Sajnos nincs szkopom, mert akkor elorebb jarnek. Random musor megy a radiobol. A masik csatornan ez a feszultsegvaltozas csak legtobb 3 mv. Most hangsugarzot kotottem ra, a hangero egyforma csak az egyik csatorna torzit. Lehet, hogy a Q406 bolondozik? Ez egy nagyon idiota alkalmazasa a vezerlo icnek.

Ezt sajnos nem tudom.

A Q406 adja a nyugalmi áram stabilitását a hőmérsékletváltozással szemben. Vezérlés hatására stabil C-E feszültséget kell produkálnia, csak a melegtől változhat az érték.
Végtranzisztort cseréltél? Ha igen milyenre?

Amikor hozzam kerult BD242/243 voltak benne, a 4 drb 3 kulombozo gyartmanyu. Most BD537/538 van benne.

A tranyó adatlapján az N-es bétája roppant alacsony, míg a P-s elég jól viszi.
A másik csatorna ugyan megy, de nem vagyok elégedett ezzel a végtranzisztor-párossal.

Jobb lenne a 911/912 parossal?

Ha van kéznél kipróbálnám vele.
Az adatlapi végtranzisztor ajánlásban "h_FE = 50 a legnagyobb kivezérlésnél" szerepel.

Most jut eszembe, hogy idokozben volt benn egy 2sa1941/2sc5198 paros, es ezzel is megvolt a jelenseg.

Az a páros megfelelő kellett legyen.
A kimeneti Zobel R434 ellenállása nem melegszik esetleg? Ez arra utalna, hogy gerjedés okozza a torzítást. Valamelyest megmagyarázná miért esik nagyobb feszültség a hibás csatorna emitter-ellenállásán.
Persze ebből is csak oda tudnék kilyukadni, hogy az alaphiba miatt, miszerint rendellenesen nagy áram folyt a táp-test vezetőkön, valamely vezetőszakasz megrongálódott.

Sziasztok!
Barangoltam kicsit Ebay, Aliexpress oldalakon és feltűnt, hogy lehet rendelni "koppintott" Naim NAP-140, 250 és hasonló KIT-eket (panel + alkatrészek) elég barátságos áron Chínából!
Valakinek van már tapasztalata ezekkel kapcsolatban (főleg a hangminőség érdekelne)?
Ha az idén már nem lesz válasz, mindenkinek sikerekben gazdag, boldog új évet kívánok!

A Naim teljesen kommersz kapcsolású erősítő, a hangja szinte kizárólag a felhasznált alkatrészektől függ. Ami ugye nem azt jelenti hogy a drága alkatrésztől jó hangja lesz az olcsótól meg rossz, hanem kialakul majd egy hangkép, ami kb. köszönőviszonyban sem lesz az eredetivel. Ha engem kérdezel nekem ennek a kapcsolásnak a hangja egyáltalán nem jött be, semmilyen a fiókomban fellelhető alkatrészből megépítve sem, de ez nem jelenti azt hogy ne rendeld meg.

Mit javasolsz mostanság építésre ? Fet-eseket hallottam már többet, hát nem nagyon tetszettek. Régebben egy tranyós - szimmetrikus Piret-et hallgattam. Most ismét elkapott a hév, hogy csináljak valamit, aminek jó hangja van. Csak a nyák készítéssel vannak gondjaim, azért gondoltam a rendelésre.

Kedves Papi,
hogy jellemeznéd a nem nagyon tetszett véleményedet.
Kíváncsiságból kérdezem, mert általában mindenkinek más cucca van a zenehallgatásra, a hallásunk sem egyforma, a bútorok sem ugyanazok.
Elek

