Ha nem tudod megoldani a fényerőszabályzást, akkor használj MAX7219-es IC-t. Igaz, ez ebben a formában pazarlás, mert az IC is mátrix meghajtással vezérli a LED-eket és a fényerőszabályzás az aktív idők csökkentésével - növelésével van megoldva, amit meg lehet tenni a PIC-ben is.

Tudni tudok,de azoknak nagyon minimális az árama,amivel menne,így az neked nem hinném,hogy jó lenne(max 1-2mA).(MCP4021,MCP4361,...)Van ami külső jelre kapcsol,és van ami SPI,I2C-s.)
A másik lehetőség,hogy valami vonalmeghajtót teszel be(pl:74HC365,stb.) ,és 555-tel vezérled az engedélyező bemenetét .

Egy kapcsolási rajz sokat segítene.

Sziasztok!
Volna egy nagyon kezdő kérdésem.
A microchip féle MLA egy jónak tűnő dolog, de hogyan kehet belőle kibányászni a példákat amit később egy saját projectben tudok módosítani?
Már egy hete küzdök a problémával, eddig eredménytelenül.
Addig értem el, hogy a példaprojectet le tudom fordítani (jópár át nem aludt éjszaka erednénye.)
A fórumokon azt javasolják, hogy csomagoljam be a projectet, majd az új helyen ki és kész. Na ez az ami nem müködik!
Egy ujabb projecthemhez kéne usb hid csatlakozás (naná hogy az mcc-ben nincs, azt modják az mla-ból szedjem ki. Persze a hogyanról nagy a csend.
Vagyis van valami kezelhető módja annak hogy az mla példaprogramjaiból kinyerjek egy forrást és azt egy másik projectben hasznosítsam?
Ha valaki tudja a megoldást ossza meg velem az okosságot!

Ha ennyire nem megy, akkor csináld fordítva: a kiszemelt MLA projekthez add hozzá a saját hozzájárulásaidat! Ez a legegyszerűbb megközelítés.

A kérdésedre pedig az a válasz, hogy kigyűjtöd a projekt által hivatkozott fájlokat és vagy szigorúan megtartod az eredeti könyvtárstruktúrát, vagy pedig az általad kialakított könyvtárszerkezethez igazítasz minden #include hivatkozást és MPLAB könyvtárhivatkozást.

Hát igen. MplabX. Virtuális könytárakkal manupulál és még (jórészt) nem sikerült rájönnöm hogy fizikailag hol keressem, az MLA pedig tele van azonos nevű fileokkal.
A másik javaslat sem kezelhető, mert az usb csak egy lenne a sokból amit használnék, vagyis szét kéne hekázi a teljes MLA könyvtárat, így maradt az a megoldás hogy kimazsilázni és kimásolni (csak a teljesség kedvért másik meghajtóra).
Vagyis pillanatnyilag az látszik csak megoldásnak hogy másolatot készíteni róla ha hagyná magát, és azt aztán lehet mokólni kedvemre. Ha sikerülne megérteni az mla logikáját az sokat lendítene a helyzeten. Persze megoldható hogy a sok azonos nevű fileből egy debug során kiválasztom az igazit, de ez hatékonynak és követendőnek egyáltalán nem mondható. Mivel később más modulok is bele fognak kerülni, szerencsés lenne külön tartani őket és csak a közös részeket összeengedni, de ez még várat magára.

Szevasztok!
Már megint én
Ujabb problémám akadt amiről lepattantam.
Vettem egy PicKit4-et hogy az újabb chipeket is tudjam programozni. Hát semmi köze a 2-eshez amit régen használtam. Bevallom nem vagyok tőle hasra esve, de lehet hogy csak én nem tudom használni.
Vadi új pickit, vadi uj chip és

Valaki segítsen hogy ilyenkor mitévő legyek? Merre induljak el?

1. Config Bit-et rendben vannak (LVP, WDT, ha nem 8 bit a programozó lábak jó helyre vannak-e állítva [amúgy programozáshoz nem számít])
2. A PK 4 VDD lába látja a tápot/be van kapcsolva a táplába
3. A PK 4 Program Options-be vedd le a programozási sebességet Low-ra

Amúgy a PICKit 4-nek high end controller-nél jön ki az igazi előnye mert PIC32-őt kb ICD3 sebességgel tud programozni és debug-olni (talán egy két ponton jobb is)

Köszi, közben megoldódott. Bizonyára valami kosz volt az adapterben (lassan már 20 éves és nem használtan). Kapott egy forróvizes zuhanyt kikeféltem és kiszárítottam. Most jónak tűnik de ki fogom dobni. Érdekes hibákat produkált.

Sziasztok.

Sikerült szert tennem egy ún. "NIGHTPIC" fejlesztő környezetre amiben Basic nyelven lehet programozni de be lehet szúrni ASM kódokat / rutinokat is. Öröm az ürömben hogy semmi leírásom nincs hozzá. Ezt a programot anno kb a 80 as évek közepe - vége táján a Rádiótechnika újság szerkesztőségében lehetett megvenni és Vörös Tamás tollából született hozzá részletes leírás. Nincs ez meg valakinek? Utasításkészlet.. stb

Leírás nélküli, nagy valószínűséggel régóta nem fejleszetett és ezáltal elavult szoftverrel érdemes foglalkozni?

Pontosabban 2000 évek eleji fejlesztés ....
2000 évek elején 2002-2006 közti Rádiótechnika évkönyvekben vannak fejezetek írva erröl a fejlesztő környezetről .
Jobb esetben a www.radiovilag.hu oldalon is talalsz irast errol .

Itt még emlegetik:

softverek 2007es havi számot is emlegetik hozzá

PICPROG V 2.5 PIC-ÉGETŐ PROGRAM

Szia!
Nekem meg van ez az irodalom. Őszintén szólva nem rágtam át rajta magam, de elvileg minden kérdés érintve van. Persze azt nem tudom, hogy ez elég lesz-e vagy sem.

Sziasztok!
Ez a "NIGHTPIC" nekem is megvolt.Ebből jöttek az első sikerélmények. Nagyon hasonlít a Proton Basic-re, szerintem ebből merítette a szerző.Erről az oldalról letölthető ingyenes fordító, lista is megvan, mely PIC-ekre enged ingyen fordítani.
Folyamatosan fejlesztik,szerintem nagyon jó és egyszerű.Még néhány oldal:
Bővebben: Link
Bővebben: Link

Great Cow Basic ingyenes fejlesztő környezet

Köszönöm a válaszokat mindenkinek a NIGHTPIC el kapcsolatban, lehet elavult és már régóta nem fejlesztették, de kíváncsiságból kipróbálnám. ASM ben faragom a biteket kezdő szinten, ez jóval
egyszerűbbnek tűnik.

Szia!

Még ezt is javasolnám neked, ha csak a BASIC érdekel. 2 K szóig ingyenes.
Mikro basic

Köszönöm, meglesem.

Sziasztok.
Lehet hogy csak én érzem úgy hogy zsákutca a BASIC. A legtöbb segítség és példa c-ben íródott. Ha már beesik valami buszos periféria, és nem elég a be/kimeneteket kombinálgatni, basic-ben .....sportos.

J.

Egy szervo motort szeretnék vezérelni PIC-el (PIC24FJ256GB106).
Ehhez 50Hz-es jelet kéne előállítani, 1-2ms-os kitöltéssel.
Az 1ms az egyik végkitérés, a 2ms a másik, és lehetőleg minél nagyobb felbontásban szeretném állítani az értéket.
Ha jól láttam PWM modullal nem igazán jó a dolog, mert túl nagy lépésekben lehetne csak állítani (kevés pozició).
Próbáltam timer megszakítással, 1us-os túlcsordulással, számolgatom az impulzus hosszát ... de ekkor úgy tűnik már a főprogramra nem jut ideje a procinak.
Lehet teljesen rossz fel indultam el? Van valakinek esetleg egy jó ötlete a problémámra?
(Lehetőleg CCS-C-ben)

Hello! "Lehet teljesen rossz fel indultam el?" Vélhetően igen, de tőlem ne várj C megoldást.
Ha a timert feltöltőd a 20ms-nak megfelelő értékkel és az lejár, képződik egy megszakítás. Abban beállítod a kimentet és újra töltőd a timert az 1-2ms-nak megfelelő értékel. Ha ez is lejár, képződik egy megszakítás, mire törlöd a kimentet. Így 20ms-onként csak két megszakítás képződik.

Szia!
Mind a kettő út járható.
A kiválasztott mikrovezérlőben van 16 bites pwm, amivel túlságosan finoman is tudod állítani a kitöltés. Célszerűen olyan előosztót választanék a pwm-hez kiválasztott timer-nek, amivel mondjuk 1usec-cel számolna. A számolás 20000-ig menne. A kitöltési tényezőt értelemszerűen 1000 és 2000 között állítod.
Lehet szoftveresen, megszakításokkal is, de ebben az esetben érdemes annyira durvára választani a felbontást, ami még elfogadható. Általában a szervók vezérlésénél meg szoktak elégedni kb. 8 bites felbontással, ami azt jelenti, hogy kb. 4usec-enként kellene számolgatni. A kiválasztott processzorral ezt szerintem megoldható.
Sajnos C-ben nem vagyok otthon, így programmal nem tudok segíteni.

Szia!

Nagyban javíthatod a PWM felbontását a szervóhoz, ha az 50 Hz-t felemeled 200 Hz-ra.
Némely szervó még a 250 Hz-t is elbírja. Azért van 20msec megadva jelszélességnek, mert kb 25msec-ig hajlandó várni a szervó vezérlője az újabb jelre. Addig, ha csak nem kap újabb utasítást, az előző szerint cselekszik. 5msec-enként nyugodtan frissíthető a parancs, de némely szervó 4 msec-enként is elfogad újat. Ez azért van így, hogy egy csatornán több szervót is lehessen vezérelni. Én vezéreltem már egyszerre 4 szervót egymástól teljesen függetlenül egy PIC18F14K22-essel, aminek csak egy pwm-je van, de 4 különböző lábra tudja kitenni. 4 msec-enként váltottam a lábakat, mindíg más kitöltést adva. Ez még így is csak kb 60 pozíció, de talán elég ahhoz, amit szeretnél.

Sziasztok,

Miért nem tudom debug-olni, léptetni?
Maga a program fut csak a debug -olás nem megy, a debug gombok is inaktívak.

Köszönöm.

"debug main project"-re rányomtál?

Igen, azután sem aktívak a gombok.

Ilyenkor besüti debug módra? Vagy mi a hibaüzenet?

Nincs hibaüzenet. Olyan, mint amikor fut a program.
A baj csak az, hogy a breakpoint-nál nem áll meg.

Ennek lehet köze hozzá?