Az IC kimenete a +5V-hoz képest 4V. Az R119-en eső feszültségeket reloop válaszában irtam.

Bár elméletileg fejlődik a gyártástechnológia, mégis az olcsó kondenzátorok gyártásakor fittyet hánynak rá. Ha szétoperálsz néhány hibás elkót azonnal látszik az oka a meghibásodásnak. Elektrolit veszi körül, tehát lúgos, savas, vagy valamiféle sós közeg. Pontosan nem tudom mi, de most nem is számít. Addig rendben van hogy alumíniumfólia van feltekerve (az érdesítés most lényegtelen), de a kivezetés az milyen fém? Mert az is alumínium kell legyen. Persze azt nem tudjuk forrasztani, így valahol csatlakozik hozzá valami más fém is. Jó megoldás, ha ez a pont a házon kívülre esik, mert akkor ott már nem rohad. Viszont a miniatűr kondiknál a gumi alapkorongban van ez a pont. Befelé alu, kifelé ónozott réz vagy vas. Csak hát beszivárog a résbe a trutyi, és elindul a maródás.
Másik gond a lötyögős szerkezet. Oxid réteg szigeteli az alumínium felszínét, de a korund (azt hiszem ez a neve) nagyon rideg. Minél nagyobb a térfogategységre beszorított kapacitás, annál nagyobb az érdesítés mértéke, ezért már szinte szivacsos az alapfém, és szinte az egész oxidból áll. Ütésre, hőmérséklet változás okozta tágulásra ez aztán reped, törik. A repedéseknél szabaddá válik az alumínium, és feszültséget kapcsolva rá, elkezd oxidálódni. Végül is meggyógyul. Csak közben hidrogén szabadul fel. Ez a jelenség minden elkónál folyamatosan lejátszódik, a felszabadult kis mennyiségű hidrogén pedig elméletileg át tud diffundálni a házon. Nagyobb ipari elkókon van erre kialakított diffúziós szelep. Ha viszont egy szerkezetileg gyenge, folyton repedező, erősen termikus változásnak kitett kondenzátor generálja ugyanezt, elfogy az elektrolit, elfogy a fólia, elfogy a kivezetés, nekünk meg a vérnyomásunk szökik az égig.
A fóliatekercs hozzávezetései ha nem egy hanem több ponton van kialakítva, akkor a nagy frekvenciás működés is javul, így a kapcsolóüzem sem gond.
Nyilván ezeket a problémákat nem veszik figyelembe egy olcsó elkó gyártásakor.

Az egyik állapotban nem eshetne feszültség ezen az ellenálláson, mert a hang proci kimenetét egy PMOS kapcsolja +5 V-ra. Az U10 42-es lábán megvan az 5 V?
Lezárt drain esetén nekem 1,4 V esés jön ki R119-re. Jót nézek? M62446 az IC és 22k az R114?

Sziasztok!
Mellékeltem egy képet,amin Onkyo tx 41, STK 463 rajza található.
A kérdés az lenne,mennyi eltérés lehet a rajzon szereplő értékekhez képest?
A 13 lábon 13v lenne?Elég rossz a rajz minösége sajnos.

Szia! A helyes érték -1 V. Pontosítok: - 1.3 V.

Igen a típusszám és ellenállásérték is az amit írtál. +5v megvan a 42es lábon.

Ezt a 3s típusszám hogy értendő? Egyezik ezzel a felirat?

Bocsi telefonról válaszolok és az é helyett 3as sikerült. Módosítottam tehát nem 3s hanem és.

Valamerre szivárog az áram, tisztázzuk az IC-n belül, vagy kívül keresendő a hiba.
Ki kéne emelni R119-et és megmérni R114 kikapcsolt állapoti ellenállását, majd bekapcsolt állapoti feszültségét, ha lehet mindkét üzemállapot esetén. Jó esetben 22k ellenállást, valamint 0 V, illetve +5 V feszültséget várunk.
Van az IC közelében szennyeződés a panelen?

Lemaradt a kép.

Méréseim szerint a 8,9,12 lábnál a rajz szerinti értékek vannak,viszont a 13 lábon +19v van.
A rossz stk van benne még!Egy oldali működéssel.

A 13-as láb párja a 4-es láb, azon megmérheted a gyakorlatilag helyes feszültséget.
A 8, 9, 12 táplábak, ott nem is lehet gond. Gyanítom a 10, 11 kimeneten sincs 0 V, vagy a végtranzisztorok is elszálltak ennél az oldalnál.

R114 ellenállása 21,98kohm ez oké némitásban 0v üzemben 0,82v feszültséget mérek földhöz képest. Ha jól gondolom akkor így az icben lehet a hiba. De amit végképp nem értek, hogy a relé vezérlés is ilyen kimeneten van. R75 egyik lábán 0.6 a másikon 0.8v feszültség van és ez a része működik rendesen tehát mintha nem is kellene 5v-ot várnunk u10 vezérlőkimenetein.

A 13-4 lábra 20,2 v.A 10,11 lábon -34 v van.Úgy mértem,tesre egyik,és az ic lábakra a másik.Jól mértem?

Ami érdekes így R119et kiemelve DSP típusok váltása között is kapcsolgatja a relét, míg beforrasztva váltások között nem kapcsolgatja őket.

Adatlap szerint a kimeneti áram legalább 200 uA, ez már eleve 4,4 V-ot kéne ejtsen a 22 k ellenálláson.

Sajnos a relés részt még nem tekintettem át, csak a Q24 vezérlésénél kapcsolódtam be a beszélgetésbe, mikor rákérdeztél a kollektorfeszültségre. Később majd szánok arra is időt.

Mire gondolsz konkrétan?


Az élettartam és minőség között nem lehet ilyen egyszerűen megállapítani az összefüggést. Nagyon sok alkalmazáshoz elégséges lehet az 1000 órás kondi is. Miért raknának bele sokezer üzemórás, nagy hőmérséklettűrés kondit ami ráadásul drágább is ha esetleg ezt semmi nem indokolja?


Mire gondolsz?


Az ilyen véleményeket kérlek hagyjuk, idejön egy kezdő és azt gondolja majd hogy kapcsolóüzem = rossz, lineáris = jó.

Sziasztok!

Tudna nekem valaki esetleg ebben segíteni ? Bővebben: Link

Szia!
A kimeneten természetesen nem is lehet egyenfeszültség, mivel kondenzátoron keresztül csatlakozik a végfok a hangszóróhoz. Kimeneti feszültséget az IC 2, és a 11, lábán kellene mérni a GND-hez képest. Ezek a két oldal kimenetei. A tápfeszültség feléhez közeli értéket kellene kapni mind a két ponton. Ha ez rendben van, akkor tovább lehet lépni. Ha a hangerő sztereó potenciométer két oldal csúszkájának kivezetését összekötöd, akkor monósítva lesz. Ha ebben az állapotban mind a két kimenet szól, akkor jó az IC. Bár gyanítom hogy nem. A füles természetesen mind a két oldalon szól ha félig van bedugva, mert ilyenkor sorbakapcsolódik a két fülesbetét. Persze ez nem jelenti azt, hogy a végfok jó.
A végfok IC beszerzése nem lesz egyszerű, de ki lehet váltani valami másra. Kérdés, hogy a befektetett munka mennyire éri meg.

Ez a hozzászólásod nem üti meg az HE-n elvárt minőséget, tartalmat, ezért eltávolításra került, a rá adott válaszokkal egyetemben. Legközelebb komolyabb szankcióra számíthatsz!

Kedves Fórumtársam!
Nem értelek, hogy a kezdőkre hivatkozva milyen alapon tronfolsz le mást, vélt igazságoddal, hiszen Ő is csak a véleményét írta meg. Azzal nem lenne gond, hogy Neked más véleményed van, csak ne úgy állítsd be, mintha csak ez lenne helytálló.

Csak az általam vélt szempontból, nem gondolnék olyan erősítőt, aminek rendszeres használatát feltételezve elégséges lenne az 1000üó.-ás elektrolitkondenzátor.
Élettartam és a minőség az elektrolit kondenzátorok esetében, ha erősítőről beszélünk, abba funkcionálisan eltérő helyen, feladattal kerülnek be kondenzátorok. A pozícióból fakad az üzemelés során ezek hőterhelése is.

