Szerintem nem azért van egy halom hardver egy PIC-ben, hogy minden feladatot szoftverből kelljen megoldani. Ha megnézel pl. egy PSMC modult, a vezérlőjelek többsége hardveres (komparátor). A modernebb kapcsolóüzemű táp ic-k több üzemmódban tudnak működni nem csak PWM-mel, intelligensen váltva közöttük (PWM, PSM). Létezik hibrid megoldás is pl.: MCP19119.

Sajnos tévedtem, ez DAC-vel működik... Ha tudnál (akár egy egyszerűsített) példát mutatni, megköszönném.

Az előző témához: A dokumentum szerint (7. oldal) 15ps felbontást is el lehet érni. Az itt felsorolt típusok elvileg támogatják a technológiát (CLC+NCO), de akárhogyan tanulmányozom a konkrét PIC-es datasheet-eket, egyik típusnál sem látom, hogy támogatná a high resolution PWM-et.

Szerintem ne akard megoldani a szabályozást processzorral. Lehet hogy vonzó megoldás lenne mindent a procira bízni, de ott még a legmodernebb proci sem tart a felsoroltak közül ami egy 500 vagy 1Mhz-es dc-dc-t percízen le tudna szabályozni.

Csinálj egy analóg buck konvertert valamilyen integrált buck vagy szinkron buck konverter IC-vel és annak alakíts ki külső alapjelképzést. Így a szoftver is jelentősen egyszerűsödik, a teljesítményfokozat egybe lesz integrálva ami csökkenti a zajkibocsáltást. Amikkel Attila86 próbálkozott nem emlékszem a típusára bár nem ért el vele teljes sikert de az a vonal szerintem akkor is járható. Olyan IC-k alin már pár száz ft-os áron kapható. Ha emellett döntesz akkor már választhatsz valami nagyon kommersz procit is mert az alapjelképzést kijelzőkezelés rotary potméter/kommunikációt már egy egyszerű proci is megoldja.

Én ezt: Bővebben: Link alakítottam át sepic üzeműre, és a vezérlő IC-nek (TL494) adtam referenciát. Maga a konverter szuper hatásfokkal működik, és nagy teljesítmény leadására képes. 100W-nál jobban nem teszteltem, de ott alig langyosodott. Az 50V 2A kimenő sem probléma, meg az 5V-on 5A-t is teszteltem, tehát az 5A sem okoz gondot.

Javítom magam, nem lehet veszteség. Sem ennél a PIC-nél, sem a Ti-nél nem találtam nyomát annak a dokumentációban, hogy a karakterisztika ne lenne lineáris (a sima PWM pedig az). (Az zavart meg, hogy a Microchip-es NCO+CLC technológiánál (az előző hozzászólásomban linkeltem) a kitöltési tényező változásával változik a felbontás is.)

1.04ns (10.9 bit) / 150ps (13.7 bit) esetén 0-50V 26.2 / 3.8mV, 0-2A 1.0 / 0.15mA felbontásra jön ki. A feszültségnél, ha elég a negyedtizedes pontosság, akkor még a 10.9 bit-nek is elégnek kellene lennie. Ebből adódóan az 500-1000KHz-es frekvenciát még le lehet generálni uC-vel megfelelő felbontás mellett.

Próbálom megérteni mit is kellene megoldani. Végül logikus, hogy DC-DC-nél nincs más kapcsolóüzem, csak step-down és step-up. Csak valahogy nem tudtam (illetve még mindig nehezen tudom) elképzelni, hogy egy step-down önmagában elég lesz 0-50V 0-2A-re (a gyáriak, amiket eddig láttam, gondolom nem véletlenül fix feszültségtartományra vannak, Kovidivi által linkelt is). Persze értem, hogy elvileg igen. De a tekercset méretezni kell, gondolom nem lesz egyformán jó hatásfokú a teljes tartományban. Kérlek javítsatok ki ha tévedek. Mégegy kérdés felmerült, érdemes lenne több fázisúban gondolkodni?

Nem feltétlenül akarom megoldani processzorral, de szeretném érteni, hogy mihez elég és mihez nem. (Már ha elméletben, próba nélkül levezethető.) Ha az előző hozzászólásban jól számoltam, PWM-re menni fog az 500KHz freki és megfelelő felbontás.

