Fórum témák
» Több friss téma |
- Ez a felület kizárólag, az elektronikában kezdők kérdéseinek van fenntartva és nem elfelejtve, hogy hobbielektronika a fórumunk!
- Ami tehát azt jelenti, hogy a nagymama bevásárlását nem itt beszéljük meg, ill. ez nem üzenőfal! - Kerülendő az olyan kérdés, amit egy másik meglévő (több mint 17000 van), témában kellene kitárgyalni! - És végül büntetés terhe mellett kerülendő az MSN és egyéb szleng, a magyar helyesírás mellőzése, beleértve a mondateleji nagybetűket is!
A hosszabb utat azért írtam, hogy annyival is nagyobb teljesítményt kapjon az a golyó. Ha az utat megnöveled, de lecsökkented a teljesítmény sűrűséget a ledek széthúzásával, akkor megette a fene az egészet.
A lézer is azért kell, hogy legyen teljesítmény. Ha nem lézer, akkor legalábbis amperes ledek. Azok kicsit olcsóbbak talán (de csak egy kicsit), cserébe eszik az áramot nagyon durván. Ügyelj arra is, hogy a fénysugarak merre fognak kószálni a golyón túl. Nehogy olyat gyárts, mint a ruszkik a koncerten, ahol a stroboszkópokkal emberek tucatjait nyomorították meg egy életre. A vakuval pedig komoly bajok lesznek. Átlag 10k felvillanásra méretezik őket. Ha te másodpercenként elsütnéd 10x, negyed óra alatt kinyírod. Ennyit a költség hatékonyságról És akkor még első körben feltételeztük, hogy meg fogod tudni tolni akkora teljesítménnyel, amekkora kell neki ahhoz a villanáshoz, pedig az sem egy egyszerű dolog ám.
Hálás köszönetem.
Még egy kérdés ezekhez a típusokhoz. Én kerestem, és nem találtam ilyet. Ergo rosszul kerestem. Te hogyan találtad meg ezeket a típusokat?
Valami nagyon makacs vagy ám.
Még egyszer leírom, aztán többet már nem. Te eleve nem azt a típusú motort használod, amit ahhoz kellene. Idézet: „Nehogy olyat gyárts, mint a ruszkik a koncerten, ahol a stroboszkópokkal emberek tucatjait nyomorították meg egy életre.” Ezt kifejtenéd egy kicsit bővebben? Kíváncsivá tettél...
Tényleg nem értek valamit.
Viszont mindenhol ezt olvasom hogy egyenáramú motorszabályozás PWM-el.Youtubon is van egy csomó video ahol szabályozzák vele a fordulatszámot. Kipróbálom sima villanymotorral is. Ne haragudj,nem áll szándékomban makacsnak lenni.
Dobj egy védő diódát arra a ventilátorra! Nézzük meg mit produkál!
Szia!
Kifejtenéd nekem, hogy miért nem jó a PWM szabályzás ezekhez a motorokhoz? Próbáltam kisilabizálni az előző hozzászólásaidból, de nekem abból egyáltalán nem egyértelmű! (nem kötegszem, pusztán kíváncsi vagyok mert nem értem és mostanában pont PWM-es motor szabályzással foglalkozom!)
Hát egy kicsit későn olvasom már a hozzászólásodat.
A következők történtek: Ventilátor helyett villanymotort tettem fogyasztónak.Egyszer(!) sikerült elérnem,hogy 100-ról 0%-ra szabályoztam a fordulatát.Utána beállítottam úgy 15%-ra.Ezután nem sokkal felpörgött megint a teljes fordulatra. Rámértem a potméterre,és most már tuti hogy az volt a rossz !Csak az egyik irányban tudok ellenállást mérni,az is a ráírt negyede,és az is össze vissza ugrál. Szóval irány a bolt ,új potméter,a fejleményekről beszámolok. Amúgy a potméter milyen teljesítményű legyen?Elég az 1/4-es típus?
