Fórum témák

» Több friss téma
Cikkek » Analóg kivezérlésmérő
Analóg kivezérlésmérő
Szerző: proli007, idő: Ápr 14, 2009, Olvasva: 48480, Oldal olvasási idő: kb. 3 perc
Lapozás: OK   5 / 6

Figyelem!

Amennyiben az áramkörünket a végfok magas tápfeszültségéről járatjuk, előzetesen célszerű alacsonyabb tápfeszültségről éleszteni a készüléket.

De vigyázzunk, hogy ha a Zener-re csatlakozunk a tápegységünkkel, annak áramkorlátját előzőleg állítsuk be 10 mA-re. Bemérés után mindenképen ellenőrizzük, hogy a Zener és az R13 előtétellenállás megfelelően és értékhelyesen került-e az áramkörünkbe!

  • Számítsuk ki az R13 ellenállás értékét. Ehhez a tényleges tápfeszültségből levonjuk a Zener 12 V-os feszültségét, majd a kapott értéket elosztjuk 10-el (10 mA áramot feltételezve) Az R13 értékét így kOhm-ban kapjuk meg.
  • Határozzuk meg a műszer előtétellenállásait.  Ha ismert a műszer 0 dB kitéréshez tartozó árama és kapocsfeszültsége, akkor a kapocsfeszültséget vonjuk le a névleges szint (5 V) értékéből, és osszuk el a műszerárammal: R11 = ( 5 V - Um) / Im . Válasszunk az ellenállás-sorból a számítotthoz közeli értéket (R12 értéke ezzel azonos). Ha nem ismertek a műszerünk paraméterei, akkor válasszunk akkora előtét ellenállást, ami 5 V tápfeszültségről a műszer mutatóját 0 dB jelzéséig téríti ki.
    Használhatunk a célra potenciométert is, de az ellenállás értékét fokozatosan csökkentsük, és mindenképen kössünk sorba a potenciométerrel egy fix 1..2 kOhm-os ellenállást is, a műszerhalál megakadályozása céljából.
    Ha elkészültünk, mérjük meg a potenciométer (+ ellenállás) értékét, és helyettesítsük fix, közelítő értékű ellenállással.

Az áramkör bemenete nem tartalmaz kondenzátort. Következtetésképpen nincs alsó határfrekvenciája (egyenáramtól működik). Ez nem okozhat problémát, mert a váltóáramú helyeken az erősítőnkben általában nincs egyenfeszültség. Viszont ez az áramkör bemérését jelentősen megkönnyíti. Így az ellenőrzéshez nem szükséges váltóáramú generátor, elégséges egy szabályozható egyenáramú áramforrás (tápegység) is.

A műszer "kalibrálásának" alapvetően két módja lehetséges:

  • Beállítjuk szemre a kivezérlés értékét a műszeren, majd egyenfeszültség ráadásával ellenőrizzük a két műszer együttfutását. (Mindkét oldal azonos feszültségre térjen ki 0 dB-re.)
  • Meghatározzuk a bemeneti feszültség maximális csúcsértékének nagyságát, ezt elosztjuk kettővel, és az így kapott feszültséget az áramkör bementére adva a műszert +3db-re állítjuk. (Vagy a 0 dB értéket állítjuk be, attól függően, hogy végfok, vagy keverő erősítőben alkalmazzuk a kapcsolást.)

Természetesen mindkét esetben meghallgatással ellenőrizzük a beállítást, és esetleg korrigálunk.

A kis műszerünk beállítása egyénfüggő. Tekintve, hogy az áramkörünk bemutatásánál nem beszéltünk a műszer mechanikai tehetetlenségéről, így a kijelzett értéket a műszercsillapítás függvényében kb. akkor látjuk megfelelő értékűnek, ha a mért érzékenységhez képest a kijelzőt  -3 dB...-6 dB értékre állítjuk. Tehát ha a relatív vonatkoztatási szintünk 775 mV, azaz csúcsértékben ez közel 1V értékű, a zene ütemében történő kitérést akkor látjuk ténylegesen 0 dB-nek, ha a műszer érzékenységét 400-500 mV-ra állítjuk.

A helyzetet közelíthetnénk a valósághoz, ha a kondenzátor kisütési időállandóját jelentősen növelnénk, de akkor a kijelzést elég lomhának ítélnénk, azaz nem lenne elég mutatványos. Illetve úgy vélnénk, hogy nem követi egészen a zene dinamikáját. (A kondenzátor töltőáramát is jelentősen növelni kellene.) Vegyük figyelembe, hogy a hallásunk amplitúdóban logaritmikus jelleget mutat. (Lásd hangerő szabályzó logaritmikus potenciométer.)

A műszer mutatott értékét (skálázását) is ellenőrizhetjük méréssel.

Megmérjük a 0 dB-hez tartozó bementi feszültséget, majd az osztásvonalakhoz tartozó értékeket elosztjuk a 0 dB-hez tartozó feszültséggel. Az így kapott számértéknek vesszük a (tízes alapú) logaritmusát, majd szorozzuk 20-al. Az így kapott dB értéket összevetjük a műszer által mutatott értékkel.

Ezzel a módszerrel bármely kijelző által mért értéket dB értékben is skálázhatjuk. Sőt, egy dB-ben skálázott led-meghajtó IC kapcsolási értékeit visszaszámolhatjuk feszültségarányra, és az tovább teljesítményre számítható (felszorozva a végteljesítménnyel). Így a kijelző kis számítással teljesítményben kalibrálható.

Természetesen az áramkörrel nem csak analóg, de ledes kijelző IC is eredményesen meghajtható.


A cikk még nem ért véget, lapozz!
Következő: »»   5 / 6
Értékeléshez bejelentkezés szükséges!
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem