Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » DC motorvezérlés
 
Témaindító: rozsda, idő: Máj 3, 2009
Témakörök:
Lapozás: OK   48 / 86
(#) (Felhasználó 46585) válasza rozsda hozzászólására (») Ápr 17, 2011 /
 
Dehogynem. Hát az az ötlet, hogy OTA-val csinálj analóg szorzót, az nagyon jó ötlet. Ez 3 db filléres ic. Keresek majd hozzá valami rajzot. Alapvetően, RCA találmány, de azt valahogy nem találom a neten. De van könyvben katalógusom.

A fűrészgenerátor+ diódás szinuszosítóval szintén csak analóg szorzóval tudod megcsinálni az U/f viszonyt, hiszen a diódás vágó csak egy fajta amplitúdóhoz jó.

A C164-gyel is vannak problémák. Állítólag évek óta nem gyártják, úgyhogy lehet, hogy nehéz beszerezni.

Sajnos, több ötletem nincs, akármelyiket is választod, alkatrésztemető lesz. Vagy mikrokontroller és megtanulgatod a működését, programozását, vagy kinézel valami gyári, erre a célra készült ic-t. Hidd el, hiába van egy gyári ic, azon kívül még nagyon sok minden van, amit ki kell találni, meg kell benne csinálni, hogy forogjon a motor... egy 3f-ú teljes híd nem olyan egyszerű.
(#) sovek75 hozzászólása Ápr 18, 2011 1 /
 
Sziasztok érdeklödnék 3*16amp mekkora telyesitményü motort bir el,sájnos több emberel beszéltem s mindenki mást mond.De begözöltem és kiprobáltam egy 12kw-os motort ami simán indult,semmi csilag delta kapcsolás csak simán,meg mellete más is ment,pedig azt monták ez sem fog müködni. Elöre is kösz sovek75
(#) Kovidivi válasza sovek75 hozzászólására (») Ápr 18, 2011 1 /
 
Ez a motor terhelés nélkül azért nem veszi fel a 12KW-ot, ugye? Egyébként a terhelt állapotban kb. 11KW-ot bír el a hálózatod, de ez nagyban függ a biztosítótól is, hogy pontosan hány A-nél old le. És persze az induláskor felvett teljesítmény a meghatározó szerintem, mert ha már induláskor lecsapja a biztosítót, akkor teljesen mindegy, hogy pl. 10KW-os a motorod, úgy sem tudod használni.
(#) sovek75 válasza Kovidivi hozzászólására (») Ápr 18, 2011 1 /
 
kösz a választ de ez jobb mint amit eddig mondtak.
(#) rozsda válasza (Felhasználó 46585) hozzászólására (») Ápr 18, 2011 /
 
OTA-val a feszültség bemenetű áram kimenetü OPAMP-ra gondolsz?Annak örülnék ha tudnál guvázni valami rajzot hozzá mert ez igy nekem nagyon kevés.Még nem tudom hogyan lehet ezzel szinuszt csinállni válltoztatható amplitudóval.
Mi olyan bonyolult egy 3f-ú teljes hidban?Három felső,három alsó...
Tudod miért vagyok én olyan bátor?Mert közel nem látom át a problémák mélységét és nem is foglalkozom vele amig elém nem kerül.
(#) (Felhasználó 46585) válasza rozsda hozzászólására (») Ápr 18, 2011 /
 
Igen,de ez egy különleges opamp. Keresek rajzot, meg van a Multisimben is modell hozzá.

3f híd? Na majd meglátod... Mindjárt lehet gondolkodni az áramkorláton...
(#) rozsda válasza (Felhasználó 46585) hozzászólására (») Ápr 27, 2011 /
 
Helló.
Hát én még mindig a témán Kattogok.
Visszatértem az epromos dologhoz és azon gondolkodom hogy három darab epromban tárolnám a szinuszt amit egy számláló hajtana és a program úgy lenne megirva a romokban hogy kiadja az eltolt három fázist.Igaz pont kettővel több eprom és R2R kell bele de nincs agyonbonyolitva fázisforditós,mintavevő-tartó,stb...finomságokkal.
Az U/f viszonyra kellene megint valami jó ötlet.Hogy mit tegyek az epromok után.
A multkorában láttam egy alkatrész adatlapját amiröl most nemtudom hogy mi volt (a neve) de valami olyasmi volt hogy 8 (10,12) adatbemenete ami ugyanennyi analóg kapcsolószerüséget hajtott.(azthiszem TG-vel volt jelölve) A kapcsolók bemenete külön tápra köthető a kimenetük pedig közözsitett egyetlen lábra.Vagy valami ijesmire emlékszem de hiába keresem nem találom a neten.Segits már ki hogy mire is gondolok.
Amúgy szerinted kivitelezhető ez igy?
(#) Peter65 válasza rozsda hozzászólására (») Ápr 27, 2011 /
 