Én nem kavarnám össze a "minőség", meg üzemóra fogalmát.
Az üzemóra (garantált), mint tényező, lehet igencsak eltérő, és feladat szerint e különbséget az ár függvényében lehet "minőségnek" nevezni. Ha viszont arra gondolsz, hogy egy nevesebb gyártó "audio" sorozata, mint audofil minőség, ott viszont az üzemóra komoly tényező, a minőség elvárása miatt. Lehet, hogy nem mindenkinek tetszik, de véleményem szerint mint az emberi életben, három alapvető ciklus van egy kondenzátor esetében is. Első a bejáródás, utána a standard időszak, és utána a hanyatló időszak, és ez bizony hallható, ha a rendszer, és a műsoranyag erre alkalmas.
Azt meg, hogy melyik készüléket, milyen minőségű alkatrészekkel szerelik, csupán önköltségi kérdés, szerintem.

A kapcsolóüzemű tápoknak is, mint mindennek megvan a maga előnye, és hátránya is. Szerintem minden alkalmazás akkor mutatja meg az előnyeit, ha azt megfelelően választották a feladathoz. Nem sorolnám ide a kényelmességet, és az olcsóságra való hivatkozást.
Sajnos manapság mindenféle gagyi, olcsó termékkel szennyeződik az élőtér, így a villamos hálózat is. Én azok közé tartozom, akik már csak egészségileg is, a felesleges rádióhullámok ellensége. Gondolom a kisebbséghez tartozom ezzel, mert nagyon mennek a wireles üzemmódú alkalmazások.

Kedves mek-elek,

Úgy látszik, hogy nem fejeztem ki magam egyértelműen, többet és jobban kellett volna írnom, sajnos máshogy lettek értelmezve a gondolataim, mint ahogy szántam. Úgy értettem a kezdős részt, hogy az egyoldalú kijelentésekkel jobb vigyázni, mert könnyen félrevezethet olyanokat akik nem értenek eléggé a témához.

Az 1000 üzemórás kondenzátornál általánosságban beszéltem, nem feltétlenül rossz egy ilyen kondi, mert vannak olyan alkalmazások, amikor nem kell job, csak az üzemóra, mint paraméter nem elégséges egy kondenzátor minősítésére. Egy erősítőben is létezhetnek olyan alkalmazások, amikor az 1000üó-s kondi használata elégséges.
Érdemes szem előtt tartani, hogy a környezeti hőmérséklet minden 10°C-al történő csökkenésével a várható élettartam a duplájára nő. Tehát egy 85°C-os 1000 üzemórás kondi, 55°C-os környezeti hőmérséklet mellett máris 8000 üzemórásnak tekinthető (ha eltekintünk a kondenzátoron átfolyó áram hatásától)

A kapcsolóüzemű tápokról alkotott véleményeddel egyetértek.

Az IC 2, és a 11-es lábnál a GND-hez képest 7,7V-ot mérek.
A hangerőszabályzó poti kimenetét rövidre zártam de ugyan úgy nem szól.

Akkor esélyes hogy meghibásodott. Beszerzési forrást nem tudok sajnos. Valami egytápos IC-t bele lehet applikálni, mert nem sok esélyt látok eredeti alkatrész beszerzésére, hacsak nem valami bontásból.

Hát sajnálom. Azért köszönöm a segítséget!

Szia! Az általad linkelt doksiban SJ2025 az IC típusa. Annak más a lábkiosztása mint amit a rajz mutat. Nézd meg kérlek hány lába van Bővebben: Link
Nekem M200-as panelem van, ami nagy valószínűséggel azonos elektronikát tartalmaz mint az E200-as. Abban az SJ2025-tel egyenértékű TEA2025 található.

Szia!

16 lába van az IC-nek. Az IC tetején pedig van egy pici hűtőborda, így a nevét sajna nem tudom leolvasni, csak ha leforrasztom.

A hűtést nekem is le kellett forrasztanom, hogy megmutathassam neked a típusszámot.
Neked nem kell egyelőre ez elvégezned, viszont kimeneti lábként nem a 11, hanem a 15 mérendő!
Nálam ugyan ez volt a hibajelenség és a poti volt a bűnös. Ki is dobtam belőle

7,7V-ot mérek a 15-ös lábon.