Az egyik nyitott kérdés, hogy a terhelés hirtelen rákapcsolásakor/lekapcsolásakor mekkora ingadozás lesz a kimeneten. A szabályozásnál a feszültség, áramerősség értékeknek előbb meg kell változni és csak azután lehet közbeavatkozni. 12 bit-es ADC elég arra, hogy az értékek beállításához-kijelzéséhez megfelelő felbontásban mérjünk, de a szabályozókörnek is elég? Egy analóg áramkör, még ha nem is végtelen felbontású, de sokkal érzékenyebb.

A másik nyitott kérdésem, hogy elég gyorsan tud-e reagálni a változásokra. Ha nem írok hülyeséget, a tekercs is energiát tárol és a kimeneti pufferkondi is. Ezek miatt a változás (amire reagálni kell) időben elnyújtva megy végbe. Az feszültség/áramerősség növekedésével egyre kevésbé érvényesül ez a hatás. Nem tudom, hogy ez a tény javít-e azon, hogy a mikrovezérlőnek lenne-e elég ideje reagálni. Azt sem tudom, hogy az analóg áramkörök tényleg annyira gyorsak-e, hogy ott nincs semmi megingás (alul-/túllövés). Ha pedig van valamekkora ingás, ettől teljesen használathatlan lesz egy labortáp?

Ha ezt a kicsikét nézzük, 150MHz-en ketyeg, 12.5MSPS-es ADC-je van (+150ps-os időzítője PWM-hez). A gépi utasítások zöme 1-2 óraciklus. Mondjuk még így sem nagyon lehetne 12.5MSPS-el feldolgozni, de 3-5-el talán (legjobb esetben 30-50 óraciklus). Ez 0.2-0.33us reakcióidő lenne.

Ismételten írom, nem akarom (főleg nem mindenáron) processzorral megoldani. A kérdéseimre a választ pedig valószínű csak próbával kapnám meg. A proci elég olcsó (legalábbis nekem ennyi belefér egy fejlesztésbe), de mire board-ra kerül, drága mulatság lehet, mert ebből pont nincs Arduino.

Ha sürgősen kellene építenem, akkor biztosan úgy csinálnám, ahogy írod. Nem kizárt, hogy az lesz a vége, a végtelenségig én sem szeretném bonyolítani.

5Msp ADC elég kell legyen a feladatra, bár valóban 12bit 50V nál csupán 12mV felvontás és ha azt vesszük legjobb esetben is lesz 2LSB ingadozás akkor az már 24mV.
Egy külön DC-DC fokozattal aminek adsz külön analóg alapjelet ezért lehet nagyobb pontosságot elérni mert ott nincs korlátoltság mivel nincs benne digitális átalakítás.

Ettől függetlenül meg lehet csinálni procival adc-vel csak mondom kicsit kevéske az a 12bit.
Mondjuk ha 100mV felbontás elég akkor azt mondom ok vagy ha kisit lejjebb viszed az 50V igényt.

Ha full procival állsz neki akkor válassz olyant ami tud hardveres osztást is mert a PID szabályozáshoz kelleni fog.

Analóg végfokozattal ilyenre nem lenne gondod nem kellene bíbelődni PID-vel mert az integrált buck konvertrekben általában 1-1- R C tag végzi a visszacsatolást. Szóval ott egy csomó + munkát megspórolsz magadnak. Azért egy digitális PID-t nem olyan egyszerű belőni mint az analógnál kicsit tekerni a potin addig amíg a legjobb lesz.

Mielőtt még túlságosan belemennél úgy látom azért kezded magad beleásni az nem ártana tisztázni milyen tapasztalataid ismereteid vannak analóg/kapcsolóüzmű áramkörökben, teljesítményelektronika nyáktervezés ilyesmi mert ismeretek hiányában millió buktatós egy ilyen feladat.

Picit kotnyeleskednék a témában,bár annyira nem a területem,de egy része valamennyire világos
Mi van akkor ,ha 2 kapiüzemű ,vagy kapcsi+áteresztős táp lenne. Az első része,az "szabadonfutó" lenne,amit a kontroller beállít(ez a része önbeállítós lenne(vagyis digitálisan beállított analóg(Skori féle 555-ös picit átalakítva).Ezzel csak addig kell foglalkozni,ameddig be nem állítja,mondjuk a kívánt érték fölé 0,5-1V-tal . Ezután lenne a 2. szakasz,ami áteresztős,vagy az is kapcsis,ennél a résznél csak a maradék feszültségkülönbséget kellene kihozni.
Az első táprész külön kellene vezérelni,úgy hogy amint a proc beállítja,utána függetlenül tőle is működjön,mert így ha bármi gubanc lenne a 2. részen,vagy elszáll a program,akkor se mehessen feljebb a táp,így elkerülhető lenne,hogy a teljes táp kimenjen a kimenetre.
Még utána kell néznem 1-2 elméletemnek,hogy megoldható -e.

Attila86 tápja konkrétan ugyan ez.

Tudom
Csak a kontrollert kellene ráilleszteni,és még pár biztonsági intézkedést,hogy még nagyobb biztonsággal menjen.Tény,hogy így bonyolultabb lenne,de valamit valamiért.Na még dolgozom rajta,hátha jutok is valamire.

Nem állítom, hogy kis munka, de a programozási rész menne. Áramkörtervezésben segítségre szorulok, nyáktervezést összeszenvedem ha muszáj (20 éve nem használtam tervező programokat). Reménykedtem benne, hogy nem vagyok egyedül az ilyen irányú érdeklődésemmel. A millió buktatóval egyetértek, a fejlesztés ezzel jár.


Elkezdtem konkrét IC-ket nézegetni (egyelőre csak a Ti kínálatában). A teljes step-down (buck) kínálatukat tekintve alig van IC 100%-os kitöltési tényezővel (vagyis nagy kimeneti feszültségtartományban) és egyik sem 0V-ról indul. Nézegettem a Microchip kínálatában levő hibrid megoldást is (ktamas66 írta), úgy néz ki ennek van a legnagyobb kimenő feszültség tartománya (0.3-16V). Kevés. A másik ami feltűnt, hogy gondosan rejtegetik az időzítési paramétereket. Ezek az IC-k közel sem tudnak pikoszekundumos felbontásokat. A Ti adatlapján a dokumentáció mélyéről előásva: "The typical minimum on time, tonmin, is 135 ns for the TPS54260-Q1." A többi IC-nél is ugyanez volt a benyomásom. Találtam egy nagyon hasznos 3 oldalas dokumentációt: Bővebben: Link. Elmagyarázza a buck konverterek működési elvét és az ezzel (plusz a veszteségekkel) járó limitációkat.

Ti kínálatra redukálva analóg IC-k esetén:
1. 0V nem fog menni.
2. Ha a minimum impulzusszélesség 150ns körül alakul, akkor 500MHz frekvencián a felbontás 2000/150ns=13.3 (<4 bit)? A fenti tananyagban levő képletből kiindulva: Vout(min)=Ton(min)*Vin*Fs (ahol Ton(min)=150*10^-9s, Vin=50V, Fs=500000Hz)=3.75V. Ugyanez 2*150ns-al számolva 7.5V. Valóban ekkora felbontást tudna vagy tévedek valamiben???
3. Reakcióidő: Akármilyen gyorsak az IC-ben levő műveleti erősítők és PWM jelgenerátor vezérlő logika, 150ns minimum impulzusszélességgel a leghosszabb reakcióidő 150ns=~6.66MHz.

Ezzel ellentétben a procis megoldás:
1. 0V alsó határ: elvileg tartható.
2. Felbontás (500KHz-en, azaz 2000ns): Ti-vel: 2000/0.15ns=13333, PIC-el: 2000/1.04ns=1923.
3. Reakcióidő: 3-5MHz talán tartható (6.6MHz-el szemben).

Az analóg IC-vel (főleg az elérhető felbontással) kapcsolatban örülnék, ha megszakértenétek a dolgot. Nem tudom Attila86 pontosan mivel próbálkozott, de nem csodálom, hogy nem lett sikeres a végeredmény.

Két egymás utáni DC-DC fokozat elviekben működhet? A két fokozat összehangolásának bonyodalmán kívül mi lenne a hátránya, gyengéje?

Nem kellene nagy felbontás. Az első fokozatnál +-0.3V bőven jó (50V-nál 167 lépés), a második pedig már csak 1V különbséget dolgoz ki (0.01V-nál 100 lépés). Biztonsági ráhagyással is bőven elég lenne 8-10 bit.

150ns az a félhíd bekapcsolásának minimum ideje. Semmi köze a felbontáshoz mivel analógnál nincsen felbontás. 150ns a minimum utána pedig a teljes kivezérlésig tetszőleges hisz analóg.

Minimum felbontás a procisnál s lesz mivel akármilyen félhíd meghajtót használnál pl Ir2110 nél kb 100ns a minimum bekapcsolás.

