Egy érzékelő van az igaz, de én úgy látom két egymástól független figyelő áramkör van rákötve.

Üdv!

A minap keresgéltem valamit és találtam egy dolgot ami megteccett. Pontosaban ezt:Bővebben: Link

Nagyon tetszik az ötlet, de valahogy meg lehetne oldani hogy nagyobb feszültséget tudjon szolgáltatni?
Lehet hogy rosszul gondolom de meg lehetne oldani egy oszcillátorral és egy feszültségsokszorozó majd újra egyenirányítani és úgy jöhetne a kapcsolás? Ha nem így akkor hogy lehetne ezt megoldani? Max 30V 1A-t szeretnék elérni vele.
Szép napot!

Szia!
Használj hálózati trafót, és mondjuk ezt a kapcsolást. Így nagyobb feszültséget is elő tudsz állítani.

Meeeny máár. Hogy miket kitalálnak

Akkor már sz lenne a tuti, hogy a gépből állítod a kimenő feszt is egy ablakban.

Üdv!

A cél az hogy a számítógép tápjából nyerjem az energiátMondjuk egy mobil-rackba beépíteni és késsz. Kivehető, hordozható. Csak a feszültség kicsi az eredeti kapcs-ban. Megoldás?

Rakj egy nagy teljesítményű step-up (boost) konvertert a 12volt után. Ezzel tetszőlegesen emelheted a feszültséget.

Helló.
Nem tudod véletlenül az icl7107-es ic-t hol lehet a legolcsóbban beszerezni? A lomexban kb.900Ft a bruttó ára ami elég sok, mert nekem 4db kell.
Ma megrendeltem mindent a labortáphoz, de az még mindig rejtély számomra, ha a tápegységet rövidre zárjuk akkor miért halt meg egy 2N3055-ös, elvileg a tápnak ki kéne bírni nem?

Mert olyan hirtelen melegszik föl a 3055, hogy az idő alatt nem tudja leadni a hőt, és megfut.

Sziasztok!
Volna egy kérdésem hozzátok, megépítettem Alkotó 50V/5A-es tápját és a kérdésem az volna, hogy az egyenirányított pufferelt feszem 62-63volt és 3055-tel van szerelve a táp.
Bírja-e ezt a feszültséget a 3055 mert valahol azt írják, hogy 60volt valahol meg azt, hogy 100volt.
Néztem az adatlapját és ott az van, hogy a C-B feszültség 100V a C-E feszültség 60V.
Gyakorlatban már kipróbáltam és még nem szállt el egy tranyó sem.
Itt van az adatlap 3055
Vetnétek rá egy pillantást?
Üdv:Gyurika

Hát igen a kollektor-emitter feszültségre max 60V van írva az adatlapon.
Írtad, hogy 62-63V a tápban a fesz az egyenírányítás után. Ha rövidzár van, akkor mekkorára esik vissza a táp fesz? mert ha 60V alá, akkor ok minden. Ha meg a kimeneten valamekkora fesz be van állítva, akkor nem lesz 60V-nál több soha a tranyó kollektor-emitter feszültsége.

Ha az a baj, hogy nem bírja a nagyobb feszt a tranzisztor, találtam egy másikat helyette, csak drágább.

És ez a tranzisztor helyette?mj15003

Nálam mai napig jól működik. De már hallottam más fajta visszacsatolásokról is.
A szerző Attila86, tőle talán többet is megtudhatsz a részletekről. Nekem muszáj-ból kellett kicsit variálnom vele, mert szükség volt a két hőfokra.

Valóban egy hőfigyelő van, de az ő "hőfüggő feszültségét" két független osztótag figyeli, illetve két független komparátor avatkozik be.

Szia!
Szerintem itt a legolcsóbb. Hogy miért halt meg az egyik áteresztő tranyó? Ezeknek elég nagy áramot kell kibírniuk, ha pl rövidre zárod a kimenetét, vagy olyan fogyasztóval terheled meg, ami a max áramot akarja felvenni. Alkotó tápjában a tranzisztor kollektorán kb. 60V feszültség volt. (Terhelve egy kicsit kevesebb.) Ez 4 amperrel és 3 végtranzisztorral számolva (60V x 4) / 3 = 80W. Ez elég nagy teljesítmény tranzisztoronként úgy, hogy a tranzisztor kristálya szinte azonnal felforrósodik. A hirtelen melegedés miatt a tranzisztor tokja nem bírja elvezetni a keletkezett hőt a hűtőbordára. A nagy hő miatt nagyobb áram folyik a tranzisztoron, a nagyobb áram nagyobb hőt fejleszt és így tovább és így tovább. (ezt hívják hőmegfutásnak) Végül a tranzisztor kristálya egyszer csak nem bírja tovább. (zárlatos lesz.) Ahogy Alkotó is mondta nem árt az áteresztő tranyókat válogatni. Bár azért vannak benne az emitter ellenállások, hogy a tranzisztorok szórását a lehetőségekhez képest csökkentse, de a nagyon eltérő béták azért sokat tudnak ártani szélsőséges helyzetekben. Az eltérő béta miatt egyik tranzisztoron nagyobb áram folyik, mint a másikon. (Ezért illik/illene őket összeválogatni, hogy az átfolyó áram közel egyforma legyen rajtuk.) Ha jól gondolom, ami nem biztos, Alkotó tápjában ez volt a három közül a legnagyobb bétájú tranzisztor, és emiatt ez melegedett fel a leghamarabb. Vagy ennek volt a legvékonyabb határrétege az NPN átmenetknél.

Megelőztél, mert az lett volna a következő kérdésem, hogy miért kell 2 hőfokos. Akkor elvileg kiváltható a duál LM358 egy szimpla LM301-el is, és akkor csak egy hőfokot mér. (Persze a nyák áttervezése mellett.)

Az ajánlottól sokkal olcsóbb tranzisztorok is vannak, amik nagyobb feszültséget bírnak, de rendkívül kicsi a valószínűsége, hogy ne bírná ki a 3055 azt a bizonyos 62V körüli értéket. Ez még bőven belül van a gyártási tolerancián, ami minimum 60V, de szinte biztosan több, legalább egy 20-50%-al.
(Senkinek sem ajánlom, mert nem szép dolog, de a múltban -szükségből- sorra gyártottuk 3055-el a +-50V-os QUAD-okat. Jó részük még ma is működik. Akkoriban nekem azt mondta valaki, aki a tungsramban ismerős volt, hogy a 3055 és a 3442 az pontosan ugyanaz a gyártás, csak méréssel megválogatják az egyes darabokat, aztán vagy egyik, vagy másik feliratot kapja. Tehát ami 140V-ot kibír, az 3442, ami meg alatta van az 3055. Nekem még van valahol olyan adatlapom amin a CE veszültséget 100V-nak adják meg.)

Én is úgy nyitottam, hogy variáltam az IC-vel, de Attila86 utána kiokosított, hogy ide az LM358 kell.
Itt valahol megtalálod a szerző eredeti leírását. Javaslom nézd meg.

Ami nem bírta ki a 140 Voltot az a teszt után nem egyből a kukába ment? Vagy csak szúrópróba szerűen nézték? Az már foglalkoztat egy ideje, hogy lehet-e úgy félvezetőt tesztelni, hogy megtudom a határadatait, de mégsem rokkan bele?

Oksa! Értem! Akkor megcsinálom a te változatod, de nem teszek bele 2 relét, hanem csak egyet. Pontosabban a másik fél műverősítő "cullangjait" is kihagyom. (De az is lehet, hogy áttervezem a panelt az LM358 műverősítővel egy relés változatnak... Olyan határozatlan vagyok, vagy mégsem? Köszi a választ Alkotó!

Ezt egy automata mérte akkor (én láttam a gépet). Fogalmam sincs pontosan miből következtetett a valós határadatokra, de egészen biztos, hogy nem tették tönkre mérés közben a tranyókat.
(Arra semmilyen hiteles forrásom sincs, hogy alapból a 3055 és 3442 azonosak voltak, csak a mérés osztályozta őket. Ez csupán pletyka, de ugye ismerjük a mondást: "nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél". Illetve a feszültségen kívül, minden adatuk pontosan azonos, ami szintén elég érdekes egybeesés)

Amit Alkotó írt, az szinte minden alkatrészre igaz! Rascal, mit gondolsz mi a különbség egy azonos csíkszélességű 2,66Ghz-s és egy 3Ghz-s proci között? Biztosan sejted már... A szitázások kívül semmi!

