Ennél a technikánál a panelt meg kell tisztítani az oxidációtól, zsírtól valamint minden más szennyeződéstől. Ha ezzel megvagyunk akkor a panelt fel kell melegíteni kb 65-90°C-ra.  A melegítést elvégezhetjük vasalóval, panelszárítóval (ha előtudjuk vele állítani a kellő hőmérsékletet) de akár egy sütővel is.

Én a vasalós módszer mutatom meg most nektek de mint írtam nincs sok különbség a többi módszer között. Lássuk, hogy is kell csinálni!

Miután beállítottam a vasalót ráhelyeztem a kívánt paneldarabot.

Miközben a panel melegedik  addig készítsük elő a fényérzékeny fóliát. Már a jól ismert fugalehúzóval fogunk újra dolgozni. Ha levágtuk a panelra való fóliát akkor azt fel kell vinni először is a lehúzóra. Ezt én úgy csinálom, hogy a fólia méretével megegyező (vagy nagyobb) részt vizezzünk be azért, hogy kellő tapadás alakuljon ki.

Ha ezzel megvagyunk akkor szépen simítsuk fel a fóliát a lehúzóra. Itt figyeljünk arra, hogy minél kevesebb légbuborék maradjon köztük.

A fólia felhelyezése után távolítsuk el a felső védőréteget. Ezt igazság szerint elvégezhetjük a felhelyezés előtt is de én most megmutatom, hogy egy kis munkával és egy csipesszel is elvégezhető ez a művelet. Nah meg sok türelemmel :-]

Ez az idő alatt biztos elérte már a panelunk  a kellő hőfokot. Vegyük le a vasalóról anélkül, hogy megsütnénk a kezünket. Mivel a nyák hátsó felülete eléggé csúszik így nem árt valamilyen módszerrel fixálni. Korábban említett csúszás gátlóval is elvégezhetjük de én egy falapba beleütöttem egy-két szeget majd kb 1,2mm-t hagytam kilógni. Azért jó ez, mert így tökéletesen megakad a panel de a laminálás közben a lehúzó szivacsa nem akad meg benne. Ezzel óvni tudjuk.

Már a jól ismert módszerrel, kb 45°-os szögbe megdöntve, egyenletes húzással és nyomással lamináljuk rá a fóliát a meleg panelra.

Ami fontos még, hogy ne legyen poros a panel lamináláskor, mert nagyon könnyen eltudjuk ezzel rontani.