Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Erősítőhöz való hangsugárzó védelem (koppanásgátló)
Témaindító: Thom, idő: Márc 14, 2006
Témakörök:
Azért erős a gyanúm, hogy az az erősítő nem 100%-os. Ha 3x annyi kondival is lekapcsolt a védelem, akkor lehet, hogy az erősítő hajlamos rá, hogy erős túlvezérléskor elmásszon a kimenő DC szintje. Ha ennek konstrukciós oka van, akkor lehet, hogy kellene elé egy limiter is, hogy ne az erősítő vágja a jel tetjét, hanem még egy hangyányival előtte a limiter.
Hasonló felépítés én is készítettem. Itt látszik milyen lett.
Jól néz ki,kíváncsi lennék most menyibe kerül egy ilyen csati.
Ha kész leszek remélem az enyém is fog így kinézni.
Szia. Köszönöm a hozzászólásod. Másik erősítőben teljesen az ajánlásod szerinti alapbeállítással mai napig hiba nélkül működik a védelem. Alkalmanként, kiporolás során meg is szoktuk tesztelnia működését. A végfokról lehúzott csatira egy 1,5 V-os ceruzaelem, és már old is. Én arra gyanakszom, többször nem érintkezett rendesen a biztosíték a foglalatban. Ez legutóbb el is vitte szegényt. Valószínűleg be fogom forrasztani a biztosítékokat a szorítók közé. Korábban írtam, hogy a koléga kiszedte belőle a védelmet, majd nemsokára megtörtént a baj.
Én arra írtam, amit te említettél, hogy játék közben lekapcsolgat a védelem. Az azért van, mert elbillen a végfok. Arra pedig az erősítős topicban írtam, hogy lehet, hogy a limiter diódák kapcsolásakor DC szintben elbillen a diff. erősítő bemenete, ami a végfok kimeneten Au -szor nagyobb DC offset eltérést eredményez. Egy kondi bepróbálást megér a dolog szerintem.
Rendben. Annak a 3,3kohmnak kiemelem az egyik lábát, aztán oda mehet is a kondi.
Hello! Valaha készítettem védelmi áramkört, aminek a bementi fokozata ugyan hasonló az itt közkézen forgó áramkörökéhez, de működési elvében merőben más. Nem a kimenti jel egyenfeszültségi átlagát figyeli, hanem azt, hogy a jel egy időintervallumon belül, áthalad-e a nullponton vagy sem. Lehet ez itt pont megoldást jelentene. A kapcsolás itttalálható, persze a sallangokat el is lehet hagyni, így lényegében még egyszerűsödhet is a dolog.
Szia. Tetszik az ötlet, sőt lényegében lehet hogy nálam most akár befutó is lehet. Mint írtam, nem lágy felfüggesztésű hangszórókat kell védeni. A bekapcsolási tranziens nem zavar, 1-2V egyenfesz a kimeneten sem okoz galibát. Még a tápfeszültségnyi összevissza jel sem baj. Erre azt mondhatnám, akkor minek kell a védelem. De hát benne van az első hozzászólásomban. Történt valami, amitől megsült 60 ezer forintnyi hangszóró. Ha lett volna benne védelem, most bőven 10 ezer alatt lenne a javítás. Persze ebben már a sör is benne van. Köszönöm a javaslatot.
Én természetesen nem próbáltam ilyen dolgokat, de elvileg csak a szinuszos )vagy szimmetrikus) váltakozó feszültség átlagértéke nulla. Egy gitár jele, viszont minden, csak nem egy szinuszos jel. Főleg, ha az erősítőnek hatalmas kivezérlése van, ne adj ég torzításig van vezérelve. (Egy túlvezérelt mély hangú basszusjelnél tulajdonképpen csak a hangszíne lesz más. Mint ahogy egy zsebrádiónál is csak a felhangokat lehet hallani, hiszen át sem viszi ezt a frekit. Még is úgy tűnik, hallja az ember a basszust.)
Mivel ez a módszer nem az átlagérték túllépését, mint egyenáramú összetevőt "méri", csak figyeli a jelváltások idejét, elvileg megfelelő lehet. Az érzéketlensége (küszöbérték) is sokkal nagyobb lehet, még is gyorsabban tudja megvédeni a hangszórót. Mert átlagérték képzésnél, az integrálási idő növelésével, a beavatkozási időt is növeljük.
Ezzel az elvvel az a gond szerintem, hogy olyan hibák ellen nem véd amikor a végfok nulpontja a kivezérléssel együtt elmászik, és a folyamatos DC összetevő szép lassan égeti le a hangszóró tekercsét.