Szia!
Lehet hogy valamilyen analóg multiplexer volt az az alkatrész. Ilyen pl a CD4051.
Korábban (#968234) felvázoltam hogy 1db eprommal hogy lehet megoldani az egész vezérlést, beleértve az U/f viszonyt, a kapcsolási szünetidőt. Ez a megoldás miért nem tetszik?
(#) rozsda válasza Peter65 hozzászólására (») Ápr 27, 2011 /
 
Szia.
Ez az amit keresek.Vagyis majdnem ilyet.Köszi.Szerinted ezzel meg lehet oldani az én ötletem?
Amit te felvázoltál az nekem finoman szólva is kinai.Nemigazán értem mi mit jelöl,vagyis inkább a működését nem látom át.De ha felvilágisitanál részletesebben akkor az biztosan segitség lenne nekem.És legalább agyalhatok tovább.
De ha még meg is tetszene akkor is gondjaim lennének a programmal.Most ismerkedek a *.bin kiterjesztésű fájlokkal.Egy szinusz hangfájlbol próbálok hex adatokat csinállni és beletenni az epromba.Proteusz szimulátort használom mert tele van eprommal.Eddig egész korrekt szinuszt sikerült létrehoznom de még van mit finomitanom.De itt a program csak a szinusz értékeit tartalmazza.Nemtudom hogy mi kell még bele ha rendes epromba égetném be.
Szóval ha belefogsz a felvilágositásomba akkor az eltatr egy ideig.
(#) foxi63 válasza rozsda hozzászólására (») Ápr 27, 2011 /
 
Hali!
A színuszt felosztos mondjuk 15 fokonént és egyszerűen számológépnek ott a színusza, egyből kidobja nem kell más hókuszpókusz. pl 30 fok színusza 0.5 dec-> hex pedig : dec *256 és a számológép megint átkonvertálja 16-os ba.
ugye a sin 90fok =1 =100 % pwm = 0xff.
üdv. Foxi
(#) rozsda válasza foxi63 hozzászólására (») Ápr 27, 2011 /
 
Idézet:
„ugye a sin 90fok =1 =100 % pwm = 0xff.

Ezt a részt nemértem,mire akarsz utalni?
A többi tiszta.Holnap ki is számolom egy 256 lépcsős szinusz értékeit.
(#) Peter65 válasza rozsda hozzászólására (») Ápr 27, 2011 /
 
Háromfázisú szinuszt biztosan lehet úgy képezni, ahogy felvázoltad, de a 120°-os fázistolás miatt a számláló lánc kicsit változik, vagy az epromok tartalma eltérő, abban kell eltolnod a szinuszt.
Szerintem az az út amin járni próbálsz elvileg jó lehet, de szerintem nagyon bonyolult, és nem kellően stabil eredmény ad. Én még nem láttam ilyen működő frekiváltót.
Amit javasoltam az a következő lenne: Keressünk egy minél nagyobb, de még elérhető epromot, mondjuk 1Mbájtosat. Ennek 20 láb (bit) a címbusza, és 8 láb (8bit) a kimenő adatbusza. A címbuszon beállítunk egy számot, akkor az azon a címen lévő 8bites adat megjelenik a kimeneten.
A memória területet osszuk fel nagyobb darabokra:
1. A vázlaton 5 bitet használtam fel az U/f karakterisztikának, azaz 32 részre felosztotta az 1Mbájtot (egy rész 32kbájt) , és mindegyik részen egy-egy feszültségnek megfelelő szinusz PWM jelét fogjuk előállítani. Vagyis a feszültség karakterisztikán nem folyamatosan megyünk, hanem lépésekben, de ehhez az alkalmazáshoz elég lehet ez a felbontás is.
2. Egy ilyen 1/32 részt felosztok további 256 kisebb részre (egy ilyen rész 128bájt), azaz a szinuszt 256 értékből rakom össze. Ez a teljes periódus, de szerintem ez a finomság elegendő lehet.
3. Ezt a 128 bájtot folyamatosan léptetem egymás után. Most a 8 bites adatoknak csak 1 bitjét figyeljük, azaz csak az egyik lábát az adatbusznak. Megírhatom úgy a programot az epromba, hogy egy ilyen lábon, az adott szinuszértéknek megfelelő PWM jel jelenjen meg. Ha mind a 128 bájtban a kiválasztott biten 1 van, akkor a folyamatos léptetés ellenére is csak 1 lesz mindig. De ha az egyik bájtban 0 lesz, akkor a kimeneten egy olyan PWM jel látható, ami 127 léptetésnyi ideig magas, 1 lépésnyi ideig alacsony szintű. Ez tehát egy 7 bites PWM. (Ez lehet hogy kevés, de ha az elvet érted, akkor végig lehet gondolni, hogy másképpen oszd el a biteket, hogy minden elemnek kiegyensúlyozott legyen a felbontása.)
De az epromnak nem 1 bites adatbusza van, hanem 8 bites, tehát egyszerre 8 ilyet lehet előállítani. Mivel a háromfázisú hídban 6 teljesítmény félvezető van, mind a 6-ot előállíthatjuk, sőt, marad kettő, amire nincs szükség. Ez azt is jelenti, hogy valójában nem csak egy szinusz értéket címzünk meg, hanem az adott címen a háromfázisú feszültségekhez tartozó szinuszok mindegyikét megkapjuk a hozzá tartozó kimeneten.
A latch-ek tárolók, amik azért kellenek, hogy az eprom vezérlése, címzése mindig szinkronban történjen, illetve a kimeneten a beállási tranziensek ne okozzanak zavart.
A 2,56MHz oszcillátor freki 7bites PWM esetén 20kHz-es vivő frekvenciát ad. Ezeket át lehet méretezni, ha mást szeretnél.
Az Usebesség lenne az alapjel, ebből egyrészt egy A/D átalakítóval az U/f karakterisztikát címezzük meg, illetve egy feszültség/frekvencia átalakítóval a szinusz címképzést vezéreljük. Ezeket lehet másképpen is csinálni. Pl.: ha nem feszültség az alapjel, hanem egy 32 állású kapcsoló, nem kell A/D konverter, az U/f helyett másmilyen eljárással is előlehet állítani a frekvenciát.
Valószínűleg nem tudtam elég világosan fogalmazni, kérdezz bátran!
(#) foxi63 válasza rozsda hozzászólására (») Ápr 27, 2011 /
 
szerintem 3 fokonként elég lesz, ez osztható 3-al.
A táblázatnak pedig elég csak az első 30 tagot kiszámolni ,mert ismétlődik.
0x00,0x0d ,0x1b, 0x28,0x35, 0x42, 0x4f, 0x5b, 0x68, 0x74,0x7f, 0x8b, 0x96, 0xa0, 0xab,0xb4, 0xbe, 0xc6,
0xce, 0xd6, 0xdd, 0xe3, 0xe9, 0xee, 0xf3,0xf6, 0xf9,
0xfc, 0xfe, 0xff
Igy eltolható 120 és 240 fokkal.

Arra utaltam, hogy sin 90fok egyenlő 1-el, ehez 100% pwm tartozik, az meg ha 8 bit felbontású, akkor 0xff
(#) (Felhasználó 46585) válasza rozsda hozzászólására (») Ápr 27, 2011 /
 
