Az áramkör két nyomtatott áramkörből áll:

• Az alsó, egyoldalas NYÁK-on kapott helyet az akkumulátor, a töltő, kapcsoló elem (MOSFET) és a μUSB csatlakozó, valamint 4 db hüvely (azért négy, hogy stabilan álljon, ne billegjen)
• A felső, kétoldalas NYÁK, amin a uC, az OLED és a gyorsulás mérő található, valamint 4 tüske, ami az alsó nyákon lévő 4 db hüvelybe csatlakozva biztosítja a kapcsolatot a két rész között. A 4 csatlakozóból kettő GND, a harmadikon az akku feszültség jut el a felső panelra, a negyediken pedig a MOSFET bekapcsolásához szükséges jel jut vissza az alsó panelra.

Az alsó NYÁK-on lévő, oldalsó kinyúlásoknak az a célja, hogy ezekhez lehet forrasztani a szíjat tartó kis lemezkét, amit én 0,6 mm-es rézlemezből hajtogattam.
A kétoldalas felső NYÁK-on 14 db átkötés található a túloldalra, amit én egy-egy 0,1 mm-es vezetékdarab beforrasztásával oldottam meg, de lehet ennél sokkal profibb megoldást is választani (pl. furatgalvános NYÁK készítése, van is itt a hobbielektronikán erről cikk, vagy gyártatni a NYÁK-ot), de én még egyiket sem próbáltam.
Célszerű először az alsó - tápellátást biztosító - panelt elkészíteni, és amikor az működőképes, akkor belefogni a felső panel beültetésébe. Ide először a passzív elemeket és a 3,3 V-os LDO-ot érdemes betenni, majd ha minden OK, utána a uC-t, majd ráforrasztani a programozáshoz szükséges ideiglenes 6 vezetéket (nyomtatott áramkör tervező programban látszik melyik kiveztetés melyik (3_3V, RESET, GND ,MOSI, MISO, SCK).  A felső panel GND és akku tüskéjére rácsatlakoztatva egy akkumulátort, meg lehet nézni, hogy a uC-t látja-e a PC, a programozón keresztül.  Ha lehet kommunikálni a uC-vel, akkor a következő lépésben mehet a gyorsulásmérő és az OLED felforrasztása. Mindkét esetben, és még a uC esetén is, nagy könnyebbséget jelent, ha van jó folyasztószer!
Ha minden rendben lévőnek látszik a forrasztásnál, akkor fel lehet programozni a uC-t. Első lépésben a teszt programmal (mellékelem) lehet ellenőrizni azt, hogy a uC tud-e kommunikálni az OLED-del és a gyorsulás szenzorral.
A teszt program a következők ellenőrzését teszi lehetővé, láthatóvá:

• OLED működését
• a gyorsulás szenzort látja-e a uC
• ha van kommunikáció, akkor az X, Y, Z ofszet beállítását (a Z-t nem kötelező)

Néhány fénykép ennek a programnak a működésről.

Az óra a legfelső sorban jelenik meg, és másodpercenként lépked, ugyanebben a sorban olvasható le az akkumulátor feszültség és az akku töltöttségére jellemző piktogram, a második sorban a "TESZT !" szöveg olvasható.

Amikor először töltjük a uC-re a teszt programot, - vízszintesbe kell állítani az órát - akkor az alsó sorban megjeleníti az X, Y, Z irányú gyorsulás értékeket, aminek -1 -szerese az ofszet. Jelen esetben (nálam) az X ofszet 46, az Y ofszet 37. Ezeket az értékeket kell az "ADXL345.C" fájlbaba beírni, ami valahol a vége felé található az "adxl345_init()" függvény előtt:
#define OFFS_X            46       
#define OFFS_Y            37 
#define OFFS_Z            128     //ez a legnagyobb negatív ofszet, ami beállítható

Ezután újra le kell fordítani a programot, majd rátölteni a uC-re, aminek hatására a következő kép fogad:

A képen látszik, hogy vízszintes felületen az X és Y gyorsulás nulla lett, tehát az ofszet beállítás sikerült. Ne feledjük, hogy az óra programjában is cserélni kell majd ezeket az értékeket!

 Ezután lehet kopogtatni az órát, aminek hatására kiírja a koppintás irányát és jellegét (1, vagy 2 koppintás).

Ha minden rendben van, akkor lehet a két panelt összedugni, majd a μUSB-re kell rádugni, a programozáshoz. Ez azért szükséges, mert a uC programozás közben nem tartja magas szinten azt a kivezetését, ami a P-MOSFET-et bekapcsolja, így eltűnne a tápfeszültség és meghiusúlna a programozás. Amikor az akkumulátor töltő tölt, akkor a STAT kimenetén keresztül nem csak a kék visszajelző LED-et működteti, hanem egy diódán keresztül lehúzza közel GND-re a P-MOSFET gate-jét, így az bekapcsol és ellátja tápfeszültséggel a uC-t. 
Ha az OLED és/vagy a gyorsulásmérő nem működik, akkor a forrasztásokat kell ellenőrizni.