Hello! Ez lehetséges, én ezt nem tudhatom, mert mint írtam zenekari cuccon ki nem próbáltam. De az is kérdés, hogy ilyen hibának mennyi a valószínűsége és ideje. Mert a hangszórónak mindenképpen el kell viselnie a teljesítmény zömét, hiszen hatásfoka rendkívül alacsony. Így akár váltó, akár egyenáram van rajta fűteni fogja.
De tapasztalatom szerint a jellemző meghibásodások zöme, a végfok hirtelen és drasztikus meghibásodása, amikor a kimenet "kiakad" valamelyik tápra. És nem egy lassú elmászásból adódik.
Sziasztok !
Egy újabb kérdés: Alkotó mester féle koppanásgátló mekkora egyenfeszültségnél kellene hogy leoldjon? Bővebben: Link Így van összerakva + - 57V tápfesszel. A hozzászólás módosítva: Márc 16, 2016
Szia. Nálam 1V alatt leoldott a teszt ideje alatt. Mondjuk néhol el kellett térnem az alkatrész értékektől.
A hozzászólás módosítva: Márc 16, 2016
Már csak azért kérdezem mert nálam 1,5 V-nál sem old le.
Én a távirányitóm elemével próbáltam ki (kb. 0,8V lehetett a feszültsége) és működött.
Most éppen az alkatrészek ellenőrzése folyik. Eddig minden rendben. Én is távi elemmel próbálom.
A hangszórók lengőtekercsének hűtését általában a folyamatos mozgásból eredő légáramlás adja. A DC összetevő nem mozgatja a membránt, így a bevitt teljesítmény, és a légmozgás aránya leromlik. Ezért nem mindegy, hogy DC fűti-e a hangszórót.
Asszimmetrikus hullámformájú, de DC összetevőt nem tartalmazó jel (szimmetrikus) határolásakor egyébként "törvényszerűen" keletkezik DC összetevő is, azonban az erősítő visszacsatolása ezt kiszabályozza. Ha viszont nem teszi, pl. valamilyen hiba miatt akkor kapcsoljon csak le a védelem. Ez lehet pl. alkatrész meghibásodás miatt, de akár konstrukciós hiba is, pl. nem jól méretezett visszacsatolás miatt. Hangosítással foglakozóktól hallottam, hogy egy folyamatosan torzításba vezérelt erősítő sokkal veszélyesebb/károsabb a hangsugárzóra nézve, mint egy jóval nagyobb teljesítményű erősítő ami nem határol. Feltételezem, hogy ebben a keletkező felharmonikusoknka is szerepe van, de a fentebb emlitett ok is előfordulhat. Nyilván a drasztikus hibák fordulnak elő gyakrabban - pl. végtranyó zárlata, de a védelemnek minden esetben működnie kell, amikor a kimeneti feszültség veszélyt jelenthet a hangsugárzóra nézve.
Ugye nem csak a plusz és mínusz van bekötve a tápba, hanem a GND is?
Én ezen okból kifolyólag terveztem rá a tápegység paneljára. Igy minden be van kötve. (persze volt egy kis probléma a tranzisztorok lábkiosztásával, de kijavitottam.)
Egy soros, nagy értékű kondenzátor megfogná a DC-t, viszont a zene átjutna rajta. Ez nem lenne megoldás arra, ha a végfok kiül az egyik tápra? Vagy túlságosan beleszólna a hangképbe? Túlvezérelt, négyszögjelhez közeli hangoknál lehetséges, hogy teljesen máshogy szólna kondival. Ki kell próbálni.
A hozzászólás módosítva: Márc 18, 2016
Sziasztok megépítettem ezt a fajta védelmet és az volna a kérdésem,hogy bekapcsolástól azonnal a piros led világít mi okozhatja ezt?A 30 voltos verzió van megépítve.
Bővebben: Link
Még egy kérdés a z1-es zpd 15-ös zéneren mennyit kell mérni?Ugye a két lábán 15 voltot?
Levettem a szűrő részt és így is ugyan azt csinálja nem tölt fel a kondi mert ha direkt adok neki áramot behúz a relé és a zöld világít.
Itt van két fotó hátha valaki lát valamit köszönöm!!!
Szia! A T7, T9 tranzisztorok a típusnak és/vagy a lábkiosztásnak megfelelően vannak beültetve?
A Z1-en bekapcsoláskor 0V, C5 feltöltődése után 15V feszültséget várnék.
Igen helyesen vannak és egyáltalán nincs 15 volt nem akar a kondi töltődni.Lehet ,hogy az a rossz?
Mérj ellenállást a kondi negatív lába és a test között, ott a relétekercs és az Re ellenállások összegét várjuk.
Megmértem 2.9Kohm viszont közben kicseréltem a z1 -et és most nem világít a piros viszont ugyan úgy nem húz be a relé.,
|
Bejelentkezés
Hirdetés |