Meg lehet csinálni a CD4051-gyel is, ez lehetne egy opamp visszacsatoló ágában, a kapcsolók különböző ellenállásokkal csatolnák vissza az opampot, így változna az erősítése, ez jó lehetne az U/f viszonynak. De az a baj, hogy 8 db kapcsoló nem elég, nem lesz elég finom az amplitudó változtatás. Biztos lehet valahogy kaszkádolni a CD4051-eket, hogy finomabb legyen, de az megint alkatrésztemető lesz. Szorzó típusú D/A konverterrel is meg lehet csinálni, pl.: DAC08. De ezek még mindíg sok alkatrészt igényelnek.
Amit Peter65 mond, az jó, bár a 32 lépcsős amplitudó változtatást kevésnek tartom. Bár, autóba elmegy. De még ez is elég sok ic-t tartalmaz.
Szerintem inkább egy mikrokontroller, vagy még inkább egy erre a célra gyártott 3f driver ic lenne a megoldás. És azokban minden benne van, nemcsak az U/f viszony, meg a szinuszos PWM.
( Sajnos, ez a kérdés elég bonyolult, illetve a megvalósítás nagyon alkatrészigényes. Amíg nem volt cél ic, addig sok-sok ic-ből rakták össze az egész vezérlést, mert azért kellettek aszinkron motoros hajtások az iparba. És tirisztorral, mert még nem volt IGBT, meg FET, de még nagyobbacska bipoláris tranyó sem. Az is igaz, nem annyiba kerültek, mint manapság...
Persze, ha meg akarod ismerni az idevaló alkatrészeket, azok működését, akkor jó kis feladat egy ilyen megépítése diszkrét alkatrészekből. Rengeteget lehet belőle tanulni.)
(#) foxi63 válasza rozsda hozzászólására (») Ápr 27, 2011 /
 
Akkor kéne nyitni egy topicot a pic 4431-re mert abban van egy modul, ami direkt 3fázisú pwm egység, és előállítja a komplementer pwm-et is , beállítható a két (alsó és fölső) IGBT közötti holtidő is.
Szerintem van itt annyi programozó, hogy akár lépésenként is összejön, ráadásul sokan tanulhatnak is belőle. Én modulrendszerűenképzelem el, monjuk az egyik időzítő csinálja a 0-100Hz-ig az ütemet.
A kiváltott megszakítás lépteti a 3 pwm frekvenciát. A színusz táblázat lehet 1db. ekkor kell 30 szorzást elvégezni és letenni egy segédtáblázatba.(erre elég idő van szerintem 100nSec egy művelet. Ha nem akkor letárolható a sok színusztábla programmemóriában.
Akkor lécsős lesz a freki léptetése.
A/D bemenet megint egy modul, figyeli az áramot, és a túlterhelést, a sebesség potit.
Egy bemenet pedig az irányt.A gyakorlati mevalósítás nélkül pedig szimulálható hogy is működik.
Azért kéne önálló topic, mert nem keveredne a többivel.
(#) rozsda válasza Peter65 hozzászólására (») Ápr 28, 2011 /
 
Váóóó.Igy már sokkal érthetőbb.És nagyábol fel is fogtam.Ami még nemtiszta az epromokkal kapcsolatban az a cimzése de ezt majd pótolom.És még belekavarodok a bitekbe,bájtokba,kilókba,megákba...
Igazán ami érdekel és sajnos szinte semmi,számomra hasznos infót nem találok a neten az a programirás amit az epromba kell beégetni.Milyen programmal milyen nyelven,milyen eszközökkel,stb...Vagyis a *.bin fájl lelkivilága.
Mellékeltem a mai művemet.Miért nem lenne elég stabil ez a megoldás?A három epromban három különböző program van.Mindegyik a maga kis szinuszát csinálja 256 lépésböl.A kimenetekre analóg kapcsolót raknék és azokkal lenne megoldva az U/f.Holnap folytatom is.De ezek csak gyakorlások és tanulás részemröl.És tudom hogy alkatrésztemető.
Excel-el kiszámoltattam a szinuszt 256 részre felosztva.Az eredményt egy HEX szerkesztőbe sorba bemásoltam,mentettem a bin-fájlt és betöltöttem a szimulátor epromjába és ez lett az eredmény.Igazábol megvagyok elégedve magammal. De kiváncsi lennék hogy a profik hogyan csinálnák.

Katt.:
Az utolsó mondatoddal tökélletesen rátapintottál a lényegre.Nekem nincs szükségem egy ilyen ketyerére.(persze ha egyszer elkészülne,tudnám mire használni) Egyszerűen csak érdekel a téma és képes volnék pákát is ragadni.Meg ti is csak unatkoznátok itt.Meg nem hal ki a fórum.Stb...

foxi63.:
Köszönöm a magyarázatot.Még jó hogy nem kinlódtam napokat a hangfájlokkal.
És hogy őszinte legyek megijedtem a mikromkontrollerektöl.Tudatlanul tényleg elrettentő.
Másik fórum...? Lehet hogy igazad van.

3db eprom.pdf
    
(#) foxi63 válasza rozsda hozzászólására (») Ápr 28, 2011 /
 
Hali!
Az epromban csak adatok vannak, semmi más, hogy azok egy más processzor programja, vagy csak adat az mindegy. Van 128000 polc (cim) amin tárolsz 0-255 ig számot.
Ezzel vége is az epromnak.
(#) Peter65 válasza rozsda hozzászólására (») Ápr 28, 2011 /
 
Először is gratulálok az epromos szimulációdhoz. Meglepően valóságos az eredmény; az eprom adatbuszának idő kell míg beáll az egyes léptetések után, és beállás ideje alatt teljesen fals értékeket is felvehet, ezért van az a sok függőleges tű a jelben. Ezért rajzoltam be a vázlatba a latch-eket, tárolókat. Esetleg a szimulátorral is kipróbálhatod, mennyire mérsékli ezeket a szőröket.
A stabilitási problémát nem önmagában a három szinusz előállításában, hanem a várható viszonylag sok analóg áramkör működésében látom. Elsősorban az ofszetek stabilitására gondolok.
Epromba ilyen leprogramozott vezérlést jó tíz évvel ezelőtt készítettem utoljára. Régi DOS-os Turbó Pascallal hoztam létre a fájlt, amit egy eprom égetővel írtam be az IC-be. Meg van a program még valahol, ha érdekel elő tudom keresni, illetve néhány kódsort létrehozó programom is van, amit így Pascalban írtam. Szerintem kell lennie "korszerűbb" megoldásnak. Valószínű az újabb excel változatok is alkalmasak lehetnek erre, ha tudnak 1M hosszú táblázatot kezelni (a régiek csak 64K tudtak), illetve úgy tudom, hogy a MatchCad is alkalmas lehet erre. Az viszont könnyen lehet, hogy az ezekkel előállított kódsort át kell másolnod -ahogy írtad- egy bináris vagy hexa fájl létrehozó szerkesztőbe, editorba.
(#) (Felhasználó 46585) válasza rozsda hozzászólására (») Ápr 28, 2011 /
 
Na, ha már ennyire megy a szimuláció, akkor csak gratulálni tudok. Egy idő múlva rájössz, hogy nem kell semmit megépítened ahhoz, hogy tökéletesen megértsd az áramkörök alapvető működését, ráadásul olyan szinten, hogy tervezni is tudj. Legfeljebb a nyáktervezési gyakorlat lesz az, ami esetleg meghiúsít egy-egy projektet. De, akkor kell új nyákot tervezni. Ez a gyakorlati része...
Egyébként, a szimulátorok hihetetlen pontosan ( is) tudnak dolgozni. Én már nagyon régóta használom, de mind a mai napig rácsodálkozok a "tudásukra"...
Szóval, csak így tovább...
(#) rozsda hozzászólása Ápr 29, 2011 /
 
Köszönöm az elismerést.
Te szoktattál rá Zoli.
Kipróbáltam ezt a latch-os dolgot és egy kicsit meg is kavartam a dolgokat.Az epromban a három szinusz értékei sorban vannak.Tehát 1szin.Xérték-2szinXérték-3szinXérték-1szinX+1érték-stb...És egy számláló lépteti körbe.Vagyis még sorba kell rakni őket mert össze vissza pakolja a szinuszt.De a lényeg látszik.
Arra mondjatok valami jó ötletet hogy mit tegyek a latch-ek után amivel megtudom oldani az U/f viszonyt.Analóg kapcsolóbol kellene hat darab.
(#) rozsda válasza Peter65 hozzászólására (») Ápr 29, 2011 /
 
