Gratulálok! Nagyon jó lett. Ha jól értem, az U/f érték a legkisebb kettő érték a 32-ből? Ami meglep, hogy a 7 bites PWM jele mennyire szinuszos áramot hoz létre, pedig csak néhány bitnyit tér el a kitöltési tényező. Ezek szerint még ez is elég lehet. A szinusz címzést is biztosan leronthatod 7 bitesre, még úgy is elég jó alakú lesz. Ha 1Mbájtos epromban gondolkozunk, akkor így akár 6 bit is maradhat az U/f-re, ami már 64 lépcső. Szerintem az biztos elég.
Az áram hullámossága csökkenne, ha nagyobbra választanád a PWM frekvenciát. Ha jól látom most kb. 1,6kHz.

Igen, valami ilyesmi kell. Még az a szerencse, hogy nem engem, hanem a rozsdát érdekli ez a téma...
De, ha jól gondolom, amit most a rozsda csinál, az nem ilyen, tehát nem fix a vivőfrekvencia.

De mondjuk azt sem értem, hogy miért a DC-motoros topikban vagyunk

Hát, úgy kell értelmezni, hogy DC - inverter - motor... :yes:

Értelmezni kell? Komoly cím Az első h.sz.-ben még tényleg DC-motorról volt szó, de idővel elfajult a topik

Szia!
A működési elv a #968234 számú hozzászólásomhoz mellékelt blokkvázlat szerint lenne. Azaz, a pwm frekije nem változna az eredti elképzelésem szerint. Rozsda nyilván az eprom tesztjét akarhatta elvégezni, ezért most még a szimulátorral nem építette fel a szinuszt címző részt, hanem egyszerűen a pwm túlcsordulás jelével lépteti a szinuszt. Így minden érték kiolvasásra kerül, míg ha a blokkvázlat szerinti működést végiggondoljuk, akkor belátható, hogy nagyobb frekvenciákon egy perióduson belül nem lesz minden szinuszérték megcímezve, a kisebbeken meg ismétlődés is elő fog fordulni.
Szerintem kár lenne visszalépni analóg pwm-re, ha eprommal már a vezérlő jelet sikerült előállítani. Igaz, a szünetidő még nincs benne, de csak az excel kódképző számítást kell tovább írni.
Esetleg lehet a topik címét nagyteljesítményű elektromos jármű motorvezérlésre módosítani.

Aha, értem már! Valami ilyesmit gondoltam.

Sziasztok.
Egyenlőre tényleg az epromban lévő adatsort tesztelgettem.Ugy néz ki hogy azzal nincs gond.Még azért sokat kell gyűrnöm a szimulátort is mert azért ilyen kevés a PWM freki mert ha magasabbra állitom nem indul el a szimuláció.
Azt tudom hogy az eredeti tervben fix a PWM freki és a nagyok is igy csinálják de még nem sikerült összehozni működő rajzot.Még ezen is dolgozom.Aztán az egyes funkciókhoz tartozó bitek számát is variállni akarom és kideriteni meddig optimális a szinusz és a lehető legtöbb bitet tenni az U/f cimzéshez.Szóval van mivel szórakoznom.
Nincs itt egy EXCEL szaki aki segitene megcsinállni ugy a táblázatot hogy beütöm az eprom méretét,különböző bitek számát,stb,és a végén kiköpi a beégetendő adatsort?

katt.:
Hogyan tudom vagyis mivel szimulállni legjobban az indukciós motort?Mert most csak egy vasmagos induktivitást raktam le a szimulátorban és annak is hasraütésre ment az értéke.Ha közelembe kerül egy 3f motor megméricskélem hogy mekkora induktivitása van.Persze tudom hogy ez függhet a pólusszámtol mérettöl stb,de mégis mond valami közelitő adatot.

Ui.:
Én már várnám egy moderátor véleményét a topik szétoffolásárol.Hogy mi tévő is legyek?

Motort szimulálni? Nem tudom. De küldök egy linket, ebből sokat lehet okosodni...

http://www.sze.hu/~kurtosi/Elektrotechnika_jegyzet_1-2.pdf

66. oldal. Persze, hogy használni is tudd, el kell olvasni az elejétől...