Egyébként ez nem azt jelenti hogy ne lehetne 0V a kimenet mivel ahhoz egyáltalán nem kell bekapcsolni. Csupán annyi hogy ha 2000ns a periódus és 100ns a minimum akkor 50V tápnál 2,5v alatti feszt csak úgy tud előállítani hogy csökken a frekvencia. De ki lehet védeni ezt is pl enyhe negatív tápba húzással gyönyörű szép 0V ot tudsz előállítani úgy hogy megmarad az eredeti teszem azt 500khz kapcsolófreki.

Ha igazán profi cuccot akarsz én a helyedben valami CUK konvertert választanél. Több dolog miatt is:

1, mind a be és kimeneten is induktivitás van így mindegyiken folytonos az áram így kevesebb elektromágneses zajt termel mind a bemenet felé mind a kimenet felé. Fémdobozban pedig a sugárzott zaj teljesen földelhető.

2, a bemenet kimenet közt kapacitív a csatolás tehát meghibásodás esetén nem fog kikerülni tápfesz a kimenetre hanem egyszerűen csak 0v.

Köszönöm, sokat segítettél. Miért van a félhídnál ekkora késleltetés? Az általad linkelt típusnál egész pontosan a bekapcsolás Ton+Tr=120+25ns, a kikapcsolás Toff+Tf=94+17ns (tipikus). Ekkora késés van a kimeneten a vezérlőjelhez képest. Annyit tennék hozzá, hogy az előző doksi alapján a minimum "ON time" a minimum generálható impulzusszélesség, ami szerintem inkább a kikapcsolás idejével egyezik meg (Toff+Tf). Igazad van, a minimumtól az impulzus szélesség analóg módon növelhető. Lehetne 0V a kimenet, de a minimum "ON time" megkötés miatt úgy látszik ezek a konverterek mindenképp bekapcsolnak periódusonként a minimum időre. (0V és a Vout(min) között nem tudna szabályozni.)

Sajnos csak inverting Cuk convertert találtam eddig kevés kimenő árammal. Egyelőre nem úgy néz ki, hogy lesz belőle kész IC.

A minimum fesz mint mondtam csökkenthető nullára csak nem 500khzt frekiven hanem ritkábban kapcsol be egészen addig míg be sem kapcsol a félhíd. Ez kis fesztartományban modulációs zavarokat okozhat mivel a kapcsolófreki instabillá vog válni és akár lemehet nullára is. Erre írtam azt hogy pár mA-el folyamatosan terhelni a kimenetet egy a GND-alatti feszültség irányába. Pl ICL7660 al előállítasz -5V ot és oda húzod úgy a kimenetet egy állandó árammal hogy a kimenet legalább nulla legyen. Okoz 1-2W veszteséget de akkor ténylegesen 0-50V lesz a kimenet.

CUK konverter is félhíd csak nézőpont kérdése. A dióda az alsó fet a fet pedig a felső fet lenne egy félhidas kapcsolásban. A kimenetről nézve csupán a betáp polaritások kapcsolódnak máshova.

Az 500KHz frekvencia csökkentésben semmiképpen sem gondolkodtam (a hátrányok miatt). Inkább negatívba húzás (csúnya megoldás) vagy nem lesz 0V. A Cuk vagy Sepic jó lenne a kimenet izolációja miatt. Sepic-et papíron támogatót találtam Ti-ben 50V-os bemenettel (a dual csatorna nem szükséges, csak ilyen volt a kritériumoknak megfelelően). Nem találok hozzá tipikus alkalmazási rajzot Sepic-ként (a kézikönyvében a sepic szó megemlítve sincs). Viszont találtam általános irodalmat.

Aggaszt, hogy alacsony áramnál a hatásfok nagyon meredeken esik. Egy (procival) bekapcsolható műterhelésnek (alacsony áram esetén) lenne értelme? Vagy talán a negatívba húzás (1-2W terhelés) mellékhatásaként megoldódna a kérdés, csak tartok tőle, hogy újabb (feszültségeltolódási) problémákat hozhatna be.

SEPIC nem jó mert nem folyamatos a kimeneti áram. CUK vagy buck.

Egyébként szabályozást tekintve a CUK kimeneti feszültsége: -Vo=(DxVin)/1-D

Magyarul ha 50% kitöltésen járatod a félhidat akkor lesz az Ube=-Uki. Nagyobb kitöltéssel nagyobb lesz a kimeneti fesz. Tehát akár 12V os trafóval is tudsz 0-50V kimenetet.

