A relés táp megoldást így variálta ki.

A kapcsolást átvariálta úgy hogy három db rajzból áll,a szintemelő ECC83-as rajzokból az elsőt aktiválta,bemenő feszültségnek 287V-ot ad.

Mikor csak a csőfűtés megyen akkor ha a gitárhoz ér,hallatszik hogy a hangszóró kap jelet,mikor már erősen felfűtöttek akkor ez a jel picit erősebb,kb olyan mintha teljesen helyén lenne a kapcsolás.Viszont amikor felkapcsolja az anódfeszt,akkor iszonyatosan búg,de hang semmi.

Teljesen félre értettem. Tovább kell keresgélni a hiba okát. Ez az 1W -osnak nevezett végfok egy vicc, a phono előfok sem a legjobb, van ennél sokkal jobb is.
Ez valami gitár - lemezjátszó erősítő?
Tele lehet építési hibával. Riaa -t amúgy sem építjük egybe az erősítővel, de még a saját tápjával sem nagyon, mert könnyen búgócsigává válik. Nincsenek képek a műről?

Nincsenek.Elméletileg gitár erősítő lenne.

Akkor a phono erősítő felesleges, egy hiba kizárva. Mitől búghat? Lehet hurok a nyáklemezeken, szórhat a hálózati trafó, helytelenül van földelve. Ezt mind ki lehet apródonként zárni, és még azt is, hogy melyik fokozat az, amelyik nem "ereszti" ki magából a jelet.

Mondtam neki hogy ezt a ... phono kapcsolást ki kellene hagynia.Tuti hogy attól búghat,ugyanis,én megépítettem az első kapcsolást és nekem semmi bajom sem volt vele.Én is szerettem volna egybe építeni vele egy szintemelő kapcsolást,de mivel annyira nem tudtam és ma sem tudom hogy ahhoz mi lenne a legmegfelelőbb,így kihagytam.

Sziasztok. Van egy kimenőtrafóm, mellékelem a képet. Ezt már beépítettem , djhans EL84 SE tipusú erősítőbe. Az A1 és A2 sarokra kötöttem. Van még egy sarok az a + , ezt lehet egy ellenütemű trafónak is felhasználni ?

Azt csak az tudja aki tekercselte
De ránézésre igen, és ha szerinted SE formában működött tökéletesen akkor PP-ben nagyon.

SE-ben kell légrés, PP-be nem. Kettő együtt nem lehet...

Nem tudni ki tekerte , bolti trafó és légréses , annyit írtak róla 2xEL84/6v6/PCL86

Ahogy tudós Kollégánk is írta, PP-ben lehozza a csillagokat is az égről, ahhoz készült...
Ha egyoldalról van lemezelve, mint az SE-nél szokásos, az csak a gyártó tévedése lehet.
Elvileg nem kéne, hogy résve legyen...

Nem tudom megítélni , be van folyatva gyantaféleséggel , alulról a lemez tömbön egy vonalban mintha rés lenne , de ez a gyantázás elfed mindent

Üdvözlök mindenkit! Egyik ismerősöm tervezi ennek a mini erősítőnek a megépítését. A neten találta valahol. Működhet ez ? Előre is köszönöm a segítő válaszokat.

Ha kielégítő volt SE-ben is, az csak a szerencse, ez biztosan PP trafó.

Lehet légréses a PP trafó is. Nem szükséges, de lehet. Ekkor nyilván alkalmas SE erősítőbe is, ha egyébként megfelel az illesztés. Szinte szokásosnak nevezhető egy kis légrés alkalmazása, kis szimmetria elmászás okozta felmágneseződés kiküszöbölésére (előfordul gyári trafóknál, főleg abból az időkből, mikor még nem volt sztereo rádióadás, viszont volt már sztereo lemezjátszó, és átkacsolható volt az erősítő rész, sztereo SE-ről mono PP-re. Manapság is van aki légrésesre csinálja a PP kimenőt is (nem csak hátrányai vannak a légrésnek).

Sziasztok!
Gitárerősítőt készítek ecc83 és el84 csövekkel. Egyenirányításnak ez80-at használok. A kérdésem az lenne, hogy ha "standby" kapcsolót szeretnék tenni a kapcsolásba, akkor azt hová ajánlott tenni?
EZ80 kimenete és az első kondenzátor közé gondoltam, de nem tudom, hogy az egyen cső mennyire "szereti", hogy megkapja a feszültséget, de a kimenetéről leválasztok mindent a kapcsolóval.
Ez az eredeti kapcsolás:
rajz

Szia!
Én egy kétáramkörös kapcsolót tennék az EZ80 anódjaira menő vezetéket megszakítva. Nincs ív a kapcsoló érintkezői közt, nem durran kapcsoláskor a hangszóró, és az egyenirányító csövön sincs ott az anódfesz, így Stby módban tényleg csak a fűtés megy.

Köszönöm az infót! Erre gondoltam én is de csak azért vetettem el mert nincs kéznél 2 áramkörös kapcsoló, csak 1-es. De tanácsodat megfogadva beszerzek egyet!

