A harmadik képről jut eszembe - van két ESM112 390 zéner diódám és ha megfelelő lenne én betenném ezeket is védelemnek a főkörbe . Tudom a modulokban is vannak zénerek de nyugodtabb lennék így . Tehát érdemes lenne két ellenállással együtt alkalmazni -- vagy inkább varisztorokat ?

Pontosabban Magicwave 2000

Ez az Olasz! A Colt1300 Szlovák

Elég lenne 350Voltos is! 1.5KE350 suppressor! Én ezt használtam az IGBT modulon egy-egy darabot védelemnek,de már nem használok! A pufferek 450Voltosak az IGBT 600V graetz 1000V akkor meg minek!
Az alacsony hálózati fesz okoz többször gondot pl. falvakban ahol gyenge a trafó!
Na ezért megint kapok!

Urak!
Egy kérdés.Melyik ferritből tudom én elkészíteni az áramváltómat.Tekertem egyet, de az gyanús, az itt olvasottak alapján,hogy nem lesz megfelelő.Egy PC alaplapból szedtem ki egy zöld színű,kb 18-20 mm átmérőjű ferritet,amin akkora a luk,tekercselés,szigetelés után,hogy épp átfér a primer vezetéke.zóta voltam Pesten ,vettem pár vasat,van ami meg van tekerve hálózati zavarszűrőnek,és van kopasz.Ha el kell bontani valamelyiket,az nem probléma.
Köszönöm.
István

Sanyi,tekertél egy meghajtót toroidra,megtennéd,hogy az LCM3 műszereddel megmérnéd az egyik tekercs induktivitását (?) a többi legyen nyitott méréskor.Milyen színű volt a mag,amire ezt készítetted?
Köszönöm!

Ui:vottokar kollégától is kértem,hogy az EE akármire készített meghajtótrafó tekercsét mérje meg hasonlóképpen,de biztosan elsiklott felette,tudom,van egyéb dolga is.

A Weld1 képen egy rezonáns elven működő teljeshidas inverter van. (A trafó szórási induktivitását hangolja ki soros C taggal üzemi frekvenciára) A légrés a nagy mágnesezési áram miatt van benne, ami a ZVS-hez kell.
A mágnesbetéteket is láthatod benne amivel csökkentik az örvényáramú veszteséget.

A két baloldali nagy valószínűséggel iron powder, vagyis porvas. Ezeknek kicsi az Al-je, nem erre a célra valók, hanem mondjuk kimeneti simító fojtótekcsnek, tápok kimenetére. ( ezt most hagyjuk, de ha valakit érdekel, elmondom, hogy mi a különbség )

A két jobb oldali valószínű sima ferrit, bármelyiket használhatod. Amire most meg vannak tekerve, az szimetrikus RF zavarszűrő fojtótekercs.

Bal felső porvas, bal alsó szintén az, jobb felső ferrit, de nem jó nagy frekire...
A jobb alsóval kéne próbálkoznod.

"Na ezért megint kapok!"

Mert?

Az az igazság, hogy a tranyók túlfesz elleni védelmét inkább snubberekkel szoktuk megcsinálni. De azért ehhez hozzátartozik az, hogy az abban levő ellenállás nagyon melegszik. Tehát, hogy a tranyón ne legyen túlfeszültség beépítünk néhány alkatrészt, ami az össz hatásfokba már belelátszik, vagyis viszonylag tetemes energiaveszteség árán tűntetjük el a túlfeszt a tranyókról. Ha ezt nem tesszük, akkor a tranyók úgy működnek, mint egy zener dióda, tehát ők maguk eszik meg a túlfeszültséget, illetve a körben levő szórási ( szerelési ) induktivitásokban tárolt energiát! Ez hatásfok szempontjából nem rossz, mert a snubberek többet esznek, tehát, nem túl szép megoldás. Viszont, nem a tranyókon lesz ez a töbletdisszipáció. A supressorokat, bár már régen vannak, sose próbáltam ilyen célra, bár biztos vagyok benne, hogy jó lenne. Különösen az egyirányúak, mert azoknak a megszólalási idejük valami hihetetlenül rövid. Azért azt nem szabad elfelejteni, hogy ők fogják megenni a szórásokban tárolt energiát, tehát, melegedni fognak. Ezért is nagyon fontos a nyák kialakítása, hogy ez a szerelési induktivitás a lehető legkisebb legyen. Aki arra "vetemedik", hogy maga tervez nyákot, az olvassa el a hozzászólásomat ebben a topicban:

http://www.hobbielektronika.hu/forum/topic_8538.html?pg=40&pcount=1...er=ASC

( Főkör1.PDF ) Kicsit célszerű hátrafelé is lapozni, mert ott is van magyarázat. )

Végül is, a tranyók, akár be is cénerelhetnek, ha a megengedhető disszipációt nem haladjuk túl, akkor nincs gond, bár én ezt sosem használtam ki.

Az a baj, vagy szerencse (?), hogy egy ferritre elkészült áramváltónak sok menetet kell tartalmaznia, különben a saját mágnesezőárama nagyon belelátszik a szekunder feszültségbe. ( olyan, mintha telítene ) Ha meg sok menet van, akkor kicsi lesz az indukció a vasban, ( mondjuk 20...50 mT ) tehát, a veszteség is kicsi lesz, hiába megy nagy frekin.
Egyébként meg az a jó ferrit, aminek van ilyen helyes kis talpa, amire a drótvégeket ki lehet kötni. Nincs rondább, mint mikor a drótok össze-vissza mennek a nyákon...

Nagyon lényeges kérdés! És a többi vasmagra tekert trafónál is tudni kellene...

Szia Gábor csak, hogy itt vagy!
Porvasra is tekertem az nem jó! Viszont ferrit gyűrűre is tekertem (fekete mint a szurok) az jónak tűnik! Megfogom mérni!

Köszi a választ! Jó lenne látni egy ilyen kapcsolást!?

Röviden! Egyet értek!

Hello.
Engem érdekelne, mi az előnye a porvasnak a ferrithez képest szűrő-fojtó szerepben.

A ferrit gyűrű tekercsi 655uH a ferrit mérete 20x12x10mm!
Az E20-ast is megmérem majd egy kis türelem!

Na fene,amikor említettem,senkit nem érdekelt,de sebaj,Íme sasold Sanyi!

Így igaz!
Magamból kiindulva,a gyengébb tudásúak és mások is,sokkal könnyebben tudnák leellenőrizni,hogy az általuk készített trafó olyan é mint ami kell,vagy más vasat kell keresniük,ha már a menetszám adott.

Csak ez a kettő van . De tudod ,hogy én háromfázisút építek és teljes hidast . Az IGBT modulok 1200V-osak de ezeket is meg akarom védeni . Mivel a bemenet 560V és ide teszek sorba két 20mm-es 300V-os varisztort két ellenállással párhuzamosan de valamelyik inverteres fórumon olvastam a varisztorok tökéletlenségéről ill. ,hogy a zénerek jobbak erre a célra . Ezért gondoltam .hogy még két ilyen nagyobb teljesítményű és feszültségű zéner nem árt ha benne van (én nem törekszem a kis méretekre -- annak is örülnék ha működne az általam készített inverter ).

Köszönöm a válaszokat,én kapásból a baloldaliak közül választottam volna.(Ebben nincs politika,sőt..).Ferritnek kértem a gyűrűt a boltba,meg úgy is van a neten aposztrofálva.
Na mindegy .Holnap tekerek.
Üdv
István

A porvasat úgy csinálják, hogy a vasport, ami mindenféle anyagból áll, tehát nem csak vas, összekeverik egy kis ragasztóval, gondolom műgyantával, aztán formába öntik, vagy préselik? valami ilyesmi. Lényege, hogy a gyanta, meg a vaspor mennyiségével lehet szabályozni az Al tényezőt, vagyis hát a mágneses vezezetőképességet. Tehát, ezekben van légrés, csak elosztva a vasszemcsék között. Előnyük, hogy olcsóbbak általában mint a ferritek. ( Azért van belőlük nagyon drága is. ) Ahhoz, hogy a ferrit ( most mindegy, hogy milyen alakú ) jó legyen mondjuk egy kapcsi táp kimenetére, el kell bírnia a kimeneten folyó áram egyenáramú összetevőjét, vagyis, arra nem telíthet be. Ezért, légrést kell bele tenni. Ezt vagy úgy, hogy te teszel bele légrést, vagy gyárilag beleköszörülik. De láttam már toroidot is és gyárilag bele volt köszörülve a légrés. Talán Krupp gyártmány? De sikitóval nem nehéz belevágni.

Bocsánat Gábor! Nem siklottam el felette, csak elfelejtettem megírni, hogy nem rendelkezem induktivítás mérővel és sajnos nem tudok mérési eredményt produkálni.
A felcserélt tekercs sorrendű mérést is csesztem még elvégezni.. ég a képem.

Készítettem még pár képet különböző típusú fet-eket használva az impulzustrafó meghajtására. (ellenállást nem cseréltem első körben) Sajna katt fórumtárs által javasolt IRF520-asom nem volt, csak 530-as. Az ő eredményei is szerepelnek itt. Meg van még egy P2N80 (800V 2,4A) és egy IRFI634 (250V 8,1A) is.
Amennyire én gondolom, bár a P2N80 kicsi Qg-vel rendelkezik (12nC), de a nagy ellenállása (6.3R) ide alkalmatlanná teszi.
Szerintem ezen fetek közül az IRF530 tűnik a legjobbnak, mert mintha leheletnyivel jobb lenne a fet gate-jén a jel felfutás, de ezt nem látom a zeneren való feszültség meredekségén. De lehet, hogy itt nem is a trafó lassit, hanem az IGBT-t meghajtó IRFD120.

Hát igen, a 6,3 ohmos csatornaellenállás nagyon nagy. De hát ez egy 800 V-os FET, nem idevaló. Látszik is, hogy a jel a 12 V-ról szépen csökken lefelé, ahogy nő a bekapcsolási idő folyamán a trafó árama, úgy nő a tranyón eső feszültség is, persze, hogy csökken a kimeneten a feszültség.
A másik kettő viszont jó ilyen szempontból. Ha megfigyeled, akkor az IRF 530-al a kék sugár kétszer kisebb idő alatt fut fel, mint az 540-el. Vagyis ez nem 500 ns, hanem 250 alatt van. Nagyon nem mindegy! Csökkentsd le a 22 ohmos gate ellenállást, még jobb lesz. Ha lenne egy rendes szkóp, sokkal hitelesebb képet kapnál, de azért így is meg lehet itélni. A valóságban ennél jobbak az eredmények.
Kicsit foglalkozni kellene a szekunder oldallal is, na majd megnézem szimulátorban, hogy mit lehetne csinálni vele, hogy kevesebb legyen a fogyasztása. Az a 200 ohmos ellenállás ... hát nekem nagyon furcsa. Egyébként, oda is nagyon dukálna egy IRF 530 az IRF120 helyett. Ez utóbbi kicsi oda...

Bocsánat Gábor, most tudtam csak megcsinálni a tekercs cserés képeket. Akkor kérésed szerint az 1. és 2. tekercs meg van cserélve.
Annyit kell hozzátennem, hogy a szimmetria (leadott feszültségre) romlott, de ezt is vártam, mert az elmúlt pár impulzustrafónál a két kimenőtekercsre már mindig két menettel többet tekerek, hogy pár tizedvolttal meg tudjam emelni a kijövőfeszültséget (35-37-37-35menet) Amúgy enélkül is a két tekercs közül a 3. adott le nagyobb jelet. Remélem nem voltam zavaros, de ha valamelyik kép nem egyértelmű kérdezz csak, és helyrehozom a baklövésemet.

Ezek a képek már az IRF530-al készültek, de még nem csökkentett gate ellenállással.

Katt fórumtárs! Akkor szerinted mennyire lehet levinni a UC kimenetén levő ellenállás értékét? Ha jól emlékszem írtál egy 4R7-et. Nem kevés az? (félek, hogy megölöm az UC3845-öt) És a test felé menő 2K értéke változatlan maradhat? (elnézést a sok kérdésért, de ahogy kivettem eddigi hozzászólásaidból, ezen a területen nagyságrendekkel több tudással rendelkezel nálam)
Amúgy annyit már csináltam, hogy az IRFD120 kimenetén a zenerek előtti ellenállást csökkentettem 1,5R-re és az IGBT gate ellenállásokat felvittem 3R3-ra, mert valamikor azt írtad, hogy a 0R5 nem igazán fogja jól "szimmetrizálni" a két IGBT-t.