A tranzisztorok maximális feszültség adatát könnyű kimérni, és nem rokkan bele, nekem is van egy ilyen egyszerű kis tesztelőm, ha érdekel előkeresem a rajzot ami szerint utánépítettem.

Értem, de én hogy tudom összeválogatni őket? (Gondolom sehogy ez úgy kéne venni összeválogatva ugye?)

Én is ott vásárolok.

Mondjuk válogathatod erősítésre, akár egy sima multiméterrel. Ez is nagyon jó "együttfutási" eredményt hoz.
Ha meg tudod oldani, kicsit nagyobb árammal előfeszítve lenne az igazi.

Pontosan úgy, ahogy Alkotó írta! Én általában bétára válogatom őket. Veszek több példányt a tranyókból (úgy is kell mindig bőven), lehetőleg azonos sorozatból és megmérem a bétáját. (A multimétereken ez a hFE) Ha így válogatod össze, akkor "túl" nagy baj, már nem lehet.

Igen, érdekel! Megköszönném ha előkotornád!

Alkotó, Magneto:
Nem az infó hitelességét firtattam, csak a mérés hogyanja gondolkoztatott el. A 140V közvetlen kipróbálása gondolom kevés működő 3055-t eredményezett volna.

Ok, köszönöm. Szóval hfe állásban mérem őket és az azonosakat párosítom össze. De mennyire kell azonosnak lenniük mekkora eltérés fér bele? De ha rövidzár van valahol akkor azt nem lehet valahogy megcsinálni, hogy vagy lekapcsoljon a táp vagy nagyon közel tenni a tranziszotokhoz egy hőkapcsolót és akkor lekapcsolna a táp? Amúgy mekkora hűtőborda kell a tranyóknak? (Még gondolkodok a 4 tranzisztoron is az módosítaná valamiben a nyákot azon kívül hogy kicsit hosszabb lesz vagy hogy tegyem fel a tranyókat? Közös hűtőbordára vagy külön-külön? Néztem egy képet egy elkészített egységről a tranyók fel vannak téve egy L sínre és az L sín a hűtőbordára. Nem lenne könnyebb ha egyből a hűtőbordára mennének a tranyók? Nekem ilyen L sín nem igen lesz itthon.)

Köszönöm mindenki válaszát! Másik tranyót nem szeretnék, mert meg van már az összes a táphoz.
Ezért megfogadom az "öreg róka" tapasztalatát és bízok a legalább 20 %-nyi tűrésben.

Egy ilyen teljesítmény tranyónak a bétája 10-es nagyságrendbe esik. (Kb. 5-60 között) Nekem a BD249c-250c párok bétái általában 10-15 közöttiek. Az áram növekedésével csökken a bétaja, vagyis az áramerősítési tényezője egy tranzisztornak. Ha lehet, akkor azonosak legyenek, de ha nem megy akkor se legyen túl nagy különbség köztük. pl egy 20-as bétájuhoz ne tegyél egy 10-est, vagy egy 30-ast. Mindenképpen közös hűtőbordára tedd őket. Valahonnan szerezz L alumínium profilt, aminek a falvastagsága 4mm. (De ha tudsz olyan bordát szerezni, amire közvetlenül felcsavarozható az ilyen tokozású tranzisztor, akkor persze ráteheted közvetlenül is.) Mekkora borda kell rá? Hát jó nagy! Gondolj bele mekkora teljesítményt kell eldisszipálniuk a tranzisztoroknak! (240W-ot extrém szélsőséges esetben.) (Ez a teljesítmény semmiben nem különbözik pl. egy végfok teljesítményétől. Biztos láttál már 200W-os erősítőt belülről. Akkora borda kell erre is.)
A hőmegfutással semmit nem tudsz kezdeni. Olyan hirtelen nő meg a tranzisztor maghőmérséklete, hogy nincs olyan hővezető, ami el tudná vezetni ezt a hirtelen fellépő hőmennyiséget.