Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Csöves erősítő készítése
Ne feledd betartani a fórum viselkedési szabályait, és a topik megmaradásának feltételeit. [link]
A téma átmenetileg fagyasztva lett, hozzászólni nem tudsz!
Valaki feltenne esetleg egy U/I karakterisztikát a GI30-ról? Megköszönném.Mert én nem találtam (most). Anno találtam mérést cca. 5 éve, azért adtam el 2 db-ot. Valószínűleg nem volt igazán használható hangfrekvenciára.
 Kezdőknek meg nem ekkora böszme 15W-os csőből kellene építeni 100 mW-os füleserősítőt, ki vannak azok már találva. Pl. a fenti Morgan-Jones. De ott se ötleteljünk, a 6N1P sem ideális ebbe a kapcsolásba, úgy kell megépíteni, ahogy az eredeti kapcsoásonvan, ECC88/E88CC/6N23P esetleg PCC88-al (tipp!)-al. Utána lehet ötletelni!!!
Az ilyen füleserősítőkben vezérelt áramgenerátorként használják a többrácsos csövet, a kimeneti impedanciát pedig (nagyjából) az anódkörbe kötött kohm körüli, vagy még kisebb ellenállás + a tápegység belső ellenállása (
 ) adja. 600ohmos fejhallgatóhoz még elmegy, de a csövet kis feszültségről járatni mindenképpen inkorrekt megoldás, hiszen akkor a munkaegyenes az anódkarakterisztika átmeneti, görbült szakaszára esik, tehát torzítani fog.
Mondjuk az is érdekes, hogy a párszáz mW -os erősítőhöz egy olyan csövet használni, aminek csak a fűtése 14 W.
Sziasztok!
Kimenő trafónál a szekunder oldalon melyik a legjobb megoldás? (4 részre osztott szekunder) 1. A négy tekercsrész sorosan kötve és ennek megfelelően méretezve 2. 2-2 tekercs sorba majd a párok párhuzamba kötve, és ennek megfelelően méretezve 3. mindegy Köszönöm szépen....
Végül is működhet a GI29 füleserősítő, jó munkapontban még a torzítás is (majdnem) elfogadható. Gond a fentebb is említett, Kohm nagyságrendű kimenő ellenállás, katasztrófális hatásfok, stb. Ha valaki ebben acsőben leli örömét, csinálja. Amúgy van ennek a fejhallgató erősítő hozzászólásoknak külön helye a HE-n, ott lenne érdemesebb értekezni....
Konkrét adatok nélkül tanácsot adni: süketek párbeszéde. Minkét megoldás lehet jó, meg rossz is.
 Valamint pl. egy régi magyar gyártmányú ipari hanggenerátorban van olyan megoldás, hogy mind az összes szekunder sorba van kötve..Felébe osztott csévén....  Alapesetben első csövesnél egy gyári vagy RT-s rajzot ajánlok. Ez meg a kimenőtrafós helyre való...
Ok!
Megkeresem a kimenős topikot, és ott írok bővebben a tervekről... Köszi Zsolti
Most hallgatóztam egy kicsit, a toroid hálózati is szór.
Trafót milyen anyaggal lehet árnyékolni? Alumínium lemez vagy vaslemez megfelel erre a célra? Még egy kérdés: 50℃-os hálózati trafó mennyire "vészes". Félek, ha dobozba zárom, akkor leég.
Vas vagy acél lemez.
Hol 50 fokos, toroidon mérted? A műanyag szigetelésen. Ha igen, akkor az meleg. Nincs alul méretezve?
Azt mondtad a toroid nem szór. Most mégis? Vas, vagy trafólemez. Alu semmit nem ér. Nem csak a melegedésre kell ügyelni árnyékoláskor.
Több ponton a szigetelésen egy pötty hővezető pasztával.
Megírtam fletának, hogy az adatlap szerint a fűtés 6,3V 3,2A és 12,6V 3,2A, a többi feszültségen ő számolta az áramot, mivel megadzam a kapcsolási rajzot..
Én ezt így kértem, 320VA-es trafót kértem...
Eddig távolabb voltak egymástál,de most beállítottam olyan tívolságra, mint ahogy a dobozba lesz, és így már lehet hallani, és a szkóp is mutatja(10-20mV).
Erről beszéltem, csak Te makacs voltál. Hosszabb üzem után sem melegszik jobban a hálózati? Üres járatban mi a helyzet egy fél óra után? Akkor is melegszik?
Több órás zenehallgatás után lett ilyen, tehát így bírja, csak ha bedobozolom nem tudom mi lessz vele a helyzet.
Jó lenne tudni, hogy mire lett tervezve a trafó, és mekkora teljesítményű. Én 30%-al túl szoktam méretezni, az a biztos.
Így kértem:
350V 200VA (most megmértem, 300mA vesz fel) 6,3V 3,2A (most 2,4A megy rajta) 12,6 3,2A (most 3,15A megy rajta) A fűtésnél nem mertem többet írni, mint a cső adatlapja, mert féltem, hogy a feszültség is több lesz. A hozzászólás módosítva: Szept 27, 2015
Idézet: „350V 200VA (most megmértem, 300mA vesz fel)” Ezt nem igazán értem. Most akkor mekkora a trafó mérete, és mekkora áramot kértél a tápfesz tekercsnek? Az alul fűtés pedig rosszabb. Ettől akár simán lehet zajos, és a munkapontok sem állnak be rendesen.
Akkor az 570mA. A trafó méretét (gondolom a teljesítményére gondolsz) nem tudom.
A minkét fűtőfeszt egyenirányítottam, így lett 6,2V és 12,6V DC. Ez még az adatlapok szerint bőven jó.
EL84-hez való tápot kell számolni és az adatlapba elvesztem. A 6N2P adatai szerint a fűtéshez 6,3V és 340mA kell. A tápja 250V és 2,3mA.
Az El84 fűtése 6,3V és 760mA. Utána viszont vakfolt következik a többi adatot illetően. Tudnátok egy kis eligazítást adni? A legegyszerűbb áramkört építeném meg és a trafókat már elhoztam otthonról áttekercselésre.
A Limiting values-ben keresd (6. oldal). A legnagyobb megengedhető katódáram 65mA, ennek olyan 150%-ra érdemes számolni, és megvan a túlméretezés is. Egy sztereó SE-hez én 200mA-re méretezném az anódtáp szekunderét, az ilyen kaliberű erősítőkhöz már bőven elég.
A fűtésre is számolj 1A-t nyugodtan, sztereó erősítőnél, ha 1 előfok cső van, 2,5A megfelel.
Sziasztok! Építeni szeretnék egy kb. 15wattos csöves gitár erősítőt. Single Ended típust szeretnék és csöves egyenirányítást. Tudnátok javasolni valamilyen kapcsolási rajzot, aminek kezdőként neki lehet állni? Nemrég készítettem el az első csöves erősítőm, ami remekül sikerült, bár nem kellett hozzá nagy tudás.
Ez lenne az Kaptam pár csövet ajándékba és ezekből szeretnék valamit építeni: Ezek nem használtak. 2db 6N2P-EV, 2db EL84 tungsram. Egyenirányító csövekből van több féle és használtak, nem tudom melyik lenne ide alkalmas (nem is biztos, hogy mind egyeniránytó cső): 1db EZ80 tungsram, 1db EY86 mullard, 1db EY86 tungsram, 1db EY806 tungsram, 1db PY88T tungsram, 2db PY82 (ismeretlen márka). Ki lehet ezekből hozni 15wattos erősítőt? Köszi a segítséget.
Magyari Béla: Rádióamatőrök Zsebkönyve. Ebben vannak EL84-es hi-fi erősítő kapcsolások. Valamelyiket megépítettem, de már nem emlékszem, honnan vettem hozzá a kimenőtrafót. Lehet, hogy csak a szimpla együteműt, mert nem szeretek trafót tekerni. De még így is hatalmasat szólt, nekem sokkal többnek tűnt, mint amit írnak róla. Ellenütemben tudnak az EL 84-ek 10W-ot, talán 15-öt is ki lehet préselni belőlük, a 20W-os erősítőhöz már EL34-eket ír, de azokkal már 80W-os végfokok voltak a vasúti hangosban, szerintem az már csak tápfesz és jó tarfók kérdése. Azt már nem fényképeztem le, mert olyan csöved nincs.
Üdv!
Engem érdekelne az EL34-es kapcsolás is, ha nem nagy kérés lefotózni... Nekem van 2db EL34-esem RFT , 2 db ECC83 RFT ,4 db ECC83 SIEMENS (long plate) meg orosz csövekből is akad... PP gitárerősítő kimenő és táptrafó is akad...
1 db EL84-el 5W körüli Single Ended kapcsolás építhető. Millió kapcsolás van fent. 2 db párhuzamosan a dupláját tudja, a kapcsolás változatlan, a kimenő trafót kell fele impedanciára gyártani. 3 db párhuzamosan már tud 15 W-ot, csak értelmetlen. Egyrészt, 10 és 15 W között nem hallani lényeges hangerősség különbséget, másrészt (ha továbbra is ragaszkodsz a 15 W-hoz) SE kapcsolással már érdemes egy bika csővel előállítani. (KT88, GU50, stb.)
Íme: Tudnék szkennelni is, de az a nyomtatóm csak félig települt fel, nyomtatni nem tud, mozgatni nehéz. Elég jó a fényképezőm. Nem igazán értem, miért csak 20 W-os, jó trafókkal, és 840V anódfesz mellett tudnának ezek a csövek több, mint 80 Wattot.
Volt olyan erősítő amiben 100W-ot is tudtak, de azért ott már a minőség nem volt elsődleges szempont, no meg a csövek sem szerették nagyon ezt a munkapontot. De PP-ben 20W-nál lényegesen többet is tudnának ezek a csovek (EL34).
EL84, ellenütemre 14.7W-os kapcsolás is van, elvileg 18 is, de hozzáértők attól óvtak, egészségtelenül nagy anódfesszel dolgoztatják a végcsöveket.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |
