Felesleges, mint ahogy a fűtés egyenirányítása is. Teszel egy jó nagy puffert az egyenirányítás után, meg egy LC szűrőt, nagy induktivitással és nagy kondival... Ha a fűtést is jól kötöd be, és betartod a csöves erősítő építés szabályait, akkor teljesen brumm-mentes lesz az erősítőd. A hang minőségre meg szinte nincs hatással, már ameddig nem többszázezres kimenőtrafókat használsz, drága passzív alkatrészek mellett. Lehet, hogy a stabil tápos erősítőd hangja saját magad előtt bukna el egy vakteszten, ha a stabil táp és a sima egyenirányított-pufferelt- LC szűrős tápegység versenyezne, ugyanazon az erősítőn.
Ha stabilizálnám, akkor is max. 50V-os ejtenék, mondjuk egy 6AS7-tel, vagy ha nagyobb áram kell, akkor 6C33C-vel. Ezeket a csöveket meg kár tápba pazarolni, mert végfokként is gyönyörűen teljesít mindkettő.

Csakis azért merült fel bennem ez a stabilizálási ötlet, mert a félvezetős erősítőknél bevált és még azért is, mert nagyon idegesít, hogy csöves egyen irányításnál esik a feszültség.
Csőre is gondoltam stabilizálásra, de az most költség lenne fet meg van itthon...
Szerintetek ez a kapcsolás mekkora feszt bír el maximum?
Mert 380 votot egyen irányítottam ami üres járaton megvan, de terhelésnél be esik 330-ra és elég gyatra is a hang erő...
Igaz a trafóm 3300 ohom holott itt 2500-at ír...

Úgy látszik ideges természetű vagy.
A feszültségesés ami idegesít, mindössze 15%. Ez még nem ok az aggodalomra, a hálózati feszültség is kb ilyen nagyságrendben változgat, és észre sem veszed, nem szaladgálsz stabilizátor után. Más lenne a helyzet, ha műszert építenél, de egy hangfrekvenciás végfoknál észre sem veszed. A stabilizálás egyrészt felesleges, (félvezetős végfoknál is) másrészt vannak hátrányai is. Pl. a kis belső ellenállású stabilizálatlan végfok túlvezérlés esetén kisebb torzítást okoz, mint a stabilizált. Ez különösen akkor hátrányos, ha az erősítő impulzus terhelést ad, pl. PP -nél.

Pontosan ez az aggályom a végek stabilizásával, a belső ellenállás előnytelen lehet/lesz.
Ezt úgy lehet megkerülni, sima pufferelt feszültség, alaposan túlméretezett trafó.
10W-os PP-nek 120VA trafója lesz nálam,M102 vas, monoblokkban.

Szerintem is felesleges, de kipróbálható. Én érdemesnek egyébként pentódák esetében a segédrácsfeszültség esetében tartom, hiszen annak változása jelentős hatással van a csőre nézve (ugyanakkor dinamikus esetben nem tudom, mennyire szólhat bele a hangképbe). Ha van FET-ed és van kedved, miért ne próbálhatnád ki? De a FET-nek hűtés kell és amit a többiek írnak, szintén igaz lehet, sokkal erősebb vágást érhetsz el vele csúcsokban.

Nekem a sztereó EL84SE-hez van 150VA-os toroidom tápnak, a PCL86SE-hez meg 120VA.
Persze, hogy nem ajánlok egy Pacsirta trafót két oldalnak..

17amperes és 500 voltos fet...szerintem kipróbálom egy viszonylag kicsi hűtőbordán...nem hiszem, hogy olyan túlzottan melegedne , hogy egy 15x7es borda ne bírná ha meg mégis melegszik akkor hanyagolom...most erre a kapcsolásra vissza térve ez ügye A osztály ami folyamatos áram felvétel el dolgozik így viszont nem, hogy beleszól a hangképzés mikéntjébe.
persze ez most csak egy gyors gondolat menet.
Egyébként láttam már nagyon drága csöves korrektorban és előfokban is láttam már hasolnó megoldást...

Pl. ITT is van ilyen megoldás...
A táp védelem megszólalási árama azért meghaladja az üzemszerűen felvett áram csúcsait - ahogy a németeket ismerem...

Ne haragudj,de nem értem mit akarsz mondani
Lehet csak én vagyok gyengébb
U.I: lesett

Értem...
Lehet hogy hagynám, mert tényleg sok munka és nem is biztos, hogy ugy e jó lessz a vég eredmény...
Ha a fűtést egyen irányítom akkor mennyi a max meg engedett feszültség?
Ennek a kapcsolásnak mekkora anódot adhatok maximum?

Üdv. Olyan kérdésem volna hogy EL84 PP -hez megfelel-e junoszty tv transzformátora? Vagy az csak ilyen PCL86 PP -hez jó? Anódfeszültség: 260-270V egyenáram, 650mA. A válaszokat előre is köszönöm.

Nem lesz jó.. még megközelítőleg sem. Junoszty tv trafópárral PL500PP próbálható, azt is úgy hogy kettő darabot "sorba kötsz", "közepelsz" oldalanként. Csak úgy simán szimplán magában meg GU50SE.. s talán djhans fórumtárs még PL82PP-vel is kínozta. A Junoszty tévé táptrafó áttételét nem ismerem, csak azt hogy olyan 220V/18V. Kettő darabot összekötve a PL500PP-m jól szól vele, de a PL-nek kellően alacsony az illesztése. 2,5k.. a PCL/EL84 10k

Esetleg PL504 PP? A feszültség,áramerősség érték ugyan az amit leírtam.

PL500, PL504 jóformán ugyanaz a cső.

Kimenőnek, vagy tápnak? Gergely kimenőről beszélt. Tápnak elég gyenge, én egy sima pákatrafónak is hosszú fejvakarás után merném csak felhasználni.. Elég gyengécske szegény. Kimenőnek meg próbálni jó lehet, de minőséget nem kell várni tőle, elég ha megnézed, milyen vastag lemezei vannak.
Djhans fórumtársunk ilyen geometriájú vasat használt a PCL82 PP-jében, de nagyobbat, és valószínűleg jobb minőségűt is, ahogy Janit ismerem.
Nagy előnye, hogy két csévéje van, azaz egy PP erősítőnél gyönyörű szimmetria érhető el vele. De akkor már szerezz SU vasat, azt még talán egyszerűbb, mint jó minőségű lemezest.

Na végre működik...
Köszönöm a segítséget!
Olyan gondom viszont akadna még, hogy kb. 2 perc elteltével leesik a tápfeszültség 10-20V-ot, és eléggé torzít maga a szerkezet. Azt tudom, hogy idő mire elérik az üzemi hőmérsékletet a csövek, csak úgy tudom, hogy inkább előtte kellene torzítani, utána "simulna" a hang. Bekapcsolás után amint melegszenek a csövek, ugye egyre hangosabban jön elő a hang, és a probléma megjelenéséig tényleg tisztán szól.
Valamint nem tudom mekkora hőfokon kellene dolgoznia az ECL86-nak, de nekem melegnek tűnik. Foglalkoztam már "A" osztállyal (DOZ formájában, ott is elég nagy a hőtermelés), de az elektroncsövekkel nincs tapasztalatom.

Tegyél mellé egy 6C33-at, az garantáltan 260Celsiuson üzemel... Ahhoz képest az ECL mélyfagyasztó...
Ha a nyugalmi áram, fűtőfeszültség az előírásos, akkor ilyen melegnek kell lennie, amilyen.

Értem, köszönöm! Egyezik már minden, de majd azért néha rámérek a hőmérsékletre is...
Esetleg a feszültség csökkenésére, és a torzításra valami ötlet?

A csökkenés áramnövekmény következménye lehet. Félvezetős, csöves az egyenirányítás?
Ebben a témakörben keresgélnék.

Csöves az egyenirányítás, EZ80.

Esetleg sok neki a mostani terhelés? Próbáld másikkal esetleg. Azt hiszem, ha csak "simán" csökken a tápfesz, ezen a határon belül nem torzulhatna be. Ha vannak váltás csöveid, próbálkozz másikakkal is.

Oké, amint tudom megpróbálom. Szerencsére van több is a bontásokból.
Gondolom olyan 100V-os feszültségkülönbségeknél kéne inkább torzulásnak előfordulnia. (A bekapcsolás után ugye hallom, hogy mikor kezd előjönni a "hang". Az pedig kisebb feszültségnél már megjelenik.)
Agyalgatok, és kipróbálom másik egyenirányítókkal is. (EZ81)

Én ECL86-oson úgy emlékszem, kb. 140 fokot mértem, és az teljesen normális csöves erősítőnél.. a csőfűtés miatt az előfok is melegszik rendesen, pedig az csak feszültséget erősít, nem teljesítményt ad le.
A torzítás+feszültségcsökkenés tipikus ECL86-os csőhiba, a Tungsram 86-osok sajnos akármilyen jó hangúak is, lényegében konstrukciós hibásak; ennek köszönhetően idővel romlik a vákuum bennük (begázosodnak), ami miatt bemelegedéskor megfut az anódáram, és kész is van az általad leírt hiba a munkapont eltolódásával. Cserén kívül sok mást nem tudsz vele csinálni. Esetleg szerezz lengyel Telam csövet, az aránylag olcsó, viszont abból még nem találkoztam hibás példánnyal.

Beraktam egy másik ECL86-ot, annál (egyenlőre) tényleg nem jött elő a torzítás, és nem is melegszik fel annyira.
Elképzelhető, hogy - ahogy fogalmaztál is - elhasználódott a cső? Ugye régi rádiókból bontott csövekről van szó...
Köszönöm a segítséget!

Mérni kell az anódáramot.. Tipikusan bemelegedés után "szalad meg". Az ECL86-os csövek jó nagy hányada gázos.

Mekkora lehet az anódáram, ha már itt tartunk?

Tessen parancsolni.. A gázos cső esetleg az ellenállás értékének változtatásával még ideig óráig használható.. (igaz a hang is rosszabb lesz) de idővel mindenképp cserés.

Bővebben: Link

A szöveg lemaradt.. Szóval igaza van Tominak. Lengyel csövekből még akad. Én tavaly előtt még vadi újat is kaptam a boltban. Igaz PCL-t, de csak a fűtőfeszültségük más.

Köszönöm a linket!
Amúgy az anódáram "megszaladását" felmelegedés után mivel tartsam korlátba? (Pl.: változó ellenállás?)

Pontosan, én pár éve javítottam több 68..71 között készült VT rádiót, vagy 4-5 közül egyre emlékszem, amiben nem kellett cserélni! Igazából az elhasználódás nem is biztos, hogy jó szó erre, mert állásában is tönkremehet, levegőt kaphat belül. Az ellenállásokkal tényleg ki lehet játszani időlegesen a normális működést, több rádióban is eredetitől eltérő értékűeket találtam a végfok környékén. Mint látjuk, annyira tartós eredményt azért nem hozott, azon kívül a minőséget is rontja. Bár az utóbbi nem volt elsődleges szempont egy mono rádiónál, ráadásul hiánygazdaságban..
Bár érdemes hozzátenni (és a tied is ezen alapul, ha jól láttam a rajzot), hogy a VT rádiók ECL86-os végfoka nem egy tartós, kímélő üzemmódú konstrukció, állítólag annak idején is néhány havonta döglöttek benne a csövek, mert határon járatja őket. Főleg ha kicsit nagyobb áttételűre sikerült a trafó (találkoztam már olyannal is, ami akár 20-30 V-tal is ,,pluszban volt" a rajzhoz képest). Szerintem egyébként van hangban is jobb kapcsolás, persze kezdésnek, tapasztalatszerzésre megteszi. Érdemes ellenőrizni a rajzon szereplő feszültségeket, és ha kell, kis értékű soros ellenállással korrigálni a hibát. Annál is inkább, mert ezek a trafók még a 220-as hálózatra készültek! Legalábbis gondolom, hogy a tápegység is rádióból bontott darab.