Fórum témák
» Több friss téma |
Na én meg egyenirányítanám a generátor feszültségét, azzal el a fűtésig, és ott szabályoznám, hogy az induktivitás ne torzítsa a tüskék alakját. (ez lehet hogy nem jó)
Ez a linearitás azért érdekes, mert az elektromosnak természetes volt, hogy egy 0-től x feszültségig lineárisan növekvő jellel kell 0-tól 1-ig növelni a kitöltést. Hagy kérdezzek már rá a mikrovezérlőre. Biztos, hogy annál jobb nincs. Na de mi kell még ahhoz a programon kívül, hogy működjön. Mert valószínűleg nem ismeri azt a programsort hogy : jól csináld, mert ha nem, kikötlek! Milyen bemeneti jel, és az ehhez tartózó elem kell hozzá. Magyarul, miből tudja a teljesítményt, és milyen jelhez viszonyítaná. Ha öt sorba belefér, érdekel.
A következő miatt tenném fel a generátorhoz
1 kell neki vagy a szélsebesség vagy a rotorfordulat ismerete (az analóghoz). 2 szórási induktivitás mindenképp lesz a terhelés meg a generátor között, ez legyen inkább a szaggató után, egy párhuzamos diódával megoldható, hogy a szórásban lévő energia a terhelésen fűtődjön el, ne snubberen vagy más védelmen. Ez a szaggató elött nem oldható meg.
Mikrovezérlős megoldáshoz kell ismerni a teljesítményt, ehhez A/D-n be kell vinni az áramot, meg a feszültséget neki, ezt majd bent összeszorozza (mondjuk HALL elemes áramérzékelő, meg egy ellenállsosztó a feszültségérzékeléshez).
Kell egy beavatkozási hely (pol most ez a szaggató jó is, P=f(b^1)). Bent a következőt kellene csinálja: Legyen mondjuk 8 bites AD, ez 256 részre osztja a teljesítménytartományt (gyakorlatilag ebből kb 6 bites felbontás használható, 64 darab). Legyen mingyárt az elején egy vizsgálat: ha feszültség nagyobb mint pl 15V akkor mehet, de ha kisebb mint 6volt, akkor leáll (nem fúj a szél akkor nem dolgozik feltétel, várhatóan 15V üresjárásról nem fog 6V ra esni terhelés miatt, így nem oszcillál be)) vezérlés elve: Rátesz egy lépést a 64ből a teljesítményre (azaz b növeli +1/64 eddel, I mint irány tárolóba beír 1es értéket), ezután vár egy kicsit amíg mechanikai időállandók beállnak, beolvassa U,I értékeket, összeszorozza, elteszi egy tárolóba (legyen a neve 'A' mint aktuális), (az E tárolóban az elötte levő érték van, ami most még nulla). Következő lépésben képezi ez A-E értéket, ebből következtethető, hogy merre kell lépni a b vel: ha ez pozitív, akkor I irányba, (ha negatív akkor a másik irányba), legyen most még A-E >0, ezért a b értéke 2/64 lesz. Az E helyére beírja az A értéket, vár beolvas szoroz és beírja az A új értékét, képezi A-E értéket, előjelből eldönti, hogy I vagy nemI irányba kell-e lépni. Megint I irány, akkor megy 3/64 b-re, E cserél A ra, vár olvas szoroz A új beír, A-E képzés... legyen mostmár negatív, azaz túlment a legjobb munkaponton, mivel tudja, hogy az utolsó lépésnél előre lépett (I=1) és most A-E negatív ezért lép hátra egyet közben I átír 0-ra (ebből tudja majd hogy hátra lépett). Tehát b csökken 1/64 értékkel, most megint cseréli az E-t A ra, vár olvas szoroz új A beír, képzi A-E, előjelből látja hogy nőtt-e a teljesítmény, ha nőtt akkor I irányba lép (I most 0! ezért megint hátralép) (Az U és I olvasását a szaggató bekapcsolt állapota alatt kell elvégezni). ... Lényegépben az optimális munkapont körül lépeget. Ha a várakozás megfelelő értékű akkor talán tudja követni a gyors szélsebességválzotásokat is, máramennyire a rotortól telik. Ez a főciklus úgy 20-30 sor, én is meg tudnám írni C ben, de az AD meg a portok kezelése az nemmegy.
Ja elfelejtettem hogy nics szűrés.
Így annyival módosul a dolog, hogy beolvas összeszoroz U,I értékeket, szorozza még b vel is és azt írja az A ba, így lesz az A ban egy (szaggató)periódus átlagteljesítményével arányos szám. Mivel egymérésnemmérés, ezért ezt mingyárt többször is meg lehet csinálni és átlagolni, de ez már csak a szöszmötölés része... (a ciklus periódusideje akár lehet a szaggató periódusidejével egyező is)
Köszönöm a választ. A programozás része biztos tetszene, még akkor is, ha az aktuális nyelvet meg kellene tanulni.
Eddig tartott, míg én is megértettem a dolgokat.
Tehát a téma: szélkerék, generátor, fűtőbetét összeillesztése. A görbékről: A generátor görbéje azt a teljesítmény mutatja, amit egy adott fordulaton lead, ha rá van kötve egy fűtőbetét. A szélkerék görbéje egy 2,5 méteres, 7-es gyorsjárású kerék tengelyéről levehető maximális teljesítményt adja különböző fordulatokon, melyekhez hozzá van rendelve a fordulathoz szükséges szélsebesség. Mindkét berendezés 550 fordulaton 1000 wattot ad le. Nézzük meg, mi történik, ha egy adott helyen gyakran előforduló, mondjuk 6 m/sec szélnél rákötöm ezt a generátort a szélkerékre. Ennél a szélnél a kerék optimális fordulata 321 ford/perc lenne, a leadott teljesítmény meg 193 watt. A generátor ezen a fordulaton 341 wattot igényelne. Te is érzed, hogy ez nem megy, a szélkeréknek ezért lecsökken a fordulata, hisz túl van terhelve. A kérdés az, pontosan mi is fog történni. Az optimális esetben az áramló levegő sebességét egyharmadára csökkenti a kerék, a kétharmadnyi szélsebesség energiája jelenik meg a tengelyen. Na de ha a lapát forgása lassul, egyre vastagabb szeletekre vágja a levegőt, nem tudja annak sebességét a kívánt mértékben csökkenteni, és hiába a változatlan 6 m/sec szélsebesség, a szélkerékről levehető teljesítmény csökken, romlik a hatásfoka. A hatásfok görbe felhasználásával megrajzolható az piros színű teljesítmény görbe, ami 6 m/sec szélnél a különböző fordulatokon erről a szélkerékről levehető teljesítményt mutatja. Ez metszi a generátor görbét, ahol 220 ford/perc-en 160 wattos teljesítménnyel megy mindkét berendezés. A visszaeső fordulat miatt 193 watt helyett csak 160 wattot tudunk felhasználni, a hatásfok 0,83. Azt igyekeztünk eddig elmondani, hogy hagyjuk a szélkereket az ideális fordulaton dolgozni, és hogy a hozzákapcsolt generátor ne tudja fékezni, vegyük le annak teljesítményét. A legkényelmesebbnek az tűnik, ha egy elektronika megszaggatja a generátor és a fűtés közötti áramkört. Az ábrán a fekete nyíl mutatja ezt a csökkentést. Nekem most úgy tűnik, hogy ez egyszerű elektronikával megoldható, aminek a működési követelményeit az előzőekben tisztáztuk.. Megjegyzéseim: -A számértékek számolt, pontos adatok, nem a görbéből van saccolva. -Ez elméleti megközelítés, a valóság csak picit másabb, de mindkettőnek a viselkedése azonos. -Hobbi körülmények között, azzal, hogy csak nézem a működő gépemet, a fenti teljesítmény elvesztésre rájönni nem lehet. -A fenti számítás minden összeépítésre alkalmazható. -Nem kell ezeket a számításokat mindenkinek ismerni, nem egyformák az adottságaink. Elég azt tudni, hogy ilyen módon működik a természet. Mellékeltem egy ábrát is az elmondottakhoz. Az előző mondattal lezárult nálam egy szakasz, aminek az volt a célja, hogy hobbi szinten megismerjem a szélkerék, a generátor, a viharvédelem működését, és netán még méretezni is tudjam. A felhasználásának egy módját meg most irogattam le.
