Az egyik diy fórumon mutatta egy fórumtárs, de meg lehet találni a neten. Volt szkóp ábra is beiktatás előtt-után. Eltüntette a földhurok miatti brummot. A diódák akkor nyitnak, ha valami testzárlat alakul ki a belső és a sasszi (védőföld) között. Azért kell nagyáramú graetz, mert el kell bírnia nagyobb áramokat is, mikorra kiold a berendezés biztosítéka. A tulajdonképpeni földhurok nagyobb impedanciássá tételét a 10 Ohm, párhuzamos 100nF csinálja.
A graetz lehetne 1-1 ellenpárhuzamosan kötött dióda is, de így tokozott alkatrészként könnyebb használni. A földhurok okozta brumm feszültsége kisebb a diódák nyitófeszültségénél, így csak testzárlat esetén lépnek be. Érdemes használni.

A külső burkolat védővezetőre kötése ma már egyáltalán nem divat. Én kizárólag kettős szigetelésűre kialakított készülékekkel találkozok. Azt feltételezem, ennek éppen a készülékek összekapcsolhatósága az egyik oka.
A dobozok csillagpontba kötése a szokás, aminek árnyékoló szerepe van. A készülékek lába pedig szigetelő anyagból van, így azok egymásra rakhatóak. Vannak "rack"-es rögzítésű eszközök, amiknél kapcsolható hogy a doboz kapcsolódjon-e a belső GND-hez, vagy kívülről kapjon "hidegítést" a konzolról.

Az a véleményem, itt a hobbi fórumon elég kevés divatdiktátor kollégánk van. Mindenféle vasakkal, tekercselésekkel próbálnak zenét kicsikarni maguknak, nem túl sokan akarnak/tudnak kettős szigeteléssel építkezni. Aztán ott van egy túlbiztosított és gyenge szigetelésű homemade trafó és...
Amatőr szinten még talán túlnyomóan vannak, akik nem dolgoznak kettős szigeteléssel, vagy régi készülékeik is vannak, moddolva, anélkül, amikkel összekapcsolják a sajátjukat. Pl. BEAG keverőerősítők, stb.

Azért van alternatíva már DIY kategóriában is. Az én erősítőm építésénél is felmerült, hogyan oldom meg a csatlakozók leválasztását, szigetelését, mert nem szigetelt csatlakozóim vannak. Aztán jött a nagy design ötlet! Kapnak egy szép kis plexi perselyt. Van cnc, így nem nagy dolog kialakítani. Szigetel és mivel átlátszó - még kaphat egy kis ledes fényt is . Most első körben a fémdobozon van minden, de már működik. Második körben megpróbálom a graetzes megoldást, de jöhet a kettős szigetelés is. Előbb-utóbb kialakul melyik a legjobb megoldás. Én is a kettős szigetelés felé hajlok, mert egyre több az MP3 lejátszó, notebook, tablet, telefon stb. Igaz - ezek minősége rosszabb mint a földhurok okozta brumm. Graetzem is van itthon - a próba nem kerül semmibe. Már csak időm legyen elég

Upps, elfelejtettem a csőlátásom miatt -> kizárólag elektroncsöves technikákban gondolkodom.
Egy félvezetősnél, konyhakész trafóval, nem is földelnék dobozt magam sem. Talán így érthetőbb, miért írok védőföldelésről. Én úgy csinálom mindenesetre.

Mint írtam, csak a csövesben gondolkodom, persze, félvezetős, amiket régbben építettem magam is, nem védőföldeltek. Ebben Alkotó kollégának mindenképp igaza van.

A fémdobozod földelését ( most kizárolag a belsö földre gondolok - a trafo szek. oldalán) nem igen lehet kikerülni a brumm miatt, azaz a fém sasszit mindenképpen össze kell kötni a csillagponttal. A bemenetek szigetelése jo dolog.
A baj ott kezdödik, ha a hálozati sárga-zöld kábellel is kezdeni kell valamit. Az a graetzes megoldás jo, és müködik - már profi cuccokban is láttam.

Már csak életvédelmi szempontból sem mindegy a földelés. Ha ugyanis fémház és megérintheted - földelni kell. Nincs más opció. Hacsak nem kettős szigetelésű a készülék. tehát valamelyiket választani kell így is - úgy is.

Pontosan itt van a gond. Az fémdobozt elöször a brumm miatt kell testelni azaz belül összekötni az elektronika test (GND) pontjával (szándékosan nem földelést irok).
Utánna meg összekötni a hálozati földeléssel ( itt keletkezik a legtöbb hurok, mert soha nem tudod, hogyan is van a hálozati föld kialakitva). Az a graetzes megoldás jo, hacsak nem lehet megfelelö trafot szerezni.
A profi világban régebben külsö földelést is használtunk, az erösitökön egy külsö csavaros csatlakozo volt, ahova külön huztuk a földet ( nem a hálozati kábelböl kapta a védelmet). Csak igy lehetett a csillagföldelést kialakitani és csökkenteni a brummot (meg egyébb zajt).
A be- és kimeneteket mindenképpen szigetelten kell szerelni.

Pontosan. Lehet a földeket különböző para dolgok miatt össze vissza kötözgetni, meg is lesz az eredménye. Az "elektronika test (GND)" dolgot jobb helyeken Híradástechnikai földnek hívják, ez egy külön földhálózat, ami egy pontban van egyesítve a védő, és a villámvédelmi földdel. Egy lakásban persze ezt a rendszert nehéz kialakítani (hacsak nem házi stúdióról van szó), de ha a készülékekben (erősítő, számítógép, hangforrások, esetleg keverők) bárhol összekötődik galvanikusan a védőföld, és a (nem mindíg felismert híradástechnikai föld) akkor kész a földhurok az összes következményével együtt. Megjegyzendő, hogy a földhurok nem mindíg, minden körülmények között okoz problémát, ezért tűnik olyan rejtélyesnek. (ezért is vannak pl. kapcsolós megoldások) Megeshet, hogy van földhurok, semmi gond nincs egész addíg, amíg a közelben meg nem szólal egy rádió adó, telefon, vagy akár egy WiFi is. A földhurok, nem csak olyan durva esetekben jelentkezik, hogy a csillagpont (híradástechnikai föld) és a hálózati védőföld össze van kötve galvanikusan, hanem lehet egy rosszul, nem gondosan tervezett belső áramköri kialakításoknál. Pl. egy erősítő fokozat bázis emittere, rács katódja között hosszabb vezeték, összekötés található, ami "földsín" gyanánt szolgál, az ezen haladó földáramok is vezérlik az erősítő eszközt.
A földhurkot megszakítani zavarszűrő kondenzátorokkal, és velük párhuzamosan kapcsolt nagyértékű ellenállásokkal lehet.
Több helyen emlegetitek a diódákat, ilyen olyan kapcsolásokban. A dióda nem lineáris eszköz, a rajta átfolyó áramokat összeszorozza, akár testszik, akár nem. Ez pedig keresztmoduláció kialakulásához vezet, amit aztán sehonnan eltüntetni nem lehet. Ilyen jelenséget tud okozni, egy földelő csatlakozó alatt található korróziós folt is. Pl. gépkocsi testeléseknél, vagy adóantenna árbócok összeillesztéseinél. Úgyhogy tessék csak diódákat használni földhurok szétválasztásához, előbb utóbb biztos meg lesz az eredménye.

Sajnos igy van, és már volt "szerencsém" ujrakábekezni egy nagy TV studiot meg 2 sportcsarnokot a rossz földelés (hiradástechnikai földelés) miatt. Igaz amikor azokat épitették az 5 vezetékes hálozatot csak korházakra meg speciális üzemekre irta elö a szabvány, ugy látszik a TV studio meg a soortcsarnok nem tartozott ezek közé. És sokat kellett hadakozni a hivatalokkal az engedélyek miatt...

Az egyik sportcsarnokban 40 darab HH erösitö égett, ha 70%-nál nagyobb hangerö kellett.... egy nagy cég tervezte és épitette. ..

Ama dioda az adott formában nem egyenirányit (ami jo), csak megemeli 0,6V-l a földelést a hiradástechnikai földtöl.

Nem egyenirányít, azt nem is mondtam, hanem a földhurok áramai, a dióda görbe karakterisztikáján "keresztbe modulálódnak", ahogy az egyenirányító diódáján is megesik.

Szerintem akkor már amugy is baj van, mert akkor a brumm feszültségnek legalább 0,6V nak kell lennie, ami rengeteg a tipikus 1,55V-hoz ( ill 0,7V a házi cuccok) képest.

Az árnyék itt csak rontani fog a helyzeten. Egy baromi nagy fémharisnyás antenna....

Lehet igazad... hétvégén végigjátszom ezt a földelős árnyékolós stb. stb játékot!

Nem egészen. A diódák "küszöbfeszültsége" csak gyakorlati közelítés. Az alatt is működik, csak a lapos, és görbült karakterisztika nagyimpedanciássá teszi, ami egyenáramnál, kapcsolóként gond, de attól még vidáman kever.

Üdv! Sajnos gyakran megesik, hogy ilyesmi trükköt kell alkalmazni. Bár én nem hangosítottam még stadiont és nem kábeleztem TV studiót, csak zanakari bizgerékkel foglalkozom. Ott is gond állandóan a védőföldön átjövő brumm. Egy gitárerősítő, meg egy előfok összeházasítása is ilyen korlátba ütközik, mert szívbaj nélkül a fémházra van kötve a be- vagy kimenetek GND-je. Most nem csak a kókányolt erősítőkről van szó, hanem pld. JCM800-ról, meg ADA MP1-ről. Vagy ugyanilyen zavarforrás egy keverő, és egy számítógép. Ha a védőföld vezetéke csak egy kicsit is elmegy a trafó mellett, kész a baj. Pedig elmegy. Volt olyan javaslat, hogy csak egy eszköz legyen földelt, a többi nem. Na de nehogy már csak a jelkábel testje vigyázzon a zenészre egy esetleges zárlatkor. Ez a 35 A-es diódahíd bőven kibírja, amíg leold a hálózati megszakító. Mivel nem szedhetek szét mindent mindenhol, pár darab elosztóba raktam a diódás áramkört. Baj esetén csak használni kell.

Szerinted a brumm akkor alakul ki, ha a védőföld vezetéke elmegy a trafó mellett? Csak azért furcsa mert ezekszerint te is tudod, hogy a földhurok akkor van, ha több földelt eszköz van külön összekötve. Amúgy a jelkábel földje éppen elég, mégis miféle zárlat lenne egy keverőben, amitől a hálózati fesz kijutna a bemenetre?

Fiatalabb koromban én is vagy 10 évig koncerteken is dolgoztam ( télen meg sportcsarnokot kábeleztünk....).
Igy van és abban a korban bizony rengeteg balhé volt....Akkoriban jelentek meg az elsö tirisztoros fényrendszerek meg az elsö erösitök GroundLift kapcsolval. Nem egyszer zugott a szinpad még 5 perccel az kezdés elött is....
A legszörnyübb az volt, amikor a ma már nobeldijas zenész menet közben a szinpadra szétrugott egy csatlakozot, igy nemcsak vastaps, de rettenes bugás is fogadta mire a kollégák megértették a jelbeszédet, mert a koncert elött a hatoságok elkobozták a walkietalkiekat, igy még csak beszélni sem tudtunk a szinpad mögötti csapattal...
Ami meg a védöföldelést illeti egy mai példa. Veszel egy márkás laptopot - mondjuk zenére - bekötöd a rendszerbe, gyönyörüen szol, amig le nem merül az akku. Ekkor veszed a gyár egyik hivatalos töltöjét, amin ott a jel, hogy dupla szigetelt. Bedugod és robban a hangfal. Elöveszed az ohmméröt és mit ad isten valaki a duplaszigetelt töltöben összekötötte a zöld/sárga drotot a kimenet negativ polusával. Veszel ugyanattol a gyártol egy másik töltöt - majdnem egyforma dobozban, ugyanazokkal a beöntött jelekkel és csendbe marad a laptop meg a hangfal.
Nemrégen egy ilyen balhéval fél laboratoriumot égettek le..... a gyár a mai napig hallgat, hogy miért is van a töltöben a védöföld összekötve a minusszal, illetve hogyan müködhet szerintük egy mérörendszer ilyen körülmények között.... ( majd letárgyalják a cégek jogászai).

A brumm nemcsak akkor alakul ki, hanem pl ha a kábel a fényvezérlök közelében van, vagy pl. - légiforgalom irányitás egyik radar állomásán vonul át. ( maga a radar máshol van). Az utobbit optikai kábellel kellett megoldani, mert ugy a jelkábelek mint a koaxok is zugtak amikor az épületen keresztül mentek. ( a tulajnak nem volt lehetösége másfelé vezetni, csak az állomáson keresztül).
Azaz brumm nemcsak a hurok eredménye lehet.

Ugye érzed, hogy mennyire szélsőséges a példa.

Kinek hogyan. A kezdetben ilyen dolgok miatt a szinpad egyik oldalán huztuk a hangkábeleket a másik oldalon meg a világitási kábeleket... Aztán jöttek a nagyokosok a modernebb intézményekben csináltak a terem közepén egy kábelcsatornát, aztán mindenki csodálkozott, amikor abban csak evy kábel ment a többi meg szerteszét a teremben. A TV-sek néha még a plafonra is fekmásztak és ott huzták a kábeleiket.
A laptop esete meg mindennapos még ma is.

Sajnos.

ÉRtem én, de az nem foldhurok...

Huroknak valoban nem, de a jo és szisztematikus földelés hiánya viszont okozhat ilyen gondot is. Azaz a cucc csendes otthon elviszed a koncertre és egyszerre szol benne minden , csak gitár nem.

Ha profi hangosítással foglalkozol, akkor olyan eszközöket kell használni, ahol a ki-, és bemenetek trafósak, és földfüggetlen szimmetrikusak. Akkor nem lesznek gondjaid. Fénytechnikai rendszerek közelében a diódákat felejts el, ott meglehetősen nagy zavarszintek rohangásznak.

Csakis olyat használtunk - ez természetes volt ( söt mindent elöre kiprobáltunk, hogy ne sok meglepetés legyen....), mégis akadt.
(Mert ahogy a kolléga is irta, még a profi berendezésgyártok sem voltak mindig tisztában azzal, hogy mikor mit kell és hogyan földelni... kismillio XLR csatiban volt összekötve a burkolat az árnyékolással, vagy az erösitö szimmetrikus line be- és kimenetén oda volt kötve a mindkét csatira a föld.... ).

Persze, mi is összekötöttük az XLR csatiban az árnyékolást a hideg vezetékkel (a királyi rádióban), 1 est a 3 -al, de meg kapta a házára a piros csíkot, és csak kizárólag a rádiótelefon hang kimenetét kötöttük vele a szimmetrikus keverőre.

Nem az volt a gond (azt mindenki tudta miért ilyen) hanem az amikor az árnyékolás a csatin össze van kötve az XLR házával nemcsak az 1-s lábbal. ( azaz azzal fém deklivel ami látszik). Ezzel szivtunk amikor a hangárban minden berendezést szétszedettünk, hogy ezeket szüntessék meg a srácok.) elöre senki nem tudta hol van ilyen kötés és kimérni sem lehet, mert az árnyékolás valahol amugy is össze van kötve a sasszival, de kimondottan rossz, ha ez a csatin is ismétlödik).
Söt egyszer az egyik neves XLR gyártotol is kaptunk egy nagy láda igen jo mikrofonkábelt szerelt XLR csatikkal és azokban is össze volt drotozva a csati boritoja meg az árnyékolás. Amint bedugtuk a kábelt a pultba azonnal brummogott...
Mindet szét kellett szedni és kijavitani.

Sziasztok. Megpróbálok rövid lenni. Küzdöttem földhurokkal az erősitőmön belűl. 4-csatornás végforól van szó hol a 4 csatorna zugott hol az 1 ső. Miután át kábeleztem az egészet. Zugás az egyes csatornán központosult. Na addig kerestem a problémát még kiderűlt ,mi is a gond. Közös sekunderű tápom volt úgy 2 osztva kűlön egyenírányitva 2 panel 40k puferr ez úgye 2 szer. +ág ,gnd ,-ág . A másik végén mind 2 puffer panelnek. Rá jötten 2hét keresgetés útán amint vissza kerűl a 3-4 panel gndj a leágazására nekiál buggni. Miután átkötöttem a gndt 1po tra(csillagpont ra ) megszünt a bugás a minden csatornán a + negativ leagazás maradt a helyén és cak a kondik kapják a gndt. Nagy tanulség volt ez számomra. ...

Ez a helyesírás, meg a fél szavak valami katasztrófa, próbálj meg rendesen írni... Amúgy én egy szót nem értek belőle.