Ezt a cikket a kezdők számára ajánlom, akik most ismerkednek az elektronika világával.  Illetve azoknak, akik nem hallottak, vagy nem tudják mi is az az ESD!

Előszó

   Gondolom már sokan találkoztatok azzal a jelenséggel, amikor vettétek le a ruhátokat, és az szikrázott a feltöltődés miatt. Vagy esetleg egy kézfogásnál éreztétek, hogy "megrázott" (nem kézrázásra gondolok) a másik ember. Esetleg még a hétköznapoknál maradva gondolhatunk a villámlásra is. Ezt a jelenséget szeretném bemutatni, mind a hétköznapokban, mind az elektronika világában, illetve pár képpel, hogy érthetőbb legyen a szöveg.

   Hogyan  jön létre az ívkisülés? 

    Ha a negatív, és pozitív elektromos töltések, elég közel kerülnek egymáshoz, a két töltés között vonzás alakul ki. Ilyenkor hirtelen egy (vagy több) elektromos ív jelenik meg. A szikrakisülés kialakulását azzal magyarázhatjuk, hogy az elektromos mező nagy térerősségének hatására néhány semleges gázrészecskéből egy-egy ionpár képződik, azaz a gáz ionizálódik (vezetővé válik). A keletkezett pozitív 
ionok a gázban a katód felé, a negatív ionok az anód felé gyorsulnak. Mozgásuk közben semleges részecskékkel ütközve további ionok keletkezését váltják ki. Az így kialakuló láncreakcióban a töltéshordozók száma rohamosan növekszik, és rövid idő alatt jelentős mennyiségű töltés halad át a gázon. (lásd az animációt kép) 

    A kisülés következtében a felhalmozott töltések mennyisége, és az általuk létrehozott térerősség csökken. Ennek következtében az ionok kevésbé gyorsulnak, így nem jön létre további ionizáció. Ezzel párhuzamosan egyre több pozitív és negatív ion semlegesíti egymást. Ezt az ionizációval ellentétes folyamatot rekombinációnak nevezzük. A térerősség csökkenése és a rekombináció végül a szikrakisülés megszűnéséhez vezet. A szikrakisülésben a nagy sebességű részecskék miatt a gáz belső energiája megnő, a gáz felmelegszik. A hőmérséklet hirtelen emelkedése a gáz gyors tágulásával jár együtt. Ez okozza a szikrázáskor hallható sercegő hangot, de így jön létre a villámlást kísérő mennydörgés is. A nagy energiájú részecskék széles frekvenciasávban elektromágneses hullámokat bocsátanak ki (köztünk látható UV fényt).
 

Mitől is függ a sztatikus feltöltődés?

   A sztatikus feltöltődés mértéke sok mindentől függ, pl.: a páratartalomtól, a súrlódó anyagoktól...

Példák a mindennapokban: 

    Gépkocsiból való kiszálláskor a karosszérián, PVC-n, laminált parkettán, szőnyegen való közlekedés után fém, illetve elektronikai berendezésen, pl. számítógép, vagy akár kézfogás közben történő kisülés.

.

Példa a feltöltődésre: szőnyegen járás:
10 – 20 % páratartalom esetén 35000 Volt
65 – 90 % páratartalom esetén 1500 Volt
 

   Az elektrosztatikus kisülés leggyakoribb fajtája a súrlódási energia, amellyel mindannyiunknak számolnia kell, még egy egyszerű séta közben is. Érdekesség képpen: a 3000 Voltot meghaladó elektromos kisüléseket már megérzi az ember, 4000 Volt fölötti már hallható, illetve az  5000 Voltot meghaladó kisülés látható is.