Fórum témák
» Több friss téma |
Valóban: nem fog a macska egyszerre künn s benn egeret...
Milyen lerakódással kell számolni? És milyen időközönként? Mert ha nagyon beveszi magát a hézagokba, akkor szinte eltávolíthatatlan. Szétcsavarva gőzborotvával talán....
Sokan írnak barnás színű lerakódásról, ami nehezen távolítható el a lemezek felületéről. Nem építettem még ilyen bontót, (panelban nem szerencsés) , de a probléma létezik.
A buborékoltatás a KOH tartályon keresztül járhatatlan? Feltétlenül külön kell egy tartály erre? Mert a folyadék motorba kerülését így is úgy is meg kell akadályozni, első látásra túlbonyolításnak tűnik.
Ha lerakódás van, az valószínűleg az egyik lemezen lemezen gyűlik össze, ha jól sejtem a pozitív lemezen, az elektronáramlás irányából következően. Váltott polaritással használva (a HHO képződés szempontjából mindegy) talán nem csak az egyik lemezen rakódna le, hanem megoszlana a kettő között, és talán nem is lenne olyan kemény kötött. Persze ezek is csak tippek.
Ajánlom figyelmetekbe P.W Atkins FIZIKAI KÉMIA II., Szerkezet című könyvét. Az majd elveszi a kedveteket az elektrolízistől... Nálam bevált
Szia!
Szívesen megvenném, de nem tudom mi lehet benne az a pár 10 oldal, ami megér 5940 Ft-ot, avagy a Bookline üzletkötője is vagy egyben? Egy kicsit bővebben is megoszthatnád az abból szerzett információkat, lehet, hogy építő jellegű lenne? Nem tudom, hogy az elektrolízis miért veszélyesebb üzem, mint pl. kezet mosni a boltban korlátlan mennyiségű hideg zsíroldóban, vagy meginni a háztartási sósavat, vagy bármi ökörséget tenni, mert hozzáfér az ember! Ha valóban van olyan dolog, ami tényleg veszélyes lehet a cellákkal kapcsolatban és nem kimondottan a szakszerűtlen elkészítés miatt veszélyes, akkor tényleg mondd el! Abban egyetértünk, hogy lehetőleg mindenki azzal foglalkozzon, amihez ért és kellő szakértelemmel rendelkezik. Én sem hegesztek gázcsövet, egyrészt, mert nem értek hozzá, másrészt meg nem is a szakmám. Viszont, ha meg kellene csinálni, akkor biztos meg is oldanám, de nem "hűbele Balázs" módjára. Az egyik legrosszabb fajta hozzászólás az, amikor valaki valamely önös szándékból, avagy rosszindulatból (nem tételezem fel Rólad) nem figyelmezteti a konkrét veszély megjelölésével az embertársait! Légy oly szíves és ezt jól vésd a fejedbe! Hidd el, a jóindulat beszél belőlem!!!
Vegyük példának a kazincbarcikai vegyipari fellegvárat. Az ott működő klórüzem teljes egészében a NaCl elektrolízisére épül. Ennek a technológiának a lelke a mozgó Hg-katódos eljárás. Itt 4-5V elektrolizáló feszültség van és több százezer(!) AMPER. Amikor legutóbb ott jártam hazament a bankkártyám és a mobilom is a "térerőtől". A klór előállítása konyhasóból olvadék elektrolízissel lenne az igazi, de kicsit energiaigényes, így marad a vizes oldatból való előállítása. A baj csak az, hogy ezzel a víz is bomlik, így az elektródokon NaOH, H2, Cl2, válik le. A gázok távoznak, és ha a klór a hidrogénnel egy térben található, egyetlen látható tartományba eső foton is elegendő ahhoz, hogy a gyökös láncreakció beinduljon, mondanom sem kell, robbanásszerű hevességgel. A reakció végterméke sósav gőz, ami szintén nem egészséges. Ezt elkerülendő az egyes gázokat szeparált térben válasszák el egymástól, erre való a mozgó higanykatód. A Föld aktív korszakaiban a reaktív elemek energia felszabadulással "alacsonyabb" energiájú, stabilabb vegyületek formáiban vertek gyökeret. Erre mi felfedeztük az elektrolízist, visszapumpáljuk beléjük a leadott energiát és a kezünkben akarjuk tartani, neadj Isten munkára fogni a végterméket. Az elemi Na vízzel reagálva hidrogént fejleszt, ami a keletkezett hőtől azonnal meggyullad. A klór a periódusos rendszer egyik legelektronegatívabb eleme, így az elemek 99%-val képes heves reakcióba lépni.
Ez csak a konyhasó példája, vannak ennél cifrább esetek is, hidd el. és akkor még nem beszéltem az egész elektrokémiai hátteréről (áramsűrűség, csereáram sűrűség, elektródpotenciálok, kinetikai gátak), a hosszú differenciálegyenletekről, melyek segítségével el lehet jutni a fent említett feszültség-áramerősség értékpár kiszámításához adott rendszer esetén. A másik kérdésedre a válaszom nem, nem a bookline terjesztője vagyok... Ha konkrétan kíváncsi vagy valamire, keress bizalommal. És hidd el, belőlem is a jóindulat beszél, mert nem kenyerem sem az okoskodás, sem a vitatkozás.
Elnézést kérek, nem akartam senkit megbántani. Évekig egy lakatlan laborban éltem a könyveimmel... most tanulom a közösségi élet rejtelmeit...
Kedves András! Nem titok a neved, ezért bátorkodom használni. Látod, ez már tényleg más! Először is köszönöm a részletes felvilágosítást, hogy az ipari körülmények között hogyan zajlik egy elektrolízis. Tényleg rettentő sok biztonsági előírásnak kell megfelelni. Nem is árt.
De itt van a de. Említettél néhány dolgot, melyeknek Te biztos szakértője vagy ahogy kiveszem soraidból. Egy kicsit térjünk vissza a mi témánkra. Mindenkit óva intenek a NaCl, H2SO4, HCl és még sok más hasonló savas elektrolitok használatától. Az ok természetesen ugyancsak az, amit Te is voltál kedves említeni, vagyis esetleg a szervezetre is káros anyagok, gázok képződhetnek, mint pl. a klórgáz. Való igaz. Te is tudod ezek szerint, hogy lúgos környezetben KOH, és NaOH pár százalékos oldatának elektrolízisekor ezek nem keletkeznek. Egyszerűen azért, mert nincs miből. Ezért alkalmasabbak ez utóbbi anyagok erre a célra, hogy a desztillált víz elektromos vezetőképességét növeljék, pontosabban létrehozzák, mert különben nincs neki. Sőt, még azt is szoktuk mondogatni, hogy labor tisztaságú anyagokat (NaOH, KOH ) kell használni és nem ioncserélt víz kell, hanem igazi desztillált! Igaz nehezebb hozzájutni a tiszta anyagokhoz, de megéri. Sokan nem hisznek ezen követelményekben és pont erre írtam, hogy jó lenne, ha mindenki megfogadná azt, hogy ha már az elektrokémia nem is szakmája, akkor legalább alaposan tanulmányozza át a működését, mielőtt elkészíti a bontóját. Esetünkben szó sincs ezer amperekről, elég lesz 15-30 A áramerősség a 12 - 14 V mellett, ami nem tekinthető valami nagy teljesítménynek, mármint az ipari 5V és 1000 amper(ek)hez képest.( Ott pedig ezt az értéket én tartom alacsonynak.) A durranógáz megfelelő körülmények közötti használata sokkalta veszélytelenebb, mint egy benzineskannáé, vagy egy PB palacké. Szerencsénkre a fejlesztett hidrogén igen kis mennyiségű és ráadásul rendkívül illékony. Komoly erőfeszítésbe kerülne egy autóban a 4%, vagy a feletti arányt elérni, hogy egyáltalán meggyújtható legyen, még a zártnak tekintendő utastérben is. Nem is akarjuk, bocsánat én nem is akarom tisztán durranógázzal hajtani az autót, ezt meghagyom a Meyer bácsi követőinek és utódainak. A magam részéről "csupán" a fosszilis üzemanyagok hatékonyabb, gazdaságosabb felhasználását és a minél kisebb környezetszennyezést tartom megvalósíthatónak - egyenlőre. Ha annyira veszélyes dolog lenne, akkor a tengerentúlon nem létesültek volna szinte gyárak, vagy nagy üzemek a hasonló cellák gyártására! Most beírtam a bűvös "HHO" betűket a keresőbe és 1,340,000 találatot kaptam 0,2 másodperc alatt. Ha ennyire lényegtelen és felesleges dolog lenne, akkor miért foglalkoznak vele ennyien? Sokat szidjuk, szidják őket, mármint az "ámerikaikat", de az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy milliárdokat fordítanak környezetvédelemre, alternatív energiaforrások felkutatására, stb. stb.! Ott miért fontosabbak ezek a dolgok? Azért bevallom erre számítottam, mármint, hogy valamely módon reagálni fogsz. Bejött. Ezek után már csak azt kellene elérnem Nálad, hogy az általunk és még sokak által használt és megépített "sufni" , vagy ahogy még titulálni szokták "garázs tunningnak" nevezett berendezésekkel kapcsolatos ötleteidet, még ha csak elméletiek is, oszd meg velünk. Hátha Neked eszedbe jut valami olyan dolog, ami hatékonyabbá teheti az ilyen forma vízbontást és ha találsz benne valami buktatót, veszélyforrást, amire nem gondoltunk, akkor arra is hívd fel a figyelmünk! Várom továbbra is építő hozzászólásod, melyet mindannyiunk nevében előre is köszönök!
Hali! a szúnyogháló azért nem jó mert mert az megengedi az ionos kapcsolat létrejöttét is és akkor csak a rövidzárlatot gátlod meg. De az ionos kapcsolat révén elkezdi forralni a vizet!
Én a szigetelést úgy készítettem hogy a két lemez között egyforma távolságra van egy műanyag lemez ami nem gátolja az áramlást de szigeteli egymástól a lapokat azaz csak az elektrolit útján vándorol az áram. A te megoldásodnál lehetne ipari 0,5mm es fóliát használni mivel szövetről beszélsz nem érdekes ha hozzáér mert nem vesz el a felületből!
Köszi! Hasonlót akartam írni! Egy másik fórumon is volt hasonló próbálkozás mindjárt az indulásnál aztán utána sok sok jó ötlet és megvalósítás (nem vízbontásra).
Uraim!
Végigolvastam az összes hozzászólást. Szeretnék a kutatásaitokhoz sok sikert kívánni, és elnézést kérek, hogy negatív hozzászólásaimmal hátráltattalak benneteket. Ha jól értem, akkor elektromos energia befektetésével szeretnétek hőenergiát előállítani. Termodinamikailag teljesen lehetséges, de azt azért tudnotok, kell, hogy a termodinamika törvényeit még senkinek sem sikerült se megsérteni, se kikerülni. Hogy csak párat említsek azok közül, akik úttörők voltak a termodinamikában, és nem volt mit félteniük: Joule - egy sörfőző sarja Carnot - francia tüzértiszt Einstein - másod osztályú szabadalmi ügyintéző (akkortájt) Gibbs - kommunikációra gyakorlatilag képtelen volt, az oxfordi egyetem könyvtárában élte le az életét... Őket sem a fosszilis üzemanyagok politikai/gazdasági ereje, sem pedig a környezetvédelem nem motiválta munkásságuk során. Az univerzum nem azért tágul, mert a folyamatosan a semmiből termelődő energiának hely kell, emberek! Ennek magyarázata termodinamikai alapokon, pontosabban entrópia alapokon nyugszik. Három lényeges dolog van, mi köré lehet építkezni a témában: munka, hő, energia. Legyen az egy "sufnituning"-gal elért fogyasztáscsökkenés(?) vagy egy a FuelCell Energy, Inc. által gyártott protoncsere membrános cella. Ha ezzel a három fogalommal tisztában vagyunk, akkor jöhet az entalpia, belső energia, szabadenergia, aktiválási energia, kémiai potenciál, magyarul az egyensúlyi rendszerek tárgyalása. Mert a természetben minden egyensúlyon alapszik. Ha ha ezzel megvagyunk, képbe jön a változás, azaz az egyensúlyi rendszerek tanulmányozása abban az esetben, ha kibillentjük őket egyensúlyukból és ezzel egy új egyensúlyi állapot elérésére törekednek (Hess tétel, Newton törvényei.) Az elektrolízis nem olyan, mint a hűtőgép, itt nem elegendő annyi munkát befektetni a rendszerbe, hogy egy folyamat spontán lejátszódjon. Na, aki ezek után is rendíthetetlen, annak sok sikert kívánok, aki meg feladta, annak úgy is mindegy
Nos! Egy kis gondolatmenet erről a témáról.
Szerintem akik itt ezen a fórumon az energia megmaradás törvényét akarják feszegetni rossz helyen vannak. Az első dolog egy gépjármű és bármelyik hogyan is működik? Ismered? szerintem nem! Vegyük az enyémet az egy 1300 cm3 autó 40kW teljesítménnyel De mikor kérem én ettől az autótól a teljes teljesítményt? szinte soha viszont egy gázfröccsnél a motor nem tudja hogy és mit akarok és adja neki a benzint így van? Nos tehát mindig van többlet energia a motorban és nem is akármennyi! Ha ezt lekötöd részben-egészben akkor a visszafordított energiát fogyasztás csökkentésre tudod használni. Ez a többlet teljesítmény nem kevés számold ki egy bontó 30A felvételnél ~400W teljesítményt köt le ez a 40 kW teljesítmény töredéke.
Azt sem kell kifelejteni, hogy a HHO gázkeverék egészen másképp ég el, mint a benzin-levegő keverék, így egész más égésfolyamat játszódik le a motorban, ha jelen van. Az effektív középnyomás emelése nagyban javítja a hatásfokot, az pedig egyszerűen csak matematika, hogy 20% megtakarítást úgy is el lehet érni, ha a 30 százalékos hatásfokot valahogyan 36% -ra emeljük.
Szó sincs tehát az energiamegmaradás törvényének meghágásáról, az égésfolyamat módosításához állítunk elő egy parányi HHO-t. Ha pedig a motor ezt kibírja, akkor nyertünk vele. Természetesen vannak kockázatai: (például kopogásos sőt detonációs égés) ezeket külön kell mérlegelni.
Hali! Van egy gond még a szűrű szövésű rozsdamentes hálóval hogy tudod fenntartani a fizikai fémes kapcsolatot?
A szövetben ugye darabok vannak és szerintem 20A nál már szépen fog világítani! Jobbik eset ha csak megnő az ellenállása! Gondold végig úgy össze kellene préselni hogy meglegyen az érintkezés ÉS a megfelelő nagyságú felület hogy több munka lenne vele mint a lemezzel.
Engedjetek meg egy tippet.
A tüzelőanyag cellák (béna magyar forsítás) elektródfolyamatainak kinetikája igen hasonló az elektrolíziséhez, így az ott elért eredményeket itt is tudnátok hasznosítani. Az elektrokémiai reakciók két fázis határán játszódnak le. Ez azt jelenti, hogy az elektródok felülete és a reakció sebessége szabja meg az időegység alatt reagáló anyag mennyiségét, azaz a cella teljesítményét. A reakciósebességet itt "katalizálni" egyrészt csak az alkalmazott feszültséggel és áramerősséggel lehet, másrészt az elektródok fajlagos felületnövelésével. A grafit kitűnő vezető a kristályszerkezete bizonyos irányaiban, de mivel nálunk por alakban van préselve, így gyakorlatilag minden irányban vezet és baromi nagy a fajlagos felülete. Fém felületek eloxálásával szintén nagy fajlagos felületek hozhatóak létre (bár a fémek elektródpotenciáljai jóval az alkalmazott elektrolizáló feszültség alatt vannak, így akaratlanul is részt vesznek a redoxfolyamatokban). Szóval én a helyetekben növelném a porozitást, a rendszer aktív határfelületein.
Szó sincs róla! Nem értem, honnan veszed, hogy világít? És milyen darabok vannak benne? Két 100-150mm széles csíkról beszélek, amik szigetelve fel vannak csévélve. 217 db 0,2mm átmérőjű láncfonallal számolhatunk, ami 6,817mm2, ráadásul folyadékba merítve... Mitől izzana fel? A préselést pedig fejtsd ki, nem tudom mi szükség lenne rá!
Hali azért írtam a világítást mert az a vékony szál 20A nél már bőven izzik! ha el nem ég!
A másik ha használni kezded valamilyen lerakódás lesz rajta ez egy egybefüggő lemeznél nem okoz gondot mert ott az elektronok az anyagban akadálytalanul mehetnek a szövetnél pedig a felületen kell áthaladni egyik szövetszálról a másikra! Na erre írtam hogy a kapcsolatot hogyan tartod fenn?
Ajánlom igyelmetekbe, már a II. VLH-ban alkalmazál ezt a technologiát Bővebben: Link
A szövetben a hosszanti szálak fémes vezetést adnak, és mint írtam, ez 217db 0,2mm-es átmérőjű szálat jelent, összesen majdnem 7mm2 keresztmetszet, tehát nem izzik fel, még a melegedés sem számottevő. Vízhűtéssel véhképp semmi. Ha mégis langyoska lenne, akkor két végéről kell bevezetni az áramot, fele áram, negyed fűtőteljesítmény.
Szevasz neharagugy de értelmetlenség a szövetes elkébzelés ! Gondolom azért próbálkozól ezzel mert keveset olvastál a témában (áramátvándorlás ), nincs tapasztalatod hogyis viselkedik egy szövet, nemtudod mire képes 20A .
Sziasztok, a rengeteget kísérletezők adhatnának nekem vmi tanácsot. Építettem én is száraz bontót így: -00000+00000-00000+, 14.2V van az autóban, cellafesz 2.3-2.4V, 28Anál ad 2L gázt de huzamos használatnál megemelkedik az áramereősség. Vettem egy pwm-et is (Ez az) de ezzel meg szinte alig adott gázt, tettem az elektrolithoz még koh-t, de csak rosszabb lett az egész, az áramerősséget mégy így sem tudtam kordában tartani + még nagyon habzott is. Mi lenne a megoldás , h ne növekedjen az áramfelvétel?
Szia 1zolee!
Egyszerű.Idővel természetes, hogy a cella több áramot vesz fel, mert bemelegszik és ezáltal az elektrolit vezetőképessége megnő. Erre való a PWM kontroller, hogy ezt a megnövekedett áramot egy általad beállított szinten tartsa! Ilyenkor nem folyamatosan kap a cella feszültséget, hanem impulzussorozat formájában. A bekapcsolt határozza meg ezentúl a cella áramát. Amikor több áramot kapsz, akkor hosszabb ideig kap áramot a cella, ha kevesebbet, akkor rövidebb ideig. Ha ez nem jön létre, akkor lehet két eset. 1. Rosszul kötötted be a PWM-et. 2. Rossz maga a PWM. Harmadik eset nincs. A töményebb elektrolit természetesen jobban habzik, mint a hígabb. Boldog Karácsonyt mindenkinek!!!
Hello, köszi a reagálást. Íme a bekötési, használati útmutató amit küldtek a pwm-el :
Azt tudom vmi műszerrel ellenőrizni, h jól működik-e a pwm? Amúgy a cellaelrendezés jó lenne?
Nemszeretnélek elkeseriteni de mostmár azért kezdi mindenki bevalani hogy nem lehet töbgázt előálitani PWM-segicségével sőt mivel enekis azért van áramfelvétele mégroszablesz a hatásfok . Habzáselen 2 megoldásvan alacsonyantartod a celában az elktrolidszintet kb 35-50% közöt ez a legjob a másik hogy nagyobfelületű viztarályt alkalmazól . Ha az első megolgást választod akor a téli üzemreis alkalmaslesz . Áramfelvétel kordábantartás: szerintem a lényeg hogy azért 25A fölé ne emelkegyen azért mert kb ennyi egy átlagos autó generátor amitmég elbir stabilan mivel ezenkivül azért vanak fogyasztók . Gáztermelést azért mindig a köbcentihez érdemes számolni ( nincs értelme töbet adagolni ) 1000 köbcentinként benzin üzemnél 0,3-0,5L etanolnál, gáz, 0,5-0,8L dizel 0,8-1L turdó dizel 1-1,2L . Azért lácódik hogy 2-3 deci ingadozásvan mindenüt ezpedig lehetővéteszi az hogy nemokoz gondot néhányamperes ingadozás . Ha valami brutálnagy szerkezetbe akarod berakni akor érdemes töbkörösre megépiteni mivel a kereskedelembe beszerezhető relék, biztositékok 30A- kivitelben vanak . Üdv kellemes ünepeket .
Mit szóltok ehhez a cikkhez? Bővebben: Link
Önmüködö generátor, vágatlan videó, és járó motorral bemennek a liftbe.
Szia 1zolee!
A PWM működésének a szemléltetéséhez csatoltam egy kis rajzot. Egyébként a működését egyszerűen lehet ellenőrizni egy közönséges reflektor izzóval is, ha a cella helyett kötöd be. A frekvencia állító potméterre nem nagyon szabad reagálnia fényerő változással, de a kitöltési tényező potméterrel viszont a nullától a maximumig kell tudni szabályozni. Egy feszültségmérővel akár mérheted is az izzón, vagy a cellán megjelenő átlagfeszültséget is, de üresen, terhelés nélkül nem érdemes mérni, mert rossz értékeket kapsz. Üdvüzlettel: patkolttojas
A bal oldali gomb forgatásával a feszültséget 14.2-ről le tudom csavarni majdnem 0-ig, a bontó kapcsain mérve a feszültséget. De a jobb oldali gomb forgatásával is változik nekem a feszültség ( Kb 13.9-13V között) és az áramerősség is... Ez baj? És az hogy lehet, h ugyan az a bontó, uazzal az elektrolittal pwm nélkül 23-24A ről indult kb 1.5L/P gázt adott, pwm-et bekötve szinte alig bugyborékolt kb 5A volt? :miaz: :nemtudom:
Szia 1zolee!
A problémád ismert, de erről nem Te tehetsz! Mivel 5 semleges lemezt használsz, ezért a következő a magyarázat a jelenségedre: Sajnos az a 0,5 - 1 V feszültségesés, ami a PWM beiktatásával létrejön, pont az a "hiányzó" feszültség, ami a cella "hiszterézis" pontja köré esik. Mit is jelent ez? Ha folyamatosan emelem a cellafeszültséget, akkor van egy bizonyos feszültségérték, aminél hirtelen megnő a cella árama, ez alatt az érték alatt viszonylag lineárisan változik a feszültség függvényében, majd hirtelen emelkedni kezd, egész meredeken, alig 1V tartományban. Javaslatom azt, hogy csökkentsd le a semleges lemezek számát 4-re és megszűnik a problémád. Mivel feljebb nem tudod emelni az autó generátorának a feszültségét, ezért ez marad, mint megoldás, legalább is hidegebb időkben. A hideg elektrolit lényegesebben rosszabbul vezet, mint a meleg, vagy tán-netán a forró. Ezek a dolgok persze egymással erősen összefüggő problémákat okoznak. Tételezzünk fel álladó nagyságú tápfeszültséget, amiről a bontónkat akarjuk üzemeltetni. Ha sok a semleges lemez, akkor hidegben, ráadásul alacsonyabb cellafeszültség mellett rosszabbul működik a bontónk, mert az elektrolit rosszul vezet. Igaz az MMW érték az jó, de kevés a termelt durranógáz! Ha túl kevés a semleges lemez, akkor meg az a baj, hogy nagyon melegszik a rendszer, mert túl magas az 1 cellára jutó feszültség, vagyis rossz a hatásfok, túl sok hő termelődik. Híg az elektrolit? Szintén a vezetőképességgel lesz a baj. Túl sűrű az elektrolit? Jobban vezet, de erősebben habzik. Tehát kell egy olyan "ideális" ( ami soha nincs, de lehet próbálkozni) lemezszámot, méretet, elektrolit sűrűséget, lemeztávolságot (erről még nem is beszéltem, de ma már nem is fogok), cellafeszültséget, cellaformát, cella elrendezést, stb. stb. "találni", ami a lehető legtöbb elvárásnak megfelel. Talán ezek a dolgok azok, amiket szeretnénk megfejteni! Csak rengeteg kísérlettel és azok eredményeinek a közreadásával oldhatjuk meg, ha egyáltalán megoldható! Ezért fontos az eredmények publikálása, hogy ne egy embernek kelljen minden utat végigjárnia. Az iskolában is vannak könyvek amikből tanulhatunk, nem nekünk kell kitalálni az ABC-t. Még egyszer és utoljára szeretném hangsúlyozni, hogy a PWM vezérlő "ebben az esetben" nem a cella gázfejlesztési képességét van hivatva fokozni, hanem azt akadályozza meg, hogy "megszaladjon" az áramfelvétel és tönkretegye pl. a generátort! A használatától nem fog több gáz fejlődni! Aki azt állítja, hogy igen, az legyen oly bájos és tegyen fel egy videót valahova, hogy mindenki láthassa! További kellemes ünnepeket kívánok! Van most néhány szabad óra, hogy lehessen agyalni a dolgon és olvasgatni a régebbi bejegyzéseket is, hogy tájékozottabbak legyünk! Üdvözlettel: patkolttojas
Hello, rengeteg szakinformációval látsz el, amiből sajna én elég keveset értek, távol állnak tőlem az elektronok . Igen én is gondoltam már a semleges lemezek számának változtatására, de én növeltem volna, pl 6-ra. Mivel mindenhol azt olvasom , h az ideális cella fesz 2-2.4V. Valahol meg pl 1.4 V-ot írnak, mondanak... Pl:Hogyan lehet 1.3V a cellafesz 12V-nál 3 semleges lemezzel??? Vannak itt videók is ezen az oldalon... Akkor ha jól értelmezem a pwm-től tömör kábel lenne a jobb a sodrott helyett a bontóig? Ha 2 ünnep között jó idő lesz szétszedem és átépítem a bontót, 4 semleges lemezesre. Kb 2 liter a befogadó űrtartalma a rendszeremnek, ehhez mennyi koh-tegyek, h "jó" legyen? Üdv
|
Bejelentkezés
Hirdetés |