Az hogy kis teljesítményen mennyi a hatásfok szerintem tökmindegy. Labortápot építünk nem akkumlátoros cuccot.

A Cuk által előállított negatív feszültséget biztos jó ötlet lenne pozitívként felhasználni? A polarítások megfordításával az előállított negatív feszültség lenne a táp negatív kimenete, a GND a pozitív. Ha a proci negatív feszültsége a GND, akkor máris nem tudok mérni kimenő feszültséget, csak ha visszafordítom a negatív feszültséget pozitívba. Szerintem ez sántítani fog máshol is, csak még nem tudom hol. Tartok tőle, hogy itt bukik el a dolog.

Ha a Cuk-nál maradok, az lenne a logikus, hogy találjak rá kész IC-t, de nem találok (csak Sepic-re). Pl. itt van kapcsolás általános IC-vel, a kimenő áram nagyon kevés lenne (aminek nem értem az okát vagy csak rossz a példa). Össze lehetne rakni egy általános buck-ra tervezett IC-vel is?

Mint írtam minden csa nézőpont kérdése.




igen

Sziasztok!
Úgy látom, hogy sokan szeretik a kis lengyel labortápot megépíteni. Én is megépítettem, jól működő, használható kis eszköz. Az oldalon fent lévő panel véleményem szerint életveszélyes a 230V-os részt tekintve a kis szigetelési távolság miatt, ezért én az eredeti doksiban szereplő NYÁK-on készítettem el a tápegységet. Az előlapon a programozó csatit átvariáltam, hogy szabvány ISP programozóval is fel lehessen programozni az AVR-t. Felteszem a két NYÁK-ot. Illetve elhittem, hogy a FUSE bitek a programba vannak beírva. Hát nem. Azokat is felteszem ide. PonyProg, STK200, LTP porton keresztül viszi...

Az egyik oldalon a negatív feszültség polarításfordítással, a másik oldalon a proci pozitív tartományban. Át lehet fordítani a negatív feszültséget, hogy a proci tudja mérni, de gyanítom hibát fog belevinni a mérésbe vagy valami más lesz vele. Rosszul látom? Kézi mérőműszerek hogyan oldják meg a fordított polaritás mérését?

Egyelőre nincs meg a tudásom, hogy egy Cuk-ot összehozzak a "semmiből". Buck-ra millió példakapcsolás van, Cuk-ra szinte semmi. Jó ötlet szimulátorral próbálkozni? Ha igen, melyikkel? (Gondolom, hogy az IC-hez is kell valami a gyártótól, hogy a szimulátor tudja szimulálni.)

Bővebben: Link

Co- a GND
Co+ a + uki.

A mosfetet pedig egy 6n137+ MIC4429 hajthatja.

Én szimulációhoz cadence orcad-et használok ha úgy van. Mindenképp jó vele játszani mert előre már vizsgálni tudod a működését. Viszont az ilyet nem kész IC-vel szokás hanem matematikai modelekkel pl én előállítok fűrészjelet külön az megy rá matematikai komparátorra és az alapjelet is matematikai modellek adják csak úgy mint a visszacsatolást. Sokkal gyorsabban számol és rugalmasabb mint egy kész IC.

Az elvi kapcsolást én is megtaláltam ezen az oldalon, a link-elt kép is innen származik. Kellene még FET-et és diódát választani, milyen (szilárd/elektrolit) és mekkora kondik, milyen és mekkora tekercsek (valahol olvastam, hogy a közös magos tekercsnek is lehetnek előnyei). Illetve a legnagyobb kérdés, hogy milyen Buck IC és hogyan vágom át, hogy ez most egy Cuk és nem Buck. Az is szóba jöhet, hogy neten veszek valami kész konvertert és átalakítom. A procis vezérlést is hozzá kell illeszteni, de valószínű úgy csinálnám meg, hogy vagy-vagy alapon két potival is menjen. A 0-50V-ot közkívánatra írtam. Nekem bőven elég lenne 0-24V és 0-1.5(2)A. Cuk esetében 50%-nál nagyobb kitöltéssel nem hajtanám ki (Vout=-Vin). Egyelőre köszönök mindent, művelődnöm kell még e téren, más nem csinálhatja meg helyettem. (Hacsak nem kap valaki kedvet közös projekthez...)

A szimulátornak Free Orcad Lite 16.6 vagy 17.2 verziók tudhatják, ami nekem kell vagy teljes verzió kellene?