Régebben általánosnak mondható alkatrészekből építkeztem, yageo fémréteg ellenállások, 2-3 fajta elkó és szintén 2-3 fajta fóliakondi. Ezekből a csöves kivételével elég sokféle végfokot építettem, a naim féle általános kapcsolástechnikától a quad-on és a szimmetrikus megoldásokon át a különféle fetes végfokokig, beleértve a diszkrét és műveleti erősítős kapcsolásokat is, majd ezeket összehasonlítottam a saját rendszeremen különféle zenei anyagokkal.
A HTA fantázianevű végfok, ami egy szintén egyszerű és ősrégi kapcsolástechnika picit átdolgozott változata nálam az összesnél jobb hangot produkált, és produkál a mai napig is.
Érdemes az audiofórumon KD írásaiba beleolvasgatni, mert az ő "elmélete" jár a legközelebb a valósághoz, csak kicsit túlzásba viszi emiatt sokan komolytalannak, hiteltelennek tartják. Az ő "elmélete" az, hogy teljesen mindegy hogy hogyan épül fel egy kapcsolás, mert kizárólag a felhasznált alkatrészek összessége (eredő hangképe) dönti majd el, hogy az az adott erősítő hogyan fog szólni, tehát konkrétan minden egyes kapcsolás lehet nagyon "jó" és nagyon "rossz" hangú is. Ezzel teljesen ellentétes a technokrata hozzáállás vagy "elmélet", miszerint ez butaság, és kizárólag az adott végfok műszaki paraméteri döntik el hogy az adott végfok "jól" fog-e szólni vagy sem.
Aki foglalkozott ezzel és épített élete során ezt azt az magától is rájön előbb utóbb hogy az igazság az a kettő között van. Tehát van olyan kapcsolási elrendezés amivel nem nagyon érdemes foglalkozni, mert ha megfeszül az ember akkor sem lesz az igazi, hiába tesz bele méregdrága alkatrészt, vagy csökkenti mondjuk a végfok torzítását 0,0001%-ra. Ugyanúgy vannak olyan elrendezések is (a HTA pl. ilyen), ami meglepően "jól" szól akkor is ha olcsó alkatrészekből lett megépítve, de olyan végfok is van amelyik annak ellenére szól "jól", hogy van neki 0,5%-os torzítása. Ezekkel aztán lehet (érdemes) még utólag kísérletezni, pl. alkatrészeket csereberélni. Szóval nem egy olyan kérdés ez amire egyértelmű választ lehetne adni, mert nem biztos hogy a három marék tranzisztorral, gondosan megtervezett erősítő "szebben" fog szólni, mint az amelyikben csak 5db tranyó van, sőt.

Ha nem is mindenben, de túlnyomórészt egyetértek Ge Lee-vel.
Na meg mindenki magának csinálja.
Nem a véleményért, legfeljebb az eredményért mekegek bele a tapasztalataimmal,
és BUÉK!
Elek

Sziasztok!

Ezt a védelmet hogyan kell átalakítani ha az erősítőm +/-40V-os DC tápról jár?
Más tápra sajnos nincs lehetőség.

Illetve a toroidom nem középmegcsapolásos, tehát két független primer tekercs van. Érdemesebb először két Graetz-el egyenirányítani és azután közösíteni, vagy nyugodtan használhatok egyet is és a közös pont a GND?

Szeretnék betenni MKP kondit is szűrésnek a pufferek mellé. Ez jó lesz? Termésszetesen mindkét tápágban.

Előre is köszönöm!

Az a két független primer, az szekunder akar lenni?
Mindkét megoldás jó. Az egyik esetben majdnem kétszeres feszültség feszültség fog esni az egyenirányítókon, azaz több veszteség, kisebb tápfeszültség az erősítőnek. Cserébe fele terhelés a hidaknak, azaz hosszabb (várható) élet.
Ha még nem vetted meg az alkatrészeket, akkor én inkább az erősen túlméretezett (és jól hűtött) egy hidas megoldást választanám (de ez csak ízlés kérdése).

Szia!

Köszi a választ. Fél egykor már összekevertem, természetesen szekunder.
A mostani erősítőmben is egy Graetz van, akkor marad így.
Esetleg a többi kérdésem meg tudod nézni.

Szia! Skori hangsugárzóvédelme jobban illeszkedik ehhez a feladathoz.

Sziasztok.Van egy Vidi 6383s erősítőm.Tudom van topikja de 8 hónapos, és a kérdésem általános hiba (szerintem).SZóval bekapcsol, bejövő jel van a skálája szépen megy de egy árva mukk se jön ki az erősítő végfokain.Se búgás semmi.Amit eddig tettem: kimértem van 2x 24v tápfesz.A végfokok hangszóró kimenetein 0.02v egyenáram, ámde stabilan 8v váltóáram van mindkét végkimeneten.Válaszokat előre is köszönöm.

Szia! Nem tudom miért nem tetszik a saját témája Bővebben: Link

Azért furcsa a 8 V váltóáram.

na ezt nem találtam Kösz csak tuning topikot találtam az meg nem oda való.

Hogyan mérted ezt az értéket?

Multiméterrel a hangszóró kivezetésein.Én is azt hittem egyenáram, de mikor kétszer is rápillantottam jól látom-e, a multiméter (V~ állásban volt)

Úgy próbállak rávezetni a helytelen megfogalmazásra, hogy megkérdem: mit mérsz a multiméter A~ állásánál?

Hát nem is tudom igazából megfogalmazni. Nem sajátot hallgattam, hanem ismerősöknél jó kiszolgáló eszközökkel (lemezjátszó, hangfal ...). Én még a "maradi" korból való vagyok. A mostani zenék, amiket szintetizátorokkal digitális úton hoznak létre valahogy nem tud meghatni. Az akusztikus hangszerekkel készített zenéket részesítem előnyben. Itt van összehasonlítási alapom, mert én is foglalkoztam zenéléssel, ismerem a hangszerek valódi hangját, amihez tudom a lejátszott zenét hasonlítani. Tudom, a visszahallgatást nagyon sok minden befolyásolja (szoba berendezés, hangfal elhelyezés, hangszóró vezeték... és még sorolhatnám). Hallottam már olyan csöves erősítőt is aminek a paraméterei csapni valóak voltak, mégis mikor megszólalt rajta a Pink Floyd Fal száma, azt hittem leesek a székről.
De visszatérve a fetesekhez, nagyon sterilnek, érzelem mentesnek, digitálisnak vagy nem tudom igazán szavakba foglalni minek nevezzem a hangjukat. Bár lehet, hogy csak a nem legjobb alkatrészek miatt volt. Egy csatoló kondi milyensége is nagyon meg tudja változtatni a hangképet, nem beszélve a félvezetőkről, amikből manapság csak szinte hamisítványokat kapni.
A régi tranyós Piretemmel meg vagyok elégedve. Azóta eltelt egy kis idő, változtak az elméletek, elektronikák, ezért is érdeklődtem ki, mire "esküszik"? Főleg a régebbi analóg felvételek hangját szeretem, de meghallgatok minden jó felvételt legyen az komolyzene, keményebb rock vagy a 80-as évek diszkója is.
Bocs, hogy ilyen hosszú lére eresztettem a mondókámat, de próbáltam egy válaszba belesűríteni Ge Lee hozzászólásához is a válaszomat, és maximálisan egyet értek vele. Régebben én is sok fajtát építettem ahogy Te is leírtad. A HTA-val csak a kicsatoló kondik miatt vannak kétségeim.
De most már tényleg befejezem.

Köszönöm!

Erre gondolsz? 50 vagy 30V-ra méretezzem? Ezekhez van a táblázatban megadva érték pl a zénernél.
Vagy egy UPC1237 egyszerűbb volna?
A tiédben tetszik a kétszínű állapotjelző LED.
Vagy maradjak ennél? Ebben a LED-ek nem kétszínűek. A mostani erősítőmben ez van. Ha ennél maradnék meg is oldanám, hogy kétszínű legyen és a CLIP LED bemenetét pedig közösíteném, hogy egy LED mindkét végfok torzítását jelezze.

Pont a kicsatoló ami megadja neki az érzést csak el kell talàlni.

A Skori féle táblázatban átlagold ki a Zener értékét!
A belinkelt Reflex erősítő védelmet célszerű elkerülnöd, erről már írtunk több ízben.
Clip-hez ezt ajánlom, hogy kicsit haza is beszéljek