Kimenőtrafó nem gond, teljesen jó a 6K is. A Williamson kondenzátor csatolt részeinél nem lényegesek a fesz eltérések (úgy értem, simán elfér 50-100 V eltérés is). A bemeneti dc fokozatod rossz, tisztán látszik az ottani feszeken. V1A túlságosan nyitva van, az anódján csak 30 V körüli a fesz, miközben a vele dc-ben lévő (V1B) katódon 70 V körül van. Szerintem próbálj meg sorbakötni még 470 ohmot V1A katódellenállásával. Mindenképen a dc-s rész feszültségviszonyait (áram viszonyait) kell először rendezni, mert amig ez rossz, addig csak sötétben (korom sötétben) tapogatózol...

Sziasztok!
A legutóbbi börzén összeszedett cuccokból építettem egy kis csöves erősítőt. Ha mindent beleszámolok kb. 1500 Ft-ba kerülhetett az egész, de ettől függetlenül egész jól szól. A kimenő trafók 2x12V, 5VA-os hálózati toroidok. Ha lesz rá lehetőségem teszek fel képet.
Egyébként ezt az erősítőt kifejezetten a mai AAÉT-re építettem, amire sajnos nem tudtam elmenni.

Szerintetek ha a PCL82PP-nél az anód és a kimenő közé teszek 10 ohmot hogy azon tudjam mérni a nyugalmi áramot akkor az befolyásolja a hangot? Azért akarom, hogy vezeték megbontás nélkül is lehessen tudni az anódáramot.

Természetesen befolyásolja. De ha utána számolsz, a kimenő trafó primer tekercse több kohm impedanciát képvisel, amivel ha sorba kötsz 10 ohmot, elhanyagolható lesz a változás.

Igen erre gondoltam én is. Felteszem a tápját hátha valakinek hasznos lesz. A segédrácsfeszt késleltetem. A: kimenöre, B: segédrácsfesz, C: meghajtó-fázisfordító

Helló !
Épített már valaki kapcsolóüzemű tápot csöves erősítőhöz ?
Ha igen, mik a tapasztalatok ?

Van egy csöves erősítőm, ami kapcsi tápról üzemel, bár nálam a táp külön dobozban van az erősítőtől. A táp zaja csak akkor hallatszik a hangszórókból, ha földelés nélkül, leválasztótrafón keresztül meghajtva üzemeltetem. Az előnyökről - hátrányokról akkor tudnék tapasztalatot írni, ha ugyanehhez az erősítőhöz lenne egy hagyományos trafós tápom is. Úgy lenne valami összehasonlítási alapom.

Pedig nem kellene hogy zajos legyen, nem ?
Ha egy számítógépet földeletlen konnektorba dugunk, akkor sem hallani semmi zajt ha zenét hallgat az ember.

Lehet hallani zajt a Pc-ről hallgatásnál.
Nemrég én is ilyen PC-s zaj gondokkal küzdöttem(Vissza pár oldal)
És erre a megoldás a DI-BOX
(De elég is volt ennyi az off-ból részemről )

Mi a katódba 1ohmot szoktunk tenni, és azon mérjük a nyugalmi áramot.

Tetródánál, pentódánál figyelembe véve, hogy Ik=Ia+Ig2

Sziasztok!

Az lenne a kérdésem, hogy van-e valakinek tuti long-tailed beállítása 320V-os anódfeszültség környékére 6N8SZ (6SN7) csőhöz?
A mostani beállítás eredetileg 6N9SZ (6SL7)-hez készült, de az erősen túlvezérelte a végfokozatot és egy az egyben bedugtam a helyére a 6N8SZ-t. Szépen szól, de a hangképe nem tiszta. Mellékelem a beállítást.

Sziasztok, érdekelne, hogy Ezt a kapcsolást, hogy tudnám úgy átalakítani , hogy az ECC85 egyik fele helyett 1 és fél 6H8C orosz cső legyen benne, ezt egyszer érzékenység , és teljesítmény növelésre szánnám.
A legjobb az lenne ha a 320V ot kapnának ezek a csövek is , nem csak a GU50.

Köszi!!!!!!!

Érzékenységet lehet (de minek?), teljesítményt pedig nem tudsz ezzel növelni, maximum a végcső túlvezérlésével a torzítás nő meg. De hajtható 6H8C csővel, erre van kapcsolás az elektroncso.hu oldalon. Ha az érzékenység növelése a cél, akkor én vagy egy EF86-ot tennék azelejére vagy ECC83 (6N2P) csövet. A 6H8C közepes erősítésű cső, nagy érzékenységre szerintem jobb alternatívák vannak.

Végeztem számításokat is 320V-os anódfeszültségre. Végül úgy gondoltam, hogy leírás alapján a farok ellenálláson 80V körül ejtenék (25%). Ekkor 240V az anódfeszültség. Mellékelem a rajzot és számításokat. Ha esetleg egy tapasztaltabb ember megnézné és véleményt mondana, annak örülnék.
Az eredmények:
Ua = 240V
Ra = 23K
Ik = 1,5mA
Rt = 80/0,003=26666ohm ~ 27K
Nagyjából egybevág más rajzokkal, a 6SN7-et - ahogy láttam - töbnyire 22K és 47K közötti terhelésekre járatják.
Azt meg tudja nekem valaki mondani, hogy ebből hogyan derül ki a Vp-p? Én úgy gondoltam, hogy veszem a meghajtójelet (mondjuk 1V-ot) és ezzel változtatom az Ug1 értékét fel és le és megnézem a metszéseket.
Mivel long tailed holmiról van szó, úgy gondoltam, az asszimetriát a második csőfél anódjába iktetott 10K-s trimmerrel állítom be (több helyen írták a 10% körüli értéket, de pontosan majd szkóppal).

Valaki meg tudná nekem mondani, hogy csöves erősítőáramköröknél miért nem jó bipoláris kondenzátort használni a bemenetnél?

A csöves erősítők néha tudnak fura jelenségeket produkálni. Volt olyan kísérleti összeállításom, ami mindaddig ciripelt, amíg az egyik végcső anódjára rá nem kötöttem egy megfelelően méretezett antennát.

A halványabb izzás a geometriai szórás miatt csalóka lehet. Párhuzamos kapcsolású fűtés esetén ne foglalkozz vele.


Ha a pentódák rácsára olajos csatolókondik kapcsolódnak, akkor a biztonság kedvéért először ellenőrizd a rácsfeszültségeket! Ellenütemben az erősítésre válogatás a lényeg, de ehhez vagy dinamikus csőteszter kell, vagy ha ilyen nem áll rendelkezésedre, akkor pákával is bele kell nyúlnod a végfokba. Ha nincs hozzá kedved, akkor félsikert hozhat a munkapontra válogatás. Nem kell ahhoz se ampermérő, se soros ellenállás, hiszen az anódkörökben már ott vannak a soros ellenállások, kimenőtrafónak álcázva A kb. egyforma munkapontra beálló csöveknek jellemzően a többi paraméterben is kis eltérést mutatnak, de garancia nincs rá. Szóval, bármennyire is elterjedt, a pusztán munkapontra válogatás csak amolyan mekkmester-módszer

"Mint már mondtam, nincs anódküvető kapcsolás."

Hadd ne szkenneljek/ linkeljek különféle régi szakkönyveket és tankönyveket, melyek következetesen anódkövetőnek (anode follower, anodenfolger...) mondják az anódkicsatolású erősítőfokozatokat, és szerintem nekik van igazuk, hiszen a "földelt katódos" fokozat a gyakorlatban bizony, sok esetben nem is földelt katódos

"Azt meg tudja nekem valaki mondani, hogy ebből hogyan derül ki a Vp-p? Én úgy gondoltam, hogy veszem a meghajtójelet (mondjuk 1V-ot) és ezzel változtatom az Ug1 értékét fel és le és megnézem a metszéseket."

A terhelő fokozat bemeneti ellenállását is figyelembe kell venned, ha az nem elhanyagolható. Az anód-görbeseregen ezt a munkaponton keresztülhúzott "virtuális munkaegyenessel" jelenítheted meg, annak az anódfesz. tengelyre vetített metszéke adja a Vpp-t. Ne feledd, a meghajtójeled feszültsége is csúcstól csúcsig annyi, amennyit a görbeseregen kijelölsz!

Jééé, hát Te hol voltál idáig, bta ? Úgy tűnik van azért olyan is amiben egyetértünk ?

A tapasztaltabbaktól kérdezném...
Elkészült a sztereo EL84 PushPull ((ez a régi jól bevált Elektor féle)végre a második táptrafóval.
Az első hálózati 10 cm2-es volt , és elég erősen melegedett.
Gondoltam kéne egy izmosabb, megtekertem egy SM102a-t.
A primer rajta volt már mikor hozzá jutottam, hagytam is. A szekunderre kb. 2,3 me/V jött ki, ez szerint tekertem. Nagyjából az adatlapja is ezt az Ampersűrűséget és Voltonkéntit sugallja.
A szekunder anódfesznek 0.36-ost tekertem (ez volt kéznél) külön-külön , és ugyanígy 1,2-esből oldalanként a fűtőfesznek.
Ma kb. 5 órát hajtottam 2x kb. 5-6 W-al max. Igaz a külső hőmérséklet is 35-40 fok körül volt.... de ez a nagyobbik vas is elég jól melegszik. Olyan kézzel tartósan fogható , de legalább 55-60 fokos . Úgy tűnik nem a tekercs meleg, hanem maga a vas inkább.
Tehát kérdésem : normális-e ilyen melegedés egy 200W-os vasnál, vagy még nagyobb maggal próbálkozzak? Vagy tán kevésbé kéne a primert gerjeszteni ?
Amúgy maga az erősítő gyönyörűen szól, nincs lefulladás nagyobb kihajtásnál sem, szép teltek a mélyei , a magasak is tiszták. Az átvitele 20 Hz-től 25 KHz-ig 1 dB-en belül van max. kihajtásnál. Kisebb teljesítménynél még ennél is jobb az átvitel, és torzítást nem nagyon lehet hallani kb. 6 W-ig.
Azt meg nehezen tudtam elképzelni, hogy egy csövest járatni kell a vas és egyebek miatt, pedig úgy tűnik hogy igaz... Vagy ez csak szubjektív ?

Most én kérdezek túl okosakat vagy ti vagytok csövesek?

Eltűnt az üzeneted az üzenetek közül (pedig tegnapelőtt még megvolt), ezért inkább itt válaszolok. Nos a dc-s rész beállítása roppant egyszerű. Multival megméred mekkora fesz van V1B katódján (teshez képest), aztán V1A anódján is. Itt 4-5 V-al kell kevesebbnek lenni, mint V1B katódján (ez V1B negatív rácselőfesze). Maga a beállítás V1A katódellenállásának (R4) változtatásával (jelen esetben növelésével) történik és 100 V környékén fog beállni az anódfesz (pl. V1A anódján lesz 102V, V1B katódján 106V, a lényeg a 4-5 V-al kisebb fesz V1A anódján). R22 visszacsatoló ellenállást kösd ki a beállítás idejére, hogy kizárható legyen a visszacsatoló kör által okozott esetleges gerjedés. Az általad jelzett tápfeszültség adatokkal (ha a tápegységet is a linkelt rajz alapján csináltad) nem jó ez a fokozatod, a többi rész teljesen rendben van. Mivel ezt a részt nem tudod kihagyni a próbából, mindenképpen legelőször is ezt kell helyrerakni. Ezután kész az erősítő (mert elektromos hiba nincsen máshol), elvileg jónak kell lennie, ha maga a szerelés megfelelő.

Sziasztok!

Légszereléses módszerrel építek egy gitár előfokot, már csak a fűtés bekötése van hátra, az lenne a kérdésem, hogy a fűtésvezetékeket mennyire kell távol vezetni a többi vezetéktől, alkatrésztől? AC lesz a fűtés, össze tekerem a vezetékeket, 100Ohmos ellenállatokkal "kiközepelem", vagy hogyan is mondják szépen. Ez így elég precíz megoldás, vagy máshogy javallt? Előre is köszi!

Nyugi, csak olyan (ha jól emlékszem) 5kV nál húz át, gondolom ott annyi nincs, amúgy ha a mágneses térre gondolsz, vidd minnél messzebb, de a tekerés is már jó.

Szia!

Köszönöm a segítséget!
Hétvégén ránézek a dologra!

Én még talán nem számítok csövesnek, *
Addig is elmondom a saját véleményemet.
Először is tisztázzuk a bipoláris kondenzátor fogalmát. Nálam ez az antonimája az elektrolitikus kondenzátornak. Tehát én a bipolárist úgy értem, hogy nincs kinevezett pozitív és negatív elektródája. Elvileg így nevezik a polarizált kondenzátorokból sorosan kapcsolt
- + - + - kialakítású kapacitást is, de ez sem ekvivalens teljesen a bipolárissal.
Azt nem tudom hol olvastad, hogy a bipolárist ellenzik egy csöves bemenetén, mert én eddig mindenhol azt láttam hogy lehetőség szerint kerülni kell a tantál vagy más elektrolitikus kondikat ilyen helyeken. Már csak azért is, mert a nagyimpedanciás illesztés miatt legtöbbször elegendő a 470nF - 2,2 µF érték. Ezeket pedig könnyű megoldani metálpair, proliprop vagy teflon, esetleg olajpapír kondenzátorokkal.
Az elkóknak a "sérülékenysége" az esetleges fordított polaritásra, és a jelentős induktancia értékük az áramkörben eléggé kerülendővé teszi az alkalmazásukat nagyimpedanciás áramkörökben. Az esetleges szivárgó áramokról nem is beszélve.

Helló !
Régebben szó volt arról hogy a fázisfordítást transzformátorral is meg lehet oldani.
Nem gond annál a viszonylagos kevés menetszám, ill. az alacsony induktivitás ?
Szóval az nem olyan mint egy kimenőtrafó, ahol nagyobb vasmag és menetszám kell a kellő induktivitás eléréséhez ?
Kösz !

Szia!

Végre egy válasz! Én meg pont az hittem, hogy a bipoláris azt jelenti, hogy van pozitív és negatív elektródája. Tehát ez akkor azt jelenti, hogy az elkók sem bipolárisak? Mi baj lehet belőle ha elkót használok?

Üdv.

Sziasztok!

Van valaki aki megválna E88CC csőtől Pesten???