Volt valamikor pár hónapja valahol orosz területen egy koncert, amin lézer fényes / stroboszkópos effekteket használtak, de nem ügyeltek sem az eszközök teljesítményére, sem a sugarak irányítására. Valami 30valahány ember maradandóan megvakult, de több100 volt, akik még retina sérüléseket szenvedtek. Kotorj utánna az origo cikkekben, ha pontosabb info érdekel.
Rá is kerestem! Kemény!
Orosz lézer
Igen-igen, azért az ésszerűség határain belül fogom széthúzni őket. ( azaz nekiállok számolgatni a sugárzási szöget és a távolságokat, hogy a lehető legjobb legyen a megvilágítás/idő arányom , aztán marad az ami a legjobban néz ki a teszt dönt. )
A fókuszálás nem probléma, eleve egy zárt tubusban lesz az egész, alufóliával bevonva, hogy a lehető legtöbb fényt hasznosíthassam.
A pwm szabályozás azokhoz a motorokhoz való, ahol gerjesztéseket álló és forgó rész egyaránt kaphat, és tekercsekből is 5-6 van, de nem ritka a 12 sem. Kicsit utána kéne kotorni, hogy a pongyola-nyelv hol mit nevez "dc motor"-nak, mert amúgy nem szakszerű a kifejezés.
Amúgy meg nem vagyok profi a motorokban úgy átlag, konkrét ábrákat ne kérj, de az elvet durván ismerem. Van szinkron, és van aszinkron motor. Legalább ezt a kettőt nem kellene összekeverni. Szóval több tekercs van, szinkron vezérlési elv, a tengelyt "húzzák", és "lökik" a körpályán. Megkapja a gerjesztést az egyik tekercs, és ráfordul a tengely. Olyankor a húzást már ki kell kapcsolni, és "tovább rakni" a következő tekercsre, különben fékezné a további elfordulást. Ha ráfordult a tengely, mindig a következő tekercset kell megtáplálni, és a gerjesztések egymáshoz képest fázis eltolódásban vannak, így forgatják a tengelyt körbe-körbe. Gerjeszteni nem csak egy tekercset lehet, hanem akár mindegyit is egyszerre, és valamelyiket behúzáshoz polarizálni, valamelyiket meg taszításhoz. Valahogyan közösíteni is szokták a tekercsek kötögetéseit, hogy ne legyen már olyan irgalmatlanul sok kivezetése a motornak, de gőzöm sincs róla, mi a szokványa. A precíz vezérlés meg egyáltalán nem egy könnyű dolog. Külön pic-eket programoznak végfok IC vezérlésre, és azok hajtják meg programozott üzemben. Kapcs rajzokon is úgy jelölik, hogy kirajzolnak egy motor tekercset, lsd ábra fentebb, bár mellé szokták írni, melyik tekercshez való a jel, mert az csak az egyik verérlő jel, és csak egy része a teljes ábrának. Az egyik igen olcsó eset, hogy csak az egyik tekercset impulzussal meghúzzák, és a tengely tehetetlensége majd átbillenti a holtponton, és lendületből körbefordul. Még arra sem veszik a fáradságot, hogy utána taszítással segítsék a körbefordulást, mert nem + GND - a táp, csak +/GND. Bár ez nagyon tré egy megoldás, kicsi terhelésnél még ez is működik, és az impulzus számmal végülis lehet fordulatszámot szabályozni is, elvégre ha lassabban húzogatom, mint forogna, akkor relatíve fékezni fogom (már tovább fordult, és a gyorsító jel visszafele fog rántani rajta egyet), és a tehetetlenségnek hála vissza lassul. Mindezekhez képest van olyan motor is, ami tipikusan nem a szinkron, hanem az aszinkron fajta. Ahol semmi szükség szinkron vezérlésre, mert van benne egy gerjesztés, indukcióval egymásra merőleges erő vektorok, az kifejti a forgató nyomatékot, és simán csak gyorsul a tengely addig, amíg surlódási + terhelési + elektromos visszahatási tényezők egyensúlyba nem kerülnek a gerjesztő energiával. Ezeknek a motoroknak a vezérlése annyi, hogy ráadod a feszültséget, és rajta hagyod. Ilyenek pld a ventillátorok kicsi kommersz motorjai. Ezeket impulzussal azért nem lehet meghajtani _sem_, mert a tekercs egy olyan dolog, hogy az áram késik a feszültséghez képest. Szinkron motoroknál kicsi ohmos ellenállásúak a tekercsek, és nagy erővel rántják meg, ott beválik a módszer, de az aszinkron motoroknál nagy az ohmikus ellenállás is, és egy-egy keskeny impulzus ezért simán csak hatástalan. Állandó jel kell nekik. Szóval összegzésként aki tényleg kiváncsi a dolgokra, ugyan fogjon már egy erről szóló könyvet, mert én igazából programozó vagyok, és lila gőzöm sincs, hogy fentebb hány féle pontatlansági tévedést követtem el. Biztos vagy tucatnyit. De számon kérni akkor se akarjátok rajtam. Meg egyébként is, ennek a témának szerintem vannak külön topicjai.
Opsz, ez eszembe sem jutott, köszönöm.
Ahogy bladika írta: tegyél védődiódát ( ellen irányban ) a fogyasztódra. A motor "visszarúgott" a tápvonalára, amikor lefelé mentél a fordulattal.
Én sem vagyok nagy spíler ezekben, de szerintem is mennie kellene ennek a vezérlésnek. Ha ez egy pl. PC venti, akkor 'brushless DC' motorról, azaz kommutátor nélküli DC motorról van szó. Mondjuk, hogy 12V DC-ről üzemel. Te a szaggató áramköröddel + egy puffer kondival előállítasz egy ennél kisebb feszültségű, többé-kevésbé simított jelet. Semmi nem indokolja, hogy a venti ne működjön. ( Remélem,nem írtam nagy butaságokat. )
A pwm szabályozás DC motorokhoz jó, mert azok fordulatszáma a ráadott egyenfeszültségtől függ. A pwm-mel pedig ebben az esetben a motorra kerülő egyenfeszültség nagyságát lehet jó hatásfokkal szabályozni.
DC motor többféle lehet, pl. állandó mágnessel gerjesztett, soros gerjesztésű és párhuzamos gerjesztésű. Mindenképpen van bennük kommutátor és egyenfeszültségről működnek. Hogy a motorok hány pólusúak, az részletkérdés. (Vannak olyan motorok is, (pl. pc ventillátorok motorjai) amelyek egyenáramú motornak tűnnek, de a valóságban azok egyenáramról működtetett, elektronikus kommutálású motorok, melyek leginkább egy mágneses forgórészű (váltakozóáramú) aszinkron motornak tekinthetők.) A szinkron és aszinkron motorok (generátorok) váltakozóáramú, jellemzően többfázisú villamos gépek. Amit leírtál, abban egy csomó egymástól független dolog van, összekavarodva, tele hibás állításokkal. Tisztán látszik belőle, hogy nem ismered a motorokat, csak azt nem értem, hogy akkor miért írtál róla hozzászólást?
Üdv!
Kedves pajti2! Mielőtt tanácsokat adsz másnak egy témában, próbálj meg tájékozódni. Hozzászólásodban elárultad, hogy halvány fogalmad sincs a villanymotorokról. Folyamatosan szinkron, és asszinkron motorokról beszélsz, amik váltóáramú (AC) motorok. Jelen esetben egyenáramú motorokról van szó, azok közül is a külső gerjesztésű motorokról. Ezeknek a gerjesztését külső forrásból fedezik, ezesetben egy állandó mágnes energiájából. Ilyen a Dani494 #541516 sz hozzászólásában másodikként linkelt áramkörben van. (ilyen az alkalmazott 12 V -os vetillátor motorja is, azzal a pici különbséggel, hogy a kommutálást elekronikusan oldották meg) Dani494 valószínűleg ott követte el a hibát, hogy nem alkalmazott védődiódákat, a szabályozó tranzisztoron, és a motoron, ezért a tranzisztor egy kis idő után átütött, és mint rövidzár rákapcsolta a teljes tápfeszt a motorra. (nem a poti hibásodott meg)
Új potméter,védődióda,új tranzisztor.
Eredmény:ugyanaz. A ventilátor fordulatszáma kb a felére visszaesik,de a potméterre semmit se reagál. Villanymotorral detto. Gondolom a kapcsolás maga jó,mert Ti is írtátok hogy működnie kéne,és külföldi oldalakon is ezt láttam. Szóval én rontottam el valamit. Köszönöm a segítségeket!
Hello!
Hát már nehezen bírom ezt a vergődést. Ha valami nem megy, akkor méregetni kellene, nem feltételezni és cserélgetni. A poti, most mekkora értékű a valóságban? Szóval tisztázni kellene, hogy az 555 működik, vagy sem. Pld. ha az 1nF helyére egy 10µF-os kondit teszel, a 3. lábra, pedig egy Led-et egy 470ohm-os ellenállással, akkor láthatóvá válik, hogy működik-e az 555-ös. Áll,-jár,-PWM működik-e. És még mérni is lehet hogy a 7. lábon meg van-e a négyszögjel. üdv! proli0007
Próbáld meg lecsökkenteni a frekit és megnézni hogy egy LED et villogtat-e.
Huh, ez brutális! Köszönöm az infót, nem is hallottam róla...
555-t kipróbáltam egy astabillal,ezt beletettem a PWM-es kapcsolásba.Védődióda(1n4007),ventilátor,potméter 100k,csavargatom jobbra balra,helyzet változatlan.
Van egy TOP221Y -es ic is,ezzel nem lehetne kezdeni valamit?Mert akkor hanyagolható lenne az 555 -ös PWM. Köszönöm a segítségeteket,de szerintem hagyjuk ezt az 555-öt.
Na ezt most nem értem...Épitsd meg ezt. A kimenetére tegyél egy 470R el sorbakötött LED et. Ha villog akkor az 555 jó.
De elég a jelenlegi kapcsolásban az 1n 1u ra cserélni és úgy a 470R el sorbakötött LED et a kimenetre...
Ha az eredeti kapcsban a led villog akkor vagy a tranyóval vagy a kiszedett 1n el van a baj
Hello!
Talán értelmesebb lenne, ha követnéd a tanácsokat, és megértenéd az 555 működését, mert itt valami igen triviális hiba van. (elkötöttél valamit-nincs táp...) A TOP egyébként lehet, hogy PWM IC, csak éppen nem erre való, amire használnád. (Nézd át az adatlapját!) üdv! proli007
Van egy astabil kapcsolás,aminek 555 a lelke.Morze gyakorló volt a neve.Ezen szoktam ellenőrizni hogy jók e az 555-k.Beletettem az ic-t és szólt a hangszóró.Ebből gondolom hogy jó az ic.
De szerintem tuti a nyákkal van valami,mert már eléggé megnőtt a hibalehetőség.Ha legközelebb szükség lesz rá már a jó kapcsolást építem meg.
Sziasztok
Adott egy RHSOUND MA2150-es végfok. paraméterei: •teljesítmény: 2 x 150W / 4 ohm, 2 x 100W / 8 ohm •frekvencia átvitel: 10Hz -30KHz •jel/zaj viszony: -104dB, 20Hz-20 kHz •bemeneti impedancia: 20 kohm/szimm, 10 kohm/aszimm. •bemeneti érzékenység: 0,775mV •bemenet: 6, 3-as jack, XLR •kimenet: Speakon, 6,3-as jack Ez a végfok hajt 8Ohm-on 2db 400w-os RHSOUND hangfalat. Namár most 4Ohm-on a végfok többet ad nekik. Arra gondoltam, hogy a hangfalakon van 2-2 csatlakozó. az egyikre kötöm a végfokot és egy másik kábellel pedig összekötöm a 2 hangfalat. Így 4ohm jön ki.. ha jól tudom... Ez így biztonságos és jó megoldás lenne szerintetek ? Előre is köszönöm a segítséget. |
Bejelentkezés
Hirdetés |