Agyaltam egy kicsit az álltalad felvázolt ötlet programján (adatán ami az epromban van).Nézzünk egy ilyen 128 bájt-os részt.Itt a rekeszekben úgy kell beállitani a biteket hogy a 6 kimenet a megfelelő értéket vegye fel.A következő 128 bájt-ban már egy kicsit eltérnek a bitek.(bár nem feltátlenül) Arra akarok kilyukadni hogy ezt ember nem csinálja meg egyenként.Azt meg hogy a három fázis pwm-jelét egyszerre figyelve hogy tudom lépésröl lépésre lemásolni,el nem tudom képzelni.
Talán ha leszimulálom,a kapott diagramot berácsozom 256 részre és a kurzort egyesével léptetve megnézni hogy az adott időben melyik fázis van bekapcsolva és egyesével irni a bájtokat.És ezt a melót megszorozni 32-vel.
Szóval ezt a részt te hogyan oldanád meg?
Excel-el nemtudom meg lehet e ilyet csinálni.
Biztos van rá egyszerűbb megoldás is csak én még nemtudom.
(#) Peter65 válasza rozsda hozzászólására (») Ápr 30, 2011 /
 
Megpróbálom az egész táblázat létrehozását leírni, az egyes felbontásokat a korábbi vázlatom szerint veszem. Továbbá most nem lesz mezőgyengítés, az U/f számításánál lineáris görbét használunk, R relatív értéke legyen 5% (0,05).
Egyenlőre nem állítok be átkapcsolási szünetidőt (dead time):
1M hosszú táblázat kell, azaz 1048576 sor.
Az A oszlopban legyen: 0....1048575____sorszám
B oszlop: egészrész(A/32768)_________az U/f tartományok
C oszlop: (1-0,05)*(B/31)+0,05________az U/f konstans
D oszlop: egészrész(A/8192)__________PWM tartományok
E oszlop: (C*sin(D/32768*2pi))/2+0,5___PWM kitöltési tényező
F oszlop: (A-(D*128))/128_____________"fűrészjel"
G oszlop: 0 ha E>=F, 1 ha E G oszlop 1 fázis egyik félvezetőjének bitje, az ugyan ehhez a fázishoz tartozó másik félvezető bitje az ennek a negáltja (pl: H= 1-G)
A másik két fázis PWM kitöltési tényező számolását 120°-kal illetve 240°-kal eltoljuk:
(C*sin(D/32768*2pi+2pi/3))/2+0,5
(C*sin(D/32768*2pi+4pi/3))/2+0,5
A kapott bitekből úgy képezzük az epromba beírandó számot, hogy az egyes bitek helyi értékével megszorozzuk, és összeadjuk. Ha kell átváltjuk hexa vagy bináris formába.
(#) Peter65 válasza Peter65 hozzászólására (») Ápr 30, 2011 /
 
Le maradt egy rész, G oszlop pontosan:
G oszlop: 0 ha E>=F, 1 ha E
(#) Peter65 válasza Peter65 hozzászólására (») Ápr 30, 2011 /
 
Valamiért nem akar most sem megjelenni ezért leírom betűkkel:
G oszlop: nulla, ha E nagyobb vagy egyenlő F-nél, egy, ha E kisebb F-nél.
(#) Peter65 válasza Peter65 hozzászólására (») Máj 3, 2011 /
 
Sajnos néhány hibát elkövettem a korábbi számolási algoritmus megadásakor. Excelbe készítettem egy táblázatot, amiben kijavítottam a hibákat, illetve paraméterezhetővé tettem a kód készítését. A mellékelt pdf leírás alapján remélhetőleg másnak is sikerül a kódképzés. Ami hiányzik még belőle, az a félvezetők átkapcsolási szünet idejének beállítása.
Mellékelek még 2db fényképet, ami hasonló elvű frekvenciaváltónak a vezérlő panelját mutatja.
(#) rozsda válasza Peter65 hozzászólására (») Máj 3, 2011 /
 
Hát ez tényleg nem egyszerű.Egy hasonlóhoz nyákot rajzolni...
Csinálltam egy 512-es epromba való táblázatot.Ha eljutok odáig megpróbálom leszimulállni.
(#) rozsda válasza Peter65 hozzászólására (») Máj 7, 2011 /
 
Szia.
Sikerült összehozni az első szimulációt.Az U/f-nek csak két tartománya van mert 64K epromra van megcsinállva az adatsor.
Majd fojtatom kevesebb bitszámú szinusszal.
Vélemény?
(#) (Felhasználó 46585) válasza rozsda hozzászólására (») Máj 7, 2011 /
 
Hm... szépen haladsz.

