Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Csöves erősítő készítése
Ne feledd betartani a fórum viselkedési szabályait, és a topik megmaradásának feltételeit. [link]
A téma átmenetileg fagyasztva lett, hozzászólni nem tudsz!
A kisebb méretek, a "takarékos" gyártástechnológia azért megteszi a hatását.
Táblázat alapján pont annyinak kell lennie az átlag ESR értékének.
Énis néztem hirtelen egy 400V 100µF újat : 500m ohm Itthon a boltokban sem egy hétig vannak ezek polcon.. sajnos.. A hozzászólás módosítva: Dec 16, 2014
Hát igen, biztosan láttad azt a képet, mikor valaki szétszedett egy komoly tokozású kondit és a belsejében egy kici kínai kondi figyelt. Egyébként láttam egy-két forgalmazónál egy érdekes paramétert "2000 óra". Gondolom ez a kondi becsült katalógus szerinti kapacitásvesztésre vonatkozik (ennél még egy energiatakarékos izzó is többet tud).
Bocsánat az offért, befejeztem. A hozzászólás módosítva: Dec 16, 2014
Én úgy nézem ez PP.trafó a felirat alapján.A1 egyes cső anód.A2 kettes cső anód.A + az anódfeszültség.
Mi a különbség abban hogyha a PL504 6,7 lábára adom a feszültséget akkor búg mint állat,ha leveszem és nem kötöm be akkor minden oké,csak zajos az erősítő,olyan mintha túl torzítana?
Köszi a véleményt ,Te és Orbán József mondta ugyanazt a lehetőséget . Ennek örülök , mert bontásokból vannak bőven cuccaim , ez is köztük volt - de ez nem bontott . Találtam egy PP rajzot 15Watt körül és az ellenállásokon kívül mindenem megvan hozzá - ez a trafó volt bizonytalan , így jól jött a megerősítés .
Köszi!
Ez alkatrész oldalról néződik ebben a helyzetben.
A PL500 segédrácsfeszültség max. értéke 200V. De az is valószínű hogy nem a túllépése okozza a búgást. Első körben azért próbálj oda 100-200V körüli feszültséget adni. Amúgy milyen kapcsolást építettél meg?
A hozzászólás módosítva: Dec 16, 2014
Sziasztok!
Egy ellen ütemű csövesnek mi alapján számolják a negatív visszacsatolás ellenállásának értékét?
A negatív visszacsatolás mindenfajta erősítőnél alkalmazható, nem csak az ellenütemű erősítőnél, és ugyanúgy is kell számolni. Számolni elég bonyolult, ehhez némi olvasnivaló:
Bővebben: Link
Sziasztok! Nos picikét (ici-picit) megint haladtam. A táp szűrő-panel megvan (EL84PP-sztereó). (Ismét megállapíthatom, hogy fényképezni telefonnal nem tudok.)
A hozzászólás módosítva: Dec 17, 2014
Sziasztok!
Építeni szeretnék egy ECL86 SE-t. Meg is van hozzá minden. A felállás 2db ECL86 (Polam) és 2db EM84. Diódás egyenirányítással. A kimenők UNITRA ZATRA TG2-20-666 típusúak, a hálózati trafó egy 2x250V/90mA és 6,3V/3A Én nagyollom ezt a trafót. Helyette egy Videoton RA2102 trafóját használnám, az elbírná. Azt veszem alapúl, hogy 4 csövet hajt meg, de a rádó alig 2W zenei teljesítményű. Milyen elvek alapján kell méretezni a hálózati trafót? Mennyiben függ össze a kimenő trafó méretével, ill. a zenei teljesítménnyel?
Kell az a 90mA -es trafó, a Videoton -é kicsi lesz.
Az lehet hogy a rádióban 4 csövet visz de ebből az ECL86 jelentősen többet eszik a többinél. Elvileg 9W anóddisszipáció +5W fűtésre csak ennél az egy csőnél. Két végcsövet nem bírna el ez a trafó. Egy Pacsirta rádió trafó viszont elbír 2db ECL86 végcsövet ha esetleg olyan is akad a kezedbe.
A hozzászólás módosítva: Dec 17, 2014
Sziasztok! A csöves erősítőkben melyik a legjobb kimenőtrafó mag típus?
Olyanom nincs. Sőt, Videoton hálózatim is RA2103 van, ami még kisebb a 2102-nél.
Akkor maradok a meglévő trafónál. Mégegyszer köszönöm a választ!
PP ben E I, M, SE-ben rövidebb oszlopú M, E I, aztán ott vannak a vágott szalagmagok és van hengeres, egybeöntött magok, toroidok, majd a nagyon drága, félház értékű speciális anyagokból - amorf, etc.