Erre csak azt tudom mondani, az eszközeid nem pont azt tudják, amit kellene. Az inverter pl. nem vehetne fel semmit a hálózatról, ha a betápja 0. Az olcsó fogyasztásmérők felépítéséből következik, hogy a feszültséget és áramot nem egyidejűleg, hanem a mérési ciklus szerint időben kissé eltolva méri. Kis teljesítményeken emiatt irreális CosFi értékeket jelez némelyik. Mivel nem ismerjük a mérési ciklusidejüket, előfordulhat, hogy a túl hosszú vagy éppen az inverter szaggatási frekvencájához közeli ciklusidő miatt rossz helyeken vett mintákat vet össze. Ennek függvényében egyik gyártó készüléke jól méri az invertert, a másik nem.
Próbálj meg az inverter és a mérő közé az inverter frekijére méretezett szűrőt kötni!
Üdv mindenkinek!
Kedves Romulus! Retarder kontra kipufogófék témában szeretném megjegyezni, hogy a kipufogófék(becenevén bubu) a motorfék erejét növeli, mivel gyakorlatilag lezárja a kipufogógáz útját. A retarder valóban a kardántengely és a híd közé van iktatva, több tipusa is létezik, lényege a folyadéksurlódás kihasználása a mozgási energia felemésztésére (az újabbak az örvényáram adta lehetőségeket használják ki).Mivel nagy hőt termel , többnyire bekötik a jármű hűtőrendszerébe. Az autógenerátor téma engem is foglalkoztat jó ideje, méregetem is őket. Az újabb tipusú generátorok használhatóbbnak tűnnek.Pl. a VW csoportban használt Valeo generátorok (saját fesszabályzójukkal) 500-600-as fordulaton is képesek tölteni.Természetesen a 90 A-es névleges teljesitményhez már ezrekben mérik a percenkénti fordulatokat.Jó nagy áttételt kiván... üdv: hp
Köszi, közben megtárgyaltuk és elismertem félre tájékozottságom.
Az első szélgenerátorom Audi generátoros volt, és működött. Sietség miatt viharkárt szenvedett.(biztosító drótkötél) Most állandómágneses generátor van tesztelés alatt. Eddigi tapasztalatok biztatóak, de még van mit finomítani. 2-3 hét múlva szeretnék beüzemelni egy dalander asszinkron motor generátort, frekvenciaváltó beiktatásával. Az autógenerátornál nekem 1:10 gyorsítómű volt beépítve, de szerintem elég az 5 vagy 6 szoros gyorsítás. Persze generátor függő.
Elmélkedés a PMG-s házi szélerőműről
az inercia rendszeren belüli energia megmaradás törvénye alapján: Adott (készen van, összehegesztve, szegecselve, ragasztva – utólag nem módosíthatóan, nincs aerodinamikai szabályzási lehetőség) a szélkerék. - A tengelyén levehető legnagyobb mechanikai teljesítmény a fordulattól (szélsebességgel egyenes arányban, köbös függvény menettel) és a tsr függő hatásfoktól (közel szimmetrikus „kalapgörbe” csúcsértékkel) függ. Adott a PMG (kiválasztott, vagy sk. épített – utólag nem változtatható) - A kivehető villamos teljesítmény az üzemi fordulatszám tartományban CSAK a fordulattól függ, mert a hatásfok menet szigorúan a fordulathoz rendelt fix görbe. Minden PMG-nél van egy kritikus, max. üzemi fordulat, ahol az addigi függvénymenettől függetlenül a ford./telj. görbe hirtelen, drasztikusan ellaposodik, közel vízszintessé válik az indukciós telítődés, a magas fordulaton megnövekvő légellenállás, súrlódási ellenállás miatt, feltéve, ha a PMG mechanikai szilárdsága lehetővé teszi ennek a fordulatnak az elérését. Ez jól jöhet viharállóság szempontjából, más haszna nem igen van. A szélkerék és generátor tengelye „összehegesztve”. A generátorból a terhelésen kivehető (számunkra hasznos) teljesítmény CSAK a generátor fordulatától függ. A sorba kötött disszipatív szabályzó (akár folyamatos, akár szaggatott) a hasznos kivehető teljesítményt csak csökkenteni, megosztani és nem növelni tudja – nem energiaforrás. A terhelésen átalakuló villamos teljesítmény (másodpercenkénti energia) a terhelésen mért pillanatnyi fesz. és áram vektorális szorzata (A fesz., vagy áram megváltozása Ohm törvénye szerint változtatja az áram., vagy fesz. értékét – ilyen viszonyokban (inercia rendszer) még érvényes az energia-megmaradás törvénye függetlenül attól, hogy ez a változás folyamatos, vagy szaggatott). - Tehát nagyobb generátor fordulat (mindegy, hogy mitől) = nagyobb kivehető teljesítmény, kisebb fordulat (mindegy, hogy mitől) = kisebb kivehető teljesítmény, és fordítva is. Nem lineáris, de egyenes arányosság szerint. Ld.: mellékelt, tipikusnak tekinthető vasmagos PMG ford. függő karakterisztikáit (PMG600_karakt.gif). … Vagyis a generátor fordulatát egy szélsebességnél CSAK a terhelésen kivett teljesítménnyel tudom szabályozni. 1. Fordulatot akarok növelni (mert a tsr-t növelve érném el a maximális szélkerék hatásfokot) = csökkentenem kell a terhelésen kivett (hasznos) teljesítményt. Ezt miért tenném? 2. Fordulatot akarok csökkenteni (mert a tsr-t csökkentve érném el a maximális szélkerék hatásfokot) = növelnem kell a terhelésen kivett (hasznos) teljesítményt. Növekszik, végre valami jó jel. A szélkerék tsr függő hatásfok csúcsához szabályozhatnám a fordulatot miközben a terhelésen kivett teljesítmény is növekszik. Csak az a baj, ha csökkentem a PMG fordulatát, akkor elkerülhetetlenül csökken (mindegy, hogy milyen görbe szerint, de a fordulattal egyenes arányban változva) a kivehető villamos teljesítmény (NINCS gerjesztés szabályzási lehetőség, milyen jól jönne a Jedlik Ányos elv használata, de akkor meg nem PMG). Igaz, hogy a következő pillanatban jobb össz. hatásfokkal nyerhetem ki az előzővel azonos sebességű szél energiáját, de az előzőnél kisebb generátor fordulaton = az előzőnél kisebb teljesítménnyel. Magamat nyomom a víz alá. És ezt is miért tenném? E két játszadozás közben telik az idő – amelyik „szél már elment”, annak az energiáját már nem tudom kinyerni, magával vitte az energiáját is. Igaz, hogy az előzővel azonos sebességű „következő szél” energiáját jobb össz. hatásfokkal tudnám kivenni, de ehhez le kellene csökkentenem a kivehető villamos energiát (1.), vagy lecsökken a generátor fordulat- csökkenése miatt (2.). Semmiképp nem növekszik a terhelésen kivehető hasznos energia. Egy időtartam (perc, óra, nap, stb.) alatt a terhelésen kivehető összes hasznos energia [Wó] az időtartam alatti másodpercenkénti energiák (pillanatnyi teljesítmények) [W] összege (idő szerinti integrálja). Teljesen közömbös, hogy ezek a pillanatnyi teljesítmények folyamatosan, vagy tetszőleges frekvenciával szaggatva változnak. … Vagyis a PMG-s szélerőműnél aerodinamikailag nem szabályozott szélkerék és nem szabályozott áttétel esetén a terhelésen kivehető maximális teljesítményt CSAK a szélsebesség határozza meg! A KIVEHETŐ (HASZNOS) TELJESÍTMÉNY TERHELÉSSZABÁLYZÁSSAL NEM NÖVELHETŐ! Csökkenteni pedig minek? … Optimizmust keltő lehetőség, hogy a szélkerék – áttétel – generátor (pólusszám) – terhelés, mint komplett rendszer üzemi fordulatszám tartománya a várható üzemi szélsebesség tartományban (pl. 3-15 m/s) a szélkerék legjobb hatásfok=f(tsr) tartományában legyen. Vagyis a PMG-s szélerőmű össz. hatásfok optimalizálása, hogy minden szélsebességnél a lehető legnagyobb teljesítményt vehessük ki, a munkapont-tartomány egyszeri beállításának kérdése, és nem a terhelés-szabályzásé. Ennek elvi leírása a fentinél is hosszabb, most mellőzném. A nagy (1-2 MW) PMG-vel szerelt erőműveknél alkalmazott szabályzásnak merőben más a célja. Ott az aerodinamikai, akár áttétel, 50(60) Hz-hez, az inverter működési tartományához illesztés, U,I fázisszög, feszültség és teljesítmény villódzás, stb. szabályzása a feladat. … Nem tekintem a fentieket axiómának, de szerény tudásom szerint igaznak vélem.
én nem fogok semmi szüröt tenni mivel mindegyik 50Hz es,de Te eddig azt mondtad pontosan fog mérni.illetve nem olcsó kategoriásrol van szó.Én elején mondtam ,hogy nem pontos a mérérs most te is ezt mondod .....
Egy valami szúr nekem szemet, hogy a kivehető teljesítményről beszélsz, és nem a kivettről.
De közelítsük meg máshonnan: Végezzünk méréseket állandó szélsebességeknél, úgy hogy mérjük a terhelés teljesítményét és a terhelés ellenállásást, felírjuk szélsebesség függvényében a legnagyobb teljesítményt adó ellenállásértékeket. (szinte biztos hogy nem kostans ellenállás jön ki!). Így ugyanezt a rendszert kitéve a valóságba, a generátorának terhelőellenállását változtassuk az előzőekben felvett görbe szerint (a valós szélsebesség függvényében). Szerintem így nem kérdőjelezhető meg hogy (állandó bármilyen értékű) terhelésen vagy a modosított terhelésen fog-e több energia elfűtődni. (egy lezáróellenállás (érték) csak egy szélsebességnél terheli úgy a rendszert, hogy abból maximális energia jöjjön ki, ettől nagyobb és kisebb ellenállásnál is kevesebb lenne a kivett energia) Ezzel a szaggatással a generátort lezáró ellenállás (látszólagos) értékét tudjuk befolyásolni végtelentől R értékig, úgy hogy a teljesítményveszteség nagyon kicsi. R legyen kisebb a legnagyobb teljesítményt adó ellenállások legkisebbjénél (mivel csak növelni tudjuk a látszólagos értékét). Ez a beavatkozás nem csak önmaga miatt, hanem már a rendszer tehetetlensége miatt sem lehet képes követni a széllökéseket. De hoszabb idejű szélsebességátlag változásaihoz viszont képes(lehet) beállni. Ez jelenthet kb átlag 10-15% pluszt a szabályozatlan rendszerrel szemben (szerintem). Ha viszont sikerül úgy lezárni a rendszert, hogy az az átlag szélsebességnél maximumnál jár, akkor ez a beavatkozás már nem dob sokat a dolgon (de kinek van pont, akkora fűtőszála, és kinknek van pont egyforma szélkereke?). (Eddig elvi úton feltételeztünk egy ellenállássorozatot, ami a maximális teljesítményeket adná a szélsebesség (rotorfordulatszám) függvényében, de én nem tartom valószinűnek hogy ilyen egyszerű függvénykapcsolat adódna a valóságban.) Idézet: „nem fogok semmi szüröt tenni mivel mindegyik 50Hz es” A rátápláló inverter nagyobb frekvenciával, PWM-mel teszi rá a teljesítményét a hálózati feszültségre. Ha ezt a nagyobb frekvenciás "zajt" kiszűröd, a gyengébb minőségű mérő is jobban közelíteni fog a pontos értékhez. A jobb minőségű (drágább) betápláló inverterek akár jobb szűrőt is tartalmazhatnak. A rajzukon szerepel, de hogy mit tud, azt a maximális teljesítményen produkált jelalak dönthetné el. Idézet: „nem pontos a mérérs most te is ezt mondod” Azt írtam, hogy az olcsó mérők között is akadhat olyan, amelyik az egyik inverternél jól, a másik inverternél hibásan mér. Ahány, annyiféle program, mérési ciklushossz, ...
Én továbbra is azt mondom pontosan olyan invertert mértem pont olyan fogyasztásmérővel ,mint kérdeztek teheát a gyakorlatot mondom:nem mér pontosan.De amugy sem a "zajjal" van probléma ,henam a készenlétiben felvett energiát is megtermeltnek mutatja de ezt is leirtam már.De hagyuk az egészet ,mert szerintem értelmetlen.
Hello mindenki. Adott egy probléma mégpedig:
Adott egy kerékpár mely világításának energiaforrását tölteni szeretném mialatt épp úton vagyok. Dinamó kizárva. Elméletileg megvalósítható, és gyakorlatilag? Csinált már valaki ilyet? PICer Idézet: „nem tartom valószinűnek hogy ilyen egyszerű függvénykapcsolat adódna a valóságban” Emiatt írtam korábban, hogy az MPPT algoritmus a TSR, szélsebesség, fordulatszám ismerete nélkül is mindig a legoptimálisabb terhelésre állítja be a szélgenerátort és ez biztos a legjobb TSR-fordulatszám-terhelés viszony is lesz egyúttal. Ebből már könnyebb visszaszámolgatni, mint előre tervezni. 
Hogyne! Tegyél a vázra egy rázogatós elemlámpát és vezesd ki az akkura.
Erre is van válasz a szakmában:
"-Egy mérés nem mérés." A készenlétben felvett fogyasztás meg az inverter gyári hibája. Ez a fajta fogyasztásmérő nem tudja megkülönböztetni, merről merre megy át rajta a teljesítmény, tehát a hibás naplózás jogos.
Üdv! Macskaszem helyett tegyél mágneseket a küllőre, a vázra meg tekercset!
1. Értsd rajta a terhelésen jelenlevő villamos energiát, amit tetszőleges, számunkra hasznos energia formájában kivehetünk (fény, hő, vízbontás, motor, stb.).
2. Mitől változna a terhelés ellenállás értéke? Ha csak nem az 1-2 %-i PTC, NTC jellegre gondolsz. Vagy a szabályzó már az E=mc^2 -t is befolyásolni tudja, képes atomszerkezet átalakításra? A továbbiakat erre alapozod, hogy magától változik a terhelő ellenállás! Kíváncsian figyelem a fejleményeket. A végeredmény után (működő és hitelesen lemért, teljesítmény növekedést eredményező szabályzás után) visszatérek rá. Akár az elmélkedésem nyilvános visszavonásával. Addig fenn tartom. Jó munkát!
Attól változik hogy ki be kapcsolgatjuk (nem mindegy meddig van kikapcsolva és meddig van be).
W=t*U^2/R (gondolom ez egyértelmű) alkalmazzuk szaggatott esetre: W1=(tbe*U^2/R + tki*U^2/végtelen), (bekapcsolás alatti energia + kikapcs alatti, ami 0). W2=(tbe+tki)*U^2/R' R' egy olyan ellenállás amin ugyanannyi energia fűtődik el mint W1, csak folyamatos bekapcsolás alatt! (T=tbe+tki) Ha eddig tiszta, akkor tegyük egyenlővé öket (energia megmaradás érvényes), rendezzük ki az R' rétéket R'=R*T/tbe vezessük be a tbe/T=b egyenletet és helyettesítsük be. R'=R/b (b=0 sosincs bekapcsolva, R' látszólag (is) végtelen érték, b=1 folytonos vezetés -> R'=R ...) így már érthető?
Az első képlet ismerős általános iskolából.
A másodikat légyszíves magyarázd már el! Nem tudom, hogy, ha egy egyenlet egyik elemében végtelennel való osztás szerepel, akkor értelmezhető-e annak megoldása és az mennyi lesz?
Akkor csak egyszerűen, szakadást teszel az R helyére, elektronikai logikával pedig kikövetkezteted, hogy szakadáson nem lehet teljesítmény, így energia sem.
(az áram nulla, az I*U is nulla és ezt t vel szorzod akkor is nulla lesz). Így a W tki alatt 0. A generátor átlagértékként R' -t lát, persze pillanatértékekben R vagy szakadás az amit lát, így a nyomatéka ennek megfelelően négyszögszerű van,nincs,van,nincs... (amikor van akkor a teljesítménynek megfelelő értékű), ennek középértéke annak felel meg mint amit a folytonos R' terhelés okozna. Ha viszont elég magas frekvenciával szaggatunk, akkor ezt a négyszögnyomatékot a mechanikai tehetetlenségi nyomaték kiátlagolja, így a szélkeréknek már egy simább nyomatékot (az átlagnyomatékot) kell leadnia (gyakorlatilag a szélkerék ezt nem is látja DE szerencsétlen kapcsolási freki esetben előjöhet a rezonancia jelensége!).
Hajrá! Meg kell csinálni saját célodra és mérni!
Allitolag az osztakoknal lehet venni elore szerelt szelgeneratort, tudtok errol valamit?
Üdv! Valaki készített már lenz 2-es turbinát? úgy gondolom, mégis csak az lenne számomra ideális. Olyan adatokra lenne szükségem,hogy pl: adott rotor átmérőhöz mekkora lapátokat csináljak, vagy adott lapátokat mekkora távolságra tegyem egymástól. A lapátokat alu lemezből szeretném 1méter magasat 3vagy 4db-ot.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |
