Jól értem, a potméterrel állítom be hogy mennyivel forogjon a motor, tehát nem automatikusan követi a csillagot?
Üvd

Igen, jól érted. Valójában így is ki tud mászni a látómezőből a megfigyelt égitest, hiszen nem lehet annyira pontosan beállítani a fordulatszámot, de jóval tovább benntartható.
Lehet venni készen is ilyen szerkezetet, amiből a DC-motoros 10.000, a léptetőmotoros 25.000 Ft. Én kihoztam pár ezer Ft-ból.

Énis sok ilyet nézegettem, mondjuk én inkább műholdkövetésre használnám! De az biztos hogyha lenne egy akkor vennék valami belépő szintű teleszkopot!
Anno az orbitron nevü progit néztem! De vezérlőt és mechanikát nem találtam hozzá! Csak gyári 200.000.
Gondolom jobban benne vagy a témába! Esetleg vannak linkjeid?

Műholdkövetéssel nem próbálkoztam, nem tudom milyen ehhez a belépő szintű teleszkóp, de szerintem erre a feladatra nem felel meg egy egyszerű távcső. Mivel a műholdak viszonylag kicsik, nincs fényük (kivéve ISS), és nagyon gyorsak, ezért csak számítógép vezérléssel ellátott teleszkóp alkalmas, ami nem olcsó. Az orbitront nem ismerem, én a stellarium nevű programot használom tájékozódásra.

Gondolom eleve ott kezd el vérezni a dolog, hogy nem minden műhold olyan pályán mozog, aminek a sarkcsillag "tengelye".
Azaz két dimenzióban kell mozgatni a teleszkópot, és azt sem egyforma sebességgel...

Ekvatorális <-> Azimutális

Így van, ez is beleszól. A számítógép vezérléssel ellátott távcsövek alapból azimutális mechanikán vannak, így azoknak nem jelent gondot, de EQ-val lekövetni egy műholdat nem kis feladat. Főleg, hogy a sebességük miatt még a finommozgatókat sem tudjuk használni, így a tengelyek rögzítését feloldva, kézzel fordítva a tubust kellene követni a műholdat. Ezzel a módszerrel tiszta képet kapni szinte lehetetlen. Persze egy geostacionárius pályán levő műhold könnyen megfigyelhető vele, feltéve, ha képesek vagyunk megtalálni az égbolton.

Bocsánat... kicsin kuszán fogalmaztam! Összekeveredett valószínű a két mondani való!

A műholdakat nem teleszkopal követnem hanem irányitott antennával meteorologiai vagy rádioamatőr!

A belépő szintű teleszkopot az "ég kemlelésére" és csillagvizsgálásra gondoltam!
Ami miatt párhuzamot vontam a kettő között az az hogy azonos mindd a kettőnél a két tengely menti mozgatás!

De, a motoros hajtásnak pont az lenne a lényege, hogy a rektatengely együtt (azonos sebességgel) forogjon a föld tengelyével, ellenkező esetben ugye elég nehéz lenne fényképezni hosszabb expozíciós idővel, ha a megfigyelt objektum közben "elmászik".
Ezért a dolog egy 555-ös akármivel nem nagyon fog menni... Nem véletlenül kerül egy ekvatoriális mechanika annyiba, amennyibe.

Így mindjárt más. A műholdas részéhez nem tudok hozzászólni.
Kezdő távcsövet viszonylag olcsón lehet venni, s kb. ugyanannyi pénzért össze is lehet rakni egy nagyobb teljesítményű Dobson-távcsövet, ha ügyes vagy. Nekem egy 114/1000-es Newtonom van, amivel tiszta időben láthatóak a Jupiter középső felhősávjai. Használtként vettem, de egész jó állapotban majdnem féláron. Általában minden távcsőhöz jár 1 vagy 2 okulár, amihez érdemes venni köztes méreteket is, illetve ami elengedhetetlen, az egy kollimációs okulár a beállítás megkönnyítéséhez (pl. egy ilyen).
Ha új eszközben gondolkozol, akkor itt és itt érdemes nézegetni.

Nem egészen. A mechanika önmagában csak kézi a csillagkövetésre alkalmas. Ezért kell/lehet kiegészíteni óragéppel. Pontos pólusra állás után elég az RA tengely körül forgatni a tubust, és nekem pontosan ezt teszi az épített szerkezet. Az, hogy a Föld forgásával azonos sebességet kell beállítani nem helyes. Ebbe beleszól a megfigyelt égitest saját mozgása is, így pl. egy belső bolygó megfigyelése gyorsabb tengelyforgatást igényel. A "jóval tovább benntartható" magában foglalja azt is, hogy akár egész éjszaka a látómező közepén marad az égitest, viszont ez sokkal több beállítási időt igényel.

Aha, értem. Tehát az égitest saját mozgásából adódó eltérés nagyobb, mint a föld tengely körüli forgásából adódó... Szerintem ezt te sem gondolod komolyan, vagy még nem sokat fényképeztél.

Persze hogy nem gondolom komolyan, hisz nem is mondtam ilyet. Azt mondtam, hogy "ebbe beleszól a megfigyelt égitest saját mozgása is". A kettő nem ugyan az! Egyébként valóban nem szoktam fényképezni, de a tartós megfigyelés, azaz a "látómező rögzítése" hasznos funkció számomra megfigyelőként is.
Viszont a vita az eszköz működéséből, létjogosultságából indult ki. Ha ezzel kapcsolatban van kérdés, szívesen megválaszolom.

A topik célja a csillagászat, űrkutatás, űrtechnológia területén (beleértve műholdak, szondák stb.) felmerülő kérdések, megoldások megvitatása.
Otthoni kutatást, megfigyelést segítő eszközök megvalósítása.

Támogatom az ötletet!

Talán kezdjük egy nemrég bemutatott eszközzel, egy óragéppel, mely jelen pillanatban 555-ös timerrel előállított pwm jellel vezérli a forgatómotort. Amellett, hogy a feladatra megfelel, a keresésben némi hátrányt ad az, hogy a fordulatszám még maximumon is lassú, így csak feloldott tengellyel lehet átállni másik célpontra. Megpróbálkoznék átalakítani, vagy inkább egy újat készíteni, mégpedig léptetőmotorral. Nyilván továbbra is akkumulátorról kell működnie minél alacsonyabb fogyasztással. A tökéletes az lenne (ezt az előző verziónál nem tudtam kivitelezni), ha egy potméter elég lenne a szabályzáshoz, mégpedig olyan formában, ha középállásban nem lenne motorforgatás, és a két irány adná a forgatás két irányát, illetve a középállástól számított kitérés adná a fordulatszámot. A feladat könnyebben megoldható pic és forgó enkóder segítségével, csak így a középállás nehezen érzékelhető. Arra be kellene építeni egy optikai visszajelzőt, viszont a csillagászatban minden fényforrás ronthatja az élményt. Maximum egy halvány piros fény beleférne.

Üdv. Erősítők balance potijában van egy kis érezhető kattanás középállásban. Talán az jó lenne neked.

Igen, én is olyanra gondoltam. A probléma inkább az, hogy itt kettős szerepe lenne a potméternek. Egyrészt forgásirányt vált, másrészt fordulatszámot szabályoz.

A poti közepe megy a mikrovezérlő analóg lábára. A kattanásnál megméred az AD értékét, ez lesz a "nulla". A jobbra-balra analóg értékek meg ehhez a referenciához képest adják az irányt és a nagyságot. Ezt a programban lekezeled. Persze ha mikrovezérlővel csinálod.

Az opto kapuk nagyrésze infravörösben dolgozik .

Feltéve ha a poti nem kopik el , nem fog arrébb mászni , nem lesz zaj az AD bemenetén amikor 0 pontot veszed fel ... stb.

Na jó nem egy GoTo ... de mégis közelíti:
Ardu stepper Stellarium
github forrás kód
másik hasonló házasság
hackaday
másik
no ez meg majdnem az de mégse


Igen a noti/pc monitora ronthatja ... DEE ha minimálisra tekered fényerő + rakszrá piros műanyag fóliát (irattartó), Stellarium tud éjszakai módot is (veresen pislákol a teljes program felülete).

Ez nagyszerű, de nem erről van most szó. Egy egyszerű óragépet kell építeni léptetőmotorral számítógép vezérlés nélkül. Az optikai visszajelzés nekem, mint megfigyelőnek kell, hogy tudjam, nincs motorforgás. Persze amennyiben nyomógombos enkódert használok, akkor a nyomógomb funkciót használhatnám a forgás megállítására is.
A Stellarium tényleg szuper program, a kezdetektől használom.

Az "OFF" jelzéseket kiszedtem, ebben a témában ezek már nem "off"-ok.

Hát, ha megírod a léptető motor vezérlő programját (mikrolépések is kellenének), akkor ez engem is érdekel, de energiahatékonyság tekintetében a DC kommutátoros motorok jobbak. Ha nem elég gyors az átállításhoz, akkor kisebb áttétel kellene, a kis fordulaton stabilabb működést pedig I*R kompenzációval elég egyszerűen lehet fokozni, maximum kb. 10-szeres mértékben a feszültségszabályzott vezérléshez képest, de ha jelenleg csak sima PWM van, ahhoz képest még nagyobb előnye lenne.

A két irányt én két külön potival és két külön DC/DC konverterrel oldanám meg. Mindkét potit alaphelyzetbe állítva forogna követő sebességgel, ezt a sebességet trimmerrel kellene behangolni.

Persze még stabilabb lenne egy jeladóval felszerelt motor, visszacsatolva...

A léptetőmotor egyik előnye az alacsony fordulatszámokon lenne. Semmiképpen sem szeretnék 2 potmétert alkalmazni. Mivel sötétben történik a megfigyelés, ezért mindenképpen előny lenne, ha csak egy állítási lehetőség van, mert így nem keveredik össze, hogy "most mit is állítok?".
Mindez még csak ötletként létezik, és nagyon nem is siettetem a dolgot, mert a jelenlegi is megfelel a feladatra, de ha sikerül valamilyen alternatívát kitalálni, aminek előnye is van, akkor próbálkoznék vele. Ilyen léptetőmotoros vezérlés egyébként létezik, megvásárolható kb. 25.000 Ft-ért.

Igen, a léptetőmotor kis fordulatszámra jó. De nagy fordulatszámra meg nem. Lépjünk kicsit tovább és ismerjük fel hogy ami itt fontos, az a kettő aránya, hiszen az áttétellel mindkettő állítható, de csak együtt. Nekem pl. van két db kisujjnyi motorom olyan belső áttétellel, hogy max. 0,5-öt fordul másodpercenként. Nyilván itt semmi gond sincs a kis sebességgel. Ha nem elég nagy az áttétel, akkor a léptetőmotornál is van alsó korlát, mert folytonos forgás helyett ugrik. Ezért említettem a mikrolépést, ami ezt megoldja, már ha találsz hozzá vezérlőt, és ha rááldozod a nagyobb fogyasztást. Nem egyetlen szempontból kellene egy megoldást megvizsgálni.

Pl. ott van az a szempont, hogy neked is, nekem is van már egy DC motoros megoldásom. Neked csak kisebb áttétel és egy értelmes szabályzó kell ahhoz hogy nagy mértékben gyorsítsad a rendszert. Azt hittem ez a célod.

A két poti nem plusz feladat, hanem egyszerűsítés. A középállás egy potinál nem egy olyan dolog ami baromi pontos és nagyon könnyű lenne detektálni. Míg középállásos potinál a két végre kapcsolt referenciának baromi pontosnak kell lennie, különben a 0 is vándorol, addig a két potis megoldásnál a 0 automatikusan pontos. Azt pedig nem hiszem hogy bármilyen sötétben is nehéz lenne megkülönböztetni egy bal oldalon elhelyezett potit a jobb oldalitól. És ha bármikor ellenőrizni akarod hogy tényleg 0-n van-e, akkor csak mindkettőt lecsavarod, és a koppanás egyértelműen jelzi, míg a középen akadós verziót ha megpróbálod eltekerni tájékozódásképpen, akkor azonnal el is állítod.

Jókat írsz! Annyival kiegészíteném, hogy a középállásos potit be lehet kalibrálni pl. egy többfordulatú helikális potival, így a középállás nemcsak mechanikailag, de elektronikailag is középérték lenne. Ezzel a kopás miatti eltolódás is korrigálható lenne.
Másrészt függetlenül attól, hogy milyen motort használunk nem szabad leragadni az elektronika szabta korlátokon. Lehet alkalmazni valamilyen sebességváltót. Kereső funkcióban így lenne egy nagyobb fordulatszám, míg követésnek egy plusz fokozat bekapcsolásával az alacsonyabb fordulatszám. Szíjhajtás esetében lehetne használni variátoros megoldást is, persze nem ez lenne a legegyszerűbb. A keresőfunkció kiváltható lehet kuplunggal is. Ekkor a kézi finommozgatót lehet használni.

Szia! Az is megoldás lehetne, hogy két hajtómű épülne egymásra. Az egyik egy a szinkronizációt végezhetné, folyamatosan működne, a másik nagyobb teljesítményű és gyorsabb pedig a keresésnél lenne csak aktív.

Ez az oragép megoldas tetszik! Mondjuk pont forditott tengelyű mint egy Pan/Tilt mechanika! De csillag követésre ha azt mondjátok hogy jo... akkor jó!
És ezzel a módszerrel műholdat ( meteorológiai, vagy amatőr)
nem lehet követni?