a hóban autózni. Akkor a 20-40 centis hó sokáig megvolt, mellékutcákban soha nem takarítva. Ez ha megolvadt, újra megfagyott, lett egész januárban buckás terepjégpálya. Kocsiban lapát, 2 deszka, zsákban homok. Volt, hogy méteres hóbuckákon át lapátoltam utat magamnak. Manapság ez a 2centi hó unalmas játék.

Eszkimónak teccik lenni?