Ismét megnéztem a mostani görbéket is. Már a múltkor is katt felhívta a figyelmemet, hogy mintha fordítva lenne bekötve a trafóm két kimeneti tekercse. (amennyire én értek hozzá, nekem is gyanús az ábra). Ma ismét átnéztem Gábornak készült méréseknél, de most is a rajznak megfelelőnek láttam a bekötést. (tekercs kezdet-végek. mind a négy tekercsnél.) A szkóp meleg pontját a tekercsek kezdetéhez, a hideg pontját a végéhez kapcsoltam. Mégsem tetszik a görbe. Szerintem annak a letörésnek nem ott lenne a helye a kikapcsolt állapotban, hanem a bekapcsolt állapot végén a tetőn tudnám elképzelni. Ott sem jó, de ott talán érteném, hogy miért van. Vagy ez más miatt lehet?

Valójában a 2 k ellenállásra nincs szükség, ha egy panelra van építve a FET, meg az UC ic. Akkor kellene, ha előrodulna olyan, hogy a FET gate-je nincs rákötve az UC kimenetére, mert akkor lógna a levegőben. Hogy ez ne legyen, betesznek oda egy ellenállást, ami lezárva tartja a FET-et. Kiveheted, nem kell oda, vagy tegyél be 10 k-t, kevesebbet fogyaszt.

Nyugodtan beteheted a 4,7 ohmot, a kialakuló áram legfeljebb 50...100 ns-ig lesz 2 A körüli, semmi baja nem lesz az ic-nek. De tegyél 6,8 ohmot, akkor már folyamatosan is elbírná, persze ehhez hűteni kellene az ic-t. Csak addig folyik ott áram, amíg fel nem tölti a ic a FET gate-jét, az pedig nagyon rövid idő.

Azt a 1,5 ohmot is nyugodtan vedd ki és inkább az IGBT-k gate-je előtti ellenállás legyen nagyobb. Túl sokat nem számít, hogy 3,3 vagy mondjuk 10 ohm, legalábbis az IGBT-k szempontjából nem. Viszont, ha túl nagyok a szerelési induktivitások, akkor a gate kapacitás, meg a szerelési induktivitások egy rezgőkört alkotnak és a fesz megnőhet a gateken, esetleg akkora értékre, hogy agyonvágja a gateket. Hogy ez ne legyen, be kell tenni a gate-emmitterek közé a zenert. Vagy, legyen nagyobb inkább ez a gate ellenállás, mert ez csillapítja a rezgőkört, tehát, nem tud akkora feszültséglengés kialakulni. Egyébként, ezt a feszültséglengést lehet látni, amikor a szkópon nézitek a jel felfutásást a gate-en. Emiatt van ott az a túllövés. Minimalizálni lehet, de eltűntetni nem. Nyílván, minnél nagyobb ez az ellenállás, annál kevesebb áram folyik a gate-be, tehát, annál lassabban kapcsol be az IGBT. Ezért nagyon lényeges, hogy az egész gate kör, gatemeghajtás már az IRF 530-tól az IGBT-kig minnél rövidebb huzalozással legyen megcsinálva. Vagy ha már kell drót hozzá, akkor a gate-re, meg az emmitterekre menő drót legyen öszesodorva.

Sikerült majdnem az egész napomat elb...ni a hegesztőmmel. Elkészült az új főtrafó + kíváncsi voltam egykét dologra. A jobb ívfogás miatt ezt a trafót már 1:4 arányban tekertem, a primer 20 a szek. 2x5 menet.
Így a szekunder fesz 80V lett. Sokkal jobb lett az ívfogás, már majdnem tökéletes. Tökéletes 90-100V-al lenne, mint a nyitóüzemű esetében, de ez már nekem így is nagyon jó.
A segédtápnak (ugyanúgy mint ti) én is 15V-os trafót használtam, hogy legyen tartalék ha csökken a betáp.
Nem tetszett hogy a tranyóm azt a kb. 6V-ot elfűti, kellett is rá egy kis alu fül.
70A-al hegesztettem, közben mértem a graetz előtt a hálózatot. Alig esett a fesz 0,5-1V-ot (szándékosan analóggal mértem hogy lássam a változást, nem digittel).
Ha ezt produkálja hosszabbítóról is, akkor a véglegesben 12V-os trafó lesz. Olcsóbb, kisebb és a tranyóm sem fog annyit fűteni.