Alig értek valamit a frekvenciaváltókhoz, de az nem tetszik benne, hogy így a beállított fordulatszámmal fog változni a kapcsolási frekvencia. Ugye, a 7 bit, az a frekvenciától függetlenül 7, ami azt jelenti, hogy 50 Hz-en 50-szerese lesz a vivőfrekvencia az 1 Hz-esének. Most, ha jól számolom, 25 kHz körül megy 50 Hz-en. 5 Hz-en pedig 2,5 kHz lesz. Szóval, visítani fog...

A másik, hogy az áram nullátmenetek környékén nagyon kicsi az áram hullámossága, vagy mondhatjuk azt is, hogy feleslegesen kapcsol olyan sokat a híd. Lehet, hogy az áram nullátmenetek környékén nem kellene minden órajelre megváltoznia az EPROM kimenetnek? És akkor ezt még lehetne úgy is, hogy ahogy nő a frekvencia, úgy legyen egyre több bit, ami megváltozik az előzőhöz képest. ( Vagy fordítva? )

Lehet, hogy inkább áram kétpontszabályozást kellene csinálni? Tehát, van a 3 f-ú szinusz, ami kijön az EPROMBÓL, kicsit megszűrve, tehát analóg szinuszokra gondolok, nem PWM-re. Ezt a szinuszt hasonlítja össze egy komparátor a motor áramával. Ha az nagyobb, akkor kikapcsolja a hozzátartozó tranyót ( vagy átkapcsolja, hogy a félhíd ellenkező irányú feszültséget csináljon ), ha meg kisebb, akkor bekapcsolja azt. Így az áram mindig két érték között lenne, tehát nagyjából egyforma lenne az áram hullámossága a szinusz csúcsértékénél, meg a nullátmeneteknél is. Ebből az következne, hogy a szinusz nagyobb amplitudójánál kevesebbet kapcsolna mint most, ami nagyon jó, mert egy kapcsolásnál elég sok energia vész el a tranyókon. Ezzel csak az a baj, hogy a motor árama, az terhelésfüggő. Tehát, így nem lehet tudni, mekkora amplitudójú szinusz kell, ugyanis attól fog függni a motor árama. Erre találták ki azt, hogy van még egy szabályozási hurok, ami a szinusz amplitudóját állítja a fordulatszám függvényében. Tehát, ha kicsi a fordulatszám, akkor növel a feszültséget, hiszen a motor frekvenciája be van állítva egy potival valahol. A motor fordulatszáma meg azért kicsi, mert kicsi a feszültsége, vagyis nem lesz elég erős meghajtani azt a valamit, ami a tengelyére van kötve. Ez így jó lenne, de ehhez kell egy tachogenerátor...

Vagy lehetne ugyanezt csinálni, csak nem az áramra, hanem a híd kimeneti feszültségének alapharmónikusára megcsinálni a kétpontszabályozást. Ekkor a komparátor nem az áramot hasonlítja a szinuszhoz, hanem a híd kimeneti feszültségének az alapharmónikusát. ( Azért ennyire nem egyszerű. ) Ekkor olyan lenne a rendszer, ami egy generátor, ami kielégíti az U/f viszonyra tett kritériumokat, a motor árama szinuszos, mert mitől lenne más, ha a motor szinuszos modulációjú PWM-et kap. A motor ugyanúgy menne, mintha hálózatról lenne táplálva, tehát a szlip olyan amilyen, billenőnyomaték, indítónyomaték, stb.

Vagy, hogy csinálják ezt gyárilag?
(#) (Felhasználó 46585) válasza (Felhasználó 46585) hozzászólására (») Máj 7, 2011 /
 
De azt is lehet csinálni, hogy a tachogenerátor helyett a híd kimeneti feszültségének alapharmónikus tartalmára szabályozna a külső hurok. Ekkor olyasmi lehetne, hogy feszültségszabályozónak alárendelt áramszabályozás. Tulajdonképpen egy inverter, a megfelelő U/f viszonnyal.
(#) kadarist válasza (Felhasználó 46585) hozzászólására (») Máj 7, 2011 /
 
Szia!
Gondolom ismered ezt a PIC-es doksit. Itt leírják a V/f szabályozás mikéntjét. A feszültség-frekvencia szabályzásnál a vivőfrekvencia nem változik, csak a PWM-kitöltési tényezővel változtatják a kimenő feszültség átlagértékét. Ez a megoldás indukciós motorokhoz van kitalálva.
Következő: »»   48 / 86
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem