Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Érdekességek
Vannak akik nem tudnak mit kezdeni magukkal, vagy a pénzükkel? Például erre gondolok.
Szerintem a fa lehet a titok a dologban, nem rózsafa vagy akác, valami puha és jól megmunkálható, lehet egyszer ki fogom próbálni
Aki windowst használ próbáljon meg egy CON nevű mappát létrehozni bárhol a gépen.
Akinek sikerül kap tőlem egy sört.
Miért nem lehet mi a magyarázat?
Meg nem magyarázom, mert azonnal letiltanak.
Ez már elég régi, viszont nekem a gépen valahol van egy leírásom, hogy lehet ilyen mappát csinálni
Van olyan leírásom is, hogy lehet olyan mappát csinálni, hogy nem adsz meg neki nevet, ikonnak meg kiválasztol egy (nincs) - üres ikont és fizikailag az asztalon láthatatlan az ikon, csak pl TC-ben lehet látni.
Én régen csináltam egy olyan mappát, ami saját magára mutatott, egy hálózati meghajtón keresztül (maga a mappa volt a hálózati meghajtó) és bárhányszor bele lehetett menni, mert önmaga volt az almappája
Egyébként lehet csinálni con mappát, csak kicsit ügyeskedni kell.
Vannak ilyen kis "okosságok" win-hez. Van valami olyan is, hogy egy txt-t? Kell létrehozni, beleírni valamit, elmenteni, újram egnyitni és valami más szöveg lesz ott, nem az amit beleírtunk.
Régen tudtam egy csomó ilyet, de már elfelejtettem őket, de valahol szerintem még megvannak ezek a leírások. Ez a hálózati mappásat nem ismertem, ez jó
Nem C O N, hanem CON Dos alól meg lehet csinálni egyébként.
Idézet: „Ez a hálózati mappásat nem ismertem, ez jó” Persze, mivel nekem sikerült ezt véletlen előidézni, meg lehet próbálni, biztosan lehet vele egy két furcsaságot csinálni, már akit érdekel.
Kapom? Ezt TotalCommanderrel csináltam Win2000 alatt.
Mert még ms-dos-os alapokon fut.
A fórummotor átnevezte a képemet
Az ígéret szép szó! Milyen sört kérsz? Hová küldjem?
Majd a HE-talin bevasalom. Ha nem felejtem el.
Mert a CON (console), a PRN (printer), az LPTx, COMx portnevek, stb. egy-egy eszközmeghajtó neve és mint ilyen, fenntartott elnevezés.
Üdv!
Olavstam egy fórumon rről a témáról de csak egy hozzászólás van ammi annyiból áll, hogy röhögés.
"Wilhelm Konrad Röntgen Wilhelm Konrad Röntgen, az X-, vagyis a röntgensugarak felfedezője 1845-ben született Lennep városában, Németországban. 1869-ben a zürichi egyetemen avatták doktorrá. Ezt követően tizenkilenc évig különböző egyetemeken működött, és fokozatosan hírnévre tett szert, mint kiváló tudós. 1888-ban a würzburgi egyetem fizikaprofesszorának és az egyetemi Fizikai Intézet igazgatójának nevezték ki. Itt vált híressé 1895-ben felfedezésével. 1895. november 9-én Röntgen katódsugarakkal kísérletezett. A katódsugár tulajdonképpen elektronáram, amely úgy jön létre, hogy egy zárt üvegcsőből szinte minden levegőt kiszívnak, s a cső két végére elhelyezett elektródákra nagyfeszültséget kapcsolnak. A katódsugarak áthatoló képessége nem különösképpen nagy, néhány centiméter levegő, már mindet elnyeli. Ez alkalommal a katódsugárcsövet Röntgen teljesen befedte vastag fekete papírral, hogy még működés közben se lehessen a csőből kijövő fényt észlelni. Mégis, amikor Röntgen bekapcsolta a katódsugárcsövet, meglepetten látta, hogy a közelben, egy munkaasztalon lévő fluoreszkáló ernyő villogni kezdett, mintha fény érte volna. Röntgen kikapcsolta a nagyfeszültséget, és az ernyő, amely bárium-platin-cianiddal, egy fluoreszkáló anyaggal volt bevonva, megszűnt villódzni. Minthogy a katódsugárcső teljesen be volt fedve, hamarosan rájött, hogy a feszültség alá helyezett csőből valamilyen láthatatlan sugárzás lép ki. Titokzatos jellege miatt ezt a sugárzást "X-sugaraknak" nevezte el, mert az X a jele a matematikában az ismeretlennek. A véletlen adta felfedezés fellelkesítette Röntgent, abbahagyta más irányú kutatásait, és az X-sugarak tulajdonságainak vizsgálatára összpontosította figyelmét. Néhány heti kemény munkával a következő tényeket állapította meg: 1. Az X-sugarak előidézhetik a bárium-platin-cianid mellett más vegyi anyagok fluoreszkálását is. 2. Az X-sugarak áthatolnak számos olyan anyagon is, amelyen a szokásos fénysugarak nem. Röntgen azt is megfigyelte, hogy az X-sugarak könnyen áthatolnak testének izomszövetein, de a csontjain nem. Ha a kezét a katódsugárcső és a fluoreszkáló ernyő közé helyezte, az ernyőn kézcsontjainak árnyékát láthatta. 3. Az X-sugarak egyenes vonalban haladnak, s az elektromos töltésű részecskékkel ellentétben a mágneses mezők nem térítik el őket. 1895 decemberében Röntgen megírta első közleményét az X-sugarakról. Beszámolója nyomban nagy érdeklődést és izgalmat keltett. Néhány hónapon belül a tudósok százai kezdtek foglalkozni az X-sugarakkal, s egy esztendő leforgása alatt ezernyi közlemény jelent meg ebben a témakörben. Henri Becquerel volt azon tudósok egyike, akinek kutatómunkájára Röntgen felfedezése közvetlen hatást gyakorolt. Ő, jóllehet az X-sugarakkal akart foglalkozni, szerencsés véletlen folytán a még fontosabb radioaktivitás jelenségét fedezte fel. Röntgennek nem volt saját gyermeke, de feleségével örökbe fogadtak egy kislányt, 1901-ben neki ítélték a fizikai Nobel-díjat, amelyet ekkor osztottak ki első ízben. 1923-ban halt meg Münchenben. " Ha fogok egy régi fekete-fehér képcsövet, amit nem árnyékoltak le a röntgen miatt, mert csak 6-10 kV-al működött, és ekkora gyorsítófesz mellett nem keltkezett számottevő x-sugárzás, majd adott neki 30 kV-ot egy "színes" sorkimeneti trafóról és egy bevont üveglapot teszek a képernyő elé, ha világít akkor közé teszem a kezem és láthatom a röntgenképet..." Mi a véleményetek? de most komolyan én itthon tuti nem szórakozok vele csak rettenetesen kiváncsi vagyok egyáltalán lehete házilag valamit röntgenezni.
Indikátoron nem fogod látni azt a csekélyke rtg sugárzást amit a megbuherált képcső "jó esetben" kibocsátana.
Egy kézfej felvételéhez, még egy érzékeny filmen is kb 1 sec exp. idő kell.
Lehet. Valahol a "Ki, mit épített"-ben mintha lennének is fent képek, de ha nem ott, akkor a HE-n valahol tuti van.
Idézet: „de most komolyan én itthon tuti nem szórakozok vele csak rettenetesen kiváncsi vagyok egyáltalán lehete házilag valamit röntgenezni.” Lehet, csak nem TV képcsővel. Action2k: a képek már nem elérhetőek, mert a tárhely neve megváltozott, de feltölthetem újra őket.
Köszi a linket érdekes meg jóis de gondolom nagyon veszélyes még jó hogy ilyen csövet nem lehet venni sehol
Bővebben: Link
Már hogyne lehetne.
Szerintem magyar ember nem ad 400 USA dollárt érte.
De nekem nagyon tetszik
Elvileg sima vákuumdiódával is működik. Én EZ-80 al próbálkoztam, de nincs geiger számlálóm, és nem is volt elég a sugárzás (ha volt) hogy a szkópom ernyőjén látszódjon valami. Fölső anódkivezetéses dióda kéne, mert az EZ-80-nak áthúz a nagyfesz a lábai közt. Mégegyszer nem csinálnám meg ugyan így, majd beteszem a csövet ólomkamrába egy fotópapír társaságában és akkor kiderül. hogy van-e valami..
Ahhoz, hogy a szkópod világítson, nagyon-nagyon messze van egy kis elektroncső, vagy vákumdióda, 3-4 nagyságrenddel. Egy ilyen expozíció órákig tartana filmmel, még erősítőfólia esetén is.
Akkor felejtősnek tűnik az olcsó röntgen...
Egyébként az ebayen lehet venni néha olcsó (80-100 usd)-ért is röntgen csöveket, sőt van hogy komplett fogászati röntgenfejet is (Bedugod a konnektorba oszt' a likon kijön a röntgensugár) Persze ezek drágák. Idézet: „sőt van hogy komplett fogászati röntgenfejet is (Bedugod a konnektorba oszt' a likon kijön a röntgensugár)” Ez tévedés, a fej nem tartalmaz semmilyen nagyfeszültségű elemet, csak a csövet, armatúrát, árnyékolást, és esetleg a fűtőtranszformátort, meg blendét. Önmagában azzal nem lehet mit kezdeni. Én vastelepről hoztam magamnak párat.
Nekem szerencsém volt, mert van ilyen csövem, mint amit a mellékelt linken használnak
Amúgy ez nem röntgencső, hanem nagyfeszültségű stabilizátorcső. |
Bejelentkezés
Hirdetés |