Végül is, egy 3f-ú invertert kell építened. Ha máshogy nem megy, akkor három fojtó, ahogy most is csináltad, meg párhuzamosan velük három ellenállás. Ez utóbbi fogja jelenteni az inverter hatásos terhelését. Lehet kötni ezeket nemcsak csillagba, hanem deltába is, nézd meg, mit eredményez. Meg célszerű lenne tenni mondjuk RC-ből valami kis szűrőt az inverter kimenetére, hogy látszódjon, hogy nemcsak az áram szinuszos, hanem a feszültség is. És, jelen esetben még az is, hogy tisztán meddő áram folyik, hiszen csak egy induktivitás van terhelésként.

Gondolom, nagyon hosszú lehet a szimulációs idő. Az a baj, hogy a valóságot akarod szimulálni, az pedig azt jelenti, hogy mondjuk egy 10Hz-es szinuszt nagyon sok kapcsolásból rak össze az inverter, ami nagyon számolásigényes. Ha ez nem 10 Hz lenne, hanem 100, akkor 10-szer gyorsabb lenne, de esetleg nem látnád a lényeget. Ha ez a rész már megy, akkor az inverter szimuláláshoz megteheted, hogy sokkal kisebb felbontással dolgoztatod, még lehet majd látni, hogy azért az egy szinusz, de sokkal gyorsabb lesz a szimuláció. Meg lesznek ott megnézendő, megértendő dolgok, bár ezeket már egyszerűbben is meg lehet nézni.

Szerintem, keresd meg, hogy melyik időponttól off, aztán írj egy meleghangú levelet, ami tele van mindenféle módozatával az elnézéstkéreknekmegmegsohatöbbéistenbizony és kérd meg a Köbzolit, hogy tegye át egy meglevő topicba, vagy még inkább nyisson neki egy újat, mondjuk 3f-ú frekvenciaváltó építése címszóval.

És ha jó topikba kerültünk, akkor elmesélem, hogy én hogy csináltam frekiváltót egy cél-IC-vel.

Mielőtt megtalállnánk a téma pontos helyét addig légyszives csak azt áruld el hogy honnan szerezted be azt a cél IC-t?

katt.:
Köszönöm a linket nagyon hasznos bár nekem egy kicsit néha nagyon kinai.A szimulátort meg gyűröm ha időm engedi.

Hali mindenkinek
Látom vannak itt tölem 100x jártasabak a témában.
Lenne pár kérdésem:
-Van egy 500w-os 36v 17A-os motrom, elektromos kerékpárt akarok belöle gyártani, motor elég erös, reduktor is van rajta. A kérdés h ebböl a sokat emlegetett IRFP250-esből mennyi lenne az elegendö a vezérléshez?
-Ha a motort menet közben átkötöm sorosról párhuzamosra avval meggyorsitanám a indulást (mint pl a metronál ha jol tudom), vagy ez hülyeség?

Szia.
Az 500W-os motor pont olyan erős mint egy 500W-os motor.Max a nyomatékban térnek el.
Én ebböl a fetböl egy párdarabot biztosan párhuzamosan kötnék de ha van áramkorlát az elektronikában akkor 2db is megteszi.
A motorrol elég kevés infót adtál meg de feltételezem hogy ez egy sima egyenáramú motor aminek az álló és forgórész kivezetései házon kivül külön hejezkednek el.Vagyis 4db csatlakozód van.Ebben az esetben nem árt tudni hogy az állórász elbirja e a forgórész áramát.
Ha minden klaffol akkor elvileg kötheted sorosan és párhuzamosan,akár menet közben is.De a soros motornak nagyobb az inditónyomatéka,tehát ezzel kell indulni.
Te Sanyessz,mi az a reduktor?
Vagyis tudom hogy mi de én még nem láttam olyat villanymotoron.

Igen-Igen a nyomatékra gondoltam csak rosszul fejeztem ki magam. És a reduktor=hajtómü, csak felénk nem fejezik ki ilyen szépen az emberek magukat...
konkrétan ez az a motor:

A motor:

Lesz áramkorlát persze, anélkül nem igazán tudnám elképzelni. 3x-os tulterhelésel számolok, de ez csak akor éri a motrot ha egy gombot megnyomnák (turbo).

Én nem látom a motoron az állórész kivezetését.Csak két csatlakozó van.Tehát az átkapcsolgatós ötleted kilőve.
Az Ebiciklis fórumokon több infót talállsz arrol hogy ilyen teljesitményre milyen és mennyi fet-et szokás használlni.

há jo...
Igen 2 kivezetéses de meg akarom bontani és át alakitani.

Sziasztok.
Van egy dinamo motorom wartburg vagy trabbantból származhat. Nem tudok róla sokat h párhuzamos vagy soros gerjesztésű ezért kérnék hozzá egy kis segítséget.
Külsőre valahogy így néz ki, de az van ráírva hogy 24V 110W Ankersp. 18V. Ezt a potort kéne vezérelni egy pwm-el és kéne hozzá egy túláramvédelem.
A pwm-et csatolom és találtam egy áramkorlátot is.
Még annyi a gondom hogy autoakkumlátorral kéne működtetni ami ugyebár 12V, de maga a motor 24V-os elvileg.

Szia.
Lassan eljut a kis Ekocsi a mindennapi használatig.Eddig két év ment rá.Jó munkához idő kell.S.arhoz meg mégtöbb.
Most hogy egyre többet gurulok vele kezdek rájönni egy lényegi tervezési hibára.Méghozzá a motor fordulatszámát keveslem.
Végsebesség 55-60km/h.Gyorsulás (majd stopperrel lemérem) nullárol kicsit nehézkesen megy olyan 15-20km/h-ig.Ha onnan nyopok egy padlógázt akkor érezhető a gyorsulás.Persze az ülésbe nem nyom bele de tök jó.De indulásnál erölködik.
Vettem egy ss495-ös lineáris hall IC-t.Egy pc tápbol kitermelt sárga toroid folytót behasitottam flexel és belerögzitettem a hall IC-t.Csinálltam próbaméréseket egyenárammal 5-10-15A-nél és a kapott értékekkel számoltam.
Ezek alapján a gerjesztésnek 20A-ert kaptam.A gyári érték 16A-er.
Aztán sikerült befűznöm a toroid magot két akksit összekötő vezetékbe.Ugye most van 4-4 akksi sorosan kötve és a végeken van párhuzamositva.Itt az eredmény csúcsban 62A-er.Érdekesség hogy ezt egy padlógázas indulásnál szép lassan éri csak el.Tehát mire 0-ról felmegy 62A-ra addigra a kocsi már közelit a végsebességhez és elkezd csökkenni az áramfelvétel az akksikbol.Ez egy akksisoron van mérve tehát az össz áramfelvétel 124A-er.Gondolom ez a 120db kondi miatt viselkedik igy és ezért is ilyen kevés az értéke.Mert ha ez igy van akkor teljesen akksikimélő.
Aztán sikerült megmérnem a motor áramát is.Egy padlógázas indulásnál egyböl kiakad a hall-ic.Vagyis féltápfeszröl kiül tápfeszre.Ami azt jelenti hogy félgázas indulásnál 170A-er.
Kérdés az hogy mennyire pontosak a mérések ezzel a folytós hall-os dologgal.De szerintem ha 20-30% hibával is számolunk akkor is lehet látni a mérésekböl hogy nagyábol hol mi történik.És majd a napi használat megmongya hogy mikor kell motort cserélni leégés miatt.
A kérdésem egész egyszerű.Ezeknek az egyenáramú motoroknak miként lehet megnövelni az üzemi fordulatszámát?Át lehet tekercselni őket?És milyen következményekkel jár?

Te ezt nem jól tudod... nem a jó munkához kell sok idő, hanem a lassúhoz...

Ha lassan gyorsul, akkor több áram kellene neki, vagyis az áramkorlátot feljebb kellene engedni. Nyilván nem biztos, hogy a motor ezt tolerálja. Vagy csökkenteni a súlyon, de ez nem megy. Hát, nem túl nagy ez a motor. De az is lehet, hogy túl óvatos vagy az áramot illetően...

Azt nem értem, hogy miért csak lassan veszi fel az áramot padlógáznál. Van egy érzésem, hogy az integrátorral párhuzamos ellenállás nem megfelelő. Úgy kell megválasztanod, hogy teljesüljön az L/R = C x Rint feltétel, ahol L a mérőfojtó induktivitása, R a mérőfojtó ohmos ellenállása ( ezt csak számolni tudod ) C az integrátor inverz bemenete és a kimenete közé kötött kondenzátor értéke, az Rint pedig a vele párhuzamosan kötött ellenállás. Kissé nehézkes ezt kiszámolni, mert a mérésekkel jó nagyot lehet tévedni, meg a bekötéseknek is van ellenállása, stb, de próbáld meg azt, hogy csökkentsd az ellenállást a felére és nézd meg, hogyan fut fel az áram. Annak nem szabadna függnie a motor fordulatszámától, tehát attól sem, hogy már megy e a kocsi, vagy még áll. ( Hiszen azért áramkorlát. ) Ha rosszabb lesz, akkor növeld az ellenállást, valahogy be lehet ezt játszani.

Persze, az is lehet, hogy ez az ellenállás jó, hiszen álló helyzetben az igaz, hogy a motor árama mondjuk 400A, de ezt egészen rövid impulzusok formájában veszi fel. Erre való a konditelep, hogy ezt átlagolja, tehát az akksiknak nagyjából csak sima egyenáramot kell szolgáltatniuk. Ha ezt nézzük, akkor világos, hiszen indulásnál egészen rövid impulzusok folynak a motoron, így a motor alig forog, csak kicsi az indukált feszültsége, tehát a felvett teljesítménye is kicsi. Ahogy nő a motor fordulatszáma, vagyis gyorsul az autó, úgy nő a motor indukált feszültsége is, ennek megfelelően nő az impulzusszélesség amit a motor kap, tehát, nő a felvett teljesítmény is. A végeredmény pedig az, hogy a gyorsítás végén- miután állandó árammal gyorsít - 62A az akksiból felvett áram. Ez persze átlagérték, remélhetően a kondiknak köszönhetően kicsi áramhullámossággal. Ez azt jelenti, hogy a gyorsítás végén a motor elérte az ehhez a terheléshez tartozó maximális fordulatszámot, tehát a motor leadott teljesítménye és a kocsi mozgatásához szükséges teljesítmény egyforma. A felgyorsulás után, már csak a kocsi sebességen tartásához kell energia, ez fedezi a légellenállásból, meg a kerekek súrlódásából származó teljesítményigényt. Ennek megfelelően szépen csökken is felvett áram, így a teljesítmény is. A motor teljesítménye így biztos nincs kihasználva, hiszen ha kevesebb az áram, akkor az azt jelenti, hogy csak 2...3 kW a felvett teljesítmény, pedig lehetne több is, ami a nagyobb sebességhez kell. Ezért gondoltam, hogy betehetnél egy váltót...
Ha meg jobb gyorsulás kellene, ahhoz több áram kell, mondjuk 600 A...

Aszinkron motornál van olyan, hogy mezőgyengítés, hogy itt is van e ( DC motornál ) azt nem tudom, de ha van, akkor a végsebességnél lehetne csökkenteni a gerjesztőkör áramát ( csökkenteni a gerjesztőtekercs feszültségét ) akkor elvileg gyorsabban forogna, persze kisebb teljesítménnyel, de az is elég lenne. Gondolom, megnőne a kocsi végsebessége. De ezt majd valaki más megmondja, mert nem értek annyira a motorokhoz.

A fordulatszáma mechanikai egyensúly miatt annyi amennyi, ahhoz hogy nőljön nagyobb nyomaték kell, ehhez nagyobb áram, és az egyensúly teljesülése miatt ez nagyobb tápfeszültséggel érhető el.
Meg van még egy megoldás: mezőgyengítés, gyakorlatban sokszor alkalmazott (Pl vasút vontatás 30egynéhány teljes fluxusú fokozat U változtatással + a végén 3 fluxusgyengítés fokozat).
Ez arról szól, hogy a külső gerjesztésű gép fluxusát csökkentik, emiatt az gyorsabban forog, De a maximális nyomaték csökken!
egyenlettel kifejezve
w= U/(K*Fi) - M*R/(K*Fi)^2 = w0 - wdelta
w = omega, tengely szögsebessége (r/s).
U = tápfesz
M = nyomaték
R = rotorköri ellenállás
K = gépállandó (dimenzió nélküli)
Fi = főfluxus

Az egyenlet első tagja megadja az (ideális) üresjárás szögsebességét w0, a második pedig megadja a valós és ideális szögsebességek különbségét wdelta.

w&M jelleggörbén a fuxuscsökkentett "görbe (ami tulajdonképpen egyenes)" magasabb w0 értékről indul, de nagyobb meredekséggel tart az M tengelynek mint a nagyobb fuxusű jelleggörbe.
Szóval a fluxuscsökkentés bizonyos feltételekkel alkalmazható a célra.

Szia!
Az egyenáramú motorok fordulatszáma a kapocsfeszültséggel nagyjából arányos. Ezt a névlegesig lehet növelni. Fölé nem érdemes sokkal menni, mert a ha a kommutátorok szeletfeszültsége kb. 40-50v fölé megy, körtűz veszélyessé válhat a kommutáció. A gerjesztés csökkentésével lehet tovább gyorsítani a motort, ez az úgynevezett mezőgyengítéses üzem. Azonban a gerjesztést nem szabad adott érték alá csökkenteni, mert stabilitási problémák lehetnek. Általában a névleges fordulatot meg lehet duplázni, esetleg háromszorozni. Jobb esetben a gép kapocstáblája tartalmazza a megengedhető maximális fordulatot, vagy a gerjesztő áram tartományát. A fentiek persze külső gerjesztésű motorra vonatkoznak.
Milyen a jelenlegi motorszabályzód kialakítása?

Lehet hogy nem jól értelmezted amit irtam.
A lassan felfutó 62A-er a két 4db akksisor egyik vezetékén mértem.Mivel párhuzamositva van a két sor a végeken ezért ha a párhuzamositás után mérném akkor lassan felfutó 124A-er lenne.Viszont mikor a motor áramát mértem a motor és a mérőfolytó között akkor padlógáznál egyböl felugrott 170A-ra.De csak azért eddig mert egyenlőre nem mér tovább ez a toroidos-hall párositás.Szerintem hiába vacakolnék az R-C párossal nemhiszem hogy javulna a hejzet.
A válltó felejtős.Az ebben az esethen műszaki agyrém lenne mire összejönne,ha összejönne.Gyakorlatilag az egész autót át kellene faragni.
Az áttétellel vannak bajok hiszen ez a válltó (csak hasamra ütök) de minimum 3000-res motorfordulatra vannak tervezve.Gyárilag kéthengeres dizel 600cm2-es motor tekeri 50km/h-val.Mindezt variátorszijjon keresztül.Nálam a válltó tengején teljesül a fordulat de ezt úgy teszi hogy 4cm átmérőjű bordáskerék van rajta.A motoron pedig emlékeim szerint 10cm,vagy mégtöbb.
Igazábol teljesen használható a kocsi csak mondom ha lehet akkor miért ne legyen mégjobb.

gulyi.:
Benned megint nem csalódtam.
Elismerem hogy nem kis tudással rendelkezel és biztos nagyon nagyon komoly szakember válik belőled.De belőlem ne akarj tudóst csinállni mert nem fog menni.
Amit lényegként ki tudok emelni az irásodbol az a legutolsó sor.
De azért köszönöm.

Peter65.:
5.2KW-os 1680-as fordulatú külső gerjesztésű motor.Adattábla szerint a gerjesztés 16.8A-os ami jelenleg olyan 20A-ert kap.
Érdemes volna kipróbállni ezt a mezőgyengitős dolgot.Szerintetek mennyire kellene levenni a gerjesztést hogy eredményt érjek el?
Én egy olyan 20-30%-os fordulatszámnövekedéssel meg is elégednék mert akkor annyival tudnám csökkenteni az áttétel ami már szerintem elegendő volna.

A gerjesztő áram, és az általa létrehozott fluxus nem lineáris, a vas mágnesezési görbéje szabja meg leginkább. A névleges érték általában a telítődés kezdetén szokott lenni. Ez azt jelenti, hogy valamivel több mint 20%-os csökkentés kell ahhoz, hogy a fluxus is 20 %-ot csökkenjen.
Megjegyzem a motornak nem tesz jót, hogy tartósan a névleges áram fölött gerjeszted. Könnyen leéghet a gerjesztő tekercselés, de a motort összességében is rendesen melegíti.
A motorszabályzód milyen kialakítású (milyen teljesítmény elektronikával alakítod át az akksi feszültségét a motornak, illetve milyen szabályzó köreid vannak)?

A gerjesztőáram egyáltalán nem melegiti a motort.Ezt abbol gondolom hogy fél órát ment a gerjesztő tápja tesztelés céljábol hogy birja e a folyamatos üzemet.(persze a forgórész állt) És épphogy kézmeleg lett a motor.
A szavaidbol azt veszem ki hogy a névlegesnél nagyobb gerjesztőáram is okozhat akár gyengébb motort is.De én úgy gondoltam hogy minnél nagyogg a gerjesztőáram annál nagyobb az álltala létrehozott mágneses tér ereje és ezzel együtt az egész motor is.Vagy akkor hogy is van ez??
PWM jelet kap a motor és gyakorlatilag az elektronika egy áramgenerátor.Vagyis én a gázpedállal nem a motor kapcsain mért átlagfeszültséget állitom be hanem az áramot.Ez azt is eredményezi hogy terhelés nélkül kis gázra is maxon pörög a motor.De ez részemröl nem gond.
A gerjesztés egy külön dc-dc konverter persze az is áramgenerátorként.

Ennek a mezőgyengításnek csak végsebesség, azaz 1es kitöltésű PWM jel elérése után van létjogosultsága.
Tehát végsebesség elérése után a gerjesztőkör áramát kézzel visszaveheted úgy 20-30% ot.
Ami nagyon fontos, hogy a gerjeszés sosem lehet kicsi, mert a motor forgórésze könnyen leéghet.
Szóval névleges gerjesztőáram 70%-áig biztonsággal lemehetsz (kb 50% (fordulatszám)sebességnövekedés várható), a forgórészáram természetesen nőlni fog.
Minden névlegesnél kisebb tápfeszültségű üzemnél névleges gerjesztéssel kell menni!

Értem. Akkor az integrátor biztosan jól van beállítva. Sajnos, a nyomatéknövelésnek a jobb gyorsuláshoz csak egyetlen módja van: növeled az áramkorlát ( áramszabályozó ) áramát. ( Miután már így is nagyobb a gerjesztőáram mint a névleges, ezt már ne növeld. ) Gondolom, ha nem nagyon szikráznak a kefék jobban, akkor bírja. ( A váltó beépítése természetesen csak vicc volt... )

( A DC motoroknál is van olyan, hogyha túl nagy az áram a forgórészben, akkor le tudja mágnesezni a gerjesztőkört? Vagy ez csak állandó mágnesű motoroknál van? )

Ha visszalapozol, megtalálod a kapcsolási rajzot, működést, szimulációt, stb.

Köszönöm hogy megértetted az üzenetem és nem sértésnek vetted.Nem is annak szántam.
Ez idáig rendben is van.
Ennek a gerjesztésnek lehetne csinálni egy komoly vezérlést.Például piros lámpánál mikor nem lépek a gázra,alapjáraton üzemeljen a kevesebb fogyasztás miatt.Aztán gázra a névleges áramot szolgáltatja.Padlógázra egy bizonyos fordulatig nyomja meg 30A-ral és egy fordulat fölött álljon vissza névleges értékre.Majd max fordulaton max gáznál vegye vissza a mezőgyengités szintjéig.Vagy valami ilyesmi.
Szerinted van értelme kinlódni a mezőgyengitéssel?

Katt.:
Van itt még mit csavargatni és még kérdések is maradnak.
Lehet hogy orbitális hülyeséget kérdezek,de ha a hall ic-t simán ráteszem a motor külső testére és nyomok egy padlógázt akkor mérhetek valami...?

Hogy van-e értelme azt próbáld ki, ezért írtam hogy 70% ig lemehetsz, tegyél be változtatható áram alaljelet, ami névleges és 70% között állítható.
Ha jók a tapasztalatok, kielégítő az eredmény, akkor lehet agyalni a vezérlések összehangolásán.
Szerintem van értelme, végsebesség növelésre alkalmas, de gyorsulási problémákat csak váltószerkezet oldja meg (ha meg váltó lenne, akkor a sebesség porblémája is megoldott lenne).

Hát, ki kell próbálni, de az a baj, hogy lehet, hogy mutat valami jelet a Hall, de mit érsz vele? Nem lesz kalibrálva.

Ez nem rossz ötlet, a gerjesztést változtatni. Lehetne állóhelyzetben 30 A, aztán amikor elért egy fordulatot, akkor visszaveszi valami elektronika. Azért próbáld ki, hogy mennyivel fog jobban gyorsulni, mert lehet, hogy nem is éri meg megcsinálni. Ugyanez a mezőgyengítésre.
( Egyébként, ha ezek így mennének, akkor már nagyon okos hajtás lenne belőle... )