Ne viccelj már, egyáltalán nem írt butaságot... nézzünk egy pentódás PP végfokozatot

1) A segédrács feszültségének változtatásával "eltolódik" a pentóda anódkarakterisztika-görbeserege, máshová kerül a "könyök", s ennek megfelelően változik az optimális Raa
2) Nem kell nagy tudomány annak belátásához, hogy A-, B- illetve AB-osztályban az ellenütemű csövek másként "látják" a kimenőtr. által feltranszformált terhelést, illetve a terhelés másképpen oszlik el rajtuk. És mi a határozza meg az osztályba sorolást? Az anódáram, vagyis a munkapont.

Én az ilyen egyenirányítású erősítőknél azt látom, a trafó középleágazást szakítják meg 1 ák. kapcsolóval és kész. Ha egyszer lehet egyszerűen is, minek bonyolítani...

Sturbi!
A 6C33-akkal végzett munkáid alapján mekkora esélyt jósolsz egy 6C33 PP-nek? Párokra gondolok...
12 db ilyen csövem van, és, ha a példádon okulva fele lenne befűtve, van esély hasonló párok kigyűjtésének?

Fél csövekkel jók az esélyek (24 félcsőből azért valószínűleg össze lehet szedni 4 egyformát, mert a csövön belüli másik felével nem kell egyezni). Szerintem a félcsöves megoldás 6C33C-eknél szinte csak előnyökkel jár. Sokkal gazdaságosabban üzemeltethető, alig kisebb teljesítmény, sokkal jobban kézben tartható, stabilabb munkapontok...ilyesmik.

Nagyon köszönöm, örülök a tanácsodnak, akkor ebbe az irányba mozdulok és az OTL tervemet ejtem.
A teljesítmény csökkenés meg nem gond, még mindig bőven elég lesz a maradék.

Sziasztok!

Eagle-ben oktál foglalatot cseréltem egy KT88-as csövön.
Megnézitek, hogy jól párosítottam vissza a lábakat?
Köszönöm szépen!

Sziasztok!Érdekes egy dolog hogy a rettentő nagy zajos búgás a tápfeszültség miatt van.Anódfeszültség rákapcsolása után közvetlenül elkezd "recsegni" a PL504 pentóda,és majdnem szétrobban.Akkor miért kell az elméletileg és gyakorlatilag is összekötött 6,7 lábra ráadni a feszültséget hogyha emiatt búg és nem bírja?Azt hittem kibírja a 285 Voltot..

Sziasztok! Egy anódtáp kérdés: 22µF/400V és 33µF/400V-os gyári új elkóknál 1,1-1,8 OHM ESR értéket mérek. Ezekkel az értékekkel (nekem soknak tűnik) használhatom őket, vagy kuka és nézzek low ESR kondikat. (350V az anód csúcsfeszültségem)

Attól függ, milyen az anódtápod. Sok sok éven keresztül készültek csöves anódtápok, azt sem tudtuk, hogy létezik ESR. (persze a veszteségi paraméterekről azért tudtunk, és létezett olyan fogalom is, hogy kondenzátorok áramátbocsájtó képessége,ami nyilvánvalóan a veszteségi ellenállással volt összefüggésben)
Az ESR értékek a nagyfrekvenciás kapcsoló üzemű tápok elterjedésekor kerültek előtérbe, mert ezeken a veszteségi ellenállásokon jelentős teljesítmény disszipálódott, mivel ez frekvencia függő.
Ha csöves, de akár félvezető diódás 50 Hz -es egyenirányítóról van szó, akkor semmi ok az aggodalomra. Ha 40 - 100 - kHz -es DC/DC konverterről van szó, akkor már lehet keresni a kisebb ESR értékű kondikat.

Ha a foglalat a szokásos (szabványos) módon (foglalat kivezetései vannak erre) van, akkor éppen fordítva van (óramutató járásával megegyezően kell helyesen). Ha a cső bedugása felől van a foglalat, akkor helyes (ha el nem battam).

Magyarul, ha így kerül be az alkatrész oldalra a csőfoglalat (az alkatrész oldalon áll ki a cső a nyákból), akkor helyes.

Szia! Jogos a 3 pont csak annyi, sok esetben talán téves információ kering a NET-en az un. Hi-Fi csöves erősítőkkel kapcsolatban, hogy gondoltam rákérdezek, hátha tényleg van jelentősége, vagy én felejtettem el nagyon valamit. Egyébként eltöltöttem pár évet csöves technika gyakorlati üzemeltetésében (nem 2-3 cső és nem is 10-20) de anno tényleg nem foglalkoztunk az ESR értékekkel. Az is igaz viszont, hogy csupán kíváncsiságból, megmértem pár db régi elkót (jobb rosszabb gyártóktól) és meglepően jobb ESR értéket mutatnak, mint a mai kondik. Minőségi régi elkóknál, még a névleges kapacitás is jobb, mint a mai gyártmányoknál.