Tetszett az erősítőd külsőre és hangra is nagyon ottvan

Igen az szól amiről beszéltünk. Nagyot szól így fülre. Meghajtja a két DC2050-est rendesen. Így belegondolva lehet, hogy a PL36 PP-t már nem tudnám rajta kihasználni.

Örülök akkor hogy tetszik, én kicsit elfogult vagyok, de így ok , hogy egy szubjektiv fül is jóvá hagyja.

Ami a 6P14P-t illeti, ha nem bánod egyszer átugranék egy röpke fülelésre nagyon kiváncsi vagyok egy PP-re is végre, eddig csak SE-t hallottam, mostmár érdekel a PP is.
Üdv.

OK. Gyere bátran. Ha meghallod akkor rákapcsolsz majd a PCL86 építésében. Azért ebben van kraft egy SE-hez képest. Itt már nem fullad be egy-egy erőteljesebb mélytől.

Próbáld majd ki a két használt 6P14P-t az EL84-ek helyett.

jajj, csak ne mondd, mert már most leszaladnék Dombóvárra , Müszi barátomhoz a PCL-ekért, útközbe meg tekerném a kimenőket, már alig várom, hogy egy kis levegőhöz jussak a sok melótól és végre nekiálljak a PCL-nek.
A 6P-ket kipróbálom, kiváncsi vagyok lesz e változás.

Mit gondolsz érdemes a PP elé is tenni előfokot? Nekem az EL-nél rengeteget dobott rajta, a PP nél mi a helyzet?

Ha a jelforrásod nem ad ki elfogadható hangot akkor az se fog hangszín korrekció nélkül jól szólni. Nekem egyikben sincs hangszín. Ha számítógépről megy a zene (minimum 256, 320-as mp3) Akkor kell a hangszínnel babrálni. De az a gépben adott. Ha csak simán rákötöm a CD lejátszóra akkor nincs szükség hangszínszabályzóra.

Az elméletét én is ismerem, csak gyakorlati tapasztalatom nem volt eddig vele. Inkább az a bajom, hogy nem igazán hallok különbséget, lehet, hogy az a fojtó túl kicsi? Vagy a soros ellenállás rontja le a hatását? A kondikat hagytam, nem variáltam velük. A folyási szög így is nagyobb a szokásosnál, mert egy 100 Ohm van sorban a primer tekerccsel. Az 1., és 2. puffer is 220 µF . Ezeket nem "molesztálom", még holnap "kipihent" füllel ráhallgatok, de lehet, hogy itt már "játszik" a bútorlap fűrészelés (tüzelőnek), nem éppen egy csendes elfoglaltság. Órákig "cseng" utána a fülem. Már legalább 20 q-t összevágtam.

Janikám, Te raktál már fojtót valamibe?
Egyszer - még az elején - már elkerült tőlem egy EL84 SE, abba küldtem egy fojtót (már nem emlékszem, milyet). Mikor a srác beépítette, akkor azt mondta, hogy teljesen más erősítőt kapott, ami jobb lett, mint anélkül. Én meg nem hallok egy kis változást sem. Ennyire süket lennék már? Igaz, azt sem hallottam, de nagyon határozottan állították.

Nem vagy süket Egyébként én sem hallottam semmi különbséget fojtóval. Egyszer még az EL84 SE-nél kipróbáltam. Aztán maradt azn RC-szűrés.

Nagyon melegítik a csövek a nyákot. Tűz forró rajta a katód hidegítő kondi is. Kicserélem a 100µF kondikat és akkor már hosszú lábbal 220-at forraszok bele.

Jópár éve csak SE-kkel kisérletezek. Külső tápegységet használok, sajnos csak egy anódtrafó/egyenirányítócső dolgozik benne 10µF-os fóliakondi a puffer, utána két fojtó segítségével különválik a két oldal anódfeszültsége. Szűrőkondi mindössze 110µF 70 mA terhelés mellett. Tapasztalatom az, hogy az erősítők nagyon érzékenyek a tápegység mibenlétére. A fojtós szűrésről csak jót mondhatok.

Ha így csináltam volna meg elsőre, nem akarnám átvariálni, mert így is jó. Csak nem jobb hallhatóan, mint az RC szűrés.

Lehet-e tudni a fojtó mekkora áramot tud?

Ha fojtót raksz egy erősítőbe, akkor a az erősítőd egy kategóriát ugrik felfelé. Amikor én próbálgattam az EAG EA-080-at fojtóval, és anélkül akkor a következőkre lettem figyelmes: A fojtó nélküli hang élces, olyan recés hatású, torzabbnak hangzik, a rossz hatásfokú szűrés miatt, (a hangba belehallatszik a tápfesz egyenetlensége, de nem a búgás, nagyobb leütéseknél jobban megszívja a tápot, nincs benne annyi tartalék és erő) és az egész sztereo hangkép összemosottabb. Miután beraktam a fojtókat a tápba a hang kitisztult a jó hatásfokú szűrés miatt, lágyabb lesz a hangzás, nem bántja az ember fülét ez a recésség, mert megszűnt, a hangot inkább bársonyosnak mondanám, mintha bársonyt és selymet simogatna az ember. A sztereo színpad pedig kiszélesedik, megnő a térhatás, sokkal jobban elhelyezhetők a zenészek a színpadon. Nagyjából ennyi a szubjektív élményem a fojtókkal kapcsolatban.
Majd ezeket próbáld megfigyelni.
Na most én úgy csináltam, hogy a végcső elé is és az előerősítő rész elé is tettem egy fojtót. A méretét pedig úgy érdemes megválasztani, hogy a végcső elé egy nagyobbat, mondjuk 15-20H-set, az előerősítő elé pedig 8-10H-set érdemes választani. Nekem két-két 10H-s van csatornánként. Sokat javult tőle az erősítő.

Nagyon zsír ez a vas! Csak nem az EILOR cég terméke? Szerinted ezzel átvasalhatom az EAG AE-782/A kimenőit ha jó bele az M85-ös csévetest? Az amorf magokról én is sok jót hallottam, csak brutálisan drága. Sok különbség van a régi BEAG vasakhoz képest?

Fojtó !
Van mikor teszek, van mikor nem (helyhiány). Hangszererősítőknél lettem figyelmes arra, hogy a kiszajú fokozatoknál az egyértelműen a SI egyenirányítok által okozott magasabb frekvenciás zajokat igen jól csillapítja, valamint valóban egy "lágyabb" hangzást kölcsönöz neki . Hi-Fi : bár mondják, hogy micsoda magasátvitel lesza fojtóktól, én mégis azt tapasztaltam, hogy a magas hangok átvitelét füllel "mérve" korlátozza, de mégis egy "melegebb" , "kerekebb" hangzás az eredmény. A két csatornát külön-külön LC szűréssel táplálva az áthallás sokkal kisebb, mint RC esetén, de még egy db, az anód, és segédrács között alkalmazott dojtó esetén is , szerintem ez okozhatja a jobb térérzetet. brummelnyomásban nem jobb - szerintem - egy jól méretezett CRC szűrőkörnél, de csöves egyenirányítással ugye a pufferkondenzátorok értéke korlátozott. Egy egyenirányító csőről tudok csak, ami a tapasztalataim szerint "elbírja" a 100 µF-os első puffert, az EZ81. Bár az adatlapja szerint max 50-60 µF lehet, nem "panaszkodott" még eddig a 100-ra sem.
ennyi

Valami nagyon nem stimmel ott a fesz kétszerezőnél, ha csak -140 V van a -190 V helyén (ha 80 V-os a trafó tekercse).
Igaza volt köbzolinak, ott brummentesnek kellett volna lenni a tápodnak az eredeti felállásban is, azzal a 2-3 mA áramfelvétellel.
Két egyutas egyenirányítás van simán sorbakötve, 80*1,3*2=208 (V), 3 mA-el a 4,7 Kohmon esik 4700*0,003=14 (V), maradni kell kb. 208 V-14 V= 194 V-nak terhelten.
Vagy rosszul van kötve valami (pl. az alsó dióda, kondi), vagy rosszak a kondik, másképpen nem lehet -140 V-od. Ahhoz, hogy a 4,7 K-n 70 V essen, ahhoz a kb. 3 mA helyett 15 mA-nek kellene folyni a 12BH7 második triódáján, de akkor nem lenne jó a 6C33C rácselőfesze ez miatt, tehát nem a nagy terhelés borítja a fesz kétszerezöt. Végfokok is mennek ilyen fesz kétszerezővel, én is csináltam már sztereo végfokhoz is, a Beag-nak az AEX 650-ese is ilyen, nem eshet le 140 V-ig a fesz-ed (80 V-os tekercsről), csak súlyos hiba miatt.

[quote]A fojtó nélküli hang élces, olyan recés hatású, torzabbnak hangzik....és az egész sztereo hangkép összemosottabb. Miután beraktam a fojtókat a tápba a hang kitisztult.... lágyabb lesz a hangzás, nem bántja az ember fülét ez a recésség, mert megszűnt, a hangot inkább bársonyosnak mondanám, mintha bársonyt és selymet simogatna az ember. A sztereo színpad pedig kiszélesedik, megnő a térhatás, sokkal jobban elhelyezhetők a zenészek a színpadon. Nagyjából ennyi a szubjektív élményem a fojtókkal kapcsolatban.

Pont ugyanezt mondanám én is, talán a "lágyabb" kifejezés helyett "simább"-at használnék inkább.

Szakmailag jobban sikerült megfogalmaznod a fojtó hatásait mint nekem, én csak a fülemre, és szubjektív élményeimre hagyatkozhattam, mivel sajnos szkópom nincs, hogy kimérhetem volna. De így már nekem is világos miért lesz jobb a térhatás, és azt sem tudtam, hogy ez a reszelős élces hang a félvezetők zaja miatt van.
Sajnos az EZ81 sem bír 50µF-nál többet szűrésnek, az adatlapjában is ez a maximalizált érték. Hagyományos beállításban azért nem lehet nagyobb értékű szűrőkondit tenni, mint ami a katalógusban bent van, mert a kondi amikor üres, akkor nagy induló áramot vesz fel, és a részlegesen felfűtött katódnak kell ezt a nagy induló áramot kiszolgálni. A katód emittálóképességét így nagyon megterheli, hogy a bekapcsolás után még nincs teljesen felfűtve, és hamarabb tönkremegy a katód. Akkor lehet nagyobb kondit tenni szűrésnek, ha van egy késleltető áramkör a tápegységben, ami csak akkor kapcsolja rá az anódáramot miután minden cső felfűtött, ebben az egy esetben nem fog panaszkodni egyik cső sem. Ezért van maximalizálva minden egyenirányító csőnél a szűrőkondi max. értéke. Többek közt emiatt kell a diódás egyenirányításhoz is egy késleltetőt tenni, mert az meg a drága jó végcsöveket teszi tönkre hamar.

Hello

Nekem csak annyi tapasztalatom van a fojtókkal, hogy nekem nagyon bevált, amit a GU50 be beletettem. fojtó nélkül óriási brumm volt, és a fojtóval egyszerűen eltűnt minden.

Íme egy rajz, amit én megépítettem a GU-ba, és nagyon bevált. Sokkal dinamikusabb lett tőle.
És furcsa, de csak 1,6H-s a fojtó és egy SM55-ös hiperszil magon van. Mindössze 6V esik rajta

Ami még fontos szerintem, hogy a fojtó előtti és utáni kapacitásértékek 1:2 legyen. és persze a hidegítőkondik is lényegesek. Remélem tudtam segíteni.

Igen, igazad van az egyenirányító csövek terhelhetőségét illetően. Erre nekem is nagyon jó példa az AV760/C-m ott 2 db AZ4 egyenirányít, és 2 db 22µF-os kondi van sorba kötve az igen magas (930V-os) feszültség miatt, így az eredő pufferkapacitás, ami a 2 AZ4 katódját terheli, az mindössze 11uF. És semmi brumm Persze ez 930V feszültségre töltve óriási energiát ad a végfokozatnak. Meg ugye az AZ4 már más tészta, mert az direktfűtésű, ott a katódon szinte azonnal (1,5mp alatt) megjelenik a teljes anódfeszültség.
Amúgy én is csak SE-be teszek fojtót. PP-ben, ha jól van összeszerelve, és szimmetrikus a kimenő, akkor nem keletkezik számottevő brumm.

Egy kicsit több adat Imi által a Lomexben fellelt trafókhoz, itt található

Talán mégsem PRC

Átnéztem legalább 10-szer és nem láttam elkötést,most kipróbálom másik kondikkal,ha a kapcsolási rajz jó , akkor ennek is mennie kell.

Hát ezt nem tudom csak az anyaga M111-35N.
Biztos át lehetne vele vasalni, csak Neked nem elég 2 M85B pakettnyi.
Úgy nem próbáltam, hogy milyen egy egyforma tekercs egy Beag vassal és milyen ezzel.
Volt Beag vasam, de azon másabb tekercs volt az nem volt annyira nyerő. lehet hogy a vas, de lehet hogy a tekercs nem volt eléggé eltalálva.

Lehettek rosszak az elkók is amiket próbáltál, én is jártam már úgy, hogy akciósan raktárban elfekvő elkókat vettem és használatbavétel előtt meg kellett formázni, még szerencse hogy észrevettem időben a melegedést. Ha ilyen elkót az ember berak egy áramkorlátozás nélküli áramkörbe, könnyen előfordulhat, hogy tönkremegy mielőtt magához térne.
Most már minden nagyobb feszültségű elkót kipróbálok beépítés előtt, ha nem ismerem az előéletét (egy sima egyutas egyenirányítóba helyezem puffernek, sorbakötök vele egy 50 K-s ellenállást, és megnézem milyen gyorsan szalad fel rajt a feszültség, ha lassúnak találom és messze áll meg a növekedés a váltófesz 1,4 szeresétől, akkor formázom).

Azt szeretném kérdezni tőletek, hogy Siba Feri bácsinak volt tanítványa? Úgy hallottam hogy igen. Ismeritek esetleg? Anno én is kérdeztem Feri bácsitól, hogy megtanítana-e engem a trafótekerés művészetére, de sajnos erre már nem került sor. Én még mindig nagyon szívesen megtanulnám a kimenőkészítést, csak nincs kitől megtanulni. Lenne elég türelmem, és kitartásom a kimenők elkészítéséhez, elpepecselni az apró részletekkel, hogy tökéletes legyen. Nem tudtok valakit akitől megtanulhatnám? Azt tudjátok hol vette Feri bácsi a vasakat meg a csévét? Azt tudom, hogy a többi szükséges eszköz, a tekercselő drót, meg a sokféle szigetelő anyag a Villértnél beszerezhető.

Üdv Geri

Szia, huzalt szoktak árulni az apróhirdetésben, olcsóbban mint a boltba vennéd, vasakat konkrétan most nem tudok, de az is szokott lenni, esetleg keresd meg locando damb-ot, én tőle vettem 4 vasat 2000-ért, a tekercselés művészetére és Köbzoli "bácsi"-t tudom, ő ennek (és másnak is) nagy tudója. Tudom ezért most a fejemet veszi így is sok mindenkinek segít, de arany szíve van és ha ráér biztosan segít.
Üdv.

Akkor ezek a trafók lengyel gyártmányok lennének ?

A főoldalon mintha arról írnának, hogy ők gyártják és forgalmazzák a környező országokban nekem legalábbis ez "jön át"...

Jó lenne tudni biztosan mert lehet, hogy a Lengyelek csak importálják Kínából.

Kicseréltem minden elkót,délután tudtam venni, és gyönyörűen beállt a negativ fesz. Mostmár minden rendben működik. Maratok neki egy új nyákot és átrakom az alkatrészeket,mert a sok forrasztás kivégezte. Toroid trafó zúgását házilag lehet csökkenteni ? Elég szorosnak látszódik rajta a fólia , lakk nemhiszem hogy beszivárogna.

Örülök, hogy jó lett, és annak is hogy megjártunk vele egy elég hosszú utat, bár az erősítő szempontjából lehet, hogy szükségtelenül, de tapasztalatszerzés szempontjából mindenképpen hasznosan. Hajszál híján rossz alakatrészekkel is jó erősítőt építettél.
Trafó kapcsán nemigen tudok mit mondani, lakkozáson kívül nem hinném, hogy sok lehetőség lenne. A trafót meg lehet próbálni rugalmasan felfogatni, attól biztosan csökken (akár hallásküszöb alá) a zaja. Kipróbáláshoz elég, ha leveszed a helyéről, és ráteszed pár radírdarabra, ha úgy nem hallani a hangját, akkor már csak fantázia kérdése a végleges megoldás.