Lite nem tudom miben másabb, próbáld ki. Mindenesetre ha nagy feladatnak érzed akkor a célnak megfelelne ha választanál egy sima integrált buck vezérlőt. Nem ismerem az igényeket de ha csak egy egyszerű kis tápocska kell akkor hamarabb megleszel egy készre integrált buck-al.

Elfelejtettem megkérdezni, az optocsatoló miért kellene? Úgy érted inkább legyen Buck rendszerű vagy Buck vezérlővel megoldott Cuk rendszerű (ami a célkitűzésem lett volna)? Ha az integráltat úgy érted, hogy benne vannak a FET-ek is, szerintem olyat nehéz lesz találni, amivel menne a Cuk. Pont az optocsatoló, driver, FET-ek a legérthetőbb részei számomra. A tekercsek és kondik méretezése viszont már kevésbé. Ha le tudom szimulálni (és ezáltal megértem a működését), akkor már mindegy milyen vezérlő, összerakom. A Lite szerintem kevés lesz vagy pont határeset. (Jó lenne, ha tanulmányi vagy otthoni verzió is létezne, egyelőre nyomát sem láttam.)

Optó azért kell mert a fet magasabb potenciálon lesz mint a GND. Bár CUK esetében ezt pont kedvezően pont a kimenőfeszültség szintjén lesz így akár még fix tranzisztoros eltolást is használhatsz az még gyorsabb és egyszerűbb.

Otthon vagyok, találtam pár trafót. Meg tudnátok véleményezni, hogy jó lenne-e kiindulási alapként?

1. Lengyel, gyárilag bedobozolt két tekercses trafó egy vasmagon (a két tekercsen ránézésre nem ugyanannyi menet van), a dobozában van kevés hely elektronikának (most is van benne egy kezdetleges). 100VA, U1 20V (halványan, lehet hiányzik ez a kivezetése), U2 12V, D2-30. Nem tudom a D2-30 mit jelent. Gondolom CUK-al a 12V-ból menne a 24, de nem biztos, hogy CUK-ot akarok. 20V talán még elég lenne, ha lenne...

2. Feliratozás nélküli 24V-os, méretes trafó. 50W-os Weller-hez volt használva direktben. Ez egyenirányítva tuti elég lenne 24V-hoz. Hogyan lehetne megtudni a teljesítményét?

3. Mellékesen van még két, szinte új HP nyomtatóadapter dupla kivezetéssel: 32V 940mA, 16V 625mA szaggatott egyenáramot tudnak. Jó lehet valamire (kisebb teljesítményű táphoz)?

4. Nagy mennyiségű rossz 250-400W-os PC tápom van. FSP, Chieftec is akad. Ki lehet ezekből nyerni alkatrészeket labortáphoz? Esetleg (működő, jó minőségű) tápot felhasználni, mint előfokozatot? Csak az a baj, hogy 5V (30A) és 12V (18A*2) van, az 5V az izmosabb.

Néhány off kérdés és hosszabb szünet után újra itt.

Egyelőre még nem léptem előre a labortáp építés témában, nem nagyon tetszik a CUK a negatív kimenetével (hiába nézőpont kérdése).

Most hirtelen kellene egy kétkimenetes kis táp 0-15V (lehet 2-15V is) tartományban, áramkorlátolható (20-200mA elérésekor kapcsoljon le, talán 20-100mA is elég). Az egyszerűség kedvéért és a kimenő feszültség zajmentessége miatt áteresztős megoldással lehetőleg. Végső esetben elfogadom a DC-DC-t is. Jó lenne a feszültségeket (opcionálisan az áramerősséget) folyamatosan látni, hogy ne kelljen műszert rátenni állandóan. A fenti képeken látható 12V AC (~17V DC) trafóval oldanám meg.

Legfőképpen készen szeretném megvenni (akár interneten megrendelni vagy ha valakinek van ilyenje és eladná), esetleg kész modulokból összerakni. Feszültség / áram mérő modult (az utóbbi nem lényeges) talán lehet kapni külön is. A feszültségszabályozás egyszerű egy áteresztőssel. Az áramkorlátozást viszont nem tudom hogyan kellene megoldani. Az áramkorlát elérésekor kapcsolja le a kimenetet és egy gomb megnyomásáig maradjon lekapcsolva (a lekapcsolásról visszajelzés nem lényeges, úgyis látom, ha lekapcsolt). Ha nem látom a beállított áramkorlátot, az sem tragédia egyelőre.

Bármilyen ötlet, hogy a legegyszerűbben összeálljon?