Aztán van az irányított szemcséjű, laminált lemez... Itthon az elérhető jónak ítélt magok a BEAG által használt 100V-os és a kimenőtrafók lemezanyaga. M vas, légrés nélkül, szilícium ötvözettel. A többi hálózati trafó céljaira megfelelő, kimenőnél hasznos jobbra törekedni. Vannak, akik a hálótrafót is ilyen anyagból készült trafóval használják, vélemény szerint ezzel is jobb a végeredmény. Állítólag a kimenő vas anyaga jelentősen befolyásolja a hangot... Egyébként próbáltam arra is válaszolni, mi a jobb geometria (henger) és mik az anyagválasztékok. A drágább néha jobb is. Idézet: „A csöves erősítőkben melyik a legjobb kimenőtrafó mag típus?” Nehéz kérdés. Hiroyasu Kondo, és az ő nyomán a japán Audio Note máig "közönséges" hiperszil vágottmagot használ(t) minden egyes kimenőtrafóban. Pontosabban nem kutyaközönségeset, hanem hétpecsétes titokként őrzött hőkezelésűt..)) Mielőtt nekiállsz, érdemes kicsit kalkulálni. Egy közepesnél (pl. a "ropogós" BEAG vasnál) jobb Waasner GOS EI mag kilója majdnem 3000Ft, és a jó zománchuzal egységára se sokkal kevesebb. Kell még csévetest, szigetelés... átlagos teljesítményű trafópár anyagköltsége kb. 20eFt. És nem biztos, hogy sokkal többet fog érni, mert a jó vas nem garanciát, hanem csak esélyt ad a jó hang eléréséhez.
Sziasztok!
Van egy beag tk 202 100V illesztőtrafóm, amit fel szeretnék használni a közeljövőben egy GU50 SE mono építéséhez. Gondoltam szétfűzöm a vasat, M lemezes (7,7cm2). Marha nehezen jönnek ki belőle a lemezek, nem is tudom hogyan lehet ezt visszavasalni. Ahogy látom egyáltalán nincs légrése. Akkor ez nem is lehet jó SE-hez? Próbáltatok már beag illesztőt újratekerni? Olvasgattam valahol itt, hogy egész jó kimenőt lehet belőle csinálni. EZT , EZT az elektroncső.hu oldalon találtam. Szerintetek jó lenne hozzá? A hozzászólás módosítva: Dec 18, 2014
Köszi a segítséget! Szerinetetek megéri megtekertetni a www.hmtrafo.hu nál?
Sziasztok! Lenne egy 56 éves stereo csöves erősítőm ami kissé búg, illetve halk fehérzaj hallatszik az egyik oldalból. Hogyan orvosolhatnám, mely alkatrészt kéne kicserélnem a korából adódóan? Én a nagyobb kondikra gondoltam, de nem tudom hogy elektrolit lenne-e, és a helyettesítéssel is gondba lennék. Köszi a tippeket.
Üdv Szammer
Jó a kép látható a lényeg ! Ha jobb képet akarsz javaslom a természetes fényt , galambdúcban erkély , családi háznál udvar ! Én sok képet készítettem 1.2 Mp mobillal , a nagy tesónk G... , 2 képet felhasznált a térképdolgokhoz . Üdv :
Hello,
Gondolkodtam, hogy s mint akarnám megoldani 600V 300mA csúcsáramra méretezett anódfeszem pufferelését... Pí szűrővel a fojtótekercs a problémám, mégpedig hogy drága. Esetleg nehéz is. Nade, jutott eszembe, hogy egy RT évkönyvben volt egy "félvezetős fojtó", amin 1-1 be és kimenettel rendelkezik, és ha jól emlékszem 5H induktivitása volt... Valaki tudna segíteni, hol találhatom meg a kapcsolási rajzot? Üdv
Hali - épp az utóbbi 24 órában játszadozom a psud2 tápméretező progival és úgy néz ki, eltekintek az induktivitástól. Szépen simít, de súlya van és nem olcsó. Igaz, kisebb szűrőkondik jönnek ki vele, de a CLC szűréssel is ki lehet majdnem ugyanazt hozni.
Ez a mesterséges induktivitás nekem is rémlik, de fogalmam sincs, mikoriba lehet. Ellenben valami egyéb hobbis zsebkönyvben is mintha láttam volna, ha meglelem jelzek. Valami külön tekercses egyenáramú gerjesztéssel csinálják a műsort, de nem esküszöm meg rá... Ui: Jó hír, megvan! Hamarosan közzéteszem... A hozzászólás módosítva: Dec 19, 2014
Rossz hír!
A kapcsolás a következőt tudja: * a meglevő induktivitást csökkenteni pl. 20 H-ről 3-ra * tiszta váltóáramú körben használható csak A példában két kimenőtrafó szekunderét ellentétes tekerési iránnyal, primerjét azonos irányban kötik össze. Az ellentétes tekercseket egyenárammal, szabályozva gerjesztik, ettől változik a másik oldal induktivitása. Vagyis a céljainkra használhatatlan. Ez van.
Kaptam egy tuti tippet - 2009 - 12. szám Ha meg tudod nézni, böngészd végig kérlek, és ha megvan, dobd fel!
A hozzászólás módosítva: Dec 19, 2014
Nem, ez valami hobby elektronikai könyv. Szerintem az RT-s is ugyanilyen elven működhetett, akkor pedig az egyen táp kimenetére nem alkalmas...
Megnézem mindjárt... A hozzászólás módosítva: Dec 19, 2014
Megnéztem, érdekes, ez nem tartalmaz tekercset. 6 oldalon van írva, nem is tudom felrakni, talán nem is lenne ildomos. Ha kell, elküldöm